A8- C8 D4 = [28] föl. - 8° RMK II 846
Evangélikus katekizmus német és latin nyelven. - A címlap háta üres. A kéthasábosan sze
dett, német-latin nyelvű kiadvány a>Die zehn Gebot, wie sie ein Hau/i-Vater seinem Gesinde aufs einfaltigste fürhalten soll - Quo pacto poedagogi suos pueros Decem praecepta simplicissime docere debeant címmel kezdődik. A katekizmusnak a tízparancsolatot, az Apostoli hitvallást, a Miatyánkot és a két szentséget (Keresztség, Oltári Szentség) magyarázó törzs-részén (A2a - C2b) kívül a reggeli és esti imádságot, továbbá az asztali áldást is magában foglalja (C3a -C6a).
Ezután szentírási idézetek következnek különböző rendű-rangú személyek számára. Német címe: Die Haufltafel etlicher Sprüche für allerlei heilige Orden und Standé, dadurch dieselbigen als durch eine Lektion ihres Amts und Dienstes zu vermahnen. Végül kétsoros német vers, ill.
latin disztichon zárja a kiadványt (C6a -D4a).
Szövegösszehasonlítással megállapítható, hogy a 16. században Brassóban és a 17. század elején Szebenben Luther kis katekizmusának azt az egynyelvű, német változatát (1548, 7 2 ,1555,
1 1 7 ), ill. magyar fordítását (9 7 4 ) jelentették meg, amely elsősorban a papság számára készült.
Az iskolai tanítás céljára szolgáló kétnyelvű Luther-kiskatekizmusok szövege, így ezen brassói kiadásé is ettől eltérő. Végső soron a Catechesis minor négynyelvű, Johann Claius Hertzberg által gondozott kiadására mennek vissza (első megjelenése Wittenberg 1522, vö. VD16 L 5020).
A latin-német nyelvű Luther-katekizmus első magyarországi kiadása 1640 előttről ismeretes Lőcséről ( 1 7 7 6 ) . Ennek ma már nem található töredékéről még Dézsi Lajos állapította meg, hogy különbözött a későbbi kinyomtatásoktól, így ezen brassói kiadástól is (MKsz 1906: 147). A lőcsei és a brassói kiadás beosztása és szövege azonban feltehetően azonos volt.
E brassói kiadvány idősebb Michael Herrmann brassói nyomdatulajdonos és tanácsos költ
ségén jelent meg.
Cf. 1 7 7 6 ; - , 3 2 9 7 , 3 4 2 8 ,
Bra§ov Arch ffi (Brassai ev. gymn.) - Budapest Nat cop.
Olim: Egyetem (= Budapest Univ)
2633-2634 1656 BRASSÓ
2633
»THRENI Lvgvbres, Quibus Obitum praematurum, beatum tamen Viri Reverendi Praestantissimi D. Ioannis Sommeri, Purimontani, Qui cum annuum integrum et ultra gravissime decubuisset, et omnibus viribus exhaustus esset, pie in invocatione Filii Dei ex hac miseriarum valle, beneplacito supremi numinis, evocatus, in pátriám Coelestem magnó cum desiderio videndi Deum, alacritate vera Christiana, migravit, Anno aetatis XXXII. functus officiis Coronae, Lectoratus annis fere duobus, Rectoratus duobus et dimidio, Diaconatus unó et dimidio. Anno MDCLVI. ipso die exequiarum qui fűit 2. Augusti Mensis defleverunt. Coronae (MDCLVI) Prelo Michaelis Hermanni Judicis Coronensis.«
»[ ] = l fol. - 2°«
RMK II 847
Gyászversek. - A nyomtatványnak a brassói gimnázium, majd a megyei levéltár által őr
zött egyetlen ismert példánya ma nem található. A leírás Szabó Károly bibliográfiája (RMK II 847) alapján készült. A gyászverseket Johann Sommer brassói evangélikus segédlelkész 1656 júliusában bekövetkezett halálára írták a szerzők. Az egyleveles kiadvány már a temetés nap
jára, 1656. augusztus 2-ára elkészült.
Johann Sommer (Reinberg 1624 - Brassó 1656) származási helye (Purimontanus) akár a pomerániai, akár a szászországi vagy a sziléziai Reinberg is lehet. Felsőfokú tanulmányainak elvégzése után két évig a brassói gimnázium tanára, majd két és fél évig rektora lett, ezután választották meg evangélikus segédlelkésznek. Hivatalát másfél éven keresztül töltötte be, amikor 1656-ban elhunyt.
Olim: Brassai ev. gymn.
2634
VOTA viro plurimum reverendo ... Petro Medero, poetae laureato caesareo et p. t. ecclesiae Coronensis pastori ... ad secunda vota transeunti, sponso, nec non ... Margarethae Forgatschianae relictae viduae ... Christophori Greissing, senatoris quondam reipubl. Coronensis ... sponsae ipso die nuptiarum, qui est 28. Novembris anno MDCLVI ... oblata a ... [Coronae
1656 Herrmann]. <
[1] fol. - 785 x 350 mm Gross: Kronstádter 1142
Lakodalmi versek. - A Meder Péter koszorús költő és brassói lelkipásztor, valamint Margaréta Forgatschiana, Christoph Greissing brassói szenátor özvegyének 1656. november
1656 EPERJES 2635
28-án tartott esküvője alkalmából készült plakát alakú nyomtatványt nyomdai cifrákból álló keret díszíti. A feljebb olvasható cím alatt három hasábban állnak a köszöntő versek, szerzői a következők: (1) Johannes Schvischeriensis - (2) Johannes Müllerus Rupensis - (3) Petrus Schultzius Heltensis - (4) Tóbiás Sift Musnensis — (5) Petrus Fannenschmidius [!] Coronensis - (6) Jacobus Gotterbarmet Mediensis, anagrammát írt Petrus Mederus nevére - (7) Andreas Lutschius Bistriciensis - (8) Johan. Fabricius Sz. Agathensis - (9) Jacobus Jekelius Lapidensis - (10) Georg. Kapesius Szenavereschensis - (11) Petro nubit Margaretha szavakra írt akrosz- tichont Johan. Falck Rupen. stud. sch. Conron.[!] - (12) Thomas Graffius Coronensis - (13) Mich. Clausenburgerus Mediensis - (14) Andr. Grellius Schesburgensis - (15) Georgius Orthius Basnensis - (16) Jeremiás Henricus Prosdorff. — (17) Georg. Meschner Coronensis - (18) Marcus Franciscus Coronensis - (19) Johan. Schulerus Batoschiensis - (20) Sámuel Aurifaber Coronensis - (21) Michael Eckhardus Bodendorf. - (22) Matthias Miiles Mediensis - (23) Andreas Deckius Coronensis - (24) Georg. Werderus Requiniensis - (25) Steph. Gunthardus Mediensis - (26) Simon Tutius Coronensis - (27) Johan. Böhm Coronensis - (28) Joh. Kraus Coronensis - (29) Simon Massa Coronensis - (30) Andreas Göbelius Coronensis — (31) Martinus Herrmannus Coronensis - (32) Michaelis Schmeitzelius Coronensis.
Joseph Trausch (332) életrajzi lexikona szerint az ismert Forgách családnak létezett egy brassói ága is, feltehetően a menyasszony ennek leszármazottja.
A brassói evangélikus gimnázium példányáról első alkalommal Julius Gross adott hírt (Kronstádter 1142), ez a mostani leírás a nyomtatvány első teljes bibliográfiai ismertetése.
A kiadvány a betűtípusok tanúsága-szerint a brassói nyomdában készült (V. Ecsedy Judit köz
lése), amelynek tulajdonosa ekkor idősebb Michael Herrmann volt.
Bra§ov Ev © - Budapest Nat cop.
2635
■ <
HORVÁTH András: Dispvtatio adversus pontificios de Scriptvrae Sacrae Veteris Testamenti canone, qvam ... svb praesidio Andreae Horvat, rectoris Eperiensis defendere annitetur Andreas Braxatoris Roseberga Liptovien.
die (...) Decemb. anno 1656. Eperesini[!] (1656) Thomas Scholtz.
A4- D4 E2 = [18] fol. - 4°
RMK II 848 - Őaplovic 1691
Evangélikus teológiai vizsgatétel. - A címlap hátán szöveg nélküli ajánlás szól Danieli Lengfelnero caeterisque senatorii ordinis viris ... ut et ... Johanni Lengfelnero, patronis, moecenatibus, aláírója Andreas Horvat Vetero-Solien. Ezt S. p. címmel rövid ajánlás követi, keltezése Eperjes 1656. december 1, szerzője ennek is nyilván Horváth András (A2a -A3b).
A főrész a vizsga egyetlen Thesisének szövegével kezdődik: Libri jam dudum controversi Ecclesiasticus vulgo Siracides, Tóbiás, Judit, Baruch, Liber Sapientiae, Supplementum Esther et Danielis, primus et secundus Machabeorum non sunt canonici, s azt tárgyalja főként Robertus Bellarminus és Martinus Becanus katolikus teológusok nézeteivel vitatkozva, hogy a fenti bibliai könyvek, azaz Jézus Sirák fia, Tóbiás, Judit, Baruch és a Bölcsesség könyve,
2636 1656 FRANKFURT
Eszter és Dániel kiegészítései, valamint a Makkabeusok első és második könyve nem tartoznak az ószövetségi kánonhoz, vagyis az ihletett bibliai könyvek közé. A disputatio végén kétsornyi Corollarium (E2a) olvasható, majd Errata kezdettel a nyomdász mentegetőzése a görög típusok és az ékezetes betűk hiánya miatt (E2a). A nyomtatványt üdvözlő vers zárja Ad ... Andreám Horvat ... scholae Eperien. rect. Szerzője M. Abrah. Eccardus, eccl. Eper. pást. scholaeque insp.
(E2a -E2b).
E tézist a címlap tanúsága szerint 1656 decemberében vitatták meg az eperjesi evangélikus iskolában. A vizsgáztató a rektor, Horváth András volt, a vizsgázó a rózsahegyi származású Andreas Braxatoris.
E disputáció az első kiadványa az eperjesi nyomdának, amelyet elsősorban az ajánlás cím
zettjeinek Dániel Lengfelner, eperjesi bírónak és fiának, Johann Lengfelnernek a támogatásá
val állított fel idősebb Thomas Scholtz tipográfus. A nyomda alapítási körülményeit és műkö
dését V. Ecsedy Judit ismertette (MKsz 2002: 10-23).
Budapest Acad © © — Budapest Nat ©