A VMDK EGYEDURALMÁNAK KORSZAKA (1989–1994)
4. A VMDK „EGYEDURALOM” VÉGE: AVAGY A VMSZ MEGALAKULÁSA 1990-es megalakulásától kezdve több éven keresztül a VMDK egyeduralkodó
sze-repet töltött be a vajdasági magyar kisebbség politikai képviseletének területén. De magán a párton belül nagyon rövid idő elteltével törésvonalak (például volt kom-munisták versus antikomkom-munisták, liberálisok versus konzervatívok) keletkeztek.
Ennek jeleként különféle platformok akartak megalakulni. Ágoston András párt-elnökként nem engedte meg, hogy hivatalosan platformok jöjjenek létre (Mátyus 2011). Így a küzdelem az elnökségen – és a párt különféle testületein – belül folyt személyi versengések formájában.
1994 márciusában nyílt szakításra került sor a VMDK-n belül. A Zentán összeülő tisztújító közgyűlésen Hódi Sándort – a VMDK egyik vezető politikusa – külföld-ről kapott pénzek hűtlen kezelésével vádolták meg, majd kizárták a pártból. Eb-ben jelentős szerepet játszott elnökként Ágoston András. A kizárt Hódi Sándor szövetséget kötött Csubela Ferenccel és létrehozták a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Ennek első elnöke Csubela Ferenc lett.
A VMSZ hivatalosan Zentán alakult meg, 1994. június 28-án. Ekkor még pár-toktól és kormányoktól független polgári egyesületként definiálta önmagát, de rövid időn belül (1996 augusztusában) politikai pártként jegyezte be a belgrádi Igazságügyi Minisztérium. Ezzel hivatalosan is megszűnt a VMDK egyedural-ma a vajdasági egyedural-magyar kisebbség politikai érdekképviselete terén. A szakadás azonban nem állt meg, az 1997. évi választáson már hat magyar párt indult a mandátumokért.
5. KONKLÚZIÓK
A VMDK egy olyan politikai és érdekvédelmi szervezet volt 1990 és 1994 között, amely a vajdasági magyarság háromnegyedének–négyötödének bizalmát élvezte.
Létrejötte és széleskörű tevékenysége – autonómiakoncepció kidolgozás, sikeres részvétel a többpárti választásokon – azt bizonyította, hogy a vajdasági magyar ki-sebbség a több mint hét évtizedes kiki-sebbségi létben bekövetkezett leépülés ellenére – amennyiben erre történelmi esély mutatkozik – képes az önszerveződésre. Egyet-értünk Győri Szabó Róbert gondolatmenetével, mely szerint sikerei ellenére a párt nem volt képes túljutni a vezetői közötti versengésen, fokozatosan polarizálódott és végül 1994-ben kettészakadt (Győri Szabó 2006).
IRODALOM
Ágoston Vilmos szerk. 1994. Autonómia. Kihívás és/vagy megoldás. Budapest:
Ferenczy Kiadó.
Arday Lajos. 2002. A mai Vajdaság (történelmi Bács-Bodrog, Torontál, Szerém vármegyék) rövid története. In Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában, szerk.
Arday Lajos. 7–60. Budapest: BIP Kiadó.
Djukić Slavoljub. 2000. A Milosevics-klán. Budapest: Atheneum Kiadó.
A VMDK egyeduralmának korszaka 59
1989–1994
Gábrity Molnár Irén. 2011. Vajdaság népességének háború okozta attitűdjei. In Magyarságkutatás a Vajdaságban, szerk. Gábrity Molnár Irén. Szabadka:
Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Gombos Ervin. 2007. Szerbia közigazgatása, különös tekintettel a Vajdaság helyzetére. In Vajdaság. A Kárpát-medence régiói, szerk. Nagy Imre. 47–62.
Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja–Dialóg-Campus Kiadó.
Gulyás László. 2005. Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák–Magyar Monarchiától napjainkig. Budapest: Hazai Térségfejlesztő Rt.
Gulyás László. 2007. Vajdaság: Történeti áttekintés. In Vajdaság. A Kárpát-medence régiói, szerk. Nagy Imre. 76–149. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja–Dialóg-Campus Kiadó.
Gulyás László. 2009. Regionalizáció, regionalizmus és a nemzeti kérdés a titói Jugoszláviában 1945–1980. Tér és Társadalom 23 (2): 155–169.
Gulyás László. 2012a. A Délvidék története 2. A török kiűzésétől Trianonig 1683–1920.
Közép-európai Monográfiák 6. Egyesület Közép-Európa Kutatására. Szeged.
Gulyás László. 2012b. A Vajdasági magyar kisebbség és a felbomló jugoszláv állam. A Milošević-korszak 1986–2000. In Együttélés és együttműködés.
Interetnikus kooperáció Közép-Európában, szerk. Kupa László. 148–159. Pécs:
Virágmandula Kft.
Gulyás László. 2013. A Délvidék története 3. kötet. Trianontól a királyi Jugoszlávia összeomlásáig (1941). európai Monográfiák 8. Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására.
Győri Szabó Róbert. 2006. Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Budapest: Osiris Kiadó.
Hódi Sándor szerk. 1992. Magyar autonómia. A VMDK állásfoglalása az önkor-mányzatról. Magyarkanizsa: Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.
Juhász József. 1992. A többpártrendszer kialakulása Jugoszláviában In A több-pártrendszer kialakulása Kelet-Közép-Európában 1989–1992, szerk. Bihari Mihály. 446–466. Budapest: Kossuth Kiadó.
Juhász József. 1997. A délszláv háborúk. Budapest: Napvilág Kiadó.
Juhász József. 2007. Az illiberális demokrácia miloševići modellje. In Két korszak határán. Tanulmányok Kelet-Európa jelenkor történetéből, szerk. Juhász József.
123–128. Budatest: L’ Harmattan Kiadó.
Juhász József. 2011. A függetlenség kivívása és megőrzése. Horvátország 1990–1995.
História 2011 (5–6): 82–89.
Lőrinczné Bencze Edit. 2015. A függetlenség kikiáltásától az uniós csatlakozásig.
Budapest: Aposztróf Kiadó.
Mátyus Ákos. 2011. Vajdasági magyar pártok 1990 után. Közép-Európai Közlemények IV (3–4): 231–239.
Pándi Lajos. 1993. A Kelet-Európai diktatúrák bukása, 1985–1990 (kronológia,
dokumentumok, bibliográfia): Függelék: 1991–1992. Szeged: József Attila Tudományegyetem.
Rehák László. 1967. A kisebbségek Jugoszláviában. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Rehák László. 1978. Kisebbségtől a nemzetiségig. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Rehák László. 1988. Nemzet, nemzetiség, kisebbség Jugoszláviában. Budapest:
Gondolat Kiadó.
Silbert, L.–Little, A. 1996. Jugoszlávia halála. Budapest: Zrínyi Kiadó.
Vékás János. 1990. Hogyan jött létre a VMDK? In Magyarok Jugoszláviában 1990. A VMDK Évkönyve, szerk. Kalapis Zoltán et al. 55–167. Újvidék: VMDK.
Vékás János. 2008. Kelet és Nyugat között: magyarok Szerbiában 1991 után.
In Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, szerk. Bárdi Nándor–
Fedinec Csilla–Szarka László. 354–359. Budapest: Gondolat Kiadó–MTA Kisebbségkutató Intézet.
Summary László Gulyás:
The monocracy of VMDK (Democratic Community of Hungarians in Vojvodina) between (1989–1994)
The study analyses the era when the Scientific Association for Hungarology Research was founded. In my opinion, the evolution of the Hungarian minority community in Vojvodina from the break-up of the Yu-goslav state until today can be analyzed from the following perspectives: the extension of political freedom rights, public law alterations, migration, the collapse of the economy of Vojvodina, the transition of Ser-bian-Hungarian relations. The present study provides an analysis how the extension of political freedom rights influenced the Hungarian minority in Vojvodina between 1989–1994 when the first Hungarian political party was founded.