lenséget meg-verének, Istentől segittetének ... author Joannes B. Köröspataki, minister Mezö-Csávásiensis. [Várad] 1656 [Szenei Kertész].
A8 = [8] föl. - 8° - Orn., init.
RMK I 917 - Caplovic 1023
Tudósító históriás ének. - A címlapon bibliai textus (Prov. 21. v. 31.) áll. A címlap hátán nótajelzést (Várom Uram Isten, fejemre etc.) követően kezdődik a históriás ének szövege (A (a - A8b). A költemény II. Rákóczi György 1655 nyarán Constantin íjerban havasalföldi vajda védel
mében. az ellene fellázadt szemények ellen viselt hadjáratát.énekli meg. Kezdősora: Embernek
1656 VÁRAD 2683
elméje gondolja meg útját. Az utolsó versszakai közlik a vers keletkezési körülményeit: Ezer- hatszáz felet írván ötven ötben, nagy háborúság lön Havasalföldében... Havasalföldében noha benn nem voltam, de kik oda voltak tőlük tudakoztam, Mezőcsávás az hol versekben formáltam.
Ez éneket írták egy főúr kedvéért, a fejedelemnek egyik úr hívéért, régi jó urának emlékezetéért.
Szövegkiadás: MKsz 1878: 299. (Fraknói Vilmos) - RMKT XVII/9 94-99.
A kiadvány ma csupán három, kötéstáblából kiáztatott, töredékes példányban ismeretes, amelyek azonos módon az Aj.g, A4.5 levélpárokat tartalmazzák.
Szabó Károly e históriás ének töredékeit (RMK I 917) lőcsei nyomtatványnak tartotta, s lőcsei nyomtatványként vette fel bibliográfiájába Ján Caplovic is (1023). A betűtípusok alapján azonban megállapítható, hogy a kiadvány valójában Váradon készült (Pavercsik Ilona szóbeli közlése). Váradon Szenei Kertész Ábrahám nyomdája működött 1639 óta.
A műről bővebben írt és a szakirodalmat összefoglalta Varga Imre. A szöveg utolsó sora
iban említett /oúrat, akinek kedvéért munkáját írta nem tudta meghatározni (RMKT XVII/9 595-596).
Budapest Nat ®* ® * - Cluj-Napoca Univ ®*
2683
a
MENYORSZAG ki-nyittatott egygyetlen-egy szoros kapuja, mellyen a’ sok hivatalosok közzül kevesen mennek-bé az örök életre, avagy a’ sokféle val
lásoknak valoságos próbaköve, a’ mellyen minden pápista, lutheránus, arianus, calvinista, arminianus religiojának igaz, avagy ... hibás voltát, oly tökélletessen meg-láthattya, mint ha azt a’ régen ... boldogult próféták, apostolok és evangélisták ... szájokbol ... hallaná. Most újonnan az együygüvekért[!] ki-bocsáttatot. Varadon MDCLVI Szenei K. Abraham.
1U = [1 1] föl. - 12° RMK I 915
Bibliai helyek református tematikus gyűjteménye. - A második levélen Szentirásbeli Bi Bizonyságok sajtóhibás címmel kezdődik a bibliai helyeknek az a hitvitázó gyűjteménye, amelynek korábbról két gyulafehérvári kiadása is ismeretes (1645, 2 1 0 2 ( 3 ) ; 1647, 2 1 7 2 ) . A tel
jes szövegében fennmaradt 1645. évi kinyomtatáshoz ( 2 1 0 2 ( 3 ) ) képest a gyűjtemény itt nem negyven, hanem negyvenkét témakört dolgoz fel. A kiadvány végén a Vedd eszedbe című meg
jegyzés végéről pedig hiányzik a korábbi keltezés.
A kiadvány feltételezhető szerzőjéről ld. 2 1 0 2 ( 3 ) . Cf. 2 1 0 2 ( 3 ) ; 2 1 7 2 ; - , -►
Budapest Acad © ® - Budapest Nat * (<- Lugossy József) — Cluj-Napoca Acad © — Cluj- Napoca Univ ® - Debrecen R ef - Kecskemét R ef ®
2684 1656 VÁRAD
2684
[1] [RADAU, Michael:] Georgi Beckheri Elbingensis Orator extemporaneus, seu artis oratoriae breviárium bipartitum, cujus pars prior praecepta continet generalia, posterior praxim, in spécié ostendit. - (2] (LIPSIUS,
továbbá Gotofredus Zamelius Frid fii. Amszterdamban 1650. augusztus 15-én kelt latin üdvözlő verse következik (*6b). A mű főrészének tagolását az Argumentum trium De oratore librorum Ciceronis et nostri opusculi dispositio ismerteti (1—2. lap). A Pars prima három fejezetben, kérdés-felelet formában általánosságban szól De inventione, De dispositione, De elocutione (2-133). A Pars altéra viszont tizenöt fejezetben gyakorlati példákat is hoz a min
dennapi élet eseményeiről elmondandó beszédekre. Az egyes típusokhoz szentenciákat és történeteket is közöl (134-438). kapcsolatos formulák zárják: Ne pagellae hic aliquot vacarent, formulas seribendi post vale, ...
etc. adjecimus (X10b - X n b).
Szenei Kertész Ábrahám ajánlása az akkor 11 esztendős I. Rákóczi Ferencnek szól, akit még atyja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választottak. A nyomdász ajánlásá
ban elmondja, hogy a váradi iskola és egyház vezetőinek javaslatára olyan műveket igyekszik kiadni, amelyekkel a legjobban szolgálhatja az ifjúság kiművelését.
Az Orator extemporaneus valójában Michael Radaunak (1617-1687), a braunsbergi jezsu
ita kollégium rektorának a műve. Először 1640-ben Vilnában adták ki (Estreicher XXVI: 24).
Georg Beckher Radau tanítványa volt. 1650-ben a saját neve alatt jelentette meg professzora munkáját Amsterdamban az Elsevier nyomdában (Sommervogel VI: 1368-1370). E nyomtat
vány volt az alapja Szenei Kertész Ábrahám kiadásának, amelyet külső alakjában is utánozni igyekezett. A két kiadást Tárnái Andor vetette össze. Megállapította, hogy Radau műve való
jában kommentár Cyprianus Soarius De arte rhetorica című műve egyes részeihez. A változta
tások főleg a könyv eredeti jezsuita jellegének az eltüntetésére irányultak, de azok nyomokban még fellelhetők (Klaniczay-emlékkönyv. Szerk.: Jankovics József. Bp. 1994, 365—378. - vö. Re
torikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen 2000, 441—445, Bartók 119-121.
1656 VÁRAD 2685
és Kecskeméti passim). Az 1655. évi, már valóban Radau neve alatt megjelent kiadás (Orator extemporaneus ... auctore ... Michaele Radau, ... nunc a rapina Georgii Beckheri Elbingensis vindicatum. Amsterdam 1655) néhány részlete magyar fordításban is megjelent az idézett Re
torikák a reformáció korából című gyűjteményben (335-365, Szalai Zsuzsanna, Czár Csaba János és Czeglédi Sándor).
A lipsiusi Epistolica institutio Turóczi-Trostler József megállapítása szerint az amszterda
mi 1601-ben megjelent kiadás alapján készült (BMGC 138: 153 - vö. EPhK 1937: 39). Szabó Károly ezt külön számon szerepeltette bibliográfiájában azzal a megjegyzéssel, hogy nem önál
lóan jelent még (RMK II 872).
In 28 bibliothecis 49 expl. - Budapest Acad, Nat, Univ - Cluj-Napoca Acad, Univ - Debre
cen Ref, Univ - Martin Nat - Sárospatak R e f - Szeged Univ
2685
(ROSS, Alexander:) Virgilii euangelizantis Christiados libelli aliquot in gratiam classis poeticae Varadiensis editi. Varadini MDCLVI apud Abrahamum K. Szenciensem.
A8- G8 = 111 pag. - 8° - Orn. , RMK II 873
Jézus élete versben. - A címlapon olvasható mottó Vergilius Aeneis című költeménye kezdő sorainak parafrázisa. A címlap háta üres. A következő lapon kezdődik az olvasónak címzett elő
szó Varadini 1656. március 27-i keltezéssel, aláírója Sámuel Enyedi, m. d. s. V. r. (3-4). Ez alatt olvasható az Argumentum totius operis, amely a kiadvány forrásául szolgáló eredeti munka tartalmát, célját ismerteti, valamint az Admonitio lectorem, amely az egyes szövegrészek forrá
sainak megjelölésénél alkalmazott rövidítéseket magyarázza (4). Feltehetően mindkét szöveget a kötet forrásából vették át. A főszöveg Liber 8-11 cím alatt meséli el Jézus életét a cento műfaj szabályainak megfelelően, Vergilius Aeneis, Georgica és Eclogae című műveinek felhasználásá
val. A sorok mellett olvasható azok eredeti helye. Minden fejezetet tartalmi összefoglaló vezet be Argumentum címmel (5—111).
Enyedi Sámuel (1627-1671) tanulmányait 1649-től Németalföldön végezte, amelyek lezá
rásaként Franekerben 1653-ban orvosdoktorrá avatták. Hazatérve 1653 és 1659 között Vára
don, majd Enyeden működött tanárként, illetve orvosként. 1670-től Alvincen lett református lelkész.
E kiadvány, amint azt az Argumentum totius operis is megerősíti, Alexander Ross (cr.
1590-1654) skóciai tanár Virgilius evangelisans, sive história ... Jesu Christi című munkája 8-1 1. énekének újabb kiadása. Az eredeti munka első alkalommal Londonban jelent meg 1634- ben, és a keresztény tanok történetét mutatta be tizenhárom énekben a világ teremtésétől Krisztus mennybemeneteléig.
A bevezető szerint a kiadást szorgalmazó Enyedi Sámuel rektor a művet tankönyvnek szánta a poétikai osztály számára, hogy abból a diákok megtanulhassák Vergilius kifejezéseit anélkül, hogy a pogány mesék „elborítanák” őket.
2686 1656 VÁRAD
A kiadványt a váradi nyomdából az évben kikerült tankönyvek sorába illesztve röviden ismertette Tárnái Andor (Klaniczay-emlékkönyv. Szerk.: Jankovics József. Bp. 1994, 368).
Cf. ->
In 11 bibliothecis 13 expl. - Budapest Acad, Nat, Piar, Univ - Cluj-Napoca Acad, Univ - Kunszentmiklós Gymn - Martin Nat - Praha Strahov - Sibiu Mus - Tárgu Mure§