Albert által. Varadon [1652-1660] Szenczi K. Abraham.
A 12—p i2 = 349 + [11] pag. - 12° - f, 1 ins., orn.
Emlékkönyv 384
A Zsoltárok könyvének verses fordítása. - Bibliográfiailag ismeretlen nyomtatvány, amely
nek egyedüli példánya a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában található. Címlapjára Szenei Kertész Ábrahám a „Non solus” feliratú nyomdászjelvényét nyomtatta, a címlap hátán pe
dig rövid eligazítás olvasható a hosszú, valamint egyenlő nótájú zsoltárokról. Ezután Georg Rém latin nyelvű epigrammája következik Andreas Spethe latin zsoltárparafrázisairól, Filiczki János magyar fordításával együtt, ez utóbbi kezdő szavai: Dávid királynak másfélszáz zsoltárit (3-4).
A kiadvány főrésze az 5 . lapon kezdődik, tartalma és beosztása megegyezik az 1 6 4 5 . évi amsz
terdami kiadáséval ( 2 0 9 1 ( 2 ) ) . A zsoltárok incipitmutatóra utaló kezdőszavai a következők (a lap
számozás az incipitmutatóban, az arab sorszámok a zsoltárok Szenei Molnár Psalteriumában szokásos sorszámait jelölik): 1. Aki nem jár - 2 . Miért zúgolódnak - 3 . Ó, mely sokan - 4 . Én igazságomnak — 5 . Úristen, az - 6 . Uram, te nagy - l . Ó én Uram, é s - 8 . Ó felséges Úr - 9 . Dicsér
lek téged - 1 0 . Mire távozol - 1 1 . Az Istenben - 1 2 . Szabadíts meg és tarts meg Uram Isten, 'mert szentid - 1 3 . Míglen - 1 4 . A bolond - 1 5 . Uram, ki - 1 6 . Tarts meg engemet - 1 7 . Hallgasd meg igazságomat - 1 8 . Ó én Uram, ki - 1 9 . Az egek - 2 0 . Az Úr tégedet - 2 1 . Örvendez - 2 2 . Én Istenem - 23. Az Úr énnékem - 24. Az Úr bír - 25. Szívemet - 26. Légy ítélőm - 27. Az Úristen az én - 28.
Hozzád kiáltok - 29. Mostan ti - 30. Dicsérlek Uram, tégedet - 31. Uram, én - 32. Ó, mely boldog - 33. Nosza istenfélő - 34. Mindenkoron áldom az Urat - 35. Pörölj - 36. A gonosztevőnek - 37.
Ne bosszankodjál - 38. Haragodnak - 39. Magamban - 40. Várván - 41. Boldog, aki - 42. Mint a szép - 43. ítélj - 44. Hallottuk, Isten - 45. Egy szép - 46. Az Isten a mi - 47. No, minden - 48.
Nagy az - 49. Hallgassátok meg - 50. Az erős Isten - 51. Úristen, kegyelmezz - 52. Mit dicsekedel - 53. A bolond - 54. Tarts meg Uram - 55. Hallgasd meg az - 56. Kegyelmezz meg nékem - 57.
Irgalmazz Uram - 58. Ti tanácsban - 59. Szabadíts meg engem Úristen, és - 60. Minket - 61. Ki
áltásom - 62. A z én lelkem - 63. Isten, te - 64. Hallgasd meg Uram, könyörgésem - 65. A Sionnak - 66. Örvendj egész - 67. Úristen, áldj meg jóvoltodból - 68. Hogyha felindul - 69. Úristen, segíts - 70. Siess, ments - 71. Tebenned bízom, én - 72. Uram, a te ítéletedet - 73. Bizonyára - 74. Miért vetsz - 75. Dicsérünk - 76. Esmeretes - 77. Az Istenhez az - 78. Hallgass, én - 79. Öröködben - 80.
Hallgasd meg Izrael - 81. Örvendezzetek — 82. A z Isten áll - 83. Uram, ne — 84. Ó seregeknek - 85.
Nagy kegyesen - 8 6 . Hajtsd hozzám - 87. Az Úristen az ő - 88. Úristen, é n - 8 9 . Az Úrnak irgalmát - 90. Tebenned bíztunk - 91. Aki a felséges - 92. Ékes - 93. Nagy hatalommal - 94. Ö erős - 95.
Jertek, örvendjünk - 96. Énekeljetek minden - 97. Az Úristen regnál - 98. Énekeljetek új - 99. Az
2751 1658 BÉCS
Úr országol -1 0 0 . E földön ti - 101. Mindennek - 102. Hallgasd meg Uram, kérésem - 103. Áldjad lelkem, Uradat - 104. Áldjad lelkem, az Urat - 105. Adjatok hálát - 106. Az Urat áldjátok - 107.
Dicsérjétek az Urat, mert nagy - 108. Úristen, kész - 109. 0 Úristen, én - 110. Az Úristen mondá - 111. Hálát adok, Uram - 112. Boldog ember - 113. Az Urat, ti - 114. Hogy Izrael - 115. Nem nekünk - 116. Szeretem - 117. Az Urat minden - 118. Adjatok hálákat - 119. A? oly - 120. Én az Úristenhez - 121. Szemem - 122. Örülök - 123. Tehozzád szemeimet - 124. Az Izrael - 125. Akik bíznak az Úristenben - 126. Mikor a Siont —127. Hogyha ember —128. Boldog az ember - 129. Én ifúságomtól - 130. Tehozzád teljes - 131. Uram, nem - 132. Emlékezzél meg, Úristen, Dávidról — 133. íme, mely - 134. Úrnak szolgái, mindnyájan - 135. Áldjátok - 136. Dicsérjétek az Urat, mert ő - 137. Hogy a babiloni - 138. Dicsér - 139. Uram, te megvizsgálsz - 140. Szabadíts meg engem Úristen, a - 141. Tehozzád kiáltok - 142. Én az Úrhoz - 143. Hallgasd meg Uram, kérésemet - 144. Áldott az Úr - 145. Magasztallak téged - 146. Áldjad én lelkem az - 147. A z Urat dicsérjétek
— 148. No, dicsérjétek - 149. Az Úrnak, no — 150. Dicsérjétek az Urat, áldjátok.
A zsoltárok után még a következő függelékénekek találhatók: 339. lap: Emeld - 340: Uram, bocsássad - 341: Úristen, mely - 343: Meghagytad - 344: Hallgasd meg Úristen, kérésemet - 345: Ó én lelkem, dicsérjed - 346: Örül az én szívem az Úrban — 348: Magasztalja az én szívem.
Ezután A zsoltárokra igazító tábla a kezdősorok betűrendjében haladva tünteti fel a zsoltárok sorszámát és a lapszámot (P7b - P 10a). Buzgó imádságok címen egy Reggeli és egy Estveli imád
ság zárja a nyomtatványt (P10b - P 12b).
A zsoltároskönyv az első váradi kottás kiadvány. Időben az 1651-es (2406(4)) és 1655-ös (2624(4)) váradi, kotta nélküli, tizenkettedrét kiadásokat követi, amelyektől nemcsak a kotta
nyomtatásban, hanem függelékében is eltér. Mintájául már az 1645-ös amszterdami kottás ki
adás szolgált (2091(2)). A zsoltároskönyvnek a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött egyetlen példányáról V. Ecsedy Judit adott hírt (a fent idézett Emlékkönyvben, 384). Az évszám nélküli nyomtatványt az abban alkalmazott betűtípusok, ill. a váradi műhely 1660-as megszűnése miatt az 1652 és 1660 közötti időre határozta meg: bizonyos nyomtatási jellegze
tességek alapján az 1657 körüli váradi nyomtatás a legvalószínűbb.
Cf. 962(1)*!; 1947(1)*!; 2091(2); - , 2988, 3034(3), 3665, ->
Budapest Acad ©
Articuli Posonienses pro anno 1657. S. 1. = A p p e n d ix 219
Honori n uptiali... Iohannis Repatii, ... e t ... Susannae Chalupkiana... H. n. 1657. - Vide 2738
Sámbár Mátyás: Novitas sectae Calvinisticae. S. 1. 1657. - Vide 2712
2751
[KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1659. esztendőre. Bécs 1658 Kürner.]
[A8- D 8] Ej [E2?] = [34?] föl. - 8°
Új naptár és prognosztikon. - E kiadvány ma ismert egyetlen példánya csupán az E füzet első, csonka levelét tartalmazza, amelyet az 1661-re nyomtatott, az Országos Széchényi
Könyv-1658 BÉCS 2751
tárban őrzött Calendarium Tyrnaviense unikum példányának kötéstáblájából áztattak ki (jel
zete: RMK II 971, vö. 2930). A kötésen vaknyomásos felirat:....Gabrieli Jllesh azi... 1661".
Az egyetlen levél a vásárjegyzék egy részét tartalmazza: június hó végét (Eja), valamint Szent Jakab havában (Eja-b), Kisasszony havában (E,b) és Szent Mihály havában tartandó sokadalmakat. A töredék ez utóbbi közben a Szent Kereszt felmagasztalásának napján tartott vásárhelyek felsorolása közben Udvarodonnál szakad meg.
A töredék a betűtípusok tanúsága szerint 1650-1665 között a bécsi Kürner-nyomdában ké
szült (V. Ecsedy Judit szóbeli közlése). Keletkezésének legkésőbbi időpontját hordozókötetének kötése határozza meg. Az 1661-re szóló kalendáriumot tartalmazó, 1661-re datált kötés minden bizonnyal 1660 őszén készült.
Az 1650-1660 között nyomtatott bécsi kalendáriumok közül vásárjegyzéket is tartalmazó példány csupán 1650-ből (2311), 1651-ből (2359), 1656-ból (2626), valamint 1659-ből (2817) ismeretes. Az 1650-ben és 1651-ben nyomtatott kalendárium vásárjegyzéke eltérő tipográfiával készült. A két utóbbi nyomtatvány és a töredék szedésének összevetése azonban arra mutat, hogy a szöveget állószedésben hagyták, és azon kisebb változtatásokat, javításokat eszközöltek, áttördelt formában ismételten felhasználták. A szöveg elhelyezkedése azonban mindkét eset
ben eltér a töredéken láthatótól.
Így a példányból nem ismert évek közül 1652-1655, és 1657-1658 is szóba jöhet, a legva
lószínűbb azonban, hogy az 1660 végén készült kötéshez nem nagyon régi, vagyis leginkább 1658-1659-ben készült nyomtatványt használtak fél. Ezt látszik igazolni az a bécsi töredékkel egyazon kötéstáblából előkerült háromlevélnyi töredék is, amely feltételezhetően az 1660-ra kiadott trencséni naptárból származik (vö. 2882).
Az 1660-ra szóló kalendáriumban (2817) olvasható a Kronológia, ... második része, mely a ta
valy kinyomtattatott históriának utána következik. így feltételezhető, hogy az 1659-re szóló naptár
tól kezdve vált a bécsi kalendáriumok részévé a Kronológia. Ez a vásárjegyzék előtt helyezkedett el, és ezért vált esetenként (2963, 3139) szükségessé a kiadvány bővítése az „E” füzettel, amelyen a vásárjegyzék vége található. A többi évben a bécsi magyar naptárak a „D” füzettel végződtek.
Mivel a töredék az „E” füzetből származik, ezért valószínűleg olyan naptárhoz tartozott, amely már krónikát is tartalmazott. Ugyanakkor nem azonos az 1659-ben nyomtatott kalendári
ummal, valamint hordozókötéséből következtethetően legkésőbb 1660 őszéig meg kellett jelennie, ezért minden valószínűség szerint az 1659-re szóló, 1658-ban nyomtatott kalendárium része volt.
Meg kell azonban említeni, hogy a töredék hátán olvasható őrszó - a más években olvasha
tó, változatlan szövegű vásárjegyzékekkel összehasonlítva - hibás, a Privigyénre utaló „vigyén”
helyett „sze” áll. így teljes bizonyossággal nem zárható ki az sem, hogy a töredék az 1660-ra ké
szült naptár (2817) hibás kilövés és szedés miatt makulatúrába került példányából származik.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy az 1659-re vonatkozó naptár része volt.
A kalendárium nyomtatási évéből az is következik, hogy a vásárjegyzéket a Kronológia című rész előzte meg. Mivel az 1660-ra szóló kalendáriumban a Kronológia második része ol
vasható, amely az 1448-1464 között történt magyarországi eseményeket tárgyalja. így bizo
nyosra vehető, hogy az 1659-re szóló naptár a „Kronológia...” első, 1448 előtti részét tartalmaz
ta. A krónika kezdő éve nem ismeretes, a következő években folyamatosan megjelentek további részei, a ma ismert naptárak alapján egészen az 1551. évig (3192).
Az 1657-re (2626), valamint az 1660-ra (2817) szóló kalendárium vásárjegyzékének szöve
ge alapján megállapítható, hogy a fennmaradt töredéket már csak egyetlen levél követhette.
Cf. 2626!
Budapest Nat ©
2752 1658 BÉCS
2752
KLESCH, Dániel: Anagrammatismus onomastico-genethliacus: hvmanae gentis delicio, serenissimo ... principi... Leopoldo ..., Romanorum imperatori semper augusto, Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae ... regi, archiduci Austriae ... sacer ipso festő S. Leopoldi, quod incidit in d. XV. Novembr. cum sacratissima ipsius majestas ageret natalem decimum nonum, humillimo atque subjectissimo animo oblatus anno mense et die ut in xpovoSíat. ... Viennae Austriae (1658) typis Joannis Jacobi Kürner [sen.], Infer. Aust. typog.
A4 = [4] föl. - 2° - Orn., init.
MKsz 1971: 349
Magyar verssort is tartalmazó latin és német nyelvű dicsó'ító' versek. — Dániel Klesch I. Li- pót császár névnapjára, 1658. november 15-ére írta a következő' latin nyelvű dicsőítő verseket:
(1) Praefamen ad sacratissimam caes. majestatem - (2-6) Leopoldus nevére öt, különböző vers
formában írott anagramma - (7-8) Ausztria nevére akrostichon és kronosztichon - (9) Zugab einer Glückwünschung in einem deutschen Klinge-Gedichte. A szerző két helyen nevezte meg magát: a Praefamen végén ajánlja magát, mint Humillima subjectione deditissimum Dánielem Kleschium nob. Hung. poet. laur. caesareum, aa. et philos. magistrum (Ajb) és az utolsó lapon, a német nyelvű verset így írja alá: Dániel Klesch von Iglo au/3 Ungarn, gekrönter kayserlicher Poet (A4b). A nyomtatvány végén a latin nyelvű záróformula után a következő magyar nyel
vű kronosztichon olvasható: Coronis Hung. chron. A Z M l ISTENVNKNEK DICZÖSSEG LE
GYEN (A4b). A nyomtatás éve a címlap alján lévő, ill. az utolsó lapon, az Avstria domina et victrix totius orbis kezdetű kronosztichonból olvasható ki.
Dániel Klesch (Igló 1619 - Berlin 1697) itthoni tanulmányait Rozsnyón, Eperjesen és Pozsonyban, külföldön pedig 1644-től a wittenbergi akadémián végezte, ahol 1649-ben lett magiszter és borostyánkoszorús költő. Hazatérése után hosszabb ideig a soproni gimnázi
umban tanított conrectorként, majd 1659-től Kőszegen, 1661-től Szentgyörgyön, 1665-től Szepesváralján és 1668-tól Szepesolaszin szolgált evangélikus lelkészként, ill. esperes is volt.
1672-ben Lublón, 1674-ban Kassán volt fogságban, majd a többi szepesi lelkésszel együtt 1674- ben őt is száműzték Magyarországról. Németországban először több helyen tanított (Lipcse, Jena, Weissenfels), ezután heldrungeni szuperintendens lett 1690-ig, amikor lemondott hi
vataláról. Elsősorban prédikációkat, alkalmi verseket adott ki, idősebb korában chiliasztikus szellemben. Munkásságának bibliográfiai feltárását Kari F. Ottó jr. és J. P. Clarké végezte el (Bibi. Klesch).
A korábban ismeretlen nyomtatványt a Csáky család levéltárából Holovics Flórián ismer
tette (MKsz 1971, 349-350). A-B ívnek írta le a terjedelmét, és a magyar nyelvű kronosztichont is közölte. A kiadványt Kari F. Ottó és J. P. Clarké is felvette a Klesch család műveit összegyűj
tő bibliográfiájába (Bibi. Klesch. DK-12).
Budapest Acad © - Budapest Arch © - Budapest Nat cop. (Budapest Arch) - Zwickau
Ratsschulbibliothek ©
-170
1658 BÉCS 2753-2754
2753
(MEGYERI Zsigmond:) Lölki okvlar az Miatianknak ertelmeröl való elmel- kedes. Bechbe(n)1658 Cosmerovi Máté.
A 12- H 12 = 190 + [1] pag. - 1 2 ° - 2 01., orn., init.
RMK 1 929
Katolikus elmélkedés a Miatyánkról. - A címlap hátán Sigis. de Meger liber baro ajánló
levele Pograni Mariana asszonynak, ... Johan Ernestus Munterszier szabad úrnak szerelmes házastársának, mint nekem böcsülettel igen kedves húgom asszonynak (3-8). Majd előszó szól Az olvasónak (9-13). Ezt egész lapos fametszet követi a holdsarlón álló, csillagkoronát viselő' Mária és a kis Jézus képével (14). A főrész a Miatyánk magyarázatát adja, a benne foglalt kéréseket választván részcímeknek (15-190). Az utolsó lapon a nyomtatási hibák kijavítására szólít fel a szerző (H12a).
Megyeri Zsigmond (?-1660) báró Zrínyi bizalmasa volt. 1657-1658-ban kéziratban megkap
ta, majd levélben méltatta Zrínyi Miklós prózai írásait (vö. Zrínyi Miklós prózai művei. Szerk.
Kovács Sándor Iván. Bp. 1985. passim). 1657-ben rövidített formában adta ki Jacobus Corenus Clypeus patientiae (Lyon 1622) című művét Bécsben (RMK III 1979).
E magyar nyelvű munkáját unolcahúga, Pográny Mária számára készítette. Mintáját a ku
tatás még nem tisztázta.
Rosty Kálmán tévesen feltételezte, hogy a példányból jelenleg sem ismert Kantsalok okulárjok vagy Okuláré egy hályogos szemű kálvinista prédikátor orrára című, 1658-ban meg
jelent vitairat Megyeri Zsigmond művére felelt volna (MKsz 1881: 237). A cáfolatot ld. a 2769 tétel leírásában.
Mattháus Cosmerovius 1640— 1674 között állt a nyomda élén. A Cosmerovius-műhely magyar kapcsolatairól V. Ecsedy Judit (MKsz 2005: 25-41) és Viskolcz Noémi írt (Matthaus Cosmerovius, a magyarok nyomdásza a 17. századi Bécsben. In: A MOKKA-R Egyesület 2007.
december 17-i felolvasóülésének anyaga. Bp. 2008. (A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei 1.) 7-26.
Budapest Nat cop. - Budapest Univ
ffi
2754
COMENIUS, Joannes Amos: J(ohannis) A(mos) Comenii Ianva lingvarum reserata aurea, sive seminarium linguarum et scientiarum omnium ... sub titulis centum, periodis mille comprehensa. Editio decima, prioribus ...
sesquimille circiter vocabulis auctior cum versione Germanica et titulorum
indice ... ex impressione Lipsiensi recusa Coronae MDCLVIII typis et
sumptibus Mich. Hermanni. - Johannis Amos Comeni Auffgeschlossene
güldene Sprachen-Thür oder ein Pflantz-Garten aller Sprachen und
Wissen-2755 1658 BRASSÓ
schafften... Die zehende AuBfertigung ... auB dem Leipzigischen Exemplar nachgedruckt zu Cronstadt MDCLVIII in Verlegung Michael Hermanns.
A8 a2 B8- S 8 T6+2 = [16] + 274 + [9] pag. - 8°
RMK II 894
Nyelvtanulás céljából összeállított enciklopédia latin és német nyelven. - Az összefoglaló címlevelet (Aja) kétnyelvű címlevelek (Ajb—A2a) követik. Majd Johannes Amos Comeniusnak a Janua első, Lesznóban 1631-ben megjelent kiadásához 1631. március 4-én kelt Praefatioja szól Ad lectores eruditos (A3a -A ga). Ezt követi Simon Albelius ecclfesiae] Coron. pastor, scholaeque ibidem inspector Coronae 1638. január 14-én kelt ajánlása Scholasticis Coronensibus omnium ordinum (A8b -a 2a). Majd Georgius Vechnerus üdvözlőverse következik Ad autorem Januae linguarum reseratae (a2b). A kiadvány további részének tartalma és beosztása teljes egészében megegyezik az első magyarországi latin-ném et nyelvű kiadással (Brassó 1638, 1 7 1 7 ). Ahhoz hasonlóan a Zacharias Schneider lipcsei professzor által átdolgozott és kibővített német nyelvű változatot követi, amely először 1634-ben Lipcsében jelent meg (vö. Janua linguarum reserata.
Editio synoptica et critica... Praecedit commentatio. Curavit Jaromír Őervenka. Praha 1959.
XXXII-XXXIII).
Cf. 1 7 1 7 *!;-, 2985,
Budapest Nat cop. (Cluj-Napoca Acad + partim Bra§ov Arch) - Bra§ov Arch ©* — Bra§ov Ev © - Cluj-Napoca Acad © - Sighi§oara ©
Olim: Székely Múz. - Marosvásárhely, ref. koll - Marosvásárhely, Koncz József
2755
EPITHALAMIUM in ... nuptiarum solennitates ... Iohannis Herrmanni ... Georgii Herrmanni, ecclesiae Ceidenensis qpondam antistitis ... filii sponsi, ut e t ... Marthae Bergerianae ... Laurentii Bergeri, reip. Coronensis quondam assessoris gravissimi, nec non notarii... filiae sponsae celebrandas Coronae anno ... MDCLVIII. die 17. Novembris, concinnatum ab amicis et affinibus. Coronae (1658) charactere Herrmanniano.
A4 = [4] föl. - 4° - Init.
Gross: Kronstádter 1145
1
Lakodalmi versek latinul és németül. - A versek Johann Herrmann és Martha Berger, 1658. november 17-én tartott esküvője alkalmából íródtak. A vőlegény apja Georgius Herrmann, a feketehalmi egyház egykori papja, a menyasszony apja id. Lorenz Berger, Bras
só város egykori „assessor” -a és jegyzője volt. Az ifjú párt barátai és rokonai köszöntötték a következő költeményekkel: (1) Ad sponsos címmel, Michael Clausenburgerus M ediensis (A2a -A 3b) - (2) Simon Massa, sponsae fráter (A3b) - (3) M artinus Herrmannus Coronensis
172
1658 BRASSÓ 2756-2757
(A4a) - a vőlegény testvére, Marcus Herrmann németül (A4a -A 4b) - végül a menyasszony testvére, Laurentius Bergerus (A4b).
A kiadványról elsőként Julius Gross adott hírt (Kronstádter 1145).
Bra§ov Arch © - Bra§ov Ev ffi - Budapest Nat cop. (Bra§ov Ev)