compendium contracta a Gregorio Molnár piae memoriae. Nunc denuo excusa ... a plurimis mendis purgata et locupletata. Coronae 1658 typ. Mich.
Herrmanni.
A 8- H 8 I4 = [68] fol. - 8° - 1 ins., orn.
Gross: Kronstádter 88
Latin nyelvtan. - A kiadvány tartalma és beosztása teljes egészében megegyezik a brassói 1643. évi kiadással ( 1 9 8 8 ) , annak laponkénti utánszedése.
A kiadványt elsőként Julius Gross írta le (Kronstádter 88).
C f. 6 2 8 * !; 8 8 7 * !; 1 9 8 8 * !; 2 7 4 7 , 2 8 5 0 , 3 0 0 3 , 3 1 7 7 , ->
Budapest Nat cop. - Bra§ov Arch
*
2757
...PRAESTANTIS. ... And[reae Maii] ... theol. et phil. studiosi ... Michaelis Maii, pastoris eccles. Neapolitanae ... hactenus capituli Barcensis decani et ejusdem p. t. senioris ... filii spo[n]si cum ... Martha Sevleriana ... Lvcae Sevleri pastoris ecclfes.] Honigsbergensis ... [fjilia sponsa an n o... MDCLVIII.
pridie Idus IXbris celebrandis. Fausti ac felicis connubii omnia haec et vota ... accinunt fautores et amici. Coronae (1658) charactere Herrmanniano.
A4 = [4] fol. - 4° - 1 ins.
Gross: Kronstádter 1146
Lakodalmi versek latinul és németül. - A nyomtatványt a brassói Andreas Maius teológia és filozófia hallgató, valamint Martha Seuler, id. Lucas Seuler szászhermányi lelkipásztor lányának
1658. november 12-én tartott esküvője alkalmából készítették az ifjú pár jóakarói és barátai.
A vőlegény apja Michael Maius brassói lelkész, a barcasági káptalan szeniora, korábban dékánja volt. A köszöntő versek szerzői: (1) Mart. Albrichius, scholae Coron. rector (Ajb) - (2) Johann
2758 1658 BRASSÓ
Fabiger von Wittenb. németül (A ]b-A 2a) - (3-4) Johannes Fuchsius, scholae pátriáé lector né
metül és latinul (A2a-b) - (5) Johannes Greissingius (A2b) - (6) Pár pari címen írt verset Joh.
Honterus (A2b -A 3a) - (7) Simon Ladislai, tertiae classis collega (A3a) - (8-10) a menyasszony testvére, ifjabb Lucas Seulerus németül írt két verset, amelyek közül az egyiknek a címe nem ol
vasható, a másiké Glückwünschung in géméin, valamint egyet latinul [!] Zugabe címen (A3b -A 4a) - (11) Johannes Kuschius Coronensis versének címe Votum in sponsos (A4a-b). A kiadványt Bras
só város babérkoszorúba foglalt címere zárja le, a koszorú szalagjának felirata: CORONA TRA[N]
SYLVAN[I]AE. A csupán egyetlen példányban ismert nyomtatvány jobb felsó' sarka hiányzik.
E kiadványt Josef Trausch kéziratos feljegyzése alapján eló'ször Julius Gross ismertette (Kronstádter 1146).
Bra§ov Ev ® * - Budapest Nat cop.
2758
[1] SIEBENBÜRGISCHER Calender auff das Jahr nach dér gnaden-reichen Geburt Jesu Christi 1659. durch Georgium Rohdium mathematicum et h. t.
scholae Schaszburgensis rectorem. - »[2] (Prognosticon von dér Würkung des Himmels und zufálligen Dingen in diesem 1659-sten Jahre. Auff Siebenbürgen und benachbarte Lánder calculirt durch Georgium Rohdium Phil. Pract. et Rect. Scholae Schaessburg.)« Gedruckt zu Cron-Stadt [1658 Herrmann],
»A8-D « = [32] föl. - 16°«
RMK II 924 - Gross: Kronstádter 1545 - Adleff 84
Kalendárium és prognosztikon. - A ma egyetlen példányból sem ismert művet a brassói evangélikus gimnázium példánya alapján írta le Szabó Károly (RMK II 924). A fenti címleírás a címlap hasonmása alapján készült (Hermann Tontsch: Die Honteruspresse in 400 Jahren.
Kronstadt-Braíjov 1933, 105), a prognosztikon címe pedig Norbert Adlefftól (84) származik.
A kiadvány tartalmáról Adleff (84) tájékoztatott. Leírása szerint a naptárt „M. Petro Medero ... ecclesiae Coronensis pastori et inspectori ... et decano fautori et amico suo” ajánlja az „Author” . A prognosztikon leírása szerint nyolc levelet tett ki, amelyet haton követett a
„Verzeichniss dér Jahrmárkte, so in Siebenbürgen gehalten werden”. A nyomtatványt a „Kurze Chronika” zárta, amely 373-1658-ig sorolta fel a történelmi eseményeket.
A naptárt Rohdius György orvos, segesvári rektor és az iskola matematika és filozófia taná
ra állította össze. O még feltételezhetó'en az 1664. évre készült brassói német naptárnak ( 3 0 7 5 ) , valamint az 1668-ra szóló szebeni magyar naptárnak ( 3 3 9 7 ) a szerzőjeként ismeretes.
A brassói nyomda tulajdonosa és vezetője ebben az időben Michael Herrmann volt.
E kalendáriumot Josef Trausch kéziratos feljegyzése alapján eló'ször Julius Gross ismertet
te (Kronstádter 1545).
Cf. 2 8 2 2 !
Olim: Brassó, ev. gymn. ~
174
1658 EPERJES 2759
2759
B. T. F.: Dissertatio jucunda de matéria prima conclvsionvm logicarum primum enatarum in alma academia Cassoviensi, qvam stúdiósé annotavit et properante calamo qvantum fieri potuit, argumenta impugnantium in auditorio academico excepit amanuensis B. T. F. de ente rationis. [Eperjesini]
1658 [Thomas Scholtz].
A4- C 4 D2 = [14] föl. - 4°
RMK II 914 - Caplovic 2586
Filozófiai vizsgatételek. - A disszertáció címe és tartalma alapján a kassai jezsuita aka
démián Andreas Makar elnökletével először megvitatott logikai vizsgatételekkel foglalkozik.
A címlap hátán a személyében eddig még nem azonosított B. T. F. szöveges ajánlása olvasható G. D. M. V. O. P. S. salutem! Ezt követi a szerző aláírás nélküli, Contubernali suo salutem reciprocam kezdetű, in partibus Trans-Danubianis 17. Mártii anno 1658. kelt levele. Ebből kiderül, hogy a magát B. T. F. monogrammal megnevező szerző földijétől kapta meg Makar tételeit azzal a kéréssel, hogy fogalmazza meg róluk véleményét (A2a -A 2b). A főrészben C. D.
O. M. I. jelmondat után a szerző először Andreas Makar aa. II. et philosophiae doctor öt dia
lektikai következtetését közli, majd ahhoz kapcsolódóan három kérdést (problemata) vet fel.
Ezeket együttesen magyarázza az Explanatio conclusionum et problematum című fejezetben (A2b -C 2a). A Consectarium további, összesen nyolc problémás kérdést fejteget. Végül két álta
lános conclusiot von le (C2a -D 2a). A nyomtatványt Augustinus-idézettel zárja.
A szerző nevét Ján Caplovic tévesen B. I. F.-nek olvasta (2586). A szakirodalom (Sommervogel V 381, Szinnyei VIII 407, UMIL II 1414) e művet Andreas Makar, a kassai je zsuita akadémia filozófiaprofesszora műveként tartja számon, pedig a tézisek részben Makar tanításainak kritikáját tartalmazzák. Az ismeretlen szerző magáról csak annyit árul el aján
lólevele keltezésében, hogy a Dunántúlon él és ott írja válaszát, és hogy ő maga is folytatott filozófiai tanulmányokat. Makar arisztoteliánus felfogásával szemben Aquinói Szent Tamás
ra támaszkodik, filozófiai és teológiai szempontokat is érvényesít az eredeti tézisek logikai szempontjaival szemben. Okfejtésében több ízben is felhasználja a Monasterium Sebesiense kassaiakéval ellentétes következtetéseit, amelyek Kassán, a vizsgatételek vitája során el
hangzottak. Valószínűleg erre utal a címben az „argumenta impugnantium in auditorio academico” .
Ezt az impresszumadatok nélkül megjelent kiadványt Szabó Károly trencséni nyomtat
ványnak tartotta (RMK II 914). Ján Caplovic a betűtípusok alapján kizárta a trencséni nyom
tatványok közül (CXC), és a hely nélküli nyomtatványok közé sorolta, megjegyezvén róla, hogy inkább kassai lehet, de nem zárta ki teljesen a külföldi nyomtatást sem (2586). V. Ecsedy Judit a betűtípusok alapján megállapította, hogy az eperjesi nyomdában készült (Hung. typ. II/l. 82).
Az ajánlólevél dunántúli keltezése nem mond ellen ennek, mivel a korabeli földrajzi tájtagolás a mai felfogástól eltérően, Budáról kiindulva Dunántúlnak nevezte a mai szemlélet szerint Duna bal partján fekvő területeket, így Sáros megyét is (Hevesi Attila: A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi tájtagolásáról. Földrajzi Értesítő 2003: 259). A nyomtatványban emlegetett Monasterium Sebesiense valószínűleg azonos az Eperjes mellett fekvő Sebessel, ahol ferences kolostor működött (Alsó-Sebes, ma: Nizná Sebastová, SK).
2760 1658 FRANKFURT
Ez a második ismert nyomtatvány az eperjesi nyomdából (vö. 2 6 3 5 , MKsz 2002: 10-23).
A helynevet valószínűleg ugyanabból az okból nem írták rá a címlapra, amiért a szerző' sem ne
vezte meg sem magát, sem azt a személyt, akinek írását ajánlotta. E kiadvány alapján Thomas Scholtz nyomdász eperjesi működésének ideje 1656 és 1658-ra módosul. 1669-ben a bártfai városi nyomda faktoraként tűnik fel egy könyv címlapján (3 5 0 6 ) .
Sommervogel (V 381), Szinnyei József (VIII 407) és az UMIL ( I I 1414) Makar András művei közé felvette e kiadvány példányból nem ismeretes előzményét, Conclusiones logicae. Kassa 1658. címen. Ján Caplovic példány hiányában kizárta a nyomtatványok köréből (CVIII). Mivel az erre felelő kiadvány címe és bevezető részei nem utalnak egyértelműen az előzmény nyom
tatott voltára, ezért példány előkerüléséig megalapozottan nem állítható, hogy nyomtatásban is terjesztették a kassai akadémia első logikai vizsgatételeit.
Budapest Nat ffi - Martin Nat ©