Augusti anno MDCLVII, permissu superattendentali. Trenchinii MDCLVII typis Nicodemi Czizek.
A 4- C 4 D2 = [14] fol. - 4°
RMK II 885 - Caplovic 1847
Filozófiai vizsgatételek. - A címlap hátán kezdődik Johannes Hnilicenus Rajecenus, p.n. in gymnasio Trenchinien., Musarum cultor ajánlása Gabrieli Illieshazi de Illieshaza, haereditario a Trenchin. ejusdemque comitatus Trenchiniensis ... comiti, ... consiliario et cubiculario, ...
Musarum mecoenati (A jb -A 2a). Ezután A.D. T.O.M. címzésű bevezetőben a szerző az aristotelesi filozófia tanításai mellett érvel, és elöljáróban néhány tudnivalót közöl az intellektuális gon
dolkodásról (A2b -A 3a). A főrész két kérdést (questio) tárgyal az „egyetemessel” kapcsolatban (A3a -D 2b). Az első okfejtése szerint az egyetemes az, ami reálisan létezik az egyes dolgokban, tehát nem csupán név ( Universale est quid reale a parte rei, non nudum nomen.) A második pedig tagadóan válaszol arra a kérdésre, hogy vajon az egyetemes külön létezik-e az egyestől és az individuálistól ( Utrum dentur universalia realiter a singularibus et individuis separataT).
Ezzel egyben cáfolni igyekszik Platón ellentétes felfogását. Az okfejtés végén négy kérdésből álló Corollaria áll (D2b).
E vizsgatételeket a trencséni evangélikus gimnáziumban vitatták meg. A védés pontos nap
ját az Országos Széchényi Könyvtár példányának címlapjára kézírással jegyezték be. A vizs
gáztató Paulus Bellobradenus, az iskola rektora, a vizsgázó, a magát szerzőként megjelölő Joannes Hnilicenus (1630-1670) tanuló volt. Ő 1658 és 1660 között Wittenbergben végezte tanulmányait. Hazatérve evangélikus rektor, majd lelkész lett 1666-tól Zsolnán, 1668-tól ha
láláig Prónán.
Budapest Nat (!) - Presov Scient (D
2738-2739 1657 TRENCSÉN
2738
HONORI nuptiali ... dn. Iohannis Repatii, p. n. ecclesiae Mothesicensis pastoris... sponsi e t ... Susannae Chalupkiana[e]... dn. Samvelis Chalupka, p.
n. in libera regiaq(ue) civitate Trenchiniensi ecclesiae Evangelicae antistitis ... filiae bene-moratae et dilectae sponsae ... [cele]brantibus decantatum.
[Trenchinii] [MDC]LVII [Cízek],
[ ]4 = [4] föl. - 4° - Orn.
Sztripszky II 2574/122 <- MKsz 1890: 269 - Caplovic 1848
Lakodalmi vers. - A ma egyetlen példányban ismeretes kiadvány Joannes Repatius motesici lelkipásztor és Susanna Chalupka, Sámuel Chalupka trencséni evangélikus lelkész leányának esküvőjére készült. A címlap hátán [Sal\utem et omnern prosperitatem címmel a vőlegénynek szóló üdvözlet olvasható, azonban a példány csonkasága miatt a decantabat szó alatt a szerző neve hiányzik. Az így ismeretlen szerző egyetlen, többféle műfajú részt magába foglaló verses munkával ünnepelte a friss házasokat, amely a Honori-Repatio-Chalupkiano címmel kezdődik, s kitűnik belőle, hogy Joannes Repatius első feleségének, Ludmilla Boskovskinak elhunyta után vette nőül Susanna Chalupkát ([ ]2a -[ ]4b).
Ján Caplovic (1848) még példány ismerete nélkül úgy vélekedett, hogy tartalmából ítélve Nikodém Cízek trencséni műhelyében jelent meg. Ezt az azóta előkerült példány betűtípusai
nak vizsgálata is alátámasztja (V. Ecsedy Judit közlése).
A kiadványt első alkalommal Horváth Ignác írta le a Magyar Nemzeti Múzeum könyv
tárának példánya alapján (MKsz 1890: 269). Ez a ma ismeretes egyetlen példány később, a családi levéltárakkal együtt a Magyar Országos Levéltárba került. Horváth nyomán vette fel bibliográfiájába a kiadványt Sztripszky Hiador (II 2574/122), majd tőle Ján Caplovic (1848) is.
Budapest Arch ® * (Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára)
Institoris, Ján: Disputatio logica de syllogismo philosophiae. Trenchinii 1657. - Vide 2739
2739
INSTITORIS, Ján: Dissertatió logica de qualitate propositionis infinitae, publice ad disputandum proposita a praeside Iohanne Institoris, gymnasii Evangelici i n ... civitate Trenchiniensi rectore et respondente Johanne Hniliceno Rajecense ad diem (...) Februarii. Trenchinii 1657 typis Nicodemi Czizek.
A4- C 4 = [12] föl. - 4°
RMK II 887 - Caplovic 1850
Logikai tézisek. - A címlap hátán kezdve Johannes Hnilicenus Rajecen., gymn. Tren. stu.
ajánlása olvasható Nicolao Prielesky de eadem, comitatus Trench. judici, ... Johanni Ottlik de
1657 TRENCSÉN 2740
Ozor et in Kochanowecz, itidem comitatus Trench. ju d ic i,... Stephano et Sigismundo Syrmiensi ... comitat. Trench. judici, ... Johanni Melko Rajecz., ... familiae Priniane bonor. arcis Lietawa et Zolnensium provisori ..., Michaeli Schujansky de eadem, ... comitis ... Geor. Illieshasi aulae familiari primario, ... Johanni Mikusska Rajecz. ... familiae Czakianae ... bonor. arcis Lietawa provisori ..., Andreae Onderko, ... Zuzannae Gyeczy Lendelianae aulae familiari ...
mecoenatibus (A1b -A 2a). Az értekezés két részből áll: Először a Controuersia peculiaris circa propositionis infinitae qualitatem azt a két kérdést tárgyalja, hogy vajon állító vagy tagadó-e a propositip infinita (határozatlan kijelentés). Erre 17 pontban ad választ a felelő, az első fel- tételezést bizonyítva (A2b -C 2b). Az ellentétes véleményeket az Argumenta contraria foglalja össze (C2b -C 4a).
A tételeket 1657 februárjában vitatták meg a trencséni evangélikus gimnáziumban. A vizs
gáztató Ján Institoris, az iskola rektora, a vizsgázó Joannes Hnilicenus volt. O itteni tanulmá
nyait követően Wittenbergben járt egyetemre 1658 és 1660 között. Később Zsolnán és Prónán volt lelkész 1670-ben bekövetkezett haláláig.
Szabó Károly (RMK II 888) és Ján Caplovic (1849) bibliográfiái Johann Sámuel Klein híradá
sa alapján (Nachrichten II 226) még egy logikai disputációját tartják nyilván Ján Institorisnak példányból ismeretlen, 1657. évi trencséni nyomtatványként Disputatio logica de syllogismo philosophiae címmel. Klein az idézett helyen Ján Institorisnak négy disputációját sorolja fel, kö
zülük hármat pontos impresszumadatokkal és a vizsgázó nevével: (1) De executione clericorum (2612). (2) Az itt leírt logikai disputációt De qualitatepropositionis infinitae címmel (2739). (3) De theologiae fine (2740). Ma mindhárom kiadvány példány alapján ismert. A negyedik cím, a De syllogismo philosophiae mellett azonban Klein híradása nem tartalmazza sem az impresszum
adatokat, sem a vizsgázó nevét. Ennek oka Michal Institorisnak a mosóci iskola rektorának 1661- ben testvére felett mondott gyászbeszédéből állapítható meg (Trencsén, 1661 - 3013), ahol a következőképpen szólt fivére Trencsénben tartott disputációjáról: „Tűm Trenchinij quae tandem molitus est? Verbo: De fine theologiae theologice, De infinito sillogismo philosophice, accutissime ac solidissime disputavit. Quae omnes lucubrationes ejus, publicis exscriptae typis, hodieque extant, ac doctorum manibus teruntur.” (Dja). A Michal Institoris által említett teológiai dis- putáció, a De theologiae Christianae fine példány alapján ismert (2740). A De infinito syllogismo philosophiae pedig nyilvánvalóan az itt leírt munkát takarja, bár Michal Institoris csupán tartal
milag, mintegy csonka címmel utal rá. Klein híradásában minden bizonnyal ez a csonka cím rövi
dült tovább De syllogismo philosophiaera. Ezek alapján bizonyosan állítható, hogy Ján Institoris 1657-ben Trencsénben csupán egy logikai disputációt nyomtattatott ki.
Budapest Acad ® * - Budapest Nat ©
2740
INSTITORIS, Ján: Dissertatio scholastica de theologiae Christianae fine, publice ad disputandum proposita a praeside Iohanne Institoris, gymnasii Evangelici in libera regia(que) civitate Trenchiniensi rectore et respondente Johanne Mejero Batoviensi ad diem 16. Januarii. Trenchinii 1657 typis Nicodemi Czízek.
A4- C 4 = [12] fol. - 4°
2741-2742 1657 TRENCSÉN
RMK II 886 - Caplovic 1851
Evangélikus teológiai vizsgatételek. - A címlap hátán rövid ajánlás szól Judici, nominatim dn. Danieli Lypski de Lypa, totique... senatui... civitatis Trenchin.; in spécié... Georgio Szylwaij, antehac judici ... nunc scholarchae ... inspectori ... et senatori ..., nec non Andreae Kubranskj itidem inspectori et senatori, aláírója J[oannes] /[nstitoris] g[ymnasii] r[ector], A teológia célját tárgyaló főrész (A2a -C 3b) a Controversia singularis circa theologiae Christianae finem címmel kezdődik és az Argumentum contrarium (C3b -C 4b) zárja le a kiadványt.
E vizsgatételeket a címlap tanúsága szerint a trencséni evangélikus iskolában vitatták meg 1657. január 16-án. A vizsgáztató Ján Institoris, az iskola rektora, a vizsgázó a báti születésű Joannes Mejer volt.
Budapest Acad ® * - Budapest Nat © ©
2741
<Kalendáí a pranostyka na rok 1658. Trencín 1657 Cízek. - 16°>
A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. - Naptár és prognosztikon biblikus cseh nyelven.
Cf. 2882!