A KUTATÁSI EREDMÉNYEK

A Politika mint országos szinten megjelenő napilap meddő forrásnak bizonyult.

„Régió” fogalma alatt a Balkán országait jelölik a cikkek, illetve főként a volt jugo-szláv tagállamokat. A napilapnak külön „Region” (Régió) című rovata foglalkozik a régiót (főként a Nyugat-Balkánt) érintő kérdésekkel. Ezek zömében az aktuális po-litikai helyzetre vonatkozó cikkek, például az elnökválasztással kapcsolatban vagy elnöki találkozókról, Horvátország esetében az Európai Unióhoz való csatlakozás-ról, de számos cikk szól a 90-es években vívott háború alatt történt népirtásokcsatlakozás-ról, kegyetlenségekről, a háborús bűnösök kiadatásáról, illetve elvétve tartalmaz úgyne-vezett „színes” cikkeket, például extrém időjárási viszonyokról, különös/különleges eseményekről vagy történetekről.

Az említett időszakban megjelent napilapok átnézése után a szubjektív véleményem az, hogy együttműködés helyett még mindig az ellentétekre, a múltbéli sérelmekre helyezi a lap a hangsúlyt. Régió alatt a volt tagállamokat érti, a cikkek témájukban csak igen elvétve foglalkoznak például Romániával vagy Bulgáriával.

Az együttműködésnek tulajdonképpen semmilyen formájáról nem olvashattam az újság egyetlen rovatában sem. Országos szinten nem jelenik meg a határ menti, helyi szintű együttműködésekről szóló beszámoló. Egyáltalán nem foglalkoznak az IPA projektumok kapcsán sem a határon átnyúló együttműködésekkel, annak el-lenére, hogy Szerbia régiói (Belgrád régió – a legfejlettebb régió kivételével) mind jogosultak az ilyen jellegű projektek megvalósítására.⁶

A Magyar Szó esetében több cikket is találtam a határ menti együttműködésekkel kapcsolatban. Legtöbb a magyar–szerb határ menti kapcsolatokról szól, valamivel kevesebb román–szerb, valamint hármas: magyar–román–szerb együttműködésről szóló cikket találtam. Mindezek mellett megjelentek horvát–szerb, illetve magyar–

horvát–szerb határ menti együttműködésről szóló cikkek is. Ezek témái a legkülön-félébbek, a politikai eseményektől kezdve a civil kezdeményezésekig mindent felö-lelnek, de terjedelmük rövid (olykor csupán pár soros tudósításról beszélhetünk) és éves szinten alig néhány írásról van szó.

A talált cikkek értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azon kívül, hogy regionális (Vajdaság) szinten megjelenő napilapról van szó, az újság nyelve magyar. Érthető tehát, hogy erősebb a Magyarország iránti kötődés, mint a horvát-országi kapcsolatok, bár a Nyugat-bácskai községek ugyanolyan jó viszonyt ápoltak Eszékkel, mint Bajával a 90-es évek háborúja előtt. Akkoriban az önkormányzatok, a színházak, a fotóklubok és az íróegyesületek folyamatos kapcsolatban álltak egy-mással. Majd jött a mindkét fél számára tragikus háború és a 90-es évek végén Szer-bia NATO bombázása, ami hosszú időre befagyasztotta a volt jugoszláv tagállamok közötti kapcsolatokat.

Régiós szinten tehát már lényegesen többet foglalkoznak a határ két oldalán lévő szervezetek közös munkájával, legyen szó akár állami intézményről, akár civil szervezetről.

A vizsgált időszakban összesen 22 cikket találtam, amelyekben előfordul a szerb–

horvát határ menti együttműködés. Legnagyobb számban a régiók közötti együtt-működésről, közös projektmegvalósításról, gazdasági együttműködésről szóló cik-ket olvashattam. A 2000-es évek elején kizárólag ilyen témákról adott hírt a Magyar Szó, majd a későbbi időszakokban megjelentek a környezetvédelemmel, közösségi és kulturális programokkal foglalkozó cikkek is a gazdasági együttműködések és közös projektmegvalósítás mellett.

6 Ezeknek a projektumoknak a célja a szomszédos régiók fejlesztése mellett a volt jugoszláv tagálla-mok egymás közti viszonyainak javítása lenne.

A szerb–horvát határ menti 193

kapcsolatok a napi írott médiában 5. táblázat. A kritériumoknak megfelelő cikkek száma tartalmuk szerint éves felbontásban

Gazdaság/

Együttműködés Társadalom/

Közösség Környezet Kultúra/Sport Σ

2000–2005 7 – – – 7

2006–2010 2 1 3 2 8

2011–2013 3 3 1 – 7

Forrás: Saját szerkesztés.

Az események, melyekről a cikkek szóltak, többnyire politikai találkozók voltak, ahová a médiát meghívták. A 22-ből mindössze 7 cikk szólt civil szervezetek, egye-sületek, szövetkezetek, illetve a gazdasági kamarák közötti együttműködésről, közös programszervezésről.

8. ZÁRÓ GONDOLATOK

Az elfeledett együttműködések az utóbbi néhány évben újból éledeznek, kezdve az országok elnökeinek, gazdasági/politikai vezetőinek, önkormányzati képviselőinek protokolláris látogatásaitól a színházak vendégszerepléséig, kapcsolatban állnak egymással a környezetvédők, a kerékpárklubok, fotóklubok stb. Horvátország uniós csatlakozása óta az önkormányzatok és a civil szervezetek folyamatosan keresik egy-mást közös pályázás érdekében az uniós előcsatlakozási és más alapoknál.

Tény, hogy ezekről a kapcsolatokról a sajtó keveset ír, aminek legfőbb oka, hogy maguk az érintettek is zömmel úgy viselkednek, mintha valami, ha nem is bűnös, de a közvélemény előtt titkolandó, a traumák okozta sebeket semmibe vevő dolgot cselekednének, és nem értesítik a médiát, vagy csak akkor, amikor már lezárult, befejeződött az esemény.

Persze a nyilvánosság nincs mindig kizárva, ilyen pl. a bezdáni Hármastalálkozó, aminek hírével találkozni lehetett a Magyar Szóban is. Ám, tekintve, hogy a hor-vát–szerb határ menti kapcsolatok jellegükben ugyan nemzetköziek, de tényszerűen lokálisak vagy regionálisak, az országos napilapok számára kevésbé (vagy egyáltalán nem) fontosak. A helyi sajtó viszont nem kerüli meg az ilyen eseményeket, folyama-tokat. Zomborban a Dunatáj és a Somborske Novine hetilapok cikkeztek például a fent említett témáról, bizonyára így van ez a hódsági Naše Novine, vagy az apatini Glas Komune és Apatinske Novine lokális fókuszú újságok esetében is. Tehát a loká-lis, valamint regionális jellegű híreket, beszámolókat inkább a helyi fókuszú lapok-ban kell keresni.

IRODALOM

Hajdú Zoltán–Szügyi Éva. 2015. Szerbia. In Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi, szerk. Horváth Gyula. 385–407. Budapest: Kossuth Kiadó.

Huszka Beáta. 2008. Szerbia decentralizációja: a kisebbségi dimenzió. Budapest:

Európai Összehasonlító Kisebbség Kutatások Közalapítvány.

Lőrinczné Bencze Edit. 2014. A horvát területi politika jogszabályi hátterének változásai. In A területi fejlődés dilemmái, szerk. Lukovics Miklós–Zuti Bence.

93–103. Szeged: SZTE Gazdaságtudományi Kar.

Pámer Zoltán. 2009. A dél-dunántúli régió és a horvát önkormányzati középszintek, valamint a területfejlesztési intézményrendszer kapcsolatai. In Magyarország és a Balkán – Balkán Füzetek Különszám II. 268–279. Pécs: PTE TTK FI KMBTK.

Rácz Szilárd. 2015. Horvátország. In Kelet- és Közép-Európa régióinak portréi, szerk.

Horváth Gyula. 93–101. Budapest: Kossuth Kiadó.

Ricz András–Nagy Imre. 2014. A határon átívelő programok területi dimenziói Vajdaságban. In Regionális kaleidoszkóp, szerk. Takács Zoltán–Ricz András.

115–122. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság.

Szügyi Éva. 2015a. Régiók és regionális politika Szerbiában. In Távol és közel, az elmúlt 25 év területi folyamatai, szerkezetei, intézményei, ahogy az új generáció látja, A IX. Fiatal Regionalisták Konferenciája, Győr, szerk. Berkes Judit–

Kecskés Petra. 240–251.

Szügyi Éva. 2015b. Szerbia régiói az európai uniós csatlakozás tükrében. Létünk XLV/Különszám: 55–76.

Takács Zoltán. 2011. Régiók és a regionális politika intézményrendszere Szerbiában.

Területi statisztika 14 (51) (3): 282–296.

Tripković, Milan. 2003. Regionalizálódás Szerbiában, különös tekintettel a Vajdaság helyzetére. Tér és Társadalom 17 (4): 117–155.

Trombitás T.–Szügyi É. 2016. A többségi tannyelv-választást befolyásoló tényezők vizsgálata a vajdasági magyar kisebbség körében, tömb- és szórványterületen.

In A fenntarthatóság perspektívái a Kárpát-medencében, szerk. Garaczi Imre.

Veszprém: Veszprémi Magyarságtudományi Kutatások.

Vlada Republike Srbije. 2010a. Uredba o nomenklaturi statističkih teritorijalnih jedinica. Službeni Glasnik RS. Br. 109/2009 i 46/2010. Beograd.

Vlada Republike Srbije. 2010b. Zakon o regionalnom razvoju. Službeni Glasnik RS.

Br. 51/2009 i 30/2010. Beograd.

WP 4 (Europeanisation: European Integration and Conceptual Change): http://www.

euborderscapes.eu/index.php?id=workpackages

A szerb–horvát határ menti 195

kapcsolatok a napi írott médiában Summary

Éva Szügyi:

Serbian-Croatian cross-border relations in the daily written media

The purpose of the present research is to provide an analysis of regional co-operation as a concept pub-lished in the daily written media. The territory under investigation is the cross-border region of Serbia and Croatia as well as one state and regional daily paper. It is a fact that cross-border regional activities are more vivid throughout the past few years, namely municipalities and non-governmental organizations continuously seek each other’s co-operational opportunities with the purpose of mutual tender applica-tion at European Union pre-accession and other funds. It is a fact that the media rarely discussed such relations mostly because it is mostly the subjects that fail to inform the media. Usually the co-operation becomes public when the event has successfully been realized. The reason behind the phenomenon is that the co-operations do not evolve adequate political advantages, however the traumas of the war era are still present in both societies.

ÚTKERESÉS