Nm. K u n s z t József kalocsai érsek ur, hasonló ok- és czélból mint primás ö herczegsége Bécsbe utazva, tegnap estére Pestre váratott.
A ,Schles. Z t g ' az elhunyt bibornok és boroszlói h g püspök temetési ünnepélyének igen ékes leírását adja. A b i bornok, mint már jelentettük, mult hó 20án hunyt el J o h a n n e s b e r g e n , honnan a hulla ugyanazon hó 25én h o -zatott át Boroszlóba. Ez volt az elhunytnak utolsó diadal-menete. Johannesbergtől porosz Silezia fővárosáig minden közbeeső városok- és falvakban zúgtak a harangok. A. községek városról városra, faluról falura kisérték a halottat. A székvá-ros határán a szakadó esö daczára a papság a néppel és a városi előkelőkkel várakozott. Pontban öt órakor délután é r -kezett meg a gyászkocsi, mellyből a koporsó levétetvén , 60 polgár által fáklyavilág közt, 16 gyászpálcza- és 4 marscháll-botvivő kíséretében, a nagy tömeg közé bevezettetett. Erre megindult a menet, minden ablak, minden nézőhely kíváncsi-akkal telt meg. 600 fáklya, 200 lámpa, számtalan gyertyák és kifüggesztett szőnyegek nevelték a benyomást. A katonaság diszöltönyben két oldalról sorfalat képezett, a kisérő nagy t ö meget közbevéve. T a u e n c z i e nutcza szegletén az e g y -begyűlt lelkipásztorkodó papság, a polgári és katonai hatósá-gok, s a város többi előkelői fogadák a koporsót, melly itt T h i e l föesperes által beszenteltetett. Innen a papság elől, utána a tábornokok, főpolgármester és egyéb hivatalnokok, vezettetve a rendőrség elnöke és más rendőri tisztek , lovas csendőrség és az itt tanyázó helyőrikatonaság minden h a d testeiből kiválasztott csapatok által, harangzugás, három z e -nekar és nagy néptömeg kíséretében a koporsó a székesegy-ház felé vitetett. A ,S a n d' egyszékesegy-ház elébe érkezve, herczeg S c h w a r z e n b e r g prágai érsek és bibornok fényes papi környezettel a székegyházi hídon két sort képező nevendék-papság közt, s vezettetve a ft. boroszlói káptalantól a menet-nek elébe sietett, s a koporsót a székegyházig ezzel együtt elkisérte. A főegyház előtornáczában a koporsó levétetett, s elmondatván az előirt imádságok, magában a templomban az ezer meg ezer gyertya által fényesen kivilágitott nagyszerű ravatalra letétetett. Az áldozárok halotti éneke megzendült, visszahangoztatva a nagyszerű doninak íves boltozataitól. — Másnap 26-án reggeli nyolcz órakor kezdődött a halotti is-teni tisztelet; a ,,Requiem"-et hg S c h w a r z e n b e r g , a gyász beszédet pedig F ö r s t e r kanonok tartotta. Mellynek végével elénekeltetvén az absolutio, s a koporsó még egyszer beszenteltetvén, Miserere éneklése közben örök nyughelyére t é t e t e t t le. A nagy halott kívánsága szerint sírját egyszerű kő, mellyet nevéből álló egyszerű felírás ékesitend, jelelendi : de az utóvilág tudni f o g j a , hogy az egyszerű emlékkő alatt egy nagy egyházi fejedelem hamvai nyugszanak, kinek sirját az összes cath. világ fájdalomkönyei áztatják.
A boroszlói káptalan m. hó 27-én dr F ö r s t e r kanonokot átalános káptalani helyettessé választotta. D i e p e n b r o c k temetési ünnepélyén a porosz király ő felségét a l t á bornagy hg R a d z i w i 11, ki sajátlag e végre küldetett B e r -linből Boroszlóba, képviselte.
Az a u s t r i a i k o r m á n y n a k loyalitása, ugy hisszük, sokkal ismeretesb, semmint ezt vitatni szükséges volna, azok irányában, kik a montenegroi zavarok érdekében Austria részéről valamelly titkos befolyást gyanítanak. Ha azonban kevésbbé hü volna is a kormány bevallott nézeteihez s bármi nemű lázadás pártolásától kevesbbé idegenkednék is, bizony-nyal már Austriának józan politicája is hátráltatná a monten«gróiaknak adandó segítséget. Ott, hol Austria a görög h i
-tüeknek a díván elleni ellenszegülését előmozditaná, egyúttal elősegítené Oroszország hatalmának és befolyásának n ö v e k e -dését. A felsőbb diplomatiában rendithetlen alap gyanánt szol-gál e n é z e t , melly ellen szándékosan soha sem fognak csele-kedni : egyedül a körülmények hatalma volna képes Austriát más cselekvésmódra határozni. Hogy pedig mindamellett t ö rök részről fönáll a g y a n ú , miszerint Austria nem nézi r é s z -vétlenül Montenegrónak függetlenségi háborúját, ez egyedül
a viszonyzás elvétőli félelemből származik. S valóban, ha a kormányt magasabb elvek nem vezetnék, Austriát joggal senki nem gátolhatná, ha ez a kedvező időpontot felhasz-nálná azon rokonszenv megfenyitésére, mellyet a porta az austriai trón ellen zudult lázadók irányában nyíltan t a n u -sitott. (A. Postz.)
Bécsből i r j á k , hogy F l o r e n c o u r t ur Kölnbe u t a -zott, a „ D e u t s c h e V o l k s h a l l e " szerkesztését ideigle-nesen átveendő. Ez nehéz feladat u g y a n , de ha áldás követi, a jelen pillanatban igen fontos. F l o r e n c o u r t családja
1 minden tagjai, mult nyáron lettek catholicusokká. Legidősb fia, a romai ,Collegium Germanicum' növendéke, valószínű-leg, szintúgy mint a fiatal H u r t e r, a bécsi egyházmegyéhez szegődik. F l o r e n c o u r t három legidősbb leányai F e l s ő Austriában, a gleinki kolostorban neveltetnek. A S t P ö l t e n -ben megtartott jezsuita missiok történetéhez tartozik az is, hogy a városi színház, melly a missio kezdetével nem záratott be, miután mindjárt az első napokban üresen maradt, a m i s -siok bevégezteig megszüntette előadásait. A püspök a színháznak, a missiok következtében szenvedett jelentékeny v e s z -tességét saját vagyonából pótolta vissza.
Azon a r á n y t , mellyben a hollandi catholicusok és p r o -testánsok a közhivatalokban egymáshoz állanak, mutatják a következendő számok. A német alföldi catholicusok száma, az összes lakosság számához képest akkép áll, mint 2 az 5 - h ö z . Az államtanács és a népképviselet áll 176 t a g b ó l , ezekből csak 27-en catholicusok ; ekkép az arány ugy áll, mint 2 : 11-hez. A különféle ministeriumoknál van 178 hivatalnok, ezek közt csupán 41 catholicus ; a fötörvényszéknél, s más állam-vtestületeknél esik 98 tagra 8 catholicus ; a hadseregnél 605 tisztek közt csupán 132. catholicus s t b . ; de különösen feltűnő, mikép 1818 királyi hivatalnok közt csak 132 catho-licus egyén találtatik ; az arány tehát 10 : 25 helyett 2 : 25.
Hasonló arány van a tartományokban is. A gyarmatokban ez állása a catholicusoknak még rosszabb, mint az anyaországban.
A protestáns hivatalnokok illy túlnyomó száma és több prot.
társulatok fenállása mellett, melyeknek működései a catholi-cus egyház ellen irányozvák , világos , mikép a catholicatholi-cusok alapos jogai folyv ást csonkulást szenvednek.
G a l u r a Bernhard brixeni püspök Tirolban mult hó 17-én meghalálozott. A boldogult „ R e i c h G o t t e s " czi-mü munkája által az irodalomban is fényes nevet vivott ki magának.
Az Afrikáról czimzett egyesület, mellyről utóbbi s z á -munkban emlékeztünk, központi székhelye P a r i s , s tagjai közt több fejedelmi s világnagyoknak nevei olvashatók.
Romában m. hó 17-én titkos tanácskozmány t a r t a t o t t , mellyen csak 20 bibornok volt jelen. Hír szerint B e n.e v e n t o herczegségnek n y o l c z millió darab aranyért Nápoly részére átengedéséről folytak a tanácskozások.
B a t h u r s t , angol tengerészeti a l t á b o r n a g y , B a -t h u r s -t lordnak unokája, a ca-tholica hi-tre -t é r -t , s a hi-tvallo- hitvallo-mást Péter templomában Romában u j év napján tette le. íme egy u j megtérési eset azok k ö z ü l , mellyeket a wiesbadeni gyülekezetnek jelentéktelenekül tetszett kikiáltani.
A királyi törvényszék előtt N e u m a n n perének átvizs-gálása csakugyan elkezdődött. T h e s i g e r (államügyész D e r b y kormánya alatt) védte, C o c k b u r n pedig (állam-ügyész A b e r d e e n alatt) ostromolta az esküdtszék Ítéletét.
Mind a két szónok hosszas beszédben adta elő indokait. — C a m p b e l l jelentette, hogy a törvényszék időt veend m a -gának, miszerint a hozandó ítéletet megfontolhassa.
1 1 2
Ő s z e n t s é g e apostoli áldása mellett jelenti a C i v i l t á c a t t o l i c a szerkesztőinek, miszerint a neki átküldött h ó -dolatpéldányt örömmel v e t t e , és sajnálatát fejezi k i , hogy apostoli hivatalának magas gondjai miatt nem olvashatja a lapot folytonosan. A szent atya örvend azon czélnak, meilyet a szerkesztőség a lap szerkesztése által akar elérni, mert ugy mond a polgári társaságnak szintúgy mint a vallásinak érdé-kében fekszik, komoly és tartalomteljes dolgozatok által czá-folni meg azon gonosz iratokat, mellyek a szerencsétlen idő-ben a tévelyt olly nagy ügyesen terjesztik. Végre inti a szer-kesztőket, hogy ne kíméljenek sem buzgalmat, sem szerete-tet , hogy vállalatjuk mindinkább nagyobb sikernek örvend-hessen. Á L'U n i v e r s igen örül olasz társa kitüntetésén, és j ó l esik tapasztalnia, hogy minden nevezetesb kérdésre n é z
-ve , millyen például jelenleg a parlamentaris rendszer meg-szüntetése 'iránti véleményzet, a C i v i l t á v a l egy értelem-ben van.
A nőcseléd megóvása czéljából alakult s sz. Máriáról nevezett társulat bizottmánya, közelebb egy fölhivást intézett Bécs lakóihoz. Kinek tapasztalása van, milly megbecsülhetetlen kincs egy hü nő cseléd a családra, s milly jótétemény átalán a j ó erkölcsű cseléd a polgári társaságra n é z v e , az egy illy in-tézet jóltévő alapitóinak és fentartóinak törekvéseit bizo-nyosan méltányolni fogja tudni. Tagjai közt három hölgyet látunk , kik rangvetély, önzés és pompa nélkül, napjaink ezen legsürgősb követelményének szentelik törekvéseiket. A bi-zottmány tagjai áthatva szeretetök kötelessége által, de főleg ezen feladat fontosságát tekintve, a rossz nő cselédek bajait kipuhatolták, s ezek biztos orvoslási módját foganatba vették.
Az intézet, mellynek székhelye S c h o t t e n f e l d , befogad mintegy 50 növendéket, leginkább szegény nőszemélyeket, kik vagy már szolgáltak, vagy hajlamuk van , magukat cse-lédszolgálatra kiképezni. Ez lenne mintegy központ, mellyböl idővel vallásos , erkölcsös és ügyes nőcselédek fognak kike-rülni , s honnan az illynemü intézetek tovább elterjedését reméllhetni. Az intézet 1852-ik évi dec. 1 - é n nyittatott meg.
A belépők naponkinti gyakorlat által a főzésben, szobaleányi stb., szóval mindazon kötelességekben nyernek oktatást, mely -lyeket egy rendezett ház minden szakaira nézve igényel. E mellett részesülnek vallási oktatásban is ; s ima- és isteni szolgálatra kötelez vék. Azon nők, kik mint alapítók lépnek a t á r -sulatba, 10 frtot fizetnek, azonfelől évenkint 1 f r t mérsékelt fizetés mellett igényt tarthatnak egy jól kiképezett nőcse-lédre. Egyszersmind lekötelezi magát a bizottmány , az ugyanott kiképezett személyeket csak jó és istenfélő házak-ban alkalmazni. A vállalat a hatóság részéről is hathatós elő-segítésnek örvend.
ó felsége a porosz király a szent-János porosz lovag-rendet eredeti rendeltetésének megfelelő alakban visszaállí-totta. E rend 1810-ben töröltetett el, s jószágai az állambir-tokhoz csatoltattak. A rend imént visszaállíttatott, testületi jogokkal felruháztatott, de javai még vissza nem adattak. —
Valóságos tagokul csak azok fogadtatnak e l , kik magukat évenkint 12 tallér fizetésére lekötelezik, s belépti pénzül 100 tallért adományoznak. A még létező régi lovagok belépti összeget nem kötelesek fizetni, hacsak önszántukból nem teszik azt, és ekkor tiszteleti lovagoknak neveztetnek. A pénz közös pénztárba tétetik le , s betegek ápoltatására f o r -dittatik ; e tekintetből a rendnek egykori vára Sonnenburgban kórházzá alakittatik át. E rend, mint megtiszteltetési d e -coratio, Poroszországra nézve 1812-ben alapittatott, de a király már régóta az eszmével foglalkozott, e rendnek merő kitüntetési jellemét gyakorlati iránynyal fölcserélni.
A porosz háznak legrégibb rendje, az 1443. évben alapí-tott h a t t y u r e n d , szellemi társulat v o l t , s végczéljául a Bold. Szűz tisztelete tüzetett ki. Terjedelmes javadalmai a r e
-formatio következtében elkoboztattak, de a rend forma szerint nem töröltetett el. A jelenleg országló király azt mint szabad társulatot minden n e m , r a n g és vallás tekintet nélkül a p h y -sical és lelki bajok enyhítésére, s igy a kereszténységnek tett és élet általi bebizonyítására újította meg. A király és királyné fölvették a nagymesteri czimet, de az alapszabályok még nem jelentek meg, s hihetőleg el is maradatidnak , minthogy a király eszméjének valósítását a fönemlitett János-rendnek életbeléptetése által látszik eszközleni.
A svéd király, vagy inkább a nevében működő ideigle-nes kormány elvetette P e t t e r s s o n festésznek megkegyelmeztetési folyamodványát. A nevezett képiró vallási v é l e mény miatt örök számkivetésre Ítéltetett, mivel a D e m o c r a t e czimü lapban a lutherana egyháznak egyik d o g -máját : Krisztus mennybemenetelét, merte kétségbe vonni.
P e t t e r s s o n az igazságügyi minister rendeletére pörbe i d é z t e t e t t , s a j u r y által hat hónapi fogságra, örök számkive-tésre , minden polgári és öröködési jogainak elvesztése mel-lett , elitéltetett. A ítéletet még a radical lapok, sőt még S t r a u s s munkáinak védői és kiadói is pártolják. Hasztalan hivatkozott Pettersson több prot. irókra, ezek között papokra i s , kik irataikban nem egy d o g m á t , hanem az egész keresz-tény tant támadták meg a nélkül, hogy megbüntették volna.
A kormány kérlelhetlen m a r a d t , a festész hat hónapi b ö r t ö -nének eltűrése u t á n , hazájából mindenkorra kiűzetett. Aztán lobbantsák még egyszer ezen szelíd és toleráns emberek sze-münkre az inquisitiót !
H e s s e titkostanácsos , amerikai útlapjaiban többi k ö -zött mondja : Ha éjszak-amerikai utazásomat v é g e z v e , az éjszaki államok állapotáról átalános ítéletem szerint magamat megkérdezem, könnyen számos lelkesült dicsszónok k e g y -vesztése veszedelmének teszem ki magamat. Legelőbb is azon véleményben v a g y o k , miszerint specificus éjszak-amerikai népről szó sem lehet. Én itt csak nemzetiségi vegyületekre találtam, mellyeknek mielőtt egy amerikai néppé olvadnának, egybeforrhatásukat kell próbára tenniek. A történelem t a n u -sága szerint népfejlődést vallásos alap nélkül képzelni sem lehet. Én az amerikai n é p e t , eltérve sok hízelgőinek véleményétől, inkább egyháziasnak t a r t o m , mint vallásosnak. N é z e -tem szerint a felekezeti szabadság elve, és azon roppant ön-kény, melly a vallás-községek megalapításában gyakoroltatik, átalában kártékonyán h a t , és a közönyösséget mozdítja elő.
E z e n , ezerféle felekezetekre erőszakos eldarabolás kissé tán különösen hangzó nézetem szerint, egy uj Messiást aligha idézend elő, hanem utóbb is az amerikaiakat a catholicismus-nak hóditandja m e g , melly rendületlen szerkezete s vezéreinek finomsága s tevékenysége következtében, naponkint n a gyobb tért nyer. Őszintén m o n d v a , én ezt ezen ország j ö -vendőjére nézve koránt sem tartanám szerencsétlenségnek, hanem inkább olly fordulatnak, melly a catholicismus ellené-ben felállított hitetlenségnek mindenkor elébe teendő. Illyen fordulat nélkül az egyesült státusok missioja , Mexico , N y u -gotindia és Délamerika polgárisodására nézve el nem érhető.
T a r t a l o m : M e l l k e p e k a j e z s u i t a r e n d t ö r t é n e t é -b ő l . I I . ( I g n á c z főnőknek választatik. E l l e n s z e g ü l , de az ismételt vá-lasztás előtt meghajol. Az általa mint generalis által kidolgozott rendi carta alapvonalai és jelleme).
E g y h á z i t u d ó s í t á s o k ( N a g y - V á r a d - O l a s z i : A nagy-váradi megye hajdan és most. A k. k. kanonokok beigtatása ; töredék
S e h w a r z l kanonok ez alkalommal m o n d o t t beszédéből. A papnevelde vi-szontagságai, s jelenlegi állapotja. Alapitvány a szegény plébániák és elaggott papok felsegélésére. A megyének köszönete képviselők által tolmácsolva a püspöknek. — P o z s o n y : A szerzetes rendek visitatiojához némelly t ö r t é -neti előzmények. — G y a r m a t a : a bánsági németajkú lakosok vallásossági szempontból. — F ü l e : P o l g á r d i fiőkegyházban gróf B a t t h y á n y i a k bőkezűségéből u j templom olasz mintára.)
V e g y e s e k .
Tulajdonos és felelős szerkesztő : D a n i c l i k J á n o s . — Kiadó : E m i c h G u s z t á v nyomdász.
P e s t , 1853. Emich Gusztáv könyvnyomdája, u r i - u t c z a 8. szám.
R E L I G I O .
E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
PESTEN, 1 5 . FEBRUAR 3. 1 8 5 3 .
M e g j e l e n i k e lap hetenkint háromszor : kedden , csütörtökön és vasárnapon. A z előfizetési dij félévre postán 6 ; h e l y b e n 5 frt p . p. — Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, P e s t e n a szerkesztőségnél (O-posta-utcza 2 . sz.) és Hartleben K. A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .
A c a t h . é r d e k e k r ő l a X I X . s z á z a d b a n .
M o n t a l e m b e r t gróf, kinek neve olly sokszor, és annyi kegyelettel neveztetett meg e lapok hasábjain, pár hónap előtt „a cath. érdekekről a X I X . században" röpira-tot bocsáröpira-tott közre, melly, noha annak minden sorából ráis-merhetünk sz. Erzsébet életének magas ihletű Írójára, és a ,.S o n d e r b u n d" lelkes védőjére, nagyszerű czimének most az egyszer még sem felel meg. Két főgondolat vonul az egész munkán végig. Az első : a catholicismus-nak újraszületése azon szabadságcatholicismus-nak tulajdonitható , mely-lyel az a képviseleti és parlamentaris rendszer alatt birt. A második : a cath. irók igen hibáznak, ha ezen konnányfor-ma ellen kikelnek, és gondolatlanul megtapsolják a jelen franczia kormányformát. A munkának egyik fele a parla-mentaris rendszernek apologiája * ) : a második a franczia cath. sajtónak megrovása. Amott egy gondolat tévedez, melly egyéni nézetnél több fontossággal nem b i r ; itt egy szenvedély vonaglik, inelly igazságtalanul sújtja a sajtót. A m u n k a , szerzőjének nagy nevétől elnézve i s , tartalmánál fogva még nagyobb figyelmet ébresztett, uiint eltv-c go..doh.!
lehete, s nem nyert mindenütt olly barátságos elfogadást, mint szerzőjenetaián reményié. Francziaországban a l ' U n i -v e r s páratlan lángeszű és rendkí-vüli tudományu szerkesz-tője Y e u i l l o t Lajos, ki a munkának egyik felét legin-kább személye ellen látta irányzottnak, íölemeltc az oda vetett kesztyűt, s a síkról mint győző a pártatlan olvasó kö-zönség tapsai között távozott el. Alig távozott ez, egy má-sik bajnok, a tudós annecyi (sabaudiai) püspök lépett a so-rompóba, s az egész ügyet tüzetesen, és szinte a legkedve-zőbb sikerrel tárgyalta. Illy két tekintély Montalembert munkájának hitelét igen csökkentette. A német irodalom
Legalább a jelen körülményekre nézve ; miután, mint M o n t a l e m b e r t hiszi, mindazon államhatalmak, mely-lyek a középkorban a főhatalmat ellensúlyozták , a forra-dalmak által megsemmisíttetvén, a parlamentumon kivül nem létezik más korlát, melly az absolutismus visszaélé-seit mérsékelhetné, s a népek jogait ennek önkénye ellen oltalmazhatná. — Azonban még ez esetben is mindig há-tra van a kérdés : Mi tehát az, mi a parlamentumok abso-lutismusa, a számok fatalismusa, a többségek önkénye el-len fogja védeni az igazságot és jogot, miután a népkép-viselet a népfelség elvére állapittatik , — tehát magában szinte nem egyéb mint többségek által, mellyek annyiszor voltak igazságtalanok, gyakorolt absolutismus. A hit ha-talmán kivül más korlát az absolutismus ellen nem létezik, s a melly létezik, e nélkül sikertelen é s V e u i l l o t nak igaza van, hogy a korlátokat a rendithetetlenül vallott hitigazsá-gok képezik, s az egyház szabadsága minden más szabadsá-goknak alapját, mértékét, sőt tartalmát teszi. Szerk.
most veszi bonczkése alá a röpiratot s azzal szinte nem a legkíméletesebben bánik. Mi csak a francziákat követjük a sikra, hogy önszemeinkkel lássuk, milly alapon nyugszik Montalembert kettős állitása, és hogy' önmagunk tapasztal-juk, és ismerni tanuljuk Montalembert védveinek horderejét.
V e u i l l ó t egy sereg udvarias bók u t á n , mellyek közepette az öreg „ J o u r n a l d e s D é b a t s " - n a k egy két barátság-iak-i oldaldöfést ád, egy titkot fedez föl Montalembert ur-na! mellyet tán a gróf maga sem ismert mindeddig. Veuil-lot ú m o n d j a , hogy Montalembert ur u n a t k o z i k . Innen magyarázható a szószék utáni esengése, és haragja azok el-len kik unalmában nem osztoznak, s a szószékek után nem epednek. Ezen unalom, és jól nem érzés két dolgot hitet el a g-ófl'al : első, hogy a szólásszabadság annyit ér mint, az egj iáz szabadsága, azaz : hogy ezzel azonos; a második:
h o f y a kik az elsővel nem törődnek, a másikat is feláldozni készek. Ö lángoló buzgósággal küzd a parlamentaris rend-sze mellett, s azokról, kik véleményét nem osztják, fölte-szi hogy szenvedélylyel ragaszkodnak a legbaromiabb ön-k i .vü hatalomhoz. Kettős csalódás! csalódás önmaga, és vs.&V" ellenei ellenében. Ha munkáját végig forgatjuk, meggyőződhetünk, hogy ő maga sem igen bizik a parlamen-táris rendszerben. Elhiteti ugyan magával, hogy csak ez, jövendőre nézve az egyedül l e h e t s é g e s kormányforma Francziaországban ; de még nem látja az elemeket, mely-lyekből képeztetni, sem az alapot, mellyre fektetni fog.
Tiz, husz stb. évre tolja ki keletkezendését, szóval nincs igazi-parlamentaris hite. Nem tudja kormányának élén örö-kös, va£y pedig választott király lesz-e. Egy kamara nem elégséges, az első háztól pedig és a választásoktól irtódzik.
Szóval Montalernbertnek önmagának sincs többé hite és bi-zalma a parlamentaris rendszerben.
Veuillot megvallja, hogy Montalembert vádja követ-keztében számot vetett önmagával, s jó lélekkel mondhatja, hogy nincs sor, nincs szó lapjának tömör hasábjain, melly által egyházának szabadságát, akármelly kormányformának föláldozta volna. Átmegy ezután a parlamentaris rendszer bonczolgatásához, és mintha sejtette volna, hogy M o n t -B l a n c felől egy püspöki hang bővebben szól majd c rend-szer képzelt előnyeiről, néhány mesteri kézzel odavetett vonásokban hiányát és elégtelenségét tünteti ki. L a j o s F ü -1 ö p n e k tizennyolez évi országlása alatt — ugy mond — a catholicusok loyalis módon használták a sajtót és tribune-t;
állhatatos kitüréssel kérték a kormányt, hogy a political szabadság mellett az egyházi szabadságnak is helyt adna.
Ők nem voltak ellenségei a chartának, mellyre hivatkoztak ; sem a királynak, kit támogattak ; sem a parlamentnek, melly-nek tanácskozmányaiban részt vettek. És mégis sem a
szó-1 5
114
s z é k e n , sem a lapokban a parlamentair-ek között egy igaz és szilárd szövetségest, de még csak méltányos ellent sem találtak. Sőt épen i t t , a parlament-k közepében kovácsol-t a kovácsol-t kovácsol-t a k a fegyverek és szövekovácsol-tkovácsol-tek a h á l ó k , és készíkovácsol-tkovácsol-tekovácsol-tkovácsol-tek ama l á n c z o k , mellyek kötve t a r t j á k az egyházat most i s , és tán j ö v ő b e n is. E s miután tizennyolez év után a demagógia e k o r m á n y t megdöntette, ha a Parlamentarismus némelly j o -gokkal kínálta meg az egyházat, azt nem jó akaratból, hanem csak félelem- és szükségből t e t t e , mert segítségre számított az egyház részéről. Csak győzött volna a demagogicus p a r -l a m e n t , bizonyára visszakövete-lt vo-lna minden kedvezést, és ellökendette az egyházat. Oh igen, az egyház semminemű parlamentnak mitsem k ö s z ö n h e t , * ) nem csuda tehát, ha iránta hasonszenvvel nem viseltetik. Csalatkozik a szerző nagyszerű r a j z á b a n , ha innét indítja ki az egyház u j r a s z ü letését és felvirágzását Francziaországban. E z t a p a r l a m e n taris rendszert megelőző i d ő b e n , és nevezetesen ama b o r -zíisztólag emlékezetes napokban kell k e r e s n i , midőn az első köztársaság börtöneiben a hü papok vérét ontatta ki. A z egyház ekkor ifjodott meg, a hit ekkor mentetett meg ; ki kezét először a inüre tette, a bakó volt, ki hogy hittagadásra bírná a p a p o t , kész volt m a r t y r v é r t ontani. Ezen első vér láttára minden keresztény propheticus ihletés nélkül is oda mondhatta a köztársaságnak : íme a roham, melly téged el-ragad, íme a folyam, mellyben elmerülsz. A föld telve volt vérpadokkal , az oltárok leromboltattak, bemoeskittattak ; de a vértanú elhulván, nyitva látta az e g e t , és az embernek iiát az Istennek j o b b j á n . „Video coelos apertos et Fjliuin
hominis stantem a dextris Dei. Alleluja!1'
Miután M o n t a l e m b e r t gróf mindig vezére, ereje és büszkesége volt a cath. pártnak, nekie leginkább hálákat kellene adni Istennek, hogy a catholicismus a parlamenti rendszernek kötelékeiből kibontakozott. A m a zavaros vitat-kozások h e l y é b e , mellyek közepette a nemes gróf h a n g j a bámultatott de foganatba nem v é t e t e t t , három személyesség lépett, hogy működnék. E három személyesség az államha-talom, az egyház és Francziaország. E z e k keveset szólanak, de egy szavuk fölér egy egész sessio bő beszédeivel; e r e d -ménye egy világ végétől a másikig ér. Mi történik holnap ? Isten tudja. Mindeddig a három személyesség tisztelettel foglalja el a s z í n p a d o t , u g y , hogy épen nem kell sajnálni azon t ö b b - vagy kevesbbé jeles egyéniségeket, kik e három főtényezők által a culissák m ö g é , vagy pedig a földszinre szoríttattak. Ki fogja sajnálni D u p i n, B a r r o t vagy akár T h i e r s u r a k a t ? Nagy I s t e n ! mennyit kellett a nemes gróf-nak küzdenie, az égnek minden villámait és dörgéseit igény-be v e n n i e , hogy e nagy hősök csak egy perezre is térdet h a j t s a n a k az igazság előtt ! E s meddig tartott mindez, a szavak e l t ű n t e k , mint homokban a vándor nyoma. Valóban igaza van Veuillotnak, midőn m o n d j a , hogy a nemes gróf önmagát ámítja, midőn a parlamentaris rendszernek t u l a j -donítja az egyház felvirulását, s önmagát czáfolja m e g , mi-dőn futólag é r i n t i , hogy tizenöt nagy beszédet mondott az egyház szabadsága mellett; s mi h o z z á t e h e t j ü k , a nélkül, hogy a szabadság igéje e rendszer alatt, megtestesült volna.
H i b á s továbbá a föltevés Montalembert részéről,
inint* ) Kivéve, mennyiben a rosszból is j ó szokott Isten g o n d v i
-selése által eredni. S z e r k .
lia a parlamentarismusnak megszűntével Francziaországban, n e m lehetne többé ugyanott az egyház szabadsága mellett küzdeni. A közel jövő be fogja tán b i z o n y í t a n i , hogy ott a cath. szivek és hangok egyesülve emelkcdendnek, ha kell.
Meglehet, hogy a jelen h a t a l o m szép kezdeményének szép következményei lesznek, és a franczia catholieusok áldani fogják I s t e n t , hogy az egyháznak szabadságot adott békéb e n , inelly mindig töbékébbékébet ér mint a,szabékébadság, harcz és h á -ború k ö z ö t t ; meglehet, hogy a kezdemények rosszra fordul-nak, és azonnal minden catholicusok talán épen Montalembert zászlója alatt küzdenek az egyház szabadságáért. K ü -lönben nem volt szabad Montalembert grófnak csak egy perczig is gondolnia, hogy a franczia catholicusok valaha olly kezet, melly az egyház ellen emeli v e s s z e j é t , ebben is támogathatnák. Montalembert m u n k á j á b a n nem csak a cath.
sajtót és ennek zászlótartóját V e u i l l o t - t , hanem a papság legnagyobb részét is s ú j t j a , melly Napoleon országlását nem öröm nélkül üdvözlötte. Meglehet, hogy a j ő emberek mindn y á j a mindn csalódmindnak, mert ki sem bir a t e h e t s é g g e l , hogy e m -b e r r ő l , -bármilly jeles legyen is, mindenkorra kezeskedjék.
Az események Isten kezében vannak. A franczia egyház j ó n a p o k a t vár, meglehet, hogy az idő méhe zivatart r e j t szá-mára. Hisz annyi magva a régi rosznak még csak félig van eltiporva, hogy ú j r a kicsirázhatik. Amaz egyházellenies h a n gok, mellyek az események morajában elnémultak, ú j r a f e l -e m -e l k -e d n -e k , hogy az -egyházra kigyót békát kiáltsanak.
I g e n , még j ö h e t i d ő , mellyet azonban kívánni nem kell, hogy azok ismét szóljanak, kik jelenleg a j o b b jövőre nem alaptalan kilátásban hallgatnak. K á r volt azonban időnek előtte ezeknek jó szándoku nyugalmát félremagyarázni.
Montalembert m u n k á j a nem eléggé á t g o n d o l t , nem eléggé higgadt. Miért tehetetlen ellenzés által a h a t a l o m n a k megvetését felébreszteni ; miért ok nélkül ennek h a r a g j á t vagy legalább bizalmatlanságát felkelteni? Balgaság a jövő ellenségnek a j e l e n jó b a r á t n a k árán hízelegni. Napoleon mindeddig csak az egyháznak jótékonyságát kérte a s z e n -vedő emberiség számára és i m á j á t önmaga részére. K á r volt erről megfeledkezni. Minek sérteni a z o k a t , kik a jelen kor-m á n y alatt kor-magukat jól é r z i k , és egy harkor-madiknak rossz kedvében nem osztoznak.
Van azonban M o n t a l e m b e r t m u n k á j á b a n egy j ó tanács is, mellyet méltán lehet elfogadni, hogy t. i. jelenleg hallgatni kell és nyugodt nézőkint követni az események folyamát. * ) Azon emberek közt, kiket a gondviselés j e l e n
-* ) Valljon miért? Montalembert munkája igen világos példája a szabadság azon szép mértékének, mellyel jelenleg F r a n cziaország bir. Némelly urak azt hiszik : ki tudja, mi t ö r ténik, nem kell magunkat conipromittálni. Ámde az e g y -ház elvei mindig u g y a n a z o k , s ki azokhoz ragaszkodik, azokat védi, azok érdekében cselekszik, az következetes , s nem t a r t h a t a compromissiotól. Viszonyai a hatalomhoz módosítást szenvednek, a s z e r i n t , a mint módosíttatott a hatalom m a g a , s azon m é r t é k b e n , a mellyben valamelly hatalom az egyház jogait vagy tiszteli, vagy sérti : mert ismételjük, az egyház s z a b a d s á g a , ö s s z e s é g e é s b i z t o s i t é k a m i n d a z o n j o g o k é s s z a b a d s á g o k n a k , m e l l y e k a z e m b e r t , c s a l á d o t , t á r -s a d a l m a t l é n y e g e -s e n , e l i d e g e n i t h e t l e n ü l m e g i l l e t i k . — Többiben az egyház nem emígralhat ; neki az államhatalommal egy területen kell élnie ; s m i u