America

Emiitettük már, hogy valamint a görög schisma a ke-resztény vallás bölcsőjét Jeruzsálemet törekedik kizárólagos birtokálja ragadni : ugy a protestantismus magát minden áron Olaszországba akarja becsempészni. A bibliai társulatok év-könyveiből kitűnik, milly nevezetes összegeket áldoz föl e czél-ra a protestantismus évenkint. Ha még pénzzel beérné , mit sem mondanánk, de egyéb aljas eszközei, millyenek hazudság, rágalom, ámítás stb. minden becsületes kebelt méltán föllá-zítanak. Es pedig annyival inkább , mivel Olaszországnak az ott székelő pápai hatalom által a catholicismushoz viszonya azon természetű, hogy ott a protestáns proselytáskodás e g y

-szersmind politicai propaganda és a fenálló társadalmi rend felforgatására vezet. Az angol, és még inkább az americai protestantismus jelenleg a Madiaiügyet zsákmányolja ki. T á -jékozásul előre kell bocsátanunk , hogy a toscanai kormány,

tapasztalván, miszerint az ország 1848-ban leginkább az an-gol prot. kémek által háboríttatott f e l , 1849-iki mart. 4-kén ezek ellen a régi törvényeket fölelevenítette. A kormány meggyőződött, miszerint Florenczbe Angolhonból ötven prot.

téritö szállíttatott. kik magokat öt osztályra eldarabolván , a város különböző részein, a kormány beegyezése nélkül nyilvános gyülekezeteket kezdének tartani. A protestánsok F l o -renczben egy imaházzal bírtak, melly a télen át ott tartóz-kodó husz prot. családnak elégséges volt ; a gyülekezetek e szerint egészen fölöslegesek voltak. M a d i a i R ó z a , kivel jelenleg a protestantismus annyira bajlódik. tizenhat esz-tendeig élt Angolhonban; Florenczbe visszatérvén protes-tánssá lőn, pöre előtt öt évig járt az imaházba és olvasta a bibliát a nélkül, hogy e miatt legkevésbbé is nyugtalanitta-tott volna. A Madiai-knem a bibliaolvasás miatt büntettettek börtönnel. Ok a kormány tiszszi«r ismételt tilalmának daczára titkos gyülekezeteket tartottak; tizenegyezer protestáns bibliát osztottak k i . olly kiadásban. m e l l y b e n e z e r h a t s z á z e l t é r é s v a n a z e r e d e t i s z ö v e g t ő l ; az olasz gyer-mekeket pénzzel édesgették gyülekezeteikbe : a kémekkel és prot. csempészekkel összeköttetésben voltak ; a boldogságos Szüzet torzalakokban árulgatták : papir-szeleteket osztottak ki, mellyre e szavak voltak nyomva : „ostya-istenek;" a tisztitóhelyet képekben akkint állították elő. hogy a vassorom-pók közé szorított lelkek tűzben kínlódnak, mig a soromvassorom-pókon kivül álló papok két scudit kérnek egy-egy lélek kiszabadí-tásáért ; a pápát antikrisztusnak nevezték : stb. stb. Hasonló merények bírták a kormányt a r r a , hogy a botrány főténye-zőit börtönnel büntesse. A madiai-ügy zaja csakhamar az egész prot. világot befutván, Amerikában szinte nagy visz-hangra talált. Hogy az uj-világ protestánsai, a toscanai nagy herczegségben üldözött társaik- iránti sympathiájokat ünne-pélyesen kinyilatkoztatnák , januar 7-kén N e w - Y o r k-ban népes m e e t i n g e t tartottak. A meeting minden fanaticus erőködések daczára, nem nagy hatással volt a népre ; és csak annyiban érdemel említést, a mennyiben kimutatta, milly eszközökkel élnek a prot. hitszónokok a nép elámitására.

Hazudság és rágalom az egyedüli fegyver, melly kezeikbe illik. — Mindazon husz beszédben , melly a meetingben elmondatott. és azon kétszer annyi czikkekben, mellyek a k ü -lönböző lapokban megjelentek, azon hamis hír terjesztetett, hogv a m a d i a i-k a s z e n t i r á s oJ v a s á s a miatt vettettek

—J . . .

börtönbe. A toscánai nagyherczeg minden kitelhető szidal-makkal és gúnyokkal illettetett. És . a mi eddig hallatlan az északamericai történetben, az egyesült államok elnöke félhiva-tott, hogy amadiaik kiszabadítása végett a toscanai kormány-nál közbenjárjon. Az elnök, mint azonnal látandjuk, elég gyenge volt a fölhívásnak megfelelni. Nagymennyiségű pénz szedetett a toscanai martyrok számára, és ünnepélyesen kimondatott, miszerint leikök minden hevével Olaszország p r o -testantisálásán dolgozandnak. Az egész gyűlés vég axióma^

kint mondotta ki, hogy az államok üdvére mi sem szüksége-sebb. mint a k o r l á t l a n v a l l á s s z a b a ds á g. Szabadjon itt az americaiak következetlenségének kiemeléseül m e g j e -gyezni. miszerint a new-yorki nagy jurv ugyanakkor, midőn a meeting korlátlan vallásszabadságot sürgőit, a s p i r i t u a -l i s t á k s e c t á j a e-ltör-lése végett szó-littatott fö-l az a-lsóbb ítélőszékek által. A megszámithatlan prot. felekezetek között létezik egy uj secta, mellynek tagjai s p i r i t u a l i s t á k n a k neveztetvén, a magnetismussal a leggonoszabb czélokra élnek.

Az együgyű néppel elhitetik, mikint ők a megholtak lelkeit visszahívják; bübájolásuknak egyedüli czélja azonban a m a -gnetismus által megzavart embereket politicai eszközökül fölhasználni. A spiritualisták a socialismusnak mindannyi t e r -jesztői. Az alsóbb jury határozatára okot szolgált L a n g d o o

Márton nyomdász, ki életének és erejének teljében lévén, a spiritualisták beszédei által eltévesztetvén, önmagának torkát

vágta át. Langdon elveszte egyetlen gyermekét, s a veszt.es-ség miatt vigasztalhatlan szerencsétlen a spiritualisták gyüle-kezetébe ment, kik neki megigérék, hogy gyermekét látandja és vele közlekedhetik. A szerencsétlen apa nem látta ugyan gyermekét, de a magnetismus ámitásai által elméjében m e g -zavartatván örömmel vetett véget életének , hogy szellemmé átalakulván gyermekét föllelhesse. A new-yorki fő-jurv a spiritualisták eltiltási indítványa által a new-yorki meeting határozatát nagyban hazudtolta meg.

Visszatérvén a meeting határozatához F i l l m o r e Mil-liard elnök levelet irt a toscánai nagyherczegnek, mellyben a a Madiai házaspár kiszabadittatását, és Americában átszállit-hatását kivánja. A new-yorki lapok nem is kételkednek, hogy e levélre a börtön ajtaja megnyílik , és a H e r a 1 d már előre hirdeti, milly lelkesedéssel fogadják majd a hitvalló párt egész Americában. Mit felel majd a toscanai fejedelem, nem tudjuk, de ő bizvást következő visszatorló sorokat küldhetne az ame-rieai államoknak, és nevezetesen F i l l m o r e elnök urnák :

„Önök államom rendőrségi eljárásába keverik magokat; e n gedjék m e g , hogy én is viszont önöknek hirdessem a t ü r e l -mességet. Önök lapjaiban olvasom, miszerint a new-yorki városi főhatalom erővel akarja a spiritualisták gyülekezeteit szétüzni. En e secta iránt nagy érdekkel viseltetem, és önö -ket kérem, hogy bennük is a vallásszabadságot megbecsüljék.

Tudom szinte, hogy önök a mormonok sectáját is üldözik, vezéröket bezárták, templomaikat felgyújtották, őket fegyve-res erővel szétverték, ugy hogy a szegények a rengetegek magányaiban találtak menedéket. Es miután már megkezdém a tanácsadást, ki kell mondanom, miszerint igen megbotránkozom , hogv az I n d e x és l n q u i s i t i o önöknél napi r e n -den van. Önök a rabszolgaság eltörlési tan ellen drácoi szi-gorú türvényeket hoznak, mellyek ezerszer keményebbek azon törvényeknél,- mellyeket cath. kormányok hoznak az eretnek-ség ellen. Minden egyén, ki abolitionisticus elvekről gyanús, bebörtönüztetik, vagy az egyesült államokból kiűzetik. Önök még azon könyveket és lapokat is eltiltják, mellyek a r a b -szolgaság eltörlésének kedveznek. Déli Carolinában annyira viszik önök a türelmetlenséget, hogy minden emancipált f e -kete az államból kitiltva van ; vagy ha magát mutatni meri, azonnal börtönbe vettetik. Hallották-e önök valaha államom-ról, hogy határaiból a békés protestáns kitiltatik, vagy épen börtünbe vettetik ? Önük ugyan válaszul adandják, hogy a rabszolgaság az egyesült államokban political intézmény, melly Americának hasznára van, és mellyet meghiúsítani bün-tetés nélkül nem lehet; de én ismét nagyobb joggal felelhe-tem, hogy a catholicismus a toscanai nagyherczegségre nézve még lényegesb intézmény, mint a rabszolgaság Americára nézve. A vallásegység egy népnél a legnagyobb jótétemény, s azért kütelességem alattvalóimat a protestánsok ellen védeni, kik a legigazságtalanabb eszközökkel élnek, hogy népemet a vallásegység kincsétől megfoszszák." Illy választ érdemlene F i l m o r e ur közbenjárása, de ugy hiszszük, hogy a nagyherczeg nem igen méltatandja a már csak interim-elnüküt válaszra. Mire pedig a nagyherczeg a választ elké-szíti, F i i m o r e ur már elveszti pünküsdi királyságát, raint-hogy P i e r c e tábornok ur már martius elején elnöki székét elfoglalja. A tábornok, ki megválasztásánál olly sokat köszön a catholicusok közremunkálásának, magát illy igazságtalan közbenjárással comprommittálni nem fogja.

A protestantismus igazságtalan ellenségeskedésének daczára, A m e r i c a nincs minden vigasz nélkül a catholicis-musra. Illik, hogy itt első helyen a c a t h . s a j t ó t emlitsük m e g , melly a cath. püspökük pártfogása alatt a legdúsabb virágzásnak örvend. Az- egyesült államokban jelesbnél jelesb cath. lapok egymásután támadnak. Első helyen a „N e w -Y o r k - F r é e m a n s - J o u r n a l - t e m i i t j ü k , melly mind a szerkesztőnek, mind pedig a megjelenés helyének jelentősége miatt nevezetes. M a c M a s t e r szerkesztő, megtért pro-testáns, egyike a legtudósabb és legtevékenyebb férfiaknak, kinek erélyes füllépte sok cath. iskolát alapitott az egyesült államokban ; N e w - Y o r k pedig Americának fővárosa, melly

törvényt szab az egyesült államoknak, tudomány-, művészet-, divat és minden egyébre nézve ; lapjait a világ minden g ő zösei a világ világ minden népeihez elviszik. Figyelmet é r demel az u jo r 1 e a n s i lap, mellyet P e r c h é abbé, p r o p a -gateur catholique' czim alatt franczia nyelven bocsát k ö z r e . — Az érsek, és az njorleansi püspökük indítványából a t a r t o -mány angol nyelvii catholicusainak számára , ez év kezdetével a „C a t h o 1 i c M e s s e n g e r " jelent meg. C h a r 1 e s -t o w n-ban a ,,C a -t h o 1 i c M i s e e I l a n y " ; Philadelphiában a

„Catholic Herald" és a „Catholic Instructor" : Baltimoreban a „Catholic Mirror" (tükör); Cincinatiban a „Catholic T e l e -graph" mindenütt a püspökük pártfogása és feláldozása mellett jelenik meg. Emlités nélkül nem hagyhatjuk a t u d o m á -nyos „Quaterly R e v i e w " - t , mellyet a nagyhírű convertita B r o w n s o n szerkeszt ; a „Western T a b l e t " - e t , és a „The Crusades"-t (kereszthadak), mellyet két, polemicus t ilentumukról hires pap bocsát küzre. M é g tübb igen jeles cath. l a -pot — - küziilük német nyelven szerkesztetteket — említhet-nénk meg, de ez is eléggé igazolja állításunkat, hogy a cath.

sajtó Americában virágzik, s hozzá tehetnők dúsabban mint a legtübb európai cath. állomokban.

Nem kevesbbé Örvendetes a puseysticus tendentia. melly Y v e s tanár és piispük megtérte óta határozottabban nyilatkozik Americában, mint ezelőtt. N e w y o r k és N o r d C a -r o 1 i n a ta-rtományokban tisztán catholicus i-rány mutatko-zik. Yves tudor példája követésétől sok jeles prot. papot csak az anyagi érdekek tekintete tartja vissza. Mert valóban több mint emberi bátorság kívántatik hozzá, hogy valaki olly állo-mást áldozzon f e l , melly neki és övéinek hosszú gondtalan életre nyújt kilátást, olly csere ellenében, midőn majdnem minden kenyérkereseti eszküz megszakad. Van példa, hogy egy newyorki agg prot. hitszónok, lélekismerete hangjának tovább ellent nem állhatván, a cath. egyház keblébe t é r t , s egyéb kenyérkeresetre alkalmatlan levén, egy cath. t e m e t ő -nek őrévé lőn. Illy feláldozást csak az ég jutalmazhat meg, a földnek minden kincse eltörpül szegénységében illy resig-natio ellenében ! Mindamellett hinni lehet, hogy Dr Y v e s példája nem marad páratlan. A hires newyorki prot. lelkész Dr B e r i a n n a k kitűnő fia már fölvette a cath. hitet és a p -jával a legjobb öszhangzásban é l ; a tudós apa puseysticus

meggyőződését már rég bevallotta, Isten malasztja k i f e j -leszti azt.

Irodalom.

G e s c h i c h te des B e n e d i c t i n e r - S t i f t e s M e l k i n N i e d e r ö s t e r r e i c h , s e i n e r B e s i t z u n g e n u n d U m g e b u n g e n . Von Ignaz Franz K e i b l i n g e r , Capi-tular dieser A b t e i , Pfarrer zu Matzleinsdorf nächst Melk, correspondirendem Mitgliede der kaiserlichen Akademie der Wissenshaften in W i e n . Ehrenmitgliede des historischen Vereines für Kärnten. E r s t e r B a n d . Geschichte des Stiftes. Mit Abbildungen von Rümersteinen und Siegeln. — W i e n , 1851. Fr. Beck's Universitäts-Buchandlung. N8r.

XII. 1166 1.

A kor jobbrafordulásának egyik biztos jelét mi az iro-dalom terén fölmerülő azon tüneményben l á t j u k , miszerint a történelem s archaeologia köréhez tartozó munkák aránylag jóval nagyobb számmal jelennek meg most, mint annakelőtte;

és e tüneményen az igazság őszinte barátai annálinkább ö r -vendhetnek, minthogy leginkább a közvetlen kútfők gazdag tárházai kutattatnak föl az elmúlt századok történetét illető adatok gyűjtése végett, és mert mindinkább méltánylásra t a -lál azon rég elismert igazság : a történetet nem c s i n á l n i , de i r n i kell. S ez igy van jól : hisz mindenki könnyen belátja, hogy csak a józan itészet- és el nem fogúit lélekkel kezelt első és közvetlen források tüntethetik elő a multat a maga valóságában s derithetik fül annak nem egy, még sürü h o -málylyal boritott eseményét ; csak az ekkép ápolt türténelem szolgálhat biztos irányul a jelen életviszonyok tömkelegében.

,100

és lehet a romai nagy szónok ismeretes mondásakint : „ t e s t i s t e m p o r u m , m a g i s t r a v i t a e , n u n c i a v e t u s t a t i s."

Iliynemii történetirodalmi terménv a fönnevezett nagy terjedelmű munka is, mellynek e l s ő vastag kötete előttünk fekszik. — Mielőtt ennek részletesb ismertetésébe bocsátkoz-nánk, szóljunk valamit a szerzőről. 0 jóval előbb, hogysem e munka készítéséhez fogott volna, nem kis előszeretettel és nem megvetendő sikerrel működött az archaeologicohistoriai téren. Dolgozó társa volt ugyanis a D a r n a u t , B e r -g e n s t a m m és S c h ü t z e n b e r -g e r által 1818-ban me-g- megindított , K i r e h l i e h e T o p o g r a p h i e v o n O e s t e r -r e i c h ' c z i m ü folyói-ratnak, jelesül, midőn amazok elhunyta után a nevezett folyóirat szerkesztését S t e l z h a m m e r abbé, utóbb bécsi kanonok, vette át (1823—1810); dolgozott nem különben H o r m a y r .Archívuma'-ba is. A jelen mühez szükséges anyagot részint a melki s bécsi (scot) zárdák levéltáraiban létező eredeti okmányok, — részint más hitelt é r -demlő iratokból, jelesen l i u e b e r P h i l i b e r t gyűjtemé-nyeiből merítette, ebbeli fáradalmas kutatásai közben minden-kor csak az igazság keresését t a r t v a , mint kitűzött czélt, lelki szemei előtt , az általa jelmondatul választott e szavak-hoz képest :

Haud unquam, quod rectum est et justum Silens praeteribo. Quippe . . . .

Candide servare decet loquendi libertatem.

M e l k2) történetének illy alak- és terjedelemben, mint sz. tevé, közrebocsátását egyéb okokon kivül, már az is elég-gé igazolná, hogy „a legjelesebb tudósok ismételve rég beval-lották, miszerint különösen egyes püspökségek, apátságok, plébániák, templomok, várak, városok, családok és községek itészetileg kidolgozott, terjedelmes monographiái nélkül le-hetetlen valamelly tartomány vagy állam történetét alaposan, pragmatice megírni, ehhez csupán amazok szolgáltathatván bő s alkalmas anyagot." (VIII. 1.) Azonkivül szerző „a jelen munka közzétevése által azon okmányokat és okmányi kivo-natokat, mellyek S c h r a m b - , l i u e b e r - é s K r o p f n a k Austria profán és egyházi történetére nézve ollyannyira f o n -tos müveikben találtatnak, addig is, mig a tudósok által régtől fogva várt , D i p l o m a t a r i u m a u s t r i a c u m ' lét—

rejövend, használhatóbbakká tenni, a bennök előforduló hely-telenségek- és hibákra a közönséget figyelmeztetni, s ekkép hibás adatok terjedésének elejét venni" akarta.

Többiben azon világos oknál fogva, miszerint egyesek és még inkább egész, s jelentékeny testületek sorsára az egész nemzet vagy vidék sorsa nagy befolyást szokott g y a -korolni : sz. sem irhatá meg könyvét a nélkül, hogy benne M e l k történetén kivül számos érdekes adatot s eseményt ne közölne mind az egykori Noricum, mind pedig és különösen a közel szomszédságnál f o g v a , a magyar haza s nemzet régi s ujabb történetéből; a számos jegyzetben pedig részint ős családi, részint helyneveket illető etymologiai, és historico-criticai, többnyire jól sikerült fejtegetésekkel, nem különben nagy mennyiségű régibb s ujabb irodalmi termények részint csak egyszerű czimével, részint pedig rövid ismertetésével is találkozhatni. E jegyzetekkel „mellékes czéljához képest a fiatalabb tehetségekben történeti és archaeologiai búvárko-dásra kedvet gerjeszteni, e téren nekik az utat előkészíteni"

volt szándoka, „középkori műszavak- s egyéb kifejezésekre vonatkozó észrevételei által." (X. 1.)

Az első kötet, melly egyedül tárgya jelen ismerteté-sünknek , és melly E d c r Vilmos, melki apátnak van ajánlva, a zárda tulajdonképi történetét foglalja magában, és három fő részből áll; az e l s ő rész (1 —108 1.) előadja Melk t ö r t é

-') Poéta comicus in Clem. Alexandr. Stromatibus.

3) ,,Korántsem létezik észszerű ok arra nézve, irja sz. a 87. lapon, hogy csu-pán csak az austriai közember szólásmódjából a régibb iratokba fölvett M ö 1 k-öt megtartsuk ; mivel ezen írásmód nemcsak e szó származtatá-sával ellenkezik, — pedig kétes esetben a helyesírás erre alapittatik, — hanem a r é g i s é g előnyével sem dicsekedhetik. Noch ist uns v o r der Mitte des s e c h z e h n t e n Jahrhunderts kein e c h t e s urkundliches Beispiel davon vorgekommen."

netét „a legrégibb időktől kezdve a. babenbergi inarkgrófok uralkodásáig ;" a m á s o d i k (109—208 1.) , mellyhez több, a babenbergi család történetére vonatkozó, sirirat van mellék-letül csatolva, „Melknek Leopold a fönséges általi bevételé-től a benedekrendi atyák bevezetéseig, az az 984-ik évbevételé-től — 1089ig;" a h a r m a d i k (209 — 1112 1.) „a benedekiek b e -vezetésétől a jelenkorig." Azután következik még a LX. melki (benedekrendi) apát névjegyzéke, továbbá egy nagyobb, r é szint magyarázatok, részint okmányokat tartalmazó , F ü g g e -lék' (1114—1166 1.); végre a Melken vagy környékén talált t i z ösromai sir- és műemlék , és a melki apátok által külön-böző korban használt t i z e n e g y hivatalos pecsét kőnyo-matu ábrája. •

De ne állapodjunk meg ezen átalános áttekintésnél, h a -nem bocsátkozzunk némelly egyes kiválóbb helyek részleteibe, hogy annál inkább megismerkedhessünk a munka t a r -talma- és szellemével, és p e d i g , hogy a természetes rendet megtartsuk, lássuk mindenek előtt, mit tart sz. Melk i e g r é -gibb történetére nézve ? Szerinte biztos adatok hiánya miatt nem lehet ugyan teljes bizonyossággal meghatározni, valljon celtogallusok- vagy romaiaktól nyerte -e Melk nevét és létét;

mindazonáltal alapitási ideje „még sem esik azon korba, hol a történet mély hallgatása mellett csupán a csapongó képze-let szülte csalfa mondák szerepelnek." (1—2 1.)

Mint bizonyost állithatni ugyanis , hogy a tartományt, mellyet a romaiak Noricum-nak neveztek, s melly, részben legalább , V o c c i o-t, A r i o v i s t sógorát uralta, celtogal-lus vagy celtogerman lakóival D r u s u s é s T i b e r i u s , Octavián mostoha fiai meghódították, és mivel V a r r ó -sze-rint „a hol romai győz, ott romai lakik is,"3) a meghóditott Noricumba szinte családos romai katonák telepedtek m e g , a tartomány előbbi lakói Olaszhonba és más vidékekrè szállít-tatván. Noricum , mint tudva van, a quadok és marcomannok földével vala határos, mellyet a romaiak birtokaitól a Duna választa el ; e körülmény okozá, hogy a Duna „az állam és a tartományok üdvé"-nek tartatván, partjain a romai biroda-lom védelmére több várerősség építtetett. Ezek közt vala egy N a m a r e nevü romai kastély, melly T r i g i s a m u m és A r e l a p e között feküdt, és mellynek helyén áll a mostani M e l k ; mit nemcsak fekvése, 4) de több a vidéken talált romai emlékkövek és pénzek, s) valamint jeles tudósok, mint C l u v e r , L a z i u s , J o r d a n , M a g n u s K l e i n , F u h r m a n n , S c h ö n w i s n e r , M a n n e r t , H o r m a y r , M u c h á r, W e i s k e r n és mások egyező véleménye is b i -zonyít. S ennélfogva Melk nem a hajdani C l a u d i o n i u m ; ez inkább a mai K l o s t e r n e u b u r g , vagy pedig Sz.

P ö l t e n vidékén keresendő. (2—20 1.)

A hajdani Namare — Cluver és Zeiller szerint eredeti-leg N o m a 1 e, mit a német könnyen N o m a 1 k-nak mondha-tott , — alapítóját illetőleg a tudós szerző azt tartja, hogy mi-után nincs eléggé bebizonyítva, miszerint e romai kastély hajdan , M e a d i l c c t a ' nevet viselt, és e hízelgő nevét ala-pitója, — J u l i u s C a e s a r t ó l nyerte légyen, valószínűbb, hogy T i b e r i u s épité Namare-t a rettenetes Marbod és a romai igát lerázni törekvő pannonok ellen viselt hadak alkal-mával (K. sz. ut. 6 —10 eszt.); vagy ha ez nem, bizonyára M a r c-A u r é 1, kinek uralkodása alatt a quadok és marco-mannok annyira szorongaták a romaiakat, hogy ezek csak nagy nehezen tarthatták meg a Dunát határul. Ezen császár

3) Ubicunque romanus vicit, romanus habitat. De re rustica !.. I. c. 2.

' ) Trigisamum = Traismauer. Arelape = Pechlárn környéke. Namare Trigisa-mumtól nyugot felé 16 rom. — 3'/, német, Arelapétól 7 romai — 1% né-met mértföldnyire feküdt; ugyanezen távolságban állanak egymáshoz a mai Melk és a fönnevezett helységek.

' ) Ez utóbbiak közül csak kettő maradt fön ; az egyik egy Nero császár kora-beli arany pénz, mellyen Nérónak borostyánozott feje látható és e körirat:

IMP. NE HO. CAESAR. AUG. P. P . ; a túlsó oldalon : SALUS — egy ülő női alak , melly kinyújtott jobbjában áldozó-csészét tart, baljával a székre támaszkodik. A másik egy 1819-ben Melken kiásott broní pénz.

Ezen a balranéző, már jóformán lekopott fő , ugy látszik, Vespasiant ábrázolja, a körirat olvashatlan ; a túlsó oldalon egy női alak — Fausti-tas — látható a bőség szarujával, és e két betii S. .0. (senatus consulto).

191

öt egész évig tartózkodék a romai birodalom ezen veszély-lyel- fenyegetett részében, jelesül C a r n u n t u m b a n, ⁸) mi-alatt kétségkivül több u j erősséget é p i t t e t e t t , részint a már létezőket jobb karba helyezte. Namare fönállott körülbelől 4€7-ig, melly időtájban a többi dunamelléki erősségek sorsát ki nem kerülhetvén, vagy magok az elvonuló romaiak által rontatott le O d o a k e r parancsára, vagy a mindenfelől b e t ó -duló barbar alemannok s longobárdok által pusztíttatott el, s a romai uralom ezen csekély maradványa a hatodik század elejét tul nem élte. Több mint két század múlva ismét kie-melkedék ugyan romjaiból Namare, — de nem mint neveze-t e s erősség, hanem minneveze-t békés s lav neveze-t e l e p , mi azon időbe helyezendő , midőn az a v a r o k legyőzetése után , ezek t a r -tományaiba 799 táján nagy számú szász , frank, bajor , sláv és vendus letelepedvén, rövid idő alatt nem csak sok u j helység épült, hanem kivált a Duna melletti elpusztult helyek nagy része is u j név alatt a romokból kiemelkedett vagy v i -rágzóbbá lön. Ezen az elpusztult hajdani Namare helyén álló sláv telep az akkori oklevelekben M a g a l i c h a, vagy M a g i 1 i c h a, utóbb pedig M e d e l i c h e é s M e d e l i k e u j n e -vezet alatt fordul elő, mellyek jelentése- és Melkre lett áta-lakulásáról szerző érdekesen s éles criticával értekezik, és miután minden egyéb vélemény alaptalanságát bebizonyította v o l n a , M e l k nevét nyilván s l á v e r e d e t ű n e k lenni mondja. (80 s köv. 1.)

E szerény sláv gyarmat u t ó b b , 955. táján, ismét v á r -erősség lett, akkor t. i. midőn a legyőzött m a g y a r o k O t t o hadai elöl a német tartományokból kiilebb h ú z ó d v a , határaik védelmére , többi közt Melken is várat építettek, és rendkí-vüli erőssége m i a t t , szokásuk szerint , V a s v á r ' - n a k nevez-ték ; és i n n é t , nem pedig I s a n r i c h - -vagy I s i n g r i m in-tői nyerte Melk az I s e n b u r g és E y s s e n b u r g neveket, melly regényessége miatt némelly középkori költőnek is in-kább tetszett, mint a prosai M e d i 1 i k. (Folyt, köv.)

—QO—

Vegyesek.

Primas ö herczegsége kedden utazott külön vaspályai v o -nattal fővárosunkból a birodalmi székvárosba vissza. Kísére-tében voltak azon fényes küldöttség tagjai, mellynek megbí-zatása : a Fölséges uralkodónkat ért veszély, és ennek sze-rencsés elhárítása következtében az ország részvétét, örömét és jobbágyi hódolatát a trón zsámolyánál tolmácsolni. Ú t -közben az egyes állomásoknál, valamint magában a birodalmi székvárosban is még számosan csatlakozandnak a küldöttség-hez, melly mind számra, mind méltóságra, mind pedig osz-tályképviseletre nézve elég tekintélyes leend, hogy ő cs. kir.

apostoli Felsége szentséges személye előtt az ország nevében megjelenjék. Bizonyára csak a távolságnak és azon igyeke-zetnek, hogy a hódolati tisztelgés minél előbb történjék, meg, kell tulajdonítani, ha a küldöttségben egyes tájak netalán képviseletlen maradnak. A pesti papság részéről mélt. F o g a r a s y Mihály, főt. L i p t h a y Endre, P e i t l e r Antal, S i -m u n c h i c h Ignátz, S z á n t ó f y Antal és G r y n a e u s Ala-jos vannak kiküldve.

A „Wiener Zeitung" hivatalos rovatában olvassuk: hogy báró S i n a ur, 0 császári királyi Felsége szerencsés m e g -mentésének emlékeiil egy jótékony intézet alapítására, a belügyminister urnák 5 percentes államkötelezvényekben t i z -e z -e r p-engő forintnyi tökét kézb-esít-ett. Hasonló czélból S t a m e t z M a y e r nagykereskedőház nemsokára a g y a -lázatos merény elkövetése után, a bécsi hadifőparancsnokság-nak szegények közti kiosztás végett ö t e z e r pftokat adott által.

Milly kebelrázóknak kell a keresztények ellen a török had-sereg által folytatott üldözéseknek lenni, könnyen

következtet-') Xngenti eig» laboré et moitei-atione, cum apud Caiiiuntum (Petronell és vidéke) iugi triennio perseverasset , bellum Marcommanicum confecit.

Kutrop. L. VIII. c. 13.

hetjük az ,Ó C.'-nek következő szavaiból : A köztudomásra j ö t t események kebelháboritók , és bizonynyal ollyanok . mellyek az egész európai kereszténységnek közös érzeményét felköl-teni képesek. A keresztény hitnek köteléke, melly az európai Törökországnak s a' ker. Európának jóval nagyobb számú la-kóit e g y b e f ü z i , benső , jelentékeny és a történet által szen-tesitett kapocs. Ezen oknál fogva minden, a török kormány-nyal eszközlésbe vett békekötés alkalmával a keresztény ál-lamok kiváló súlyt fektettek abba , hogy a porta és musulma-nok részéről a keresztény vallás követőinek irányában a kellő kimélés és tisztelet megtartassák. Fájdalom, nagyon is i s -mert dolog, milly tökéletlenül és becsületesség nélkül tartattak meg ezen az emberiség jogai szerint követelt pontok. Szá-zadunkban történtek ama hallatlan iszonyatosságok , mellyek az 1829-ki orosz háborúra ürügyet szolgáltattak. Az egyes, hitgyülöletből származó visszaéléseknek száma legio. N e v e -zetesen legújabb időben, ugy látszik, hogy egy fanaticus párt a régi gyűlöletet teljes erővel költi fel ismét és szitja a k e r e s z -tények ellen , s azt politicai ezélok elérésére kizsákmányolni törekszik. Mostarnak tűz által elhamvasztása, a midőn a török zsoldosok a szerencsétlen keresztényeket az oltásban minden-képen akadályoztatták, csakhogy a lángba borult hazak- és raktároknak kiraboltatása könnyebben sikerüljön, szomorú adatot szolgáltat a mondottakhoz. A Csernagorában leégetett templomok és kápolnák szomorú diadaljelek, mellyek a mu-sulman! fanatismust eléggé kitüntetik. Mellyik érző keresztény sziv nem óhajtja a legbuzgóbban, miszerint illy vad d ú -lások elébe hatalmas gátok vettessenek és a keresztényeknek hite, személy és vagyonbiztossága e tartományokban a l e g -vadabb megtámadtatások és veszélyek elől megóvassék ?"

Ennélfogva csak hálát és elismerést arathat az austriai magas kormány, midőn a legújabban kiütött montenegroi felkelést felhasználva, a portát diplomaticus uton a ker. érdekek tiszteletben tartására köteleztetni ó h a j t j a : mint ezt gróf L e i -n i -n g e -n altábor-nagy ko-nstáati-nápolyi re-ndkivüli küldetése által foganatba is vette. Többiben a schismaticusok nem igen vannak azon állapotban . hogy tőlük a törökök keresztények iránti türelemről leczkét vehessenek. Az austriai kormány e tekintetben sokkal nagyobb erkölcsi sulylyal léphet fel azon öntudatában, hogy államaiban a felekezetek egyházi és v a l -lási törvényes jogaik tökéletes oltalomban részesülnek.

Az ,Ö. Correspondenz' gróf R a d e c z k y t á b o r n a g y -nak a legújabb milanói háborgások következtében t e t t azon intézkedését, miszerint a biztossági rendszabályok miatt t e t t rendkivüli kiadásokért Milano városát teszi kárpótlásra köte-lezetté, olly észrevételekkel kiséri, mellyeket, a mennyiben egy társadalmi életelvet és a vagyonosabb osztálynak szóló üdves utasítást tartalmaznak, e lapokban sem találtuk mellő-zendőknek. „A társadalom felsőbb és kedvezményezettebb osztályainak magatartása minden országban irányadó a l a -kosságnak magatartására nézve. Valamint a felsőbb osztályok e befolyása természetesen a társadalom szervezményében alapszik, épen ugy önkényt folyik innen a nagyobb felelős-ség is bármilly visszaélésre nézve. Ha már Lombardia g a z d a g és előkelő polgárai, úgymint kik a gondviselés által külső állásukra nézve olly kedvezően elhelyeztettek, s épen ezen oknál fogva az isteni és világi rend iránt kétszeresen leköte-lezve vannak, lelkismeretöket őszintén megkérdik, az elköve-tett iszonyatosságok utálatának érzetében némi igazságos szemrehányást nem háríthatnak el magoktól. Valljon a törv.

államhatalom visszaállítása ó t a , azon tartaléktalan t á m o g a -tást,ama ragaszkodást tanusitották-e s férfias bátorsággal nyil-vánitották-e irányában, mikint kitűnő és kedvezményezett állásukhoz illett volna ? Mi e kérdést nem ama titkos össze-esküvők- és árulókhoz intézzük, kik vagyonuk- és befolyá-sukkal a forradalom előmozdítására visszaélnek, hanem intéz-zük azt azon nagyszámú osztályhoz, melly conservativnek nevezi magát s a forradalmat gyűlöli, de melly osztály mégis az olasz érzet követelményével megegyezőnek tartja, misze-rint a törvényes kormánytól lehetőleg távol és idegen állást foglaljon el, negatív, ollykor activ demonstratiokban is részt