[ ]2, Dd4 Ee4 = [4] + 205-219. + [1] pag. - 4° - Orn.
1657 BRASSÓ 2702
Filozófiai vizsgatételek. - E kiadvány Martin Albrich Opusculum metaphysicum című filo
zófiai tankönyvében (Brassó 1657, 2702) maradt fenn. Ez magában foglalja azt a 12 disputációt, amelyet a szerzó' elnökletével 1656-ban és 1657-ben tanítványai tartottak a brassói evangéli
kus gimnáziumban. Ez sorukban az utolsó. A címlap hátán a Respondens a következő' szemé
lyeknek nyújtja át művét: Viris ... Petro Medero, p. I. c., nec non pastori ecclesiae Coronensis ... scholaeque ejusdem inspectori .... Marco Deidricio, pastori ecclesiae Rosonensis ..., Martino Lasselio, pastori ecclesiae Petri-Montanae .... Petro Gokesch, cultori ... civitatis Coronensis ..., Thomae Graff, incolae civitatis ejusdem..., Petro Tellyesch, centumvirorum ejusdem reipublicae praefatae ... conspicuo .... patronis ([ ]lb). Majd Ornatissimo ... respondenti a következő sze
mélyek gratuláltak cím nélküli verssel: [1] Michael Clausenburgerus Mediensis - [2] Georgius Meschner C o ron en sis-[3] Marcus Literati Coronensis ([ ]2a) - [4] Georgius Molitoris Ceidenensis ([ ]2a-b) - [5] Johannes Böhmius Coronensis - [6] Andreas Deckius Coronensis - [7] Casparus Raus Coronensis - [8] Martinus Herrmannus Coron. ([ ]2b). Ezt követi Albrich tankönyvének a De expressioribus essendi rationibus ad certas classes revocandis című Liber tertius, amely három fejezetben tárgyalja a létező lényeges és esetleges jegyeit (205-219). Ebből vizsgázott a brassói Thomas Graff 1657 decemberében.
Az utolsó lap alján Nomina respondentium 13 tanuló nevét sorolja fel. - Vö. 2702. Az utolsó lapon az egész tankönyvre vonatkozó rövid Errata zárja a nyomtatványt (Ee4b).
A nyomtatvány saját, a vizsga alkalmából készült címlapja alapján valószínű, hogy önál
lóan is forgalomba hozták, de ma ismeretes példányai kivétel nélkül Albrich Opusculum metaphysicum című tankönyve (2702) részeként maradtak fenn.
Cf. 2702!
Gyűjteményben: Bra§ov Arch ® * - Bra§ov Ev ® * - Budapest Nat © - Sibiu Mus © © - Sighiíjoara ® * ®
2702
ALBRICH, Martin: Opvscvlvm metaphysicvm, in quo primo: praecepta in debita sua universalitate sunt proposita et ... explicata; secundo:
controversiae ... breviter decisae ...; tertio canones utiliores limitati, confirmati et exemplis illustrati; quarto ubique ferme usus, quem .... in theologia habent, insinuatus, adornatum a m. Martino Albrichio Medien- se Transylvano, p. t. gymnasii Coronensis rectore. Coronae 1657 typis Michaelis Herrmanni.
[ ]5,[ l2, A 8: [ ]», B4 C4 D>; [ ]2, D2_, E,.3; [ ]2, E4 F4 G4 H ^ ; [ ]2, H4 I4 K4 L ^ ; [ ]2, L4 M4 N4;
[ ]2, O4 P4; [ ]2, Q4 R4; [ ]2, S4- V 4 X ,; [ ]2, X2_4 Y4 Z4; I ]2, Aa4 Bb4 Cc2; [ ]2, Dd4 Ee4 = [10] pag.; + [2] + 8 fol.; + [1] + 9-26; + [4] + 27-38; + [4] + 39-62; + [4] + 63-86; + [4] + 87-104; + [4] + 109 [recte 105]-120; [4] + 121-136; [4] + 137-162; [4] + 163-184; [4] + 185-204; [4] + 205-219 + [1]
pag. - Orn., init., fol. tit. color.
RMK II 876
2702 1657 BRASSÓ
Filozófiai tankönyv és vizsgatételek gyűjteménye. - A címlap hátán kezdó'dik Martinus Albrichius Brassóban 1657. október 1-jén kelt ajánlólevele Lvcae Herrmanno, pastori eccl.
Birthalbensis, ecclesiarumque per Transylvaniam superintendenti ..., Georgio Fabricio, pastori eccl. Muschnensis ... capitulique generális decano ..., Petro Medero, p.l.c., nec non pastori eccles.
Coronensis ... scholaeque ejusdem inspectori ..., Iohanni Scharsio, pastori eccles. Mediensis ...
scholaeque ejusdem inspectori ... fautoribus et patronis ([ ]]b—[ ]3a). Ezt Ad lectorem l. s. című, aláírás nélküli előszó követi a szerzőtől ([ ]3b). Majd a következő négy szerző üdvözlő verse következik: [1] Trosfridus Hegenitius, medicus Coronensis Ad clarissimum autorem ... Enwötov címmel ([ ]4a-b) - [2] Mart. Groszthays, lector ([ ]4b) - [3] Johannes Fuchsius Coronensis, ejusdemque gymn. lector Martino Albrichio ..., cum post logicam metaphysicam publicaret cí
mezve ([ ]5a) - [4] Georgius Clossius, s.s. th. et ph. studiosus ([ ]5b). A főrész Proeomiummai kez
dődik a metafizika meghatározásáról (1-8 föl.). Majd három könyvben foglalja össze a filozófia témakörébe tartozó tudnivalókat (9-219 lap). Amint a címlap és az előszó ígéri, közli a tárgyalt fogalmak meghatározását, összefoglalja a hozzájuk kapcsolódó vitás kérdéseket, példákkal vi
lágítja meg szabályaikat, és utal teológiai tanulságukra. A tankönyv egyes fejezeteiből vizsgáz
tak a brassói evangélikus gimnázium tanulói Martin Albrich rektor elnökletével 1656 októbere és 1657 októbere között. Vizsgájuk alkalmával önálló címlappal és ajánlással is megjelentették azt a részt, amelyből vizsgát tettek. Ezért a könyv folyamatosságát a vizsgák utólag beragasz
tott önálló címlapja, többször ajánlás és a vizsgázót köszöntő versek szakítják meg. Ezek más papírra készültek, ami ugyancsak az önállóan is történt megjelentetésüket bizonyítja. Az 12 rész címének és praelimináriáinak leírását ld. 2 6 9 2 , 2 6 2 8 , 2 6 2 9 , 2 6 9 3 , 2 6 9 4 , 2 6 9 5 , 2 6 9 6 , 2 6 9 7 , 2 6 9 8 , 2 6 9 9 , 2 7 0 0 , 2 7 0 1 .
Az utolsó lap alján Nomina respondentium 13 tanuló nevét sorolja fel. Az első Marcus Hommorodius Coronensis kivételével azonosak a tankönyvbe is felvett, de önállóan is megjelentetett vizsgatételek vizsgázóinak nevével. A 2-13. nevek sorrendje a disputá- ciók számozásának felel meg, és nem a kötetben elfoglalt helyüknek. így a tévesen hete
dikként következő Disputatio nona vizsgázójának neve ebben a felsorolásban a tizedik helyen található: [1] Marcus Hommorodius Coronensis - [2] Johannes Müllerus Rupensis - [3] Petrus Fannenschmied Coronensis - [4] Georgius Kapesius Szenavereschensis — [5]
Michael Clausenburgerus Mediensis - [6] Johannes Falck Rupensis - [7] Andreas Grellius Schaesburgensis - [8] Andreas Lutschius Bistriciensis - [9] Jacobus Gotterbarmet Mediensis - [10] Georgius M eschner Coronensis - [11] Johannes Schulerus Batoschensis -[12 ] Michael Roth Rupensis - [13] Thomas Graffius Coronensis (219). Az utolsó lapon rövid Errata zárja a nyomtatványt (Ee4b).
E gyűjteményt előre megtervezték és kinyomtatták, amit a darabok beszámozása, a fo
lyamatos füzetjei és lapszámozás, továbbá Marcus Homorodius Coronensis tételeinek hiánya bizonyít. Az ő neve azért szerepel a kötet végén található diáknévsorban, mivel nyilván az ő vizsgáját is tervezték, de nem került rá sor, mivel történt vele valami. A 12 vizsga mindegyikére külön-külön is nyomtattak néhány levelet, amelyek rögzítették a vizsga témáját, időpontját és több esetben tartalmazták a vizsgázót köszöntő költeményeket is. Ehhez a néhány levélhez csatolták a tankönyv korábban kinyomtatott megfelelő részét, és az így keletkezett alkalmi nyomtatványt önállóan is forgalmazták.
Cf. 2 6 9 2 , 2 6 2 8 , 2 6 2 9 , 2 6 9 3 , 2 6 9 4 , 2 6 9 5 , 2 6 9 6 , 2 6 9 7 , 2 6 9 8 , 2 6 9 9 , 2 7 0 0 , 2 7 0 1 ,
-Bra§ov Arch ®* - -Bra§ov Ev ®* - Budapest Nat © — Sibiu Mus © © — Sighi§oara ®* ®
1657 BRASSÓ 2703-2704
2703
»HONTER, Joannes: Constitutio Scholae Coronensis a b. m. Io. Hontero, primo Reformátoré ecclesiae Coronensis, consentiente et approbante Amplissimo Senatu Anno MDXLIII. lata et promulgata. Coronae Recusum
1657 Charactere Hermanniano. 1657. 2r. 2 lap.«
RMK II 877 '
Iskolai rendtartás. - Szabó Károly e kiadványt csupán Lukas Josef Marienburg (Siebenbürgische Provinzialblátter 1805: 166, 167), Josef Trausch (II 217) leírása és Joseph Dück szövegkiadása (Geschichte des Kronstádter Gymnasiums. Kronstadt 1845, 121-130.) alapján közölte (RMK II 877). Jóllehet példány azóta sem került eló' belőle, létezése biztosnak tekinthető, mivel e nyomtatvány alapján készült az a kézirat, amelyet először Trausch ismerte
tett (i. h.), és amely a további kiadások alapjául is szolgált. E kiadások alapján a nyomtatvány a következő fő fejezetekből állt: I Ord.ina.tio studii Coronensis - II. Leges scholasticae 34 pontban - III. Ordo magistratum constituendi eligendique in schola Coronensi et ejusdem officia - IV.
Juramentum praestandum iis, qui matriculae siue libro vitae, ut vocant, scholae Coronensis sua dánt nomina, inque numerum studiosorum recipiuntur.
Szövegkiadások: ld. Dück, Josep^i: i. m., Vogt, Johann: Beitráge zűr Gymnasial-Pádagogik I.
Kronstadt 1886, 21—28 - Teutsch, Friedrich: Die siebenbürgisch sáchsischen Schulordnungen.
Monumenta Germaniae Paedagogica 6. Berlin 1888, 6-12 - Johannes Honterus’ ausgewáhlte Schriften. Hrsg. von Oskar Netoliczka. Wien-Hermannstadt 1898,47-54 - Schuller, Ülte Mónika:
Dér Coetus in Honterus-Gymnasium in Kronstadt in Siebenbürgen. München 1963, 65-72 - Mé
száros István: XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis”. Bp. 1981, 152-153.
A címben szereplő „recusum” kifejezés egyértelműen utal arra, hogy e rendtartás már korábban megjelent nyomtatásban. Újabban Mészáros István tartalmi és formai jegyek alapján megállapítot
ta, hogy a benne közölt I. szabályzat 1543-ban, a II. a XVI. század közepén, a III. pedig a XVI-XVII.
század fordulóján keletkezett (Honterus-emlékkönyv. Szerk. W. Salgó Ágnes, Stemler Ágnes. Bp.
2001 (Libri de libris), 10, 4. jegyzet). A Leges scholasticae című II. fejezet részben azonos a Kolozs
várott 1600-ban kiadott Donatus-féle latin nyelvtan (866) végén közölt Leges scholasticae in usum puerorum jambicis trimetris conscriptae szövegével, amelyet újabban ugyancsak Mészáros István adott ki (szövegkiadás, 224). A fentiek alapján megnyugtatóan feltételezhető, hogy ennek a szabály
zatgyűjteménynek első kiadása a XVII. században jelent meg (vö. A pp. 10).
2704
<Kalender und Prognosticon auf das Jahr 1658. Kronstadt 1657 Herrmann.
-
16
° >A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. - Naptár és prognosztikon.
Cf. 2822!
2705-2706 1657 BRASSÓ
2705
»MEDER Péter: Ein gemeines Gebet um den allgemeinen Frieden, Erhaltung des lieben Vaterlandes, Beschirmung dér Kirchen und Schulen, und Wiederbringung Ihrer fürstlichen Gnaden mit Gesundheit und wohlausgerichteter[!] Sachen, nachdem dieselbige Anno 1657 aus Siebenbürgen nach Polen gezogen und seithero nicht wieder kompt, und mán auch keine gewisse Bottschaft, wie es Ihr. Fürstl. Ge.[!] ergehe, habén kann. Welches in dér burzenlándischen Kirche, so wohl nach gehaltener Predigt, als zűr Vesperzeit, bevoraus in Cronstadt mit herzlicher Andacht gebetet worden. Kronstadt 1657 [Herrmann].«
»16 pag. - 8°«
Trausch II 404 - Gross: Kronstádter 200
Imádság. - E kiadványból ma példány nem ismeretes. A II. Rákóczi György erdélyi feje
delemnek lengyelországi hadjáratából való visszatéréséért és a békéért mondott imádságról a fenti címen elsőként Joseph Trausch adott hírt (II 404) Meder Péter művei között. Rá hivat
kozva sorolta a brassói nyomtatványok közé Julius Gross (Kronstádter 200). A brassói nyomda tulajdonosa ekkor idősebb Michael Herrmann volt.
2706
NUPTIIS viri generosi ... Michaelis Herrmanni senioris, projudicis ... reip.
Coronensis ... sponsi ad secunda vota transeuntis, cum ... Martha Dominici [!] relicta ... Johannis Chrestels, reipub. ejusdem villici ... vidua sponsa ut et ... Michaelis Herrmanni junioris ... sponsi, jungentis sibi ... Catharinam Goldschmiedin, relictam ... reipub. hujus centum-viri ... Johannis Chrestels viduam sponsam ... anno 1657. die 4. Decembr(is) solenniter celebrandis Coronae consecratum. (Coronae 1657) ibidem expressum manibus Nicolai Mülleri [typ. Herrmann].
A4 [B4] C4 = [12] fol. - 4°
Gross: Kronstádter 1144
í
Lakodalmi versek. - A ma már csak töredékesen ismert nyomtatvány idősebb Michael Herrmann nyomdásznak és városbírónak, valamint fiának, ifjabb Michael Herrmann-nak idősebb, illetve ifjabb Joannes Chrestels özvegyeivel közösen tartott esküvőjére készült. Az apa idősebb Joannes Chrestels özvegyét, Martha Dominicit, fia az ifjabb Joannes Chrestels özvegyét, Katharina Goldschmiedet vette el. Az esküvőt 1657. december 4-én tartották Brassóban.
1657 DEBRECEN 2707
A címlap hátán Conradus Gesnertől származó idézet olvasható, a férj kötelességeiről.
A nyomtatványból csupán négy levél, az Aj, A 4 Cj, C4 maradt fenn. Ezeken Petrus Mederus, pastor eccl. Coron. - E. P. T. (A4a) köszöntése olvasható, a lap alján kezdődő, id. Michael Herrmannhoz szóló vers a hátlap (A4b) alján megszakad, szerzője ismeretlen. Majd Johannes Müllerus Rupensis (C^a) költeménye következik a töredékben, az alatta kezdődő, a két vő
legényhez szóló vers a hátlap alján megszakad, szerzője ismeretlen. Az utolsó levélen Mart.
Herrmannus Coronensis és végül a nyomdász Nicolaus Müllerus Moravus köszönti verssel a két párt (C4a).
Az idősebb Michael Herrmann (1602-1660) 1638-1660-ig volt a brassói városi nyom
da tulajdonosa, 1648-tól a bírói tisztséget is viselte. Ifjabb Michael Herrmann (1638?-1679) a centumvirek szóvivője, szenátor és 1678-ban országgyűlési követ volt. Az idősebb Joannes Chrestels (1612-1640) Brassó város villicusaként működött, ifjabb Joannes Chrestels (1635- [ante] 1657) a centumvirek közé tartozott (vö. Genelogiae Kronstádter Familien, Erich Jekelius - kézirat, Bra§ov, Archív dér Schwarzen Kirche, IV F 57).
A nyomda tulajdonosa 1660-ig Michael Herrmann volt. de szakmai vezetését a század má
sodik felében a morvaországi származású Nicolaus Müller látta el. Neve, jelenlegi ismeretek szerint ennek a nyomtatványnak az impresszumában fordul elő első alkalommal. Működéséről 1702-ig van adat.
A kiadványt első alkalommal Julius Gross ismertette (Kronstádter 1144).
Bra§ov Ev ©* - Budapest Nat ccfp.
2707
»KOMÁROMI CSIPKÉS György: Disp. theol. de Paradiso. Respond. Petro K. Debreczeni, impress. Debrecini A. 1657.«
RMK II 893
Református teológiai vizsgatételek. — Komáromi Csipkés György e ma példány alapján nem ismeretes kiadványt a fenti formában írta le saját műveiről készített autobibliográfiájának II. Opera theologica latiné edita című részének 11. tételeként (Catalogus operum Georgii C.
Com arini... prout erant anno MDCLXXVII. die 22. Julii. Claudiopoli 1677, A 2b, RMK II 1401).
Egy-két betű eltéréssel így közölte ezeket az adatokat ifjú Bölöni György, a bibliográfia szerinte autográf kéziratos, 1675. július 22-én kelt változatából (Száz 1873: 139). A vizsgatételekből pél
dányt Szabó Károly sem látott, de ő indoklás nélkül váradi negyedrét nyomtatványként vette fel bibliográfiájába a következő megjegyzéssel: „Említi saját munkái közt Csipkés, Catalogus operum. 1677.” (RMK II 893). Szabónak a váradi nyomtatásra vonatkozó helyesbítése nem tűnik teljesen indokolatlannak, mégsem fogadható el. A debreceni nyomdából 1652 és 1661 között példány alapján ma egyetlen kiadvány sem ismeretes. Komáromi bibliográfiája 1654- 1656 között hat disputációját említi, amelyek kivétel nélkül Váradon jelentek meg (2562, 2677, 2678, 2679, 2680, 2681). Továbbá a Komáromi által készített címleírásban, mint fent látható, egymás mellett áll a respondens neve „Debreczeni” és az impresszum locativusa „Debrecini”, ez utóbbi tehát könnyen lehetne elírás. Ennek ellenére maga a szerző mondja debreceni nyom
2708 1657 GYULAFEHÉRVÁR
tatványnak munkáját, amelyből a Catalogus készítése idején még minden bizonnyal rendel
kezett példánnyal. S noha az említett időszakból valóban nem ismeretes példányból egyetlen debreceni kiadvány sem, Fodorik Menyhért, aki 1631-től állt a műhely élén, valószínűleg ha
láláig, 1661-ig vezette az officinát. Az új nyomdász, Karancsi György neve 1662-től szerepel a kiadványokon. Fodorik hagyatéki elszámolását pedig csak 1663-ban ejtette meg a város (Benda Kálmán - Irinyi József: A négyszáz éves debreceni nyomda. Bp. 1961, 28 és 273). Elvi akadálya tehát a nyomtatásnak az 1652-1661 közötti időben sem volt, ezért példány előkerüléséig Ko
máromi saját adatát kell hitelesnek tekinteni.
A vizsgázó Debreczeni K. Péter neve máshonnan nem ismeretes. Nem valószínű, hogy azo
nos lenne azzal a Debreceni K. Andrással, aki öt évvel később, 1662-ben nyomtattatott Debre
cenben disputációt De peste et ejus remediis címmel ( 3 0 2 3 ) .
Az 1657-ben a debreceni nyomdát vezető személy neve ismeretlen. Fodorik Menyhért nyom
dász neve utoljára 1651-ben szerepelt kiadványon, Karancsi Györgyé pedig először 1662-ben.