IX. P i u s p á p a S a r d i n i a k i r á l y á h o z i n t é z e t t l e v e l e . *)
C a s t e l g a n d o l f o , sept. 19. 1852. — A j u l i u s 25-ről kelt levél, meilyet Felséged egyik iratunkra válasz gyanánt Nekünk kézbesittetett, szivörömünk tárgya lőn, kifejezve t a
-*) Az eredetit nem b i r j u k ; alkalmasint olaszul Í r a t o t t .
6 2
lálván abban a k é r d é s t , mellyet a polgári házasságot illető fontos törvényjavaslat ügyében egy catholicus fejedelem intéz az egyház fejéhez. Szent vallásunk iránti ezen kegyelet, mellyet Felséged ez által tanusit, fényes bizonysága a h i t h ü -ségnek, mellyet Felséged dicső elődeitől örökségképen vön á l t a l , s Mi azon szilárd bizalomban élünk, hogy Felséged ezen hitheziragaszkodást, daczára jelenkorunk romlottságá-nak, teljes épségben meg fogja tudni őrizni, összes alattva-lóinak boldogitására. Felségednek kérdéses levele tisztünkké t e s z i , apostoli hivatalunk kötelességének megfelelni, s arra őszintén és határozottan válaszolni, mit annál szívesben cse-lekszünk, mivelhogy f e l s é g e d Minket arról biztosított, mi-szerint e válaszunknak különös fontosságot fog tulajdonítani.
A nélkül, hogy a királyi ministerek nyilatkozványainak t a g -lalásába bocsátkoznánk, mellyeket Felséged Nekünk átkül-dött s mellyekben egyúttal az 1850. apr. 9—ki törvényt s a polgári házasság törvényjavaslatát védelmezni akarák , ezen utóbbit az előbb emiitett törvény kihirdetése által felvállalt köteleztetés gyanánt feltüntetvén ; — a nélkül, hogy arra figyelmeztessünk," miszerint e védelem épen azon pillanatban kisértetik meg, mellyben a tárgyalások még függőben vannak, mellyek azért tétettek folyamatba , hogy az egyháznak ezen törvény által megsértett jogai megóvassanak; a nélkül, hogy visszautasítsunk bizonyos, ezenirományokbankifejezettalapel-veket , mellyek az egyházi fegyelemmel nyilván ellenkez-n e k , — r ö v i d e ellenkez-n , meellenkez-nellenkez-nyibeellenkez-n egy levélellenkez-nek korlátai eellenkez-ngedik, csak a cath. tant a kérdéses tárgyról akarjuk kifejezni. E t a n -ban Felséged feltalálandja mindazt, a mi szükséges, hogy egy illy fontos ü g y helyesen bevégeztessék. S Mi annál i n -kább tápláljuk a meggyőződést, hogy e sikert elérendjiik, minthogy Felségednek kormányférfiai kinyilatkoztatták, hogy ők soha sem fognak egy, a vallás törvényeivel ellenkező j a -vaslatot tenni, bár minők is legyenek az uralkodó vélemé-nyek. — Hitágazat a z , hogy a házasság Urunk Jézus Krisz-tus által a szentség méltóságára felemeltetett, s a catholica anyaszentegyház t a n í t j a , hogy a szentség nem a szerződ-vényhez mellékelt esetleges minőség, hanem hogy magához
a házasságnak lényegéhez tartozik, ugy, hogy a keresztények között a házassági összeköttetés egyedül a
Házasság-szent-ségben t ö r v é n y e s , a nélkül pedig nem egyéb ágyasságnál.
Olly polgári törvény, melly, a catholicusokat illetőleg, a szent-séget a házassági szerződvénytől elválaszthatónak föltéte-lezvén, annak érvényét szabályozni akarja, ellenmond az egyház tanainak, bitorolja annak elsajátithatlan j o g a i t , és gyakorlatban az ágyasságot és a házassági szentséget u g y a n azonegy vonalba helyezi, midőn mindkettőt törvényes g y a -nánt szentesíti. Az egyháznak tana nem volna elegendőleg biztosítva , sem pedig az egyház jogai eléggé megóva, lia a tárgyalások folyama a l a t t , Felségednek ministerei által már elfogadott eme két rendbeli határozmányok elfogadtatnának, tudnillik: l . h o g y a törvény a jogos módon egyházilag kötött házasságokat elismeri ; és 2. hogy ha valamelly olly házasság köttetett, mellynek érvényét az egyház el nem ismeri, a két felek közöl a z , ki utóbb magát az egyház parancsainak alá-vetni akarja, ne köteleztessék egy a vallás által kárhoztatott viszonyban megmaradni. A mi az előbbi határozmányt illeti, vagy értetnek érvényes házasságok alatt szabályosan egyhá-zilag kötött házasságok, s ez esetben a törvénynek különböztetése nemcsak fölösleges volna, hanem valóságos j o g b i -torlás követtetnék el a törvényes hatalom irányában, ha a polgári törvény azon esetekről akarna bíráskodni és Ítélni, mellyekben vétetett légyen föl a Házasság szentsége egyházi-lag szabályszerűen és mellyekben nem ; — vagy pedig értik az egyházilag érvényes házasságok alatt csupán a szabályosan,
ÍLZCLZ TI polgári törvényekkel megegyezőleg kötött házasságokat, és ezen eset ismét egy, kizárólag az egyházat illető j o g -nak megsértésére vezet. — A mi a második határozmányt illeti, megengedtetnék ugyan a felek egyikének, hogy, tekin-t e tekin-t b e vévén a nem az egyház előtekin-ttekin-t s nem ennek tekin-törvényei szerint kötött házasságnak érvénytelenségét, e tiltott v i -szonyban meg ne maradjon, mindazonáltal mégis egy, a vallás
által kárhoztatott összeköttetés , mint a polgári hatóság előtt törvényszerű, meghagyassék. Többiben e két h a t á r o z -mány meg nem szünteti azon föltevést, melly a törvényjavas-lat minden határozmányainál kiinduló pont gyanánt szolgál, hogy tudnillik a házasságnál a szentség a szerződvénytől el vagyon választva, s épen ezen oknál fogva ama kettős h a t á -rozmány a törvényjavaslat s az egyháznak a házasságról szóló tana között kimutatott ellenkezést meg nem szünteti.—
Tartsa meg a császár a z t , mi a császáré , de hagyassék meg az egyháznak, mi az egyházé ; a kiegyenlítésnek egyéb módja nem létezik. A polgári hatalom határozza meg a házas-ságnak polgári kihatásait, de hagyassék meg az egyháznak a keresztények közt a házasságnak érvényességét magát s z a -bályozni. A polgári törvény fogadja el a házasság érvényét vagy érvénytelenségét u g y , miként azt az egyház m e g h a t á -rozza, kiinduló pontul, s e tényből, mellyet az meg nem ala-pithat (ez körén kívül fekszik) kiindulván, szabályozza annak polgári kihatásait. — Felségednek irata kötelességünkké teszi még egyéb pontokról is, mellyeket abban észrevettünk, felvilá-gosítást nyújtani. Mindenek előtt állítja Felséged, hogy,miként hiszi, hivatalos kútfőből tudomására j u t o t t légyen, miszerint Mi e pont fölött Felségednek ministerével, B e r t o n e g r ó f -fal , Komából elutazta előtt értekeztünk ; ő becsületszavával erősitette E l ő t t ü n k , miszerint Felséged ministercinek csak azt irta l é g y e n , hogy a pápának nincs mit ellenvetni, ha a szentségnek minden szent jogait s szabadságát, mellyre igényt t a r t , megóván , törvények alkottatnak , mellyek csupán a h á -zasságnak polgári kihatására vonatkoznak. Felséged hozzá teszi, hogy ama házassági törvények, mellyek néhány, P i é -mont királysággal határos államban érvénynyel bírnak, a sz.
széket nem akadályoztatták, miszerint ezen államokra jóakaró és szeretetteljes szemmel tekintsen. — E r r e válaszoljuk, hogy az említett tények irányában a szent szék soha sem vala k ö -zönyös , s hogy az mindig szavát emelé a törvények ellen, a mint azok tudomására jöttek ; az okiratok, mellyekben az illető óvástételek foglaltatnak, még fönléteznek leltárainkban.
Ez azonban soha sem akadályoztatá a szent széket s sohasem is fogja akadályoztatni, miszerint ne szeresse ama nemzetek-nek catholicusait, kik kényszerítve v a n n a k , magukat a mondott törvények határozmányainak alá vetni. M e g kelle-n e - e szűkelle-nkelle-nükelle-nk Felséged országákelle-nak catholicusait szeretkelle-ni, ha ők ama súlyos kénytelenségben volnának, magukat az e m -iitett törvényeknek a l á v e t n i ? Bizonynyal nem. S ő t : volna-e szabad a szeretet érzeményét Felséged iránt Magunkban k i -oltani, ha, mitől Isten óvja meg, Felséged magát eltántorítani engedné, miszerint e törvényhez királyi megerősítését adja ? Szeretetünk ellenkezőleg megkettőztetnék, s mi még nagyobb buzgalommal forró imákkal kérnők az I s t e n t , hogy hatalmas kezeit Fölséged fejéről le ne v e g y e , s hogy Felségedre b ő -ségesben mint egyébkor a megvilágositásoknak segélyét s malasztjainak sugarait árasztani méltóztassék. Reánk nézve azonban lehetetlen, hogy a Minket illető kötelességet egész kiterjedésében ne gyakoroljuk, miszerint a rosszat m e g g á t o l juk, a mennyiben Tőlünk f ü g g , s ezért kinylatkoztatjuk F e l -séged e l ő t t , hogy, ha a szent szék különféle alkalmakkor illy nemű törvények ellen óvást t e t t , annak most inkább mint bármikor kötelességében áll, Piémont irányában ismét óvását megtenni és ez óvástételnek a legünnepélyesb alakot kölcsö-nözni , s pedig épen a z é r t , mert Felségednek ministeriuma más államoknak példájára hivatkozik, azon ártalmas példákra, mellyeknek utánzását meggátolni tisztünkben áll ; továbbá azért is , mert e törvény meghozatalára kiválasztott időszak épen az , mellyben egyéb ügyek szabályozására tárgyalások nyittattak m e g , s e körülmény azon föltételre szolgáltathatna alkalmat, hogy abban a szent széknek némi e n g e d é kenysége rejlik. Illy elhatározás Reánk nézve valóban f á j -dalmas leend: de semmi módon sem foghatjuk magunkat Isten előtt e kötelesség alól kivonni, ki az egyháznak k o r -mányzását s az egyház jogainak megvédését Reánk bízta.
Felséged nekünk azon indoknak eltávolításával , melly indok Minket e kötelesség beteljesítésére k é s z t e t , nagy
vigaszt nyújthatna s e tárgy körüli egyetlenegy szava F e l s é gednek felfokozkatná az örömet, mellyet érzénk, midőn F e l -séged közvetlenül Hozzánk fordult. Minél gyorsabb leend Felségednek e válaszszava, annál édesb lészen az szivünknek, mert e szó megmentendi egy gondolattól, melly azt súlyosan
«yomja, de mellyet kénytelenek leszünk egész terjében f o g a -natositni, ha a lelkismereti kötelesség ezen ünnepélyes tényt szigorúan követelendi. H á t r a vagyon m é g , hogy Felséged-nek félreértését a turini egyházmegye kormányzását illető-leg eloszlassuk. Hogy minden hosszadalmasságot kerüljünk, kérjük Felségedet, méltóztassék 1849-ben sept. 7-én és nov.
9 k é n Felségedhez intézett leveleinket ismét elolvasni, F e l ségednek romai követe, ki jelenleg Turinban vagyon, F e l s é g e -det bizonyos nyilatkozatról tudósithatja , mellyet ö szájunkból hallott, s mellyet itt csak egyszerűen megemlítünk. Midőn e követ a turini egyházmegye számára egy helytartónak kineveztetését sürgeté , figyelmeztettük ö t , hogy a piemonti m i -nisterium, midőn a turini érsek bebörtönöztetésének és szám-űzésének felelősségét magára vállalta, olly végletre j u t o t t , mellyet valószínűen maga sem szándokolt, mivelhogy e főpap irányábani bánásmód öt a cath. világ olly nagy részénél a rokonérzet és tisztelet tárgyává tevé, melly tisztelet különfé-leképen nyilatkozott. Miből következik, hogy Nekünk nem lehet a cath. világ csodálkozásának érzeményével magunkat látszólag ellenkezésbe tennünk, a turini érseket megyéjének kormányzásától megfosztván. — I r a t u n k a t Felségednek utolsó
észrevételére válaszunkkal zárjuk. A piemonti papságnak egy része vádoltatik, hogy harczot folytat Felségednek kormánya ellen, s hogy az alattvalókat felbujtogatja Felséged s F e l s é gednek törvényei ellen. Illy vád hihetlennek tetszenék E l ő t -tünk , ha az Felségedtől nem származnék azon biztosítással, hogy az e vádat igazoló okiratok Felséged kezei között létez-nek. Sajnáljuk, hogy ezen okiratokat nem ismerjük s hogy igy nem vagyunk azon helyzetben, miszerint tudjuk, kik azok a papságnak tagjai közül, kik Piemontban egy undok f o r r a -dalomnak szitására közremunkálnak. Ezen nemtudás gátol Minket, miszerint őket büntessük. Ha pedig a lázadásra ingerlő szavak alatt azon iratok é r t e t n e k , mellyeket a pie-monti papság a házassági törvényjavaslat ellen kiadott, akkor, elnézvén a modortól, mellyel ezt néhányan netalán tették, kinyilatkoztatjuk, hogy azok által a papság kötelességét t e l -jesitette. Mi Felségednek i r j u k , hogy e törvény nem catho-licus ; ha pedig e törvény nem cathocatho-licus, akkor a papság köteleztetik , a híveket a felöl felvilágositani, ha mindjárt a legnagyobb veszedelmeknek is volna magát kénytelen ki-tenni. — Felség ! Jézus Krisztusnak n e v é b e n , kinek helytar-tói vagyunk érdemetlenségünk daczára, szólunk Felségedhez s kérjük Felségedet az ö szent nevében, miszerint ne adja szentesítését olly törvényre, melly ezer rendetlenségek f o r -rása leend. Kérjük egyszersmind F e l s é g e d e t , méltóztassék megparancsolni, hogy a sajtó megzaboláztassék , melly foly-tonosan istentelenségeket és erkölcstelenségeket terjeszt. — Adja Isten, hogy e vétkek ne háromoljanak arra, ki, noha h a -talmában á l l , az ezeket előidéző okot meg nem semmisiti.
Felséged panaszt emel a papsag ellen ; pedig a papság az utóbbi években folytonosan kigunyoltatott, csúfoltatott, r á -galmaztatott, gyalázások- és gúnyokkal illettetvén majdnem minden piemonti lapoktól ; lehetetlen az ellenök szórt és t e r -jesztett rágalmakat és megbántásokat mind egyig elszámlálni.
S m o s t , midőn a papság a hitnek tisztaságát és az erény elveit védelmezi, Felségednek kegyelmét veszti e l ? Nem h i h e t j ü k , s egész szívből oda engedjük magunkat ama r e -ménynek, hogy Felséged az egyháznak jogait és szolgáit v é d e n i , s népét azon törvényeknek igájától fogja megmenteni, mellyek a vallásnak és erkölcsösségnek enyészetére m u -tatnak azon államokbn, mellyek kénytelenek magukat azok-nak alávetni. — E bizalomnál f o g v a , felemeljük kezeinket az éghez s kérjük a Szent-Háromságot, miszerint az apostoli ál-dást Felséged magas személyére s az egész királyi családra áraszsza. IX. P i u s , pápa.
Vegyesek.
A Severinus egylet nagyszerű olvasó teremében néhány csütörtök óta értekezletek tartatnak. Az olvasó egylet rendes tagjai szoktak meghivatni. E d d i g R ö s n e r tanár nagy é r -dekkel adá elő a különféle egyházépitészeti modorokat, s előadását saját gazdag gyűjteményéből hozott rajzok és r é z m e t -szetek által tevé fölfoghatóvá. Dr. II a u s l e az egyetemi kérdés fontosságáról szólott, megemlítvén a freiburgi egyetem körül folyt Iegujabbi vitákat, mellyet az ottani egyetemi tanács egy része egyenjogú, más része (köztük 13 u s s) pedig catholicus intézetnek nyilvánít. A freiburgi egyetem cath. családi alapítványa a dicsőén uralkodó habsburgi háznak s hihetőleg a f e n séges alapitók szándéka szerint és az alapítványi okiratok é r -telmében fog továbbra is fentartatni. Nevezetes dolog, hogy a szilárd történeti alapnak és történeti jognak védője Gfrörer tanár, protestáns létére , minden erejéből a cath. alapítvány mellett küzd. A főbb nemesség tagjai, hivatalnokok stb. szinte részt vettek az eddigi értekezletekben.
Az ausztriai kormány türelme több schweizi cantonok s különösen Tessin eljárása irányábanmár kimerültnek látszik.
A luganoi és mendrisioi kolostorokból éjféltájban hirtelen kiűzött és az ausztriai határszélekre vitetett capucinusok, mint született ausztriai alattvalók a császári kormány oltal-máért folyamodtak. A (m. é.) november 19—20-ki éj eseményei által nem csak az emberiség törvényei, hanem a népjogok, sőt Tessin canton megállapított törvényes szabályai is lábbal tiportattak; — az emberiség törvényei, mert semmi által nem menthető dolog , hogy huszonkét szerzetes , kik békeségben élnek s kik ellen semmi roszszat felhozni nem l e h e t , éj k ö z e -pén lakaikból kiűzetve, gonosztevők módjára a határokig kisértessenek; — a n é p j o g o k , mert az illy bánásmód egy b a rátságban élő szomszéd status alattvalói irányában ezen s t a -tus hatalmának daezos lenézését foglalja magában ; — v é g r e a saját cantonbeli törvények sértettek m e g , mert az 184S-ki törvény a bel- és külföldi capucinusok számát 65-re határozta, ezen szám pedig még be sem töltetett. Többen a kiutasítot-tak közül a tessini kormányytól vétettek fel, és igy az ottani törvények szerint indígenatust nyertek. Ugyanazon törvény legalább annyi kíméletet parancsol, hogy az eltörlött kolos-torok külföldi tagjainak, kik a cantonban tették le a fogadást, a noviciatus alkalmával letett pénz visszaadassék ; a melly rendelet szinte megsértetett. Gyalázatos kapzsiság és baromi radicalismus idézték elő egyedül az^n kebel lázító rendsza-bályt, mellyre nézve a végrehajtó biztosok legkisebb felvilágo-sítást sem tudtak adni a szegény szerzeteseknek. Midőn Tessin radical kormánya csak nem r é g a milanói érsekséghez tartozó polleggioi papneveldét eltörlé , valamint a comoi p ü s -pök alatt álló asconai collegiumot, a császári kormány csak diplomaticus uton támogathatta illető püspökeinek panaszait.
Midőn a tessini kormány a cath. papokat az ifjúság nevelésé-ből kizárta, s politicai menekültekre bizta a z t , e körülmény, főleg az ausztriai olasz tartományok szomszédságában komo-lyabb intézkedésekre hívta fel a császári kormányt. Most a szerzetes atyáknak, kik husz év óta laknak a cantonban, s kiknek társulata törvények és szerződések által biztosíttatott, erőszakos kiűzetése minden mértéket túlhalad ; főleg ha t e -kintetbe veszsziik, hogy ezer meg ezer tessini alattvaló ausz-triai törvények és oltalom alatt él felső Olaszországban, és egyéb ausztriai tartományokban , hol a művészeti academiák-ban s felsőbb tanodákacademiák-ban magokat kimivelik. Hála fejében ezért Tessin canton az olasz forradalmat minden kitelhető módon gyámolította.
A porosz catholicus pártnak a j e z s u i t a m i s s i o -k a t , és a c o l l e g i u m g e r m a n i e u m , stb. látogatását tárgyazó ministerialis rescriptum ellen emelt óvása az elnök által a kamarával közöltetett, és az az elnök indit-ványára az osztályokhoz utasíttatott. Ezen vitatkozás alkalmával az egész ház elismerte a tárgy fontosságát ; több t e -kintélyes szónok mint : W i n c k e , K e l l e r , R e i c h e n fi-b e r g e r stfi-b. részt vett a tárgyalásfi-ban. Az ügy az által, hogy
6 4
a sectiokhoz utasíttatott, jobb fordulatot vett, mert illy esetben a centralis bizottság alakítását, és a referensek kinevezését a tárgynak egy átalános megvitatása és meghányattatása előzi meg, s ez által alkalom nyujtatik a catholicusoknak a vitatko-zásnál számosan megjelenhetni, és az ott megpenditett elő-ítéleteket megczáfolni ; mi ha sikerül, a teljgyülési tárgyalás nyugodt leend — és mint remélni l e h e t , a kivánt eredményt is előteremtendi.
C a r d e n a s Benignus atya a mexicoi missio ügyében Romába u t a z o t t , hogy a szent atya lábainál föllelné azon uj e r ő t , melly a vadok közötti m ű k ö d é s é n e k folytatására olly igen szükséges. Visszautazandó Amerikába, a szük-ségelt uti költség híjával volt —• szemeit Francziaország felé forditá, mellynek jótékony bőkezűsége a világ minden részeire kiterjed. A capucinus atyáknál szives elfogadást nyert,
de segélyt a szegények nem adhattak. Zavarában a császár-hoz fordult, kinél kihallgatást, s ennek következtében utjának folytatására 1000 frankot nyert. — A jámbor atya az égnek minden áldásait kéri le hálairatában az u j császár fejére.
Az orosz-lengyel határokról érkező hirek épen nem ör-vendeztetők. A kilencz cath. püspökségek közül egyik sincs betöltve. A p 1 o c k i püspök, az egyedüli, ki fönmaradt, imént halt m e g ; a lublini püspök ki van nevezve, de nincs még föl-kenve. A többi megyék püspöki helyettesek által kormányoz-tatnak. A j u b i l a e u m a kormány által azon ürügynél fogva tiltatott meg, mivel az 1846-iki jubilaeum igen sok embert gyűjtött egybe. Annyi bizonyos, hogy akkor egyházi mene-tek tartattak, mellyeken 80,000 ember jelent m e g ; most sem lennének kevesebben, mert a nép igen vallásos. A kormány részéről minden megkisértetik, hogy a papság a szentek t u -dományában alapos oktatást ne nyerjen. A varsói nagy semi-nariumban a hitágazatokkal foglalkozni s a z t , a mi a keleti schismára vonatkozik, érinteni sem szabad. A papi növendé-keknek csak C o l l e t moraltheologiáját, és a catechismust szabad tanulni. Ellenben a schismaticusok rendkiviili m u n -kásságot fejtenek k i , néhány év óta több vallástárgyi munka jelent meg, mint P h o t i u s kora óta. Minden erejöket arra fordítják, hogy a cath. egyház a szolgaságból ki ne bonta-kozzék. Az Egyházi Rend szentségét a kormány beegyezése nélkül ki sem veheti föl. Mindemellett a cath. papság védi a vallást és egyházat — csakhogy a kormányt is dicsérnie kell.
M é g nem igen rég, hogy a varsói nagy seminarium igazgató-j a beszédet tartott, mellyben mindegyre a császárral foglal-kozott, — Istenről pedig említést sem tett. A schismaticusok mindent megtesznek, hogy minél mélyebb gyökeret v e r -hessenek e tartományban. Nyilvános üldözést nem használ-nak, mert ez lármát üthetne Európában; ők jobbnak látják titkon működni, és csellel élni. Egy ottani államférfiú mondá :
„hagyjuk az ügyet önmagából lassan fejlődni, ebbeli eljárá-sunk gyümölcseit majd egy egész megyére nézve egyszerre szedhetjük. Akkor lármázhatnak, de már késő lesz."
A würzburgi egyetem folyó hó 3-kán ülte meg ala-pítási é v ü n n e p é t , melly alkalommal Julius herczeg-püspök tiszteletteljesen emlittetett meg. A püspök e figyelmet mél-tán megérdemli, mert érdemei a város- n é p - és tudományos-ságra nézve egyaránt kitűnők. Az egyetem soha nagyobb öröm közt nem végezhette alapítási évünnepét, mint épen ez év kezdetén , midőn tanulóinak száma a szokottnál föllebb szökkent. A külhoniak száma 218ra rug. A tanulóknak e r -kölcsi önviselete elismerést érdemel ; az ifjúságnak szorgalma kitűnik a körülményből, hogy minden tanitói és hallgatói sza-badság daczára még azon tudományok is fölkaroltatnak, mellyek a gyakorlati életben kevésbé szükségesek ; igy pél-dául a philologiai jutalomkérdésre három diákul szerkesztett dolgozat küldetett b e , mellyek egyike megkoszoruztatott, ketteje pedig megdicsértetett. A mi a tanitói és hallgatói szabadságot illeti, az alig. Z. levelezője azt jószándoku
kisérl e t n e k t a r t j a , mekisérlkisérly azon eszmén nyugszik, hogy csak s z a -b a d munkásság érlelhet szép gyümölcsöt ; az eredmény azon-ban bebizonyította, hogy a szép eszme minden gyakorlati érték nélkül maradand az ifjúságot illetőleg, melly a t u d o -mányok összefüggését fel nem fogván , a tantárgyakat csak külső érdekek után választja, és az ifjú élet örömei között csak akkor látja át milly hasznot hoz minden egyes tudomány, midőn az elmulasztottat többé helyrehozni vagy épen nem, vagy csak igen nehezen lehet. Ugy hiszszük, hogy e k ö z t a -pasztalás a tanitói és hallgatói szabadság mérsékelt korlátolt-ságát vonandja maga után.
(K ö n y v h i r d e t é s.) T. Olvasóink bizonyára kedvesen veendik a h i r t , hogy S z a b ó Imre „ N é p h e z A l k a l -m a z o t t E g y h á z i B e s z é d e i"-nek első kötete -már el-hagyta a sajtót. Az ismertetéssel még nem lévén készen, addig is, mig az, irodalmi rovatunkban megjelenik, figyelmeztetjük a t. cz. lelkipásztor urakat ezen beszédekre , mint a mellyek eredetiség, forma, tartalom, styl tekintetéből meghaladják, vagy legalább a tökély ugyanazon színvonalán állanak mind-azon gyűjteményekkel, mellyeket e nemben a jelen századból ismerni tanultunk. A munka Veszprimben nyomatott, R a m a -s e t t e r Károly betűivel, -s mondhatjuk, olly c-sino-san van kiállítva, hogy a pesti nyomdákkal is vetéîkedhetik. A n . 8 r . - , ben kiállított, s 17 ivet tevő munkának b o l t i á r a 1 frt 20 kr p. p. Kapható-e Pesten vagy s e m ? bizonyosan meg nem mondhatjuk; ugy hiszszük azonban , hogy Veszprimből min-den hiteles könyvárus meg fogja azt szerezni mindazoknak, kik körülményeiknél fogva egyenesen oda nem folyamodhatnak. Az I. kötet Advent első vasárnapjától bezárólag N a g y -péntekig terjed.
( F i g y e l m e z t e t é s . ) Igen könnyen megfogható okoknál f o g v a , a „R e 1 i g i o " első számainak expeditiójáokoknál n é -mi rendetlenség t ö r t é n t , különösen, a felmaradott példá-nyok után ítélve, a 3-dik számnál. Kérjük t. előfizetőinket, legyenek szívesek eziránt bennünket értesiteni, hogy a hiányt még jókor kipótolhassuk. Az ujságreclamatiók , be nem p e -csételt levél alakjában, bérmentesek.
Ugy szinte előfizetőink közül azon t. cz. u r a k a t , kiknek neveik a megyei hivatalok utján küldettek be, arra figyelmez-tetjük , hogy előfizetési dijaikat ne a posta hanem szinte a megyei hivatal utján küldenék b e , nehogy kétszeresen b e -íratván , a lapot is kettős példányban kapják.
Némelly megyei hivatalok az egész megye, mások p e -dig csak a városi kebelbeli előfizetők neveit küldvén be, azon t. cz. u r a k a t , kik a megyei hivatalnál jelentették magukat, és még sem kapnak p é l d á n y t , értesítjük , hogy ennek okát elő-fizetni készségük elmaradott bejelentésének tulajdonítsák.
T a r t a l o m : V a s m e g y e i k o l o s t o r o k . I. S z e n t G o t t h a r d (A t á j szépsége, lakói és azok szorgalma. A ,hienz'-ek. A régi k o l o s t o r romai, és e l p u s z t í t á s a . A m o s t a n i k o l o s t o r és t e m p l o m a . Az apátság alapítása).
L e v e l e z é s e k ( E s z t e r g o m : Az 1 8 5 1 - és 5 2 - b e n t a r t o t t lelki-gyakorlatok P e s t e n és Esztergomban).
E g y h á z i t u d ó s í t á s o k ( S z e p e s e g y h á z i m e g y e : A püspök k ö r ú t j a . Megyei conferentia kihirdetve. Az i n v e s t i t u r a . — U n y : A n d r á s s y Mihály nagy áldozatai az u n y i templomra ; ennek f e l s z e n t e l é -sekor t e t t j e l e n t é k e n y vallomása).
O k m á n y o k (Pápa ö Szentségének Sardinia királyához i n t é z e t t levele.
A házassági törvényjavaslat. A házassági ö s s z e k ö t t e t é s k e r e s z t é n y e k n é l egyed ü l a HázasságSzentségben érvényes. Más országok p é l egyed á j a , és P i é m o n t i r á
-n y á b a -n erélyesebb fellépés-nek oka. A papság elle-n t e t t vád.) V e g y e s e k . K ö n y v h i r d e t é s . Szerk. F i g y e l m e z t e t é s .
Tulajdonos és felelős szerkesztő : D a i l i e l i k J á n o s . — Kiadő : E l l l i c h G u s z t á v nyomdász.
P e s t , 1853. Emich Gusztáv könyvnyomdája, uri-utcza 8. szám.
R E L I G I O .
E G Y H Á Z I Ë S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .
P E S T E N , 0 . JANUAR 2 0 . 1 8 5 3 .
M e g j e l e n i k e lap hetenkint háromszor : k e d d e n , csütörtökön és vasárnapon. A z előfizetési dij félévre postán 6 ; h e l y b e n 5 frt p . p. — Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, P e s t e n a szerkesztőségnél (Ó-posta-utcza 2 . sz.) és Hartleben K . A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .
Vasmegyei kolostorok.
(Folyt.)
Régi apátjaiból csak 1 9 - e t ismerünk az eddig föllelt okmányok tanúságánál fogva. A megerősítési bullában az első apát csak P. betűvel jegyeztetik meg. Jött ő meg 1 2 szerzetes Háromkutból, Francziaországból (Trois-Fontaines).
Sz. Kereszten 1 1 3 4 - b e n , Zwettlben 1 1 3 8 - b a n , Czikádoron 1 1 4 2 - b e n és Schavnikon 1 2 2 2 - b e n és másutt is szinte 1 2 szerzetes telepedett le egyegy apáttal. Szokásban volt t. i.
ez akkoi'on Krisztus Urunk és 1 2 tanítványa különös tisz-teletére. Szentgotthárdon oct. 7-kén érkezett meg 1 1 8 4 - b e n a tizenhárom nevezett szerzetes. A második szg. apát, menynyire tudjuk, I s t v á n vala. Van Szent Kereszten egy o k -levél, melly tanúsítja, hogy ő a laterani zsinattól utasítást kapott, R o b e r t pilisi apáttal a k a p or n o k i benedekiek
apátságában reformáló káptalant tartani, mit 1 2 1 7 - b e n sze-rencsésen és sikerrel meg is tartott. — 1 3 3 9 ' b e n R o g e r szentgotthárdi apát Magyarországon a rend generalis visi-tatorává lön. II. I s t v á n apát még 1 3 8 1 . előtt él^álogitá az apátság Zalábani birtokait. A vasvári társas káptalannak egyik, 1 5 2 8 b a n kelt okmányában olvashatni, hogy C l a u -d i u s , D a r a b o s György -de Ná-das-d , P á 1 és A 1 m a n n apátok egymásra következtek Szentgotthárdon. György apát-nak sirköve most is látható még e fölirással : „Obiit die I.
Januarii Dnus Georgius Darabus abbas monasterii — de Nádasd in Reva — Requiescat in pace. Anno Domini 1 4 6 0 . "
A kő közepén képe látható az apáti diszjelekkel, alatta ná-dasban ülő récze van kiképezve, a N á d a s d i család czimere.
Utána Pál apát csak néhány hónapig élt; reá,mint J o n g e 1 i n u s bizonyítja, S c h o 1 i u s Henrik a híres eberachi k o -lostorból (Frankhonból) következett. II. György 1 4 7 1 - b e n nem jelent m e g , mint a szokás kívánta, a rend egyetemes káptalanjában, és azért aligha méltóságától meg nem foszta-tott, mert 1 4 7 2 - b e n már M á r t o n jön elő mint apát, ki 1 4 7 9 - b e n alázatosságból lemondott tisztjéről; ezért Mátyás király, kegyúri jogánál fogva H e n r i k cziszt. szerzetesre ruházta ezt , megparancsolván egyszersmind 1 4 8 0 - b a n S z é c h i Miklósnak, adja át neki az apátsági birtokokat a patronatusi joggal együtt. Nem sokára világi papok kezében találjuk az apátságot, közülök egyik S z e r e d y Gáspárnak neveztetett. 1 5 5 0 - b e n B e t h a János cziszt. és kir. udvari káplán volt az apát ; alatta I. F e r d i n á n d meghagyá a rheini (Grécz mellett most is virágzó apátság) apátnak, lá-togassa meg Szent Gotthárdot és lássa el magyarajku szer-zetesekkel; mi azonban meg nem történt. B e t h a halála után 1 5 5 6 - b a n dec. 2 0 . A c h a z Miklós választatott meg apátnak a rheini apátságnak egyik magyar tagja, ki 1 5 7 0
-ben halt meg a nélkül, hogy apátsága birtokába juthatott volna ; mert S z é c h i Margit grófnő 5 0 zsoldost helyezett be a kolostorba, honnan az apátot erőszakosan kiűzette. Igy jött Sz. Gotthárd világi kézre, elidegenítve a szerzettől egész 1 7 3 4 - i g . Egyik főoka ezen világiasitásnak abban rejlett, hogy Zsigmond király Széch János és utódjaira ruházta át a sok-szor nevezett apátság fölötti kegyúri jogot. És e család el-látta ugyan eleinte a monostort szerzetesekkel, de csakhamar magához húzta annak minden jövedelmeit. S z é c h Miklós, Tamás és István 3 0 éven át bírták az apátságot, de annyira ((hanyagolták, hogy csak 4, legfölebb 8 szerzetest tartottak lenne és ezeket is mindenkép sanyargatták ; igy a gyarmati plébános, ki a monostorhoz tartozott, a parasztokkal együtt S z é c h Tamás által börtönre vettetett Lendván, a többi plébános pedig kénytelen vala a kegyetlen kegyúr lovait, Jmtyáit és madarait táplálni. Mindez a cziszterczi
főkáp-talant arra bírta, hogy, miután a háromkuti anyaház a nagy távolság miatt illő gondot nem viselhetett Szentgotthárd fiókjára, ezen joggal a rheini apátság ruháztatott föl. A ihejíi apátok, jelesen Márton és Máté, híven teljesiték e tisztöket, de keveset birtak csak a gondjok alá bizott apát-ságért tenni ; még Mátyás király fönebbi parancsának sem engedelmeskedett a S z é c h i család. A mohácsi vérnap után a szentgotthárdi szerzetesek is megfutarolottak és a külföl-dön kerestek menedéket a vad török elől, és, meg is haltak ott mind és sz. Gotthárd 2 0 0 esztendőnél tovább hol világi, hol egyházi urak birtokában maradt. Lajos király özvegyé-nek kérelme folytán, I. Ferdinánd királyi jogánál fogva azt 1 5 2 7 - b e n S z e r e d y Gáspár Mária királyné udvari káp-lánjának adományozta, meghagyván S z é c h Istvánnak, hogy ne merjen a kir. akaratnak elleneszegülni, de hasz-talan ; a király tehát őt újra meginté egy kapornaki áldozár által és midőn ez sem használt, sz. Gotthárd Budán 1 5 2 8 -ban minden jog- és birtokkal S z e r e d y n e k adományozta-tott, S z é c h pedig 4 0 . 0 0 0 aranyban inarasztaltatott el. A z illető okmányban S z e r e d y „venerabilis"-nek czimeztetik és bizonyosan az ország főkapitányának, S z e r e d y Gáspár sz.-györgyi és bazíni grófnak fia volt. Meddig bírta Gáspár Szentgotthárdot, nem tudjuk; annyi bizonyos, hogy 1 5 5 0 -ben B e t h a János lön gotthárdi apáttá. A Széchiek most sem nyugodtak , és Margit Felső-Lendvának asszonya azt erővel elfoglalta, ámbár Ferdinánd 1 5 6 0 - b a n ismételte azon kir. rendelvényét, hogy az egyházak eredeti birtokosaiknak, ha életben vannak, visszaadassanak. 1 5 7 0 - b e n a rheini apát a magyar kormányhoz folyamodott, hogy Szentgotthárd
*) „Armatis precibus canes, aves equosque alendos com-miserunt."
10