való MDCLVIII. észtendöre, mellyek a’ túdós és nevezetes mathematicusnak, Argolus Andrasnak az égi iegyek folyásinak cálculátióiból fel-találtattak és ki-hozattattak a’ Nagy-Szombati Academiában való astrophilus-által [Johann MISCH], azon Nagy-Szombat városának és más környül-való hellyek pólusá
nak 48. grádits 27. minúta magossága-szerént.) Nagy-Szombatban [1657] az Academiai bötükkel Schneckenhaus Menyhárt Wenceszlo.
[A]4 B4- E 4 F5 = [25] fol. - 4° - 1 ins., 2 ill., orn., init., color.
RMK I 931 - Öaplovic 1978
Új-naptár és prognosztikon. - A címlapot fametszetes keret övezi, felül Szűz Mária a kisdeddel, alul Nagyszombat város látképe, kétoldalt Magyarországot és a magyar koronához tartozó orszá
gokat és tartományait jelképező' öt-öt címer látható. Az „A” variáns címlapjának háta üres, a „B”
változatban külön szöveg nélkül iud\ci, capitaneo, senatoribus, toti denique communitati liberae regiaeque civitatis Tyrnaviensis ... dedicat ... Melchior Wenceslaus Schneckenhaus, typographus academiae Tyrnaviensis. Az év jellemző adatai és a naptárjegyek magyarázata ([A]2a) után kez
dődnek a hónapok naptártáblái ([A]2b -B 4a), egy-egy lapon három hasábban, amelyek közül a kö
zépső a Hold járásával kapcsolatos adatokat, a jobb oldali pedig főleg az időjárásra vonatkozó jóslásokat tartalmaz. Ezt követi a Rövid tanúság az ó-kalendáriumnak megjobbításáról és az új
nak rendeléséről, amely Gregoriánomnak hivattatik (B4b -C 3b) - Purgációk és más orvosságok be
vételéről (C4a) - Némely feljegyzések az érvágás felől (C4b) - Mikor jó eret vágatni? (C^b-Dja) - Mit kell ítélni a kibocsátott vérről? (Dja). A fejezethez kapcsolódó fametszetes emberi alak azt mutatja, hogy melyik égövi jegy uralma alatt, melyik testrészen jó, közepes vagy rossz érvágást végrehajta
ni (Djb). Majd A köpölyözésről (Djb) - A fürdésről (Djb-D2a) - A szántás-vetésről (D2a-b) - A Nap és Hold fogyatkozásairól e jelen való esztendőben (D2b) című fejezetek olvashatók. A prognosztikon, amelynek önálló címlapján két angyal által tartott, keretbe foglalt magyar címer látható, a követ
kező fejezetekből áll: Egek járásának tudományához tartozó vélekedő jövendő dolgoknak jele az égi természet szerint való influentiákról Kristus Urunk születése után való MDCLVIII. esztendőre.
A télről (D3b -D 4a) - A tavaszról (D4a -E 1a) - A nyárról (Eja-b) - Autumnus, ősz (E ,b-E 2a) - Ez esztendőnek bőségéről (E2a-b) - A betegségekről (E2b). Ebben a részben szerepel a Pünkösd kevés hűvössége incipitű naptárvers (E2b). - Majd A hadakról című fejezet következik (E2b -E 3a). A ki
adványt a Sokadalmak Felső- és Alsó-Magyarországban és egész Erdélyben is című vásárjegyzék (E3a -E 4b) és a Rövid krónika, melly főképpen emlékezetre méltó dolgokat foglal magában, mellyek világ teremtésétől fogva e jelen való időkig az egész világon történtek (E4b -[ ]ja) zárja. A krónika utolsó feljegyzése III. Ferdinánd 1657-ben bekövetkezett halálának híre.
A naptár összeállítója magát Nagyszombati Akadémiában való Astrophilusnak nevezi. Kiss meggyőzően azonosítja személyét a luxemburgi származású, korábban főként Ausztriában és Németországban működött jezsuitával, Joannes Misch-sel (1613-1677). Ő 1653-tól 1660-ig ma
tematikát, kazuisztikát, kontroverziát tanított Nagyszombatban. Vezette a história domust,
2725 1657 NAGYSZOMBAT
volt gyóntató, a templom prefektusa, a gyógyszertár vezetője. 1666-71 között Pozsonyban élt.
Passauban halt meg (MKsz 2005: 140-166).
Kiss véleménye szerint az 1658, 1659, 1661-re, valamint 1669-re készült kalendáriumok
ban ( 2 7 2 4 , 2 7 8 8 , 2 9 3 1 , 3 4 7 2 ) Misch rejtőzik az Astrophilus álnév mögött. Az 1662-63-ra kiadott latin kalendáriumokat ( 2 9 9 3 . 3 0 4 9 ) azonban a mellékletek szövegének elemzése alapján más szerző munkájának tartja Kiss. Az 1670-re szóló naptártól ( 3 5 8 2 ) kezdve Szentiványi Márton naptárszerkesztői működésének 1675-ös megkezdéséig (RMK II 1367), nem állapítható meg a kalendáriumok, magát továbbra is Astrophilusként megnevező szerkesztőjének személye.
Misch valószínűleg nem tudott magyarul, ezért Kiss feltételezi, hogy kalendáriumainak magyar szövegeit egyik magyar szerzetestársa vagy egy diák fordította le latinból. Elképzelhe
tő, hogy az az 1659-től 1663-ig Nagyszombatban tanuló és tanító Szentiványi Márton lehetett (MKsz 2005: 158).
A naptár csillagászati számításait Andrea Argoli kalkulációja szerint közölte, tehát Misch az ő művéből vette. Andrea Argoli (1570-1657) Nápolyban orvoslást, matematikát és csilla
gászatot tanult, 1621-1627-ig pedig matematikaprofesszor volt a római egyetemen. Minden bizonnyal az Ephemerides annorum L.: ... ab anno 1630 ad annum 1680 című (Velence 1638) műve szolgálhatott a nagyszombati naptárak szerkesztésének mintájául, az ismert példányok alapján egészen 1669-ig (2 7 8 8 , 2 9 3 1 , 2 9 9 3 , 3 0 4 9 . 3 3 0 4 . 3 3 8 0 , 3 4 7 2 . 3 5 8 2 ) .
A prognosztikon tartalmáról, forrásairól bővebben írt Kiss Farkas Gábor (MKsz 2005: 149- 150, 153).
Ezt megelőzően az utolsó, példányból ismeretes nagyszombati magyar nyelvű kalendárium 1621-re készült, ez egyúttal az elköltöztetett, egykori, Forgách Ferenc által alapított nyomda utolsó kiadványa volt ( 1 2 3 2 ) . Nagyszombatban 1648-tól működött ismét a jezsuita tipográfia.
Nem kizárt, hogy már ettől az évtől jelentek meg kalendáriumok az érseki városban, azonban példány vagy egyéb adat felbukkanásáig 1657 előtt nyomtatott naptár feltételezésére nincs elegendő bizonyíték.
Cf. 4 4 1 * !: 9 0 4 ! ; - , 2 7 8 8 , 2 8 6 1 , 2 9 3 1 , 2 9 9 4 , 3 0 5 2 , 3 1 1 4 , 3 1 7 2 , 3 2 3 1 , 3 3 0 4 . 3 3 7 6 , 3 4 7 2 , 3 5 8 2 . 3 6 7 0 , - *
Budapest Nat © (A-variáns) - Budapest Acad © (B-variáns)
2725
NICOLAUS III. papa - CLEMENS V. papa: Declarationes Nicolai III. et Clementis V., summorum pontificum svper regvlam fratrvm minorvm, quas ... p. f. Gregorivs Malomfalvay, Ordinis Min. strict. observ. lector et praedicator generális, nec non ... provinciáé S. Mariae Hungáriáé minister provinciális ... denuo praelo committi ac pro communi usu et emolumento praefatae, sibiq(ue) concreditae Marianae provinciáé adaptari (eo íine, ut Statuis provincialibus adjunctae, in singulis provinciáé conventibus ad manus haberi ac praescriptis tempöribus una perlegi possint) demandavit.
[Tyrnaviae] MDCLVII [typ. Acad.].
A4- E 4 = [2J+38 pag. - 4° - 1 ill., orn. init.
1657 NAGYSZOMBAT 2726
MKsz 1908: 247 -M K s z 1918 : 80-81 - Caplovic 1977
Pápai rendeletek. - A címlap hátán Szent Ferenctól származó idézet olvasható Verba beatissimi patris nostri, Sancti Francisci címen, alatta körzetekből álló keretbe foglalva látható Szent Ferenc képe, a lap alján bibliai locus áll. Ezt követi III. Miklós (1-23), majd V. Kelemen pápa (23-38) ferencesekre vonatkozó rendeleteinek szövege. A nyomtatvány Malomfalvay Ger
gely ferences szerzetes lektor és hitszónok, a mariánus rendtartomány provinciálisa rendeleté
re jelent n?eg. Szándéka szerint a rendtartomány statútumaihoz csatolva kívánta a tartomány kolostoraiban olvastatni.
A kiadványról első alkalommal a nemzeti könyvtár 1908-ban beszerzett nyomtatványai között történt említés (MKsz 1908: 247), részletes leírást Ferenczi Zoltán adott róla (MKsz 1918: 80-81). Ő a címben olvasható denuo praelo committi szavak alapján második kiadásnak tartotta, első kiadását azonban nem ismerte. Valószínűbb azonban, hogy az „újra nyomtattat
ta” kifejezés csupán arra vonatkozik, hogy a pápai dekrétumok szövegét szintén nyomtatott, de nem feltétlenül hazai forrásból vették át. Ján Caplovic (1977) feltételezte, hogy a mű a Statua constitutiones et decreta... című kiadvány (A p p en d ix 224) függeléke, megjegyezve ugyanakkor, hogy annak két évvel későbbi megjelenése ellentmond ennek. Bár a két mű valóban több pél
dányban is összekötve található, mivel azonban a Statua később készült és ráadásul Bécsben, így kizárható, hogy egy kiadványt alkotnának.
A nyomtatvány a nyomdai anyag vizsgálata alapján Nagyszombatban, az Akadémiai nyom
dában készült (V. Ecsedy Judit szóbeli közlése).
Budapest Nat ffi ® - Budapest Univ © - Martin Nat © O
2726
[1] SODALITAS Beatissimae Virginis Annvntiatae, jn cardina'litio Societatis Iesu collegio Posonii erecta et confirmata, ... Sodalibus in Virgine Matre conjunctis a Verbo Incarnato, ejusque genitrice salutem ac sui commendationem - [2] (Catalogus eorum ... sodalium, qui e x ... congregatione Beatissimae Virginis Annuntiatae in cardinalitio Posoniensi Societatis Iesu collegio erectae intra hoc biennium peste afflictum e vita cesserunt Tyrnaviensi B. M. V. Visitantis Sodalitate). (Tyrnaviae 1657) [typ. Acad.l.
[ ] 2 = [2] fol — 2° - Orn., init.
MKsz 2007: 193
Katolikus vallási társulat meghívólevele és halottairól szóló értesítő. - A bibliográfiailag ed
dig ismeretlen kiadvány a pozsonyi jezsuita kollégiumban alapított Gyümölcsoltó Boldogasszony nevű pozsonyi társulat 1657. március 24-én kelt meghívólevelével kezdődik, amely a társaság másnapi névadó ünnepének megtartására hív fel. A levél Gregorius Sufficz canonicus Poson., abbas S. Salvatoris de Lekir, congregationis Virginis Annuntiatae rector, valamint Franciscus Nemczani, p. t. secretarius nyomtatott aláírásával végződik ([ ha). A hátlapon kezdődik a társu
lat 1655-1657-ben elhunyt tagjainak névsora, feltüntetve halálozásuk időpontját is ([ ],b—[ ]2a).
2727 1657 PATAK
A kiadványt Viskolcz Noémi találta meg az Eszterházy család levéltárában, és ő ismertette első alkalommal (MKsz 2007: 193).
V. Ecsedy Judit a nyomdai anyag vizsgálatával megállapította, hogy a nyomtatási hely nélkül megjelent kiadvány a nagyszombati akadémiai nyomdában készült (vö. MKsz 2007: 191,
193).
Budapest Arch © - Budapest Nat cop.
2727
<Articuli Juxta quos regitur Ecclesia, in superioribus Regni Hungáriáé partibus publicati Anno 1657. [Patakini 1657 typ. principis.]>
MKsz 1913: 346 - ProtSz 1913: 495 - Caplovic 2584
Kéziratos forrás alapján feltételezhető. - Református egyházi rendtartás.
A ma egyetlen példányból sem ismeretes kiadvány emlékét a sárospataki református kollégium könyvtárának kézirattárában őrzött, Szőke Ferenc által szerkesztett, „Canones ecclesiastici ecclesiarum reformatarum in Hungaria...” című kéziratos kánongyűjtemény őrizte meg. Ebben megtalálható a kánonok szövege (206-219), amelyet a címében olvasható „publicati Anno 1657” szavak szerint Szőke egy 1657-ben nyomtatott példányról másolt le, a nyomtatási hely megnevezése nélkül (MKsz 1913: 346; ProtSz 1913: 495, Harsányi István), amennyiben a
„publicati” kifejezés nyomtatásban való közzétételt jelent.
A munka címe alapján a „felsőmagyarországi”, „abaúji”, vagy „vizsolyi” néven ismert káno
nok 55 artikulusát tartalmazta latin nyelven. A kézirat alapján a kiadvány szerkezete a többi, ma ismeretes kiadáshoz hasonló volt (S 767C = MKsz 1996: 367, 1912, 3336, RMK II 2358, vö.
MKsz 1996: 361, V. Ecsedy Judit).
A kánonok minden egyes ma ismert kiadása hely és nyomda megnevezése nélkül jelent meg, így a kiadvány készítési helye nem határozható meg pontosan. Az ismert kiadások ak
tuális okok miatt különböző, többször távoli helyen: Vizsolyban (S 767C = MKsz 1996: 367), Váradon (1912), Kassán (3336) és Bártfán (RMK II 2358) jelentek meg (vö. MKsz 1996: 367, V. Ecsedy Judit). E kiadás legvalószínűbben az ilyen hivatalos egyházi kiadványok legfőbb nyomdahelyén, a sárospataki fejedelmi nyomdában készülhetett, de szóba jöhet még a kánonok használati helyéhez közel eső kassai városi, vagy esetleg az előző kiadásnál igénybe vett váradi műhely is.
A kéziratos forrás alapján a kiadvány egykori létét elsőként Harsányi István feltételezte (MKsz 1913: 346; ProtSz 1913: 495), őt követve vette fel bibliográfiájába Ján Caplovic (2584) is. A mű kiadásait, a kánonokra vonatkozó szakirodalmat V. Ecsedy Judit foglalta össze (MKsz
1996:361-371). *
Cf. S 767C = MKsz 1996: 367, 1912, - , 3336, ->
1657 PATAK 2728-2729
2728
<Lippai Sámuel: Válasz Sámbár Mátyás Novitas sectae Calvinisticae című művére. Patak 1657-1658 typ. principis.>
Theologiai Szemle 1925: 264 - MKsz 1932: 7
Egykorú ádat'alapján feltételezhető. - Református vallási vitairat.
E mű egykori létezését Zoványi Jenő feltételezte. Sámbár Mátyás 1658-ban megjelent, ma példányból nem ismert műve a Kancsalok okulárjuk vagy okuláré egy hályogos szemű kálvi
nista prédikátor orrára (2769) ugyanis címéből ítélve feltétlenül egy korábbi református mun
kával polemizált, amely nem lehetett más, mint Sámbár még korábbi vitairatára, a Novitas sectae Calvinisticaere (2712) adott válasz (Theologiai Szemle 1925: 264 és MKsz 1932: 7). Mivel Sámbár Kancsalok okulárjuk című munkájának (2769) egykori megjelenésére megbízható ada
tok alapján lehet következtetni, Zoványi gondolatmenete elfogadható.
Lippai Sámuel szerzőségét Zoványi nem indokolja meg külön. Feltételezése mégis valószí
nű, mivel Sámbár akkori működési helyén, Nagykárolyban Lippai volt a református lelkész, s később bizonyíthatóan ő írt újabb választ Cigány okulár címmel (2792) Sámbár feljebb említett Kancsalok okulárjukra is (2769). Lippai más ismert munkái Sárospatakon jelentek meg (1654, 2548; 1655, 2605), ezért valószínű, hogy e vitairatot is ott adták ki.
Cf. 2712, - . 2769. 2792, 2835, 2814