Etilül®

E G Y H Á Z I É S I R O D A L M I F O L Y Ó I R A T .

14.

M e g j e l e n i k e lap h e l e u k i n t háromszor : k e d d e n , csütörtökön és vasárnapon. A z előfizetési dij félévre postán 6 ; h e l y b e n 5 frt p . p.

Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, P e s t e n a szerkesztőségnél (O-posta-utcza 2 . sz.) és Hartleben K. A . k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n .

M e l l k é p e k a j e z s u i t a r e n d t ö r t é n e t é b ő l . II.

A már egyházilag megalapittatott jezsuitarend tagjai a pápa áltat megerősített alaprajz értelmében azonnal az átalános rendfőnök választásához fogtak. Mint eleve lehetett remélleni, a sors sz. Ignáczot találta. De a férfiú, ki sziva-lázatosságában örömestebb vala küzdendő egyszerű csatár-kép mások bölcs vezénylete alatt, mint megragadni a kor-mánypálczát, melly annyi gond- s feleletteherrel jár ; a vá-lasztásnak határozottan elleneszegült. A választók nyomós okokkal támogatni törekvő ellenvetéseit, s az ezeken nyugvó kérelmét figyelembe vették ugyan, s bele is egyeztek az annyira sürgetett választás ismétlésében ; ám de azt, mit szivök sugallata mondott, mi nem volt egyéb a kebel leg-szentebb meggyőződésénél, megváltoztatni sem nem tudták, sem nem akarták. Ignácz ismét egyhangúlag lőn elválasztva ; s a szerény férfiú, ki rendtársai ezen ismételt akaratnyilat-kozatában magát Isten akaratját hitte rcjbni, a közohajtáo-nak még most is makacsul ellentállani sein tanácsosközohajtáo-nak, sem az alázatosság törvényével megegyezőnek nem találta. Mert habár tagadni nem is lehet, hogy az inkább rejtekben mű-ködni, mint megtapsolt nagy tettekben fényleni akaró aláza-tosság mintegy visszaijed a dicsőség, kitüntetés és méltóság annyira kecsegtető képétől, de mások akarata előtt megha-jolni, mások kivánatát, nem csak a szorosan vett üdves de ártatlan dolgokban is teljesíteni, tudja és akarja is. A va-lódi alázatosság szintolly távol áll a makacs fejesség- s öna-karat bálványozásától, mit korunkban nem egyszer meg nem érdemlett jellemszilárdság- s elvkövetkezetességgel szoktak megtisztelni, ha mindjárt ez a legmagasabb méltóságok s ünnepelt kitüntetések elutasításában nyilatkoznék i s , mint a másoknak mindenben tetszeni akaró, s csakis öndicsőségét vadászó hiu törekvések- és epekedésektől, mellyek átalán a hízelgés és nagyravágyás bűneiben törnek ki. Az alázatos-ság az engedelmességgel rokon értelmű; két ikertestvér, mellyeket egymástól elválasztani nem lehet. Ki engedni nem tud, büszke az, ha mindjárt szőröltöny takarná is a szivet, melly hajthatatlan, kivéve az önakarat előtt, mellynek v a -kon hódol és tömjénezik.

Ignácz a rend kormányát átvéve, mint kellett, először is a rend alkotmányának kidolgozásához fogott. Spanyol nyelven szerkeszté ezt, meilyet titoknoka P o 1 á n k hiven latinra fordított. 1 5 5 8 - b a n jelent meg először nyomatásban, a pápák szeme előtt, a romai collegiumban ; s ez i s , mint a rend, számos dicsérők- és gyalázókra talált. Lesz még tér, hol ezekre visszatérhetünk ; most csak lássuk főbb vonalaiban magát az alkotmányt.

Az alapeszme, melly az egészen átömlik, egyszerű s közönséges minden más szerzetes rendekével; tudnillik a vi-lág megszentelése a szerzetes rendtagok önmegszentelése ál-tal. Az eltérő különbség, melly ezen alkotmányra a saját-szerűség jellegét nyomja, egyedül a kiviteli modorban áll, melly szerint a kor felmerült szükségei- s igényeihez alkal-mazkodva, az egyháznak nem a magányban elzárt, ajtatos elmélkedés, az önmegtagadás, testsanyargatás, töredelem és ima által szenteket képző intézetet, hanem a szabad küzd-téren csatázó, az ellenféllel bátran szembeszálló, s az elszánt hősiességben nyilatkozó bajnokokat akart teremteni. Ha az-ért ebben sem a camaldulensisek hallgatagságát, sein a trap-pisták szigorát, sem a carmeliták örökös böjtjét, sem az ős szerzetes rendek annyira magasztos, annyira szivemelő k ö -zös karénekeit és imáit fel nem találjuk, nincs okunk a csu-dálkozásra. Mindez nein illett Ignácz tervébe. Van azon-ban <ok más, mi semmi más szerzet alkotmányáazon-ban nem ta-láltatható fel olly kiterjedés- és a kitűzött czéllali öszhang-zá^rtui, rinnt a jezsuitarend sajátszerű intézményében. Itt a legszigorúbb subordinatio, melly a jól rendezett hadtestek nélkülözhetetlen feltétele, az erő legszabadabb kifejtésével;

az absolutismus, a rosszra elfajulhatásnak legnagyobb kor-látozásával ; a tisztiekbeni föltétlen engedelmesség, az önjog legszabadabb védelme- s garantiájával ; a benső szellemi el-vonultság a külső tevékeny élet legszabadabb mozgásával;

a minden méltóságot örökre elutasító szerzetes egyszerűség, a nagyra törekvés minden szent emeltyűivel ; szóval a ben-sőség a külben-sőséggel, a magány az élettel, a szigorúság az engedékenységgel, az engedelmesség a szabadsággal, a sze-rénység a tevékenységgel, a tűrés a küzdelemmel bámulatos öszhangzásban kapcsoltatik egybe. Hasonlót hozzá még a világ nem látott, s nehezen is szolgálhatna más szerzetnek mintául, magán hordva a jezsuitarend kizárólagos typusát. S itt találjuk fel ama mondat kulcsát is : ,Jesuitae aut sínt, ut sunt, aut non sint.'

A rend hat különböző osztályra, mint megannyi testü-let- vagy statusokra oszlik. E I S Q helyen állanak az u j j o n -c z o k. Ezek ismét három részre osztvák. Vagy ollyanok, kik egykor áldozárok lesznek ; vagy ollyanok, kik laicusok-kint a házak szolgálatjára szánvák; vagy végre ollyanok, kikből mind a kettő válhatik, de jövendő sorsuk felett hatá-rozva még nincs, és ezek indifferenseknek neveztetnek. Senki a rend tagja nem lehet, ha már más szerzet tagja volt. A novitiatus két évig tart. Ez idő alatt semmiféle tantárgy elő nem adatik ; ez idő egyedül a lelkigyakorlatokra levén szán-va. Ide tartoznak a közönséges Ignáczféle lelkigyakorlato-kon kivül, a betegek körüli szolgálat valamelly kórházban;

zarándokolás valamelly szent helyre minden pénzbeli segit-1 4

IOG s ég nélkül; a tudatlanok és gyermekek hitbeli oktatása, s végre a közönséges házi dolgokban a szükséges közremun-kálkodás és szolgálat. Ezen lelkigyakorlatok mindegyikében mindenik ujoncz egyegy hónapig gyakorlandó; de az előljáró bölcseségétől függ ez időt vagy megröviditeni, vagy kiter-jeszteni, vagy más gyakorlatokkal, ha jónak találja, felcserélni. Ezeket követik az ugy nevezett s c h o l a s t i c i a d -p r o b a ti, vagyis azok, kik az örökös szüzesség, szegénység és engedelmesség fogadalma által magokat lekötik ugyan a szerzetnek, de a szerzet irányukban még semmi kötelezett-séget sem vállalt magára. Ezek arról is tesznek fogadást, mi-szerint ők azon állapot- s helyezetben kívánnak a társulat nagy czéljára közremunkálni, mellyet nékiek a rendfőnök jellemök- s tehetségűkhez képest ki fog mérni. Ezek egy

apostoli leirat következtében már szorosan szerzetes tagok-nak tekintetnek, noha a szerzet hatalmában áll, őket még az egyszerű fogadástól felmentve a rendből kiküldeni. Ezért ezek a jogot saját javaikra magoknak még fentarthatják ; noha azokat saját hasznukra fordítani e jelen állapotjokban sem szabad, s mielőtt utolsó fogadalmukat letennék,'e jogról is lemondani kötelesek ; hatalmukban áll egyébiránt javaik egy részét, vagy ha ugy kívánnák, az egészet is a rend czéljának feláldozni ; de erre ki sem köteleztetik. Ezekkel párhuzam-ban állanak a C o a d j u t o r e s f o r m a t i t e m p o r a l e s , kik laicusok maradnak, és miut sekrestyések, ajtónállók, szakácsok stb. fognak szolgálni a szerzetnek. Ezek a novi-tiatust bevégezve, a hármas egyszerű fogadalomra azonnal bocsáttatnak ugyan, de azt ünnepélyesen csak is éltök har-minczadik évében, s ha e felett a rendben már tiz évig szolgáltak, tehetik le. Negyedik helyen állanak a C o a d j u -t o r e s f o r m a -t i s p i r i -t u a l e s , kik áldozárok ugyan már, de még nem birnak azon tulajdonokkal, mellyek az ünnepé-lyes fogadalom letételére szükségesek. Eltök harminczadik é v e , s a szerzetben töltött tiz esztendő leforgása előtt ezek -sem bocsáttatnak a nyilvános professiora. Végre ötödik és hatodik helyen állanak a p r o f e s s i t r i u m , és p r o f e s s i q u a t u o r v o t o r u m . Amazok kik a nyilvános fogadalom-ra nézve elég tulajdon- s érdemmel birnak ; de nem a ne-gyedik fogadalom letételére. Emezek pedig a legszorosabb értelemben vett jezsuiták, kik mind a négy fogadást ünnepé-lyesen letették. Es csak is ezek közül lehet rendfőnököt, assis-tenseket, titoknokokat, tartományi főnököket (provinciales) választani és nevezni; és ezek teszik ama rendi gyülekezete-ket is, mellyekről a rend alaprajzában bővebben szóllottunk,

A rendben négyféle házak különböztetnek meg : n o -v i t i a t u s o k , c o l l e g i u m ok, r e s i d e n t i á k -vagy mis-sioházak, és végre a p r o f e s s u s o k k o l o s t o r a i . A collegiumokban a tanulók laknak azokkal egyetemben, kik átalán a tanitás- és neveléssel foglalkoznak. E házakhoz le-het convictusokat is csatolni ; és e házak ingatlan javakkal is bírhatnak. A professusok kolostoraiban csupán csak is azok lakhatnak, kiknek kötelességök a lelkiekben tenni azon nagyszerű szolgálatokat, mellyekre a rend különösen van hivatva ; e házak nem bírhatnak semmiféle jószággal ; a collegiumok javai sem fordíttatnak erre, hanem be kell né-kiek érni azzal, mit a jámbor hivek alamizsna fejében osz-tanak. Egyébiránt a rend tagjai közt sem a ruha*) sem az

* ) A ruhakülönbség egyedül abban áll, hogy a laicusok és

élelem- vagy bútorzatra nézve nincs semmi különbség. A rendfőnöktől kezdve az utolsó ujonczig a legszigorúbb egyen-lőség uralkodik ; s e szabálytól sem hivatal, sem kor, sem érdem nem, csupán csak a betegség nyújt szabadságot a ki-vételre. Ki tegnap tartományi főnök vagy házigazgató volt, ma olly szépen kell neki a kimenetelre, vagy az időn k í -vüli ehetésre engedelmet kérni, mint a legifjabb novitiusnak.

A legfőbb rendi hatalom a rendgyülekezetekben, mellyek congregatioknak neveztetnek, központosul. E rend-gyülekezetek állanak a rendfőnök-, assistensei-, a tartomá-nyi főnökök- s minden tartomány két választott professu-saiból, kik a tartományi gyűlésen e czélra megválasztatnak.

E congregationak áll kizárólag hatalmában törvényeket al-kotni, mellyek megtartására a rendfőnök is szigorúan köte-leztetik. Az választja a rendfőnököt, megítélheti, s a törvény által kiszabott esetekben le is teheti. A rendfőnök élethosz-szára választatik meg, és nem áil jogában a választásnak ellentállani, alkalmasint azon okoknál fogva, mellyeket fe-lébb az alázatosságról felhoztunk.

A rendfőnökben a következő tulajdonok kívántatnak meg : szoros összeköttetés Istennel, s mindazon erények, mellyek folytán példánya lehet az egész szerzetes társulat-nak. Nevezetesen benne megkívántatik a maga feletti sza-bad uralkodás az önsanyargatás gyakorlata által ; nyugott lélek, szelídség és jóság szigorral s határozottsággal egybe-kötve ; lélekerő s kitürés Istenért nagyobbszerü dolgokba bevágni, azokra vállalkozni és azokat kivívni ; helyes ítélet, tudományosság s főleg a finom tapintat és életbölcseség ; éberség, gondosság a tisztiek teljesítésében, kitartás és szor-galom ; egészség, tisztes külső szeny nélküli jó névvel ; szó-val mindaz, mi neki tekintélyt és tiszteletet kölcsönözhet.

Székhelye közönségesen Roma ; miszerint ekkép ott legyen a rend központja is, hol van a cath. egyházé.

A rendfőnök hivatala nem a prédikálás, hanem a kor-mányzás. Ő nevezi a tartományi főnököket, a különféle há-zak igazgatóit, főnökeit, elöljáróit, közönségesen három év-re, vagy lia ugy tetszik, továbbra is; és hatalmából ezekkel annyit oszt m e g , mennyit akar, vagy inkább helyes- és szükségesnek tart;ő választja szinte szabadon a kormánysegéd-és egyebeket, kik hivatala teljesítkormánysegéd-ésében neki segédkezül lehetnek, titoknokokat, procuratorokat. Hatalmában áll rend-kívüli esetekben rendrend-kívüli hatalommal visitatorokat nevez-n i , és megerősítenevez-ni vagy félrevetnevez-ni azt, mit ezek, vagy má-sok itt vagy amott rendeltek. Neki minden három évben minden tartományból hivatalos tudósítások tétetnek a rend-tagok kora, egészségállapotja, tehetségeik, a tudomány- és erényben előhaladása felől. Közte és a tartományi főnökök közt a legélénkebb levélváltásnak kell uralkodni, hogy a rendfőnök a tartományi szerzet állapotjáról magának olly biztos és tökéletes tudomást szerezhessen, mintha köztök laknék, köztök kormányozna. E végből a házak főnökei is minden héten tartoznak a tartományi főnököt tudósitni az ott előforduló állapotokról.

Egyedül a rendfőnököt illeti a jog, maga vagy mások által valakit a rendbe felvenni, és a felvetteket a fogadalmak letételére bocsátani. ü határozza meg, ki milly fokon vagy nem professusok ruhái egy tenyernyível rövidebbek, s hogy ezek biretumot nem hordanak.

1 0 ?

állapotban fejleszsze ki erejét Isten nagyobb dicsőségére a rend kitűzött czélja szerint. Hatalmában áll, a rendből min-den tagot elbocsátani ; a professusokat azonban mégis csak a pápa előleges és egyenesen kijelentett engedplme mellett.

A rendfőnök határozza meg azt is, ki minő tudomány-vagy tanulmányokban tökélyesitse magát, hová rendeltessék, s ha-talmában áll bármilly rendtagot a közvetlen előljáró hatalma alól kivenni, felmenteni. Azokat, kiket a pápa küldött va-lamelly állomásra, de minden idő meghatározása nélkül,

visszahívhatja, ha csak máshonnan nem volna előtte tudva a pápa ellenkező akaratja.

A tagok közül senki sem bocsáthat közre valamelly munkát a rendfőnök belenemegyezése nélkül. A könyvbirá-lókat ő nevezi ki.

A rendfőnök jogához tartozik uj provinciákat alapíta-ni, és a fönállókat részekre osztani. Egyedül ő vesz fel collegiumokat s más házakat a szerzetesek részére. Azonban nem áll hatalmában valamelly már létező házat vagy colle-giumot feloszlatni, egyik ház jövedelmét a másikkal, vagy önlakását is mással felcserélni. Ide a rendgyülés beleegye-zése kívántatik. Ő ügyel fel minden házakra, s különösen hogy a törvények és alkotmány mindenkitől szorosan meg-tartassék. Különben jogában áll, a szükség ugy kívánván, némellyekre és némelly esetekben a törvénytől felmentést engedélyezni. Ő hívja össze a rendgyülést szükség eseté-ben , melly közönségesen csakis a rendfőnök választására szokott egybegyűlni; itt ő viszi az elnökletet, és két szava-zattal bir ; ha a szavazatok egyenlők, az ő szava dönt.

Végre különös kötelessége a rendfőnöknek a rendtagok ben-ső lelki állapotjárói, különösen azokéról, kik fontosabb hi-vatalt viselnek, kellő tudomást szerezni.

E hatalom azonban, melly annyira korlátlannak lát-szik, elég erős korlátozást szenved a rosszra nézve, nehogy rutul a rend és egyház kárára elfajuljon. Maga a rendgyülés, és az itt hozott és megerősített törvények is, mellyeknek a rendfőnök szorosan alá van vettetve, ezt eléggé korlátolja.

E fölött ide tartoznak még a következő hat szabályok is.

Az első a rendfőnök ruházatjára, lakása-, élelmére és ki-adásaira vonatkozik. A rend mindezt felemelheti vagy meg-szoríthatja, u g y , mikint a rendfőnök és az ő szükségei igénylik. A rendfőnök a hozott határozásnak magát szoro-san tartozik alávetni. A második a rendfőnök egészségét veszi figyelembe: nehogy az akár a munka akár az önsanyarga-tás túlzott gyakorlása által magát megrontsa. A harmadik a lelket illeti. E szerint a rendgyülés A d m o n i t o r t nevez a főnök mellé, kinek jogában és kötelességében áll mind azt, mit a rend kormányzásában valami módon hibást vagy kivetni valót akár ő akár a rendtagok tapasztaltak, néki tisztelet-teljesen előterjeszteni, őt ezek iránt meginteni. A negyedik a nagyravágyást korlátozza. IIa valamelly fejedelem a rend-főnököt arra akarná bírni, hogy valamelly egyházi méltósá-got vállaljon el, s a pápa ebbe beleegyeznék, a rendfőnök ezt el nem vállalhatja a rend megegyezése nélkül ; ennek pedig bele egyezni nem szabad, ha csak a pápa

bün-felté-tel mellett nem köbün-felté-telezné a rendfőnököt az ajánlott méltó-ság elfogadására. Az ötödik azon esetről szorgoskodik, ha a rendfőnök gyengélkedése, betegsége, vagy vénsége miatt ré-szére coadjutort követelne. A hatodik végre azon eseteket sorolja el, mellyek felmerültével a rendfőnök hivatalától

megfosztathatik. Ezek, ha valamelly nyilvános nagy bűn-tényt követett el; ha a rend javait és jövedelmeit önmagára vagy családja gazdagítására fordította ; és végre, ha eretnek tanhoz szít, ragaszkodik. E felett, hogy a rendfőnöki hata-lom még inkább saját medrében megtartassék, sz. Ignácz oldala mellé négy a rendgyülés által választandó assistenst rendelt, kiknek tanácsára hallgatni tartozik. Az assistensek le-hetnek a rendfőnök bírái is ; mert őket illeti a kötelesség ama hat, a rendfőnöki hatalmat szabályozó zsinórmérték felett őrködni ; és ha az eset merülne föl. melly a rendfő-nök letevését parancsolja, rendgyülést hirdetni a rendfőrendfő-nök akaratja ellenére is. Mi több, ha a rossz rögtöni orvoslást kiván, hatalmukban áll, a provinciák levél által kijelentett beleegyezése mellett a rendfőnököt letenni, sőt ha kell, a rendből is a pápa beleegyeztével kizárni.

Különben minden tagnak hatalmában és jogában áll nehézségeit és ellenvetéseit orvoslás végett a rendfőnöknek alázatosan bejelenteni.

S im ezek ama constitutio alapelvei és szabályai, mely-lyek a protestánsok és jansenisták részéről olly nagy lármára adtak, sőt napjainkban is adnak alkalmat. Némellyek ebben a zsarnokság legkövetkezetesebben keresztül vitt elvét lát-ják me^szentesitve ; mások a szabad fejlődés és tehetségek használatának lelketlen megszorítását, mások a rend apo-theosisát, és némellyek a legalacsonyabb fondorkodás- és csel-szövevényre a legtágasb tért, stb. Es mivel mindezt kel-lően e rendszabályokból kisütni nem tudják, titkos utasítá-sok- és constitutióról álmodoznak. Mi szeretnők ennek olly példányát látni, mellyet authenticusnak lehetne bebizonyí-tani. Az egyház és a pápák csakis a z t , mellynek rajzát adtuk, ismerik; és hiteles mást még az ellenrész eddig nem tudott felhozni. Nincs könnyebb a gyanúsításnál ; ámde a rágalom fegyvere a beesületes kebleken nem fog; visszapat-tannak innen ezek nyilai, s azokat sebzik, kik eléggé vak-merők, alaptalan hazugságokkal a világ előtt szemfényvesz-tést játszani. Ennyit mostanra megjegyezni elég, a rágal-makkal találkozandunk még; s mi tehetségünk szerint töre-kedni fogunk el nem mulasztani megtenni mind azt, mit az igazság ügye tőlünk méltán követel és megkíván. Olly ügy, melly ellen csak eltorzitás- s rágalommal lehet harczolni, örök elbukástól nem félhet, mert védelme magában önigazsá-gosságában rejlik. K o v á t s J ó z s e f .

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Magyarország.

N a g y - V á r a d - O l a s z i , januarhó 15. Ki egyházi megyénket közelebbről nem ismeri, a ,,N a g y " előnév után könnyen azt következtethetné, hogy itt valamint a catholicus hivők egyeteme, ugy a plébániák és néptanodák, a lelkészek és néptanítók, intézetek és társulatok száma és ellátása, szóval minden „ n a g y . " Azonban vajmi megcsalatva látja m a -gát, ha csak a megyei névkönyv iveit lapozta is á t , mellyben megyénk régi nagyságának ugy szólván csak romjait, omlad-ványait találjuk, hasonlóan az egykor világhírű, de pusztító kezek által lerontott várhoz, mellynek csak romdüledékeit szemléljük. Megyénk névkönyvéből ugyanis kitetszik : hogy

14*

1 0 8

a rom. cath. hivek száma a többi hitfelekezetiiekéhez képest, majdnem ugy áll: mint 1: 10-hez. A jelenleg fenálló fárák összes száma a 7 önálló káplánsággal (curatia) együtt 65, holott a tatár-török dúlásai, főleg pedig a vallásháborúkat megelőzött időkben, azoknak száma 200-nál többre ment. A mind két nemű szerzetes rendek házai száma 25—30-ról 6 - r a olvadott ; nem is említve azon számos intézeteket, mellyek egykor léteztek, s mellyeknek részint az utasok befogadása és ellátása, részint a betegek ellátása volt rendeltetésük; ezen áldást árasztó menhelyek napjainkban csak nevükről ismere-tesek, s létezésük helyét is csak tapogatódzva találgatja a régiségbuvár. Istenem, ha elgondolom, milly szép, ,,N a g y " nevéhez mennyire méltó lehetett e megye akkor, midőn öt polgári megyére s két országra szélesen kiterjedő határain egy hit, egy érzelem lelkesité a hivők ezreinek szi-veit, s leikök imája egy énekbe olvadott; midőn a n é p , majd mindenütt létező lelki atyja és tanitója által a h i t - és erköl-csiekben oktattatva , ennek ajkairól f ü g g v e , kész volt enge-.

delmeskedni s ha kellett v é r é t , életét áldozatul vinni hazája, hite és fejedelmeért. Igen, ha mindezt csak futólag is átgondolom, ha jelen helyzetünket a múltnak nagyszerűségé-vel összehasonlítom, ha látom azt, hogy a pártdüh és bosszúvágy, az egyenetlenség és visszavonás ördögei e hajdan v a -lóban „ n a g y " megyét mivé voltak képesek átalakitani, szi-vem vérkönyüket hullat és fájdalmában csaknem megreped

s csak azon egy gondolat, s annak tudata nyújt fájó keservemre enyhitő balzsamirt, hogy e roppant szerencsét-lenségnek mi nem 'voltunk okai ; azok felett, kik mindezt elő-idézték, a történet igazságos birókint kimondá világitéletét.

De hagyjuk a multat bus képeivel. Tekintsük megyénk jelenét, melly egy szebb s jobb jövendőnek lassan fejlődő de

annál biztosabb, mert soha el nem hervadandó reményvirá-gát rejti magában. S talán kérdi valaki, hol s kiben helyezzük mi megyénk felvirágzását, jobb jövendőjét illetőleg t á p -lált reményünk alapját ? nem másutt és másban, mint Isten után kegyelmes főpásztorunkban S z a n i s z l ó Ferencz ur ő nagyméítóságában , mert ő az , kire legjobban illenek sz. J e -romosnak azon jellemző szavai, mellyeket Nepotianról mon-dott : „A. v a k o k i s t á p j a , a z é h e z ő k k e n y e r e , a s z e g é n y e k r e m é n y s é g e , a s z o m o r k o d ó k v i -g a s z t a l á s a." Isten adta őt nekünk buz-gó kérésünkre, ho-gy minket „ v e r b o e t o p e r e " az erény- és vallásosság által a keresztény tökéletesség és boldogság legmagasabb fokára fölvezessen. Azon percztől k e z d v e , mellyben őt először m a -gunkénak nevezhettük , uj átalakulásnak indul sokat szenve-dett megyénk. Mindenütt a hova s a merre csak tekintünk, mindenütt és mindenhol lelkesedést, buzgalmat és életet lát szemünk. . . , .

Püspöki székének elfoglalása után első gondja volt k á p -talanának kiegészitése. 0 cs. kir. apostoli Felségéhez ez iránt t e t t fölterjesztése helybenhagyatott, s a megye egy olly ü n -nepélyes napnak lön t a n u j á v á , mellyhez, mint az újonnan ki-nevezett apát és éneklő kanonok, ftiszt. S c h w a r c z l Ferencz ur, a beigtatási ünnep alkalmával kanonoktársaihoz intézett jeles beszédében igen jól megjegyzé — a kinevezett és b e

-igtatott egyének számát tekintve, a püspökség fönállása óta alig volt hasonló.

,Ha — ugy mond a fenczimzett kanonok többi közt, — e diszes egyház éneklő kanonokjává s egyszersmind sz. Mi-hály arkangyalról czimzett gáborjáni apáttá legkegyelmeseb-ben kineveztetvén, kettős örömre gyulád kebelem : bizonynyal mélyen érzem hálámnak kettős kötelességét is. Midőn t e -hát e fényes hivatalt elfoglalom, önkényt buzdulok ama hála-telt, legbuzgóbb fohászokra, miszerint dicsőségesen uralkodó cs. kir. apóst. Felségünket az egek Ura hosszú évsoron ke-resztül a legkivánatosb jóllétben m e g t a r t a n i , boldogitani méltóztassék. Nem csekélyebb mértékben áradoz hálám nm.

püspök urunk és atyánk irányában, ki mindjárt püspöki szé-kének elfoglalása után minden fáradozását abban öszponto-sitá, hogy a m e g y e b e l i p a p s á g , mellyre több évtized óta a kanonoki állomások betöltésénél kevesb tekintettel

vol-tak, e diszes hivatalok elosztásában érdem és igazság szerint részesittessék; melly atyai közbejárásának kell tulajdonitani, hogy egy részről főt. G y ö r f f y László lőn káptalani n a g y -préposttá legkegyelmesebben kinevezve , más részről pedig az időközben megüresedett hat kanonoki állásokra ugyan annyi, egyházi ismeretek- s feddhetlen életszentséggel di-szeskedő férfiú emeltetett, és pedig négyen a n.-váradi 1. sz.

egyházmegye lelkipásztori karából, kettő pedig a nyilvános oktatás mezején gyűjtött bokros érdemeiknél fogva. Melly atyai kegyessége megyénk szeretve tisztelt főpásztorának mindnyájunkat azon legfőbb kivánatra ösztönöz , miszerint Isten ő nméltóságának utaira véghetetlen kegyelmének m a -lasztjait bőven árasztani kegyeskedjék.'

Igen, a megye szülöttei, egyszerre négyet láttak soraikból kiemelkedni s a káptalan igen tisztelt tagjai sorába i g t a t -tatni ; négyet, kiket ész és tudomány, kor vagy hitbuzga-lom meg érdem e kitüntetésre régen méltókká tettenek ; u. m.

H a r c s a r i k Györgyöt a „ j ó p á s z t o r t " , H u z l y K á -rolyt a „ k ö l t ő t " , C s o r n á k M a n ó t , a „ b i z a l m a t " és R á c s e k Jánost a „h i 11 a n h i i k e z e 1 ő j é t " , a mint őket a leleményes eszű költő, L á z á r Miklós a beigtatás napjára készitett üdvdalokban olly jellemzőleg elnevezte. S valamint ezeknek a megye szülöttei közül a főpásztor által történt s z e -rencsés kiszemelését, ugy a tudományos pályán magukat ki-t ü n ki-t e ki-t e ki-t ki-t férfiakaki-t illeki-tő, s ürességben volki-t kéki-t kanonoki székre , 8 z i 1 a s y Jánosnak az érdemekben gazdag tanárnak, kit a költő megjegyzése szerint, „ I s t e n h o z o 11" körünkbe, s M i s i i n Jakabnak kineveztetését is átalános közmegelége-dés követte.

A főtisztelendő káptalanban volt üres helyek betöltése után a papnövelde kormányát, kegyelmes főpásztorunk főt.

C s o r n á k Manó kanonok úrra ruhazta a t , kit a költővel együtt a közvélemény olly férfiúnak ismer, ki szivjósága, papibuzgósága, jó példaadása , jótékony és erényes élete által maga iránt mindenkiben bizalmat, szeretetet gerjeszt. S a -j á t tapasztalásából tudván azt kegyelmes főpásztorunk, milly

tulajdonok kívántatnak meg azon férfiúban, ki a hivek egykor leendő lelkipásztorainak vezérlete- és kormányzásával bizatik m e g , ezért választá őt ki megyénk lelkipásztorai közül, őt, ki több mint három évtized leforgása alatt ernyedetlenül folyta-tott lelkészi hivatalában a hivek közbizodalmát, szeretetét és ragaszkodását ugy, mint elöljáróinak megelégedését és r a g a s z -kodását olly fényesen kiérdemlé. Megyénk ez intézetére, melly a forradalmi korszakot megelőzött néhány évek alatt mostoha kezek közé j u t o t t , a forradalom meghozta a halálos csapást, s azt csak az isteni gondviselésnek emberektől át nem látható bölcs intézkedése és végetlen irgalma háritá el róla. N ö v e n -dékeink az ország több intézeteiben szétszórtan neveltettek, a tanárok lakjaikból kiköltöztettek, az intézet b ú t o r a i , s mi legfőbb figyelmet érdemel, b o r a , mivel pinczéje telve volt, értéktelenekké vált forradalmi bankjegyekért elvesztegette-t e elvesztegette-t elvesztegette-t ; s maga az épüleelvesztegette-t a honvédek koródájává, később kaelvesztegette-to- kato-nai laktanyává s a cs. kir. csendőrük seminariumává alakítta-tott át, stb. Sorsa ezen szent intézetünknek valóban siralmas és aggasztó volt. Azonban Isten végetlen irgalmában m e g könyörült rajtunk. F t . G y ö r f f y László ur mint akkori k á p -talani helyettes föllépése által kivivta a z t , hogy egyelőre ugyan az intézet egyik része, utóbb a másik részében néhány szoba, végre pedig kegyelmes főpásztorunknak legfelsőbb helyen tett közbevetésére az egész intézet eredeti rendelte-tésének visszaadatott, újonnan szerveztetett, uj i g a z g a t ó k - é s felügyelőkkel elláttatott; a szétszórt növendékek anyame-gyéjökbe visszatereltettek; s most a fennevezett igazgató urnák szelidsége, jósága s életerényes példája, a tanárok buzgó törekvése, igyekezete és szorgalma mellett, a lelki gondnok és tanulmányi felügyelő éber őrködése alatt, a szel-lemiekben , az aligazgató urnák pedig páratlan gazdálkodási rendszere mellett az anyagiakban is virágzásnak indul ; főleg ha hozzá teszem azt : hogy ez intézetnek is , mint megyénk-ben minden jónak lelkét, szellemét és életét főpásztorunk kölcsönözi : ki az iskolai év kezdetén, a nagyhét napjaiban,