VAJDASÁG TÁRSADALMI- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI HELYZETE
4. VAJDASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLESZTHETŐSÉGE A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI POLITIKA LEHETŐSÉGEINEK TÜKRÉBEN
A szerbiai regionális fejlesztési stratégia, a regionális fejlesztési törvény, illetve a régi-ókról szóló kormányrendelet egységes régióként kezelik a Vajdaság Autonóm Tarto-mányt. A regionális fejlesztést források biztosításával (tartományi költségvetés, fejlesz-tési alapok), intézményi struktúrával segíti a tartományi kormányzás. Ugyanakkor a regionalizációs folyamatok – a nemzetállam integritásának megőrzése okán – gyanak-vással töltik el Belgrádot (Komšić 2007). Kétségtelen, hogy a Vajdaságban a regionali-zációs és a decentraliregionali-zációs folyamatok történelmi múltra tekintenek vissza, s az sem véletlen, hogy a lakosságának regionális identitása nagyon erős (Domonji 2006).
Vajdaság főbb fejlesztési feladatait Pál és Takács (2011) az alábbiakban látja:
– Az egyes kistérségek földrajzi helyzete előnyeinek kihasználása – A kedvezőtlen demográfiai trendek javítása
– Az iskolai végzettségi szint emelése, a továbbtanulási szándék erősítése – A lakosság egészségi állapotának javítása
– A kereskedelem összehangolt fejlesztése
– A mezőgazdaság fejlesztése
– A távközlés, a hírközlés és a kommunikáció fejlesztése
Mindehhez az új regionális politika az eddiginél kedvezőbb feltételeket kínál. „A Vajdaság ,korlátozott’ kivételességének alapját (alkotmányos garanciák nélkül) Vaj-daság Autonóm Tartomány hatásköreiről szóló törvény (2009) határolja be (Zakon o regionalnom razvoju). Vajdaság Autonóm Tartomány alapszabályzatában, statútu-mában (2009) (Statut Autonomne pokrajine Vojvodine) tizennégy átfogó területen (területi tervezés, regionális fejlesztés, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás, kultúra, stb.) szavatolt az autonómia gyakorlása, hangsúlyozva a régió multikulturalitására alapuló »kisebbségi többletjogokat« is egyben, de fiskális területi önrendelkezés nél-kül” (Pál–Takács 2011: 160).
A regionális szintű feladatok ellátására, illetve az EU-s források felhasználására csak a Nemzeti Regionális Fejlesztési Ügynökség által akkreditált regionális fejlesztési ügynökségek jogosultak Szerbiában. Ezek elődjének a kis- és középvállalkozói szek-tor támogatására létrehozott intézményhálózat tekinthető (Nagy 2007). Vajdaság-ban 2010-től négy regionális fejlesztési ügynökséget akkreditáltak a Bačka RFÜ-t, az RCR Banat RFÜ-t, a Srem RFÜ-t, valamint a PANNONREG RFÜ-t. A regionális fejlesztési ügynökségek felett a Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökség áll. A Regionális Fejlesztési Ügynökség az alábbi fejlesztési célokra koncentrál:
– Agrár- és élelmiszeripari fejlesztés – Turizmusfejlesztés
– Versenyképes tudás és vállalkozói légkör kialakítása – Vajdasági termékfejlesztés
– Intézményesített humánerőforrás-fejlesztés, társadalmi és munkaerőpiaci felzárkóztatás
– Területi együttműködések ösztönzése
A regionális felzárkóztatás céljaira szolgáló támogatások az EU-integrációt készítik elő. A 2014–2020-as uniós költségvetési periódusban mindehhez rendelkezésre áll-nak közvetlen uniós források, melyek főként a vállalkozásokat, az oktatást, a kutatást, a sportot, a környezetvédelmet és a civil szervezetek együttműködését segítik (pl.
Cosme, Erasmus, LIFE, Europe for Citizens), valamint országok közötti együttmű-ködéseket támogató források (pl. Adria-Jón Program, Duna program, Duna-Start program, valamint az IPA Előcsatlakozási Alapok), melyeket három tematikus terü-leten (civil szféra, média, kultúra) és két multiszektorális terüterü-leten (helyi és regionális fejlesztés, nemi egyenjogúság) lehet felhasználni (Takács–Szügyi 2015).
Vajdaság társadalmi- 79
és gazdaságföldrajzi helyzete
5. ÖSSZEFOGLALÓ
Vajdaság – földrajzi fekvésének köszönhetően – fontos stratégiai helyzetet foglal el az európai gazdasági és politikai színtéren, de ebből egyelőre csak nehezen tud előnyt kovácsolni. Ma egyre halványuló közép-európai jellegű struktúráját balkáni szerveződési formák szövik át, s a tartomány ma a szerbség balkáni migrációjának gyűjtő funkcióját is ellátja (Csüllög 2011). Ugyanakkor a tartomány kitűnő térkap-csolatokkal és természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik, s a társadalmi-gazda-sági visszahúzó erők mérséklésével, kiküszöbölésével lényegesen nagyobb eséllyel, hatékonyabban kapcsolódhatna be az európai uniós integrációs folyamatokba.
Magyarországot sok szempontból fűzi érdekeltség Vajdaság stabilitásának kialakí-tásához, hiszen az – a magyar kisebbség helyzetének javulásán túl – hozzájárul az ország déli részét, főként a Dél-Alföldet érintő euroregionális fejlődés kibontakozá-sához, a társadalmi-gazdasági földrajzi tér természetes erővonalainak és szerepköré-nek helyreállásához. A regionális felzárkóztatás céljaira szolgáló uniós támogatások nagyban segíthetik ezt a folyamatot, melyhez jobb kezet nyújt a Vajdaság új statútum törvénye, ami Kelet-, Közép- és Délkelet-Európában a modern regionalizmus esz-meiségét szinte egyedüli módon testesíti meg (Horváth 2013). Ugyanakkor – hogy ne csak elvi és formai jelentőségű funkciókról legyen szó – a fiskális regionalizmus ismérveinek is meg kellene jelenniük a vajdasági politikában.
Úgy tűnik, a jelenlegi szituációban a Vajdaságot – éppúgy, mint egész Szerbiát – a tőkebefektetések és a foglalkoztatás növekedésén, valamint a technológiai fejlesz-téseken alapuló neoklasszikus növekedési modell lendíthetné tovább (Pál–Takács 2011). Ehhez az alapvető demográfiai és társadalmi paraméterek (pl. demográfiai helyzet, az iskolázottsági szint, egészségügyi helyzet) javítása mellett, a kisebbségek esélyegyenlőtlenségének biztosítása, az elvándorlás megállítása, a gazdaságfejlesz-tésben a komparatív előnyök kihasználása, a makro-ökonómiai stabilitás kialakítá-sa, a befektetések szabályozásának egyszerűsítése, a cégalapítás, működtetés libera-lizálása és a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése szükséges.
IRODALOM
Berber, Nemanja–Gajić, Tamara–Đorđević, Milijana. 2010. Management and Development Possibilities for Spa Tourism in Serbia. Revista de Tourism 9:
30–39.
Csüllög Gábor. 2011. A Vajdaság a Kárpát-medence történeti térszerkezetében.
Közép-Európai Közlemények 4 (14–15): 7–13.
Domonji, Pavel. 2006. Vojvođanski identitet. Beograd: Helsinški odbor za ljudska prava u Srbiji.
Erdősi Ferenc. 2015. A megkésett nagyszabású vasúthálózat-bővítés politikai okai Kelet-Közép-Európa két államában. Közép-Európai Közlemények 2 (29): 5–27.
Szeged: Egyesület Közép-Európa Kutatására.
Gábrity Molnár Irén. 2008. Tájidentitásunk a materiális és immateriális tényezők ölelésében. In Regionális erőnlét, szerk. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa.
50–56. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Gábrity Molnár Irén. 2011. A vajdasági magyarlakta térség felzárkózásának az esélye. Közép-Európai Közlemények 4 (14–15): 223–230.
Gábrity Molnár Irén. 2015. Ifjúságunk esélye a Vajdaságban. In A régió TÍZpróbája, szerk. Ricz András–Takács Zoltán. 189–202. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság.
Gulyás László. 2002. A Vajdaság gazdasági életének jellemzői az első jugoszláv állam keretei között. In Határok és az Európai Unió, szerk. Szónokyné Ancsin Gabriella. 177–183. Szeged: SZTE Természettudományi Kar, Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék.
Győri Ferenc. 2015. Termál- és gyógyvizekre épülő egészségturisztikai és rekreációs szolgáltatások a Dél-Alföld és a Vajdaság fürdőiben. In A régió TÍZpróbája, szerk.
Ricz András–Takács Zoltán. 153–164. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság.
Horváth Gyula. 2013. A kelet-közép-európai területi fejlődés két komponenséről.
Közép-Európai Közlemények VI (20–21): 200–209.
Juhász József. 2010. A Vajdaság és az autonómia. A kisebbségi jogok képviselete Szerbiában, 1945–2009. História 1–2: 54–62.
Kókai Sándor. 2014. A bánság népessége a 18. században. Közép-Európai Közlemények VII (26–27): 90–98.
Komšić, J. 2007. Evropski političko-pravni pristup decentralizaciji i regionalizaciji.
In Evropske regionalne politike s osvrtom na perspektive Vojvodine, szerk. Kosta Josifidis. 87–94. Novi Sad: Ekonomski fakultet Subotica.
Korhecz Tamás. 2009. Otthonteremtőben a szülőföldön. Jogi és politikai esszék.
Újvidék: Forum Könyvkiadó.
M. Császár Zsuzsa–Mérei András. 2011. A vallási térszerkezet változása a Vajdaságban 1944-től napjainkig. Közép-Európai Közlemények IV (14–15): 91–99.
Nagy Imre. 2007. A Vajdaság fejlettségének regionális különbségei. In Vajdaság, szerk. Nagy Imre. 554–558. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutató Központ.
Pál Ágnes. 2003. Dél-alföldi határvidékek: a magyar–szerb–román határ menti települések társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata. Pécs: Bornus.
Pál Ágnes. 2004. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió kialakulása. Földtani Kutatás 41 (3–4): 41–44.
Pál Ágnes–Takács Zoltán. 2011. A Vajdaság társadalmi-gazdasági helyzetének változásai és regionális sajátosságai napjainkban. Közép-Európai Közlemények IV (14–15): 156–165.
Vajdaság társadalmi- 81
és gazdaságföldrajzi helyzete
Pokrajinska vlada. 2010. Statut Autonomne pokrajine Vojvodine. http://www.
vojvodina.gov.rs/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=
19&dir=DESC&order=date&limit=5&limitstart=5 (2010. június 15.)
Probáld Ferenc. 2000. A jugoszláv utódállamok. In Európa regionális földrajza. 516–
558. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Republički zavod za statistiku. 2012. Statistički Godišnjak. Beograd: Republički zavod za statistiku. http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/G2012/pdf/
G20122007.pdf
Republički zavod za statistiku. 2016a. Baza podataka, Stanovništvo. http://webrzs.
stat.gov.rs/WebSite/Public/PageView.aspx?pKey=163 (2016. július 24.)
Republički zavod za statistiku. 2016b. Regionalni bruto domaći proizvod. Regioni i oblasti Republike Srbije, 2014. (preliminarni rezultati). Beograd: Republički zavod za statistiku.
Republički zavod za statistiku. 2016c. Statistički kalendar Republike Srbije. Beograd:
Republički zavod za statistiku. http://webrzs.stat.gov.rs
Sefcsich György. 2006. A gazdasági tevékenység tényezői. In Kistérségek életereje, szerk. Gábrity Molnár Irén–Ricz András. 149–156. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság.
Somogyi Sándor–Lakner Zoltán–Kajári Karolina. 2008. Mactor. Partnerek és célok viszonyainak értékelése. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság.
Szilágyi István. 2013. Nemzeti kisebbség és autonómia kérdés a Kárpát-medencében.
Közép-Európai Közlemények VI (20–21): 49–63.
Takács Zoltán–Szügyi Éva. 2015. Regionális fejlesztési ügynökségek a Vajdaságban.
In A régió TÍZpróbája, szerk. Ricz András–Takács Zoltán. 49–64. Szabadka:
Regionális Tudományi Társaság.
Summary Ágnes Pál, Ferenc Győri:
The socio-economic geographical situation of Vojvodina today
Vojvodina – due to its geographical location – is in a strategic position in the European economic and po-litical scene, but it is difficult for the region to take this advantage. This study examines the socio-economic geographical situation of Vojvodina today. On the basis of our earlier research into Serbian-Hungarian border zones, the aim of this research is to describe briefly the level of the region’s social and economic development. The characteristics of its human resources, as well as the main features of the typical eco-nomic activities will be elaborated, with a special emphasis on agriculture and tourism, a significant part of the region’s service industry. These factors are also heavily dependent on global and European economic processes and the flow of working capital. The openness, the integration and cooperation between different actors of the economic life may benefit the overall process.