az európai etnopolitikai folyamatoknak, ahol megkövetelik a diszkriminációmen-tességet. Ebben a kérdésben fontos kutatni a kisebbségek viszonyát a többséghez, az anyaországhoz és Európához. A vajdasági magyarok pozicionálásában döntő, hogy a többség által alkotott politikai nemzetben (a szerb államiságban) egyénenként, vagy közösségként van jelen. A tömeges elvándorlás ugyanakkor megköveteli a kö-zösséghez tartozók nemzeti és téridentitásának újragondolását, hiszen életvitelünk-be transznacionális elemek keverednek.
A magyarságkutatás fejleszthetősége (Vajdaságban) a megújulásban és a hálózatépí-tésben van. Az intézmények közötti együttműködés, összehangolt kutatási progra-mok formájában integrálódó magyarországi–vajdasági és a többi határon túli ma-gyar nyelvű kisebbségkutatás működéséhez és versenyképességéhez, legalább négy alapfeltétel kell: megfelelő kutatási és oktatási intézményi háttér; mindenki számára könnyen hozzáférhető adatbázis; megfelelő színvonalú szakmai folyóiratok (Regio, Magyar Kisebbség, Kisebbségkutatás, Pro Minoritate, Fórum, Korunk, Létünk,
Mura-7 Horváth Tamás és Ríz Ádám a Hídvégi Mikó Intézet keretében tematikus kampányt indított a ha-táron túli magyar támogatások európai uniós normák szerinti átalakítása és a Nemzeti Fejlesztési Tervbe való integrálása érdekében.
8 http://epa.oszk.hu/00000/00036/00061/pdf/005-018.pdf.
9 A beérkezett 256 válasz kiértékelését Erdei és Papp végezték el (Erdei–Papp 2006).
31
A tudós jelen van
táj, Erdélyi Társadalom, Székelyföld, Barátság stb.) és az, hogy a kisebbségi tárgyú kutatások minél nagyobb mértékben bekerüljenek a nemzetközi tudományos vér-keringésbe (Szarka 2004: 137). Fontos, hogy a vajdasági magyar tudós elit megfo-galmazza a saját tudásalapú regionális fejlesztési elképzeléseit, meghatározza a meg-valósításhoz szükséges legfontosabb teendőket, prioritásokat, partnereket (ezzel a műhelyek közötti együttműködés/munkamegosztás elvére építve a hálózatépítés alapjait is lerakhatná) és körvonalazza a realizáláshoz szükséges forrásstruktúrát (szerbiai, magyarországi és uniós csatornák).
A vajdasági magyar érdekeltségű tudományművelésben hiányos az átfogó gondolko-dás, az utánpótlást biztosító intézményesítés; a stratégiai megfontolások keverednek a kiscsoportok terveivel. A szakmai műhelyek jelenlegi státusa és a pénzügyi for-ráshiány nem teszi lehetővé az átfogó jövőtervezést és a tudományos kompetenciák kialakítását, mert a kutatói tervek gyakran feladatáthárításban nyilvánulnak meg, vagyis másokkal szemben támasztott elvárások formájában külső megrendelésekre készülnek. A vajdasági magyarságnak a tudományos élet vonatkozásában dezorga-nizált intézményes szigetei vannak, utánpótlás híján nincs elegendő szaktekintély, akikkel megfelelő kompetenciák birtokában alapkutatásokat és nemzetközi projek-tumokat vezetnénk. A vajdasági magyarokat érintő alapkutatások és az alkalmazás- orientált kutatások gyakran elkülönülnek. Az újabb interdiszciplináris fejlesztések csapatmunkákat igényelnek. Szükség van fiatalításra, új egyetemi munkahelyekre.
Fontos a magyar ajkú minősített kutatók-oktatók képzése, tervszerű tudományos utánpótlás, valamint a publikációs lehetőségek bővítése.
A feladatokhoz kapcsolódó teendők: a vajdasági magyar tudományos műhelyek és a régióbeli anyaországi tudományos és felsőoktatási intézmények közötti munkameg-osztás, a párbeszéd továbbfejlesztése folyamatos együttműködési koncepciókkal.
Fontos, a működési bizonytalanságok megszüntetése, a támogatások kiszámítha-tósága; az összehangolt kutatási projektek kidolgozása és egy közös kutatási terv-csomag elkészítése. Hálózatosság alapon cserekapcsolatok szükségesek a vajdasági és a külföldi intézményekkel és civil műhelyekkel. A vajdasági magyarokat érin-tő alapkutatások és az alkalmazásorientált kutatások gyakran elkülönülnek, ezért a csapatmunkákat intézmények köré csoportosulva kell koordinálni. A nemzetközi projektekben való részvételhez fontosak a magyarországi közvetítők/partnerek és az intézményes háttér. Ehhez szükségeltetik egy vajdasági Társadalomtudományi Kutató- központ (magyar érdekeltségű) létrejötte, lehetőleg egyetemi kar keretében (Ma-gyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka), amivel erősíthető a kutatás és képzés kapcsolata és az interdiszciplináris jelleg. Szükséges egy új, szerkezetében és krité-riumaiban is átgondolt magyarországi támogatáspolitika, s ennek részeként egy új Kárpát-medencei kutatási tudománystratégia (Gábrity Molnár 2013: 13–25).
Az értelmiségnek döntő szerepe van a vajdasági magyarság jövőképének kialakítá-sában. Nagy szükség van az élenjáró, kockázatvállaló értelmiségre, aki a tudomány-nak és a szakmájátudomány-nak él, de meglátja a kor kihívásait. A vajdasági magyar értelmiség legfontosabb feladatának ma a hátrányos helyzetének leküzdését tartja.
5. ÖSSZEFOGLALÓ
Az aktív, együttműködésen alapuló csoportok jelentős erőforrást jelentenek az egyé-nek és közösségeik számára. Ez az erőforrás az a társadalmi tőke, amely a közösséget alkotó hálózatos kapcsolatokban jön létre és többé-kevésbé hasznosul az egyéni és közösségi célok elérésében. Amikor a társadalmi kapcsolatok részeként a tudomá-nyos együttműködés elégtelen, a társadalmi tőke hiátudomá-nyos lesz. Ezzel, a társadalmi szerveződési formák is gyengülnek, a közösség társadalmi és gazdasági fejlődése megtorpan.
Ehhez kötöm a következő záró idézetet: „A buzgóságot és a bátorságot megfojtó egyik legsúlyosabb kísértés a vereségérzés, mely elégedetlen pesszimistákká és sötét arcú kiábrándultakká alakít át bennünket. Senki nem vállalkozhat csatára, ha nem bízik teljesen a győzelemben. Aki bizalom nélkül indul neki, már előre elvesztette a csata felét, s elássa talentumait” (Ferenc pápa 2013: 85).
IRODALOM
Bárdi Nándor. 2004. Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Problémakatalógus. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Bárdi Nándor. 2005. Kritikai és reformnézetek a határon túli magyarok magyarországi támogatásáról. Hídvégi Mikó Alapítvány és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet által 2005-ben szervezett: Határon túli támogatás-politika jelene és jövője az EU-n belül műhelykonferencia. Budapest. http://
www.hidvegimiko.hu/eloadasok/ea2.html
Bárdi Nándor. 2006. Szükség mint esély. Lehetséges-e a magyarságpolitikát szakágazatként elgondolni? Kommentár 2006 (5): 43–59.
Berényi Dénes. 2004. Bevezetés „A határokon túli felsőoktatási és K+F támogatásuk és hasznosulások” című kötethez. Társadalomkutatás 22/Különszám: 1–17.
Berényi Dénes. 2005. Az eredmények, következtetések és javaslatok összefoglalása.
In Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról, szerk. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa. 13–24. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
33
A tudós jelen van
Berényi Dénes–Egyed Albert–Kulcsár Szabó Enikő. 2004. A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence magyar lakta régióiban. Magyar Kisebbség 2004 (3): 195–208.
Bourdieu, P. 1998. Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája, szerk. Lengyel Gy.–Szántó Z.
155–176. Budapest: Aula Kiadó.
Csete Örs. 2006. Javaslat a Magyariskola Program kimunkálására. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom 17 (1): 3–18.
Egyed Albert. 2005. A magyarországi felsőoktatási és kutatásfejlesztési támogatáspolitika kvantitatív és kvalitatív elemzése. In Támogatás és hasznosulás. Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. 41–65. Szabadka:
Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Erdei Itala–Papp Z. Attila. 2006. Közös pontok és konfliktusok a Magyariskola Program fogadtatásában. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom 17 (1): 19–43.
Ferenc pápa. 2013. Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása a püspököknek, a papoknak és diakónusoknak, az istennek szentelt személyeknek és a világi híveknek az evangélium hirdetéséről a mai világban. http://uj.katolikus.hu/
konyvtar.php?h=451#EG059
Ferenc pápa. 2016. Beszéd a Károly-díj európai kitüntetés átvételekor 2016.
május 6-án, Róma. http://www.magyarkurir.hu/ferenc-papa/ferenc-papa- karoly-dij-atvetelekor-regi-gyokerekbol-uj-humanizmust
Gábrity Molnár Irén. 2013. Tudósképzés és kutatói műhelyek szereplői Vajdaságban.
Létünk 2013/Virtuális szám.
Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa szerk. 2005. Támogatás és hasznosulás.
Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról. Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Gábrity Molnár Irén–Papp György szerk. 2004. Mi ilyen nyelvben élünk.
Nyelvszociológiai és korpuszvizsgálati tanulmányok. Szabadka–Magyarkanizsa:
Magyarságkutató Tudományos Társaság–Szociográfiai Műhely.
Kilby, Patrick. 2002. Social Capital and Civil Society. Canberra: National Centre for Development Studies at ANU.
Losoncz Alpár. 2003. A vajdasági magyar értelmiségi szerepkörrel kapcsolatos dilemmák. In Kisebbségi létjelenségek (Szórvány és szociolingvisztikai kutatások), szerk. Gábrity Molnár Irén–Mirnics Zsuzsa. 239–262. Szabadka:
Magyarságkutató Tudományos Társaság.
Szabó Enikő. 2004. A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence magyar lakta régióiban. Magyar Kisebbség 2004 (3): 195–208.
Szakál Gyula–A. Gergely András szerk. 2004. Társadalmi tőke, karrieresélyek, viselkedésminták. Budapest: MTA Politikatudományok Intézete.
Szarka László. 2004. Kisebbségi léthelyzetek, közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban. Budapest: Lucidus Kiadó.
Tóth Pál Péter–Berényi Dénes. 2004. Hogyan hasznosultak a magyarországi támogatások a környező országok magyar felsőoktatásában és kutatásában?
Magyar Tudomány 2004 (7): 775–785.
Summary Irén Gábrity Molnár:
The scientist is here
(Doing science in a minority status in Vojvodina)
Concerning the Hungarian scientific activities in Vojvodina, lack of comprehensive thinking can be detect-ed in the as well as in the institutionalizdetect-ed human reinforcement of young scientists. The strategic ideas of scientific workshops blend with the short-term objectives of small groups. Currently, professional work-shops have a civil status and their financial resources do not enable them to establish any comprehensive future plans or form scientific competences since research plans are often planned and conducted upon political or external demand. The Hungarian scientific life in Vojvodina proves to function in disoriented institutional isles, in lack of human reinforcement there is not enough professional authority with ade-quate competences to successfully realize international projects.