A8 E8 B8 r8
fl 8 e 8
JK8 S8 38 I8 H6 K8 JI8 M8 H8 O8 H8 P8 C8 T8 Y8 O8 X8 Hl7 = [189] fol. - 8° - Orn.Sztripszky II 2568/116 - Veress 64 - BRV I 64 - BRV IV 201
Református vitairat, katekizmus és agenda román nyelven. - A cím fordítása: A katekiz
mus pajzsa, avagy a Szentírás alapján való választétel a két ország által a Szentírás mellőzésé- vel kibocsátott válaszra. A külön címlap nélkül megjelentetett nyomtatvány három, világosan elkülönülő' egységből áll. Első részének fent idézett címe az első lapon olvasható. A cím után a kiadvány hosszabb előszóval kezdődik (A ja -B8b), amelynek utolsó mondata: Aceste fie destule despre predoslovie (Ennyi legyen elég előszónak).
Ezt folytatólagosan követi az első szövegrész (B ja-S jb), amely válasz Varlaam, moldvai mitropolitának az 1642-ben Preszákában kinyomtatott román nyelvű, református katekiz
must (1958) támadó, 1645-ben Suceavaban megjelent vitairatára Cartea carea sá cheamá rápunsul impotriva catihismuaului calivens, fácutá de párintele Varlaam, mitropolitul Sucevei íji arhiepiscopul Tárái Moldevei (A kálvinista káté ellen kiadott válaszkönyv, melyet Varlaam suceavai mitropolita és Moldva érseke írt) (BRV 48). A válaszban önálló fejezet szól Despre icoane (A szentképekről) (Sjb-Iyb). Majd üres levél (H8) után következik az Ó- és Újszövetség könyveinek felsorolása (H ja - H3a). A második rész adja közre a védelmezett katekizmus szöve
gét (H3a -H Ba), vagyis a Heidelbergi Káté Johann Heinrich Alsted által szerkesztett rövidített változatának Gheorghe din Sec pap által készített, Preszakában 1642-ben kinyomtatott román nyelvű fordítását (1958). A címleírásban idézett címének fordítása: A keresztény hitről való tanítás részeinek összefoglalása a Szentírásból vett, kérdések és feleletek alapján. A szokásos 77 kérdést és a rájuk vonatkozó feleleteket tartalmazza. Utolsó lapján kolofon: § i sau tiparitu in citate in belgrad. Valet 5170. christova, 1656 mtia iunie 25 dna (Nyomtattatott Fejér vá
vacsora és rövid tanítás a szent sákrámentumokról, melyekkel a keresztyének az egyházban élnek, hogy tudják, miképpen éljenek azzal helyesen a Szentírás szerint: nevezetesen a ke- resztségről, az úrvacsoráról, a szentháromságról, az igazi okkal való házassági elválasztásról és más, a keresztyéneknek szükséges dolgokról (O tb - IU7b). A következő, alcímekkel tagolt részekből áll:
Despre botez (A keresztelésről) ( 02a~ n2a) - Inváfáturá despre cina domnului dupá Scriptu- ra Svántá (Az úrvacsoráról való tanítás a Szentírás alapján) ( n2a -P7b). Az P füzet utolsó levele üres. Inváfáturá despre cásátorie (Tanítás a házasságról) (C ]a -T6a) - Despre despárfirea cu ocá direaptá (A házasság felbontásáról, igazi ok alapján) (T6b - 05b) - Rugáciunea de duminicá inainte de propovedanie (Vasárnapi prédikáció előtti imádság) (<I>6a-<I>8b) - Rugáciunea de duminicá seará dupá propovedanie, pentru toate lipsele soborului sfánt (Vasárnap esti prédi
káció utáni imádság, melyben a szent gyülekezet szükségben lévő összes tagjáért könyörgünk) (<X>8b -X5b) - Rugáciunea scurtá de in zi proastá inaintea propovedaniei (Rövid imádság a prédi
káció után hétköznapon) (X5b -X7a) - Rugáciunea pre scurtu dupá propovedaniei in de sará in zilele proaste: Az esti prédikáció utáni rövid imádság hétköznapokon. (X7a-lU ,a) - Rugáciunea
2641 1656 GYULAFEHÉRVÁR
de seará (Esti imádság) (IIIja—UI2b) - Rugáciunea inaintea máncárii (Étkezés előtti imádság) (III2b - n i4a) - Dare de har dupá máncare (Hálaadás étkezés után) (Il^a-IUga) - Rugáciune pentru bolnavi pentru carii sánt cázufi ceva in ce feliuri de ispite (Betegekért és különböző szükségben és kísértésekben lévőkért való imádság) (IU5b-III7a).
Az agenda végén kolofon olvasható: Cor[rector] Geor[ghe] Mo/[doveanul],
Szövegkiadás: Barit, George: Catechismulu calvinescu inpusu clerului si poporului Romanescu sub domni a principiloru Georgiu Rákoczy I. si II. Sibiu 1879. - Az első rész, vala
mint néhány imádság magyar fordítása: Mózes András: Az erdélyi román reformáció kátéiro
dalma. Kolozsvár 1942, 91-112.
A vitairattal behatóan foglalkozott Juhász István (A reformáció az erdélyi románok kö
zött. Kolozsvár 1940, 192-204). Ismertette tartalmát és összevetette Varlaamnak a kálvinista katekizmus ellen írt válaszával. Szerzőjét Csulai György erdélyi református püspökben „sej
tette”, aki a káté első kiadását szorgalmazta (196). Hozzá hasonlóan vélekedett a szerzőségről Mózes András (ld. szövegkiadás, 72), Ana Dumitran (Religie ortodoxa - religie reformata.
Ipostaze ale identitátii confesionale a románilor din Transilvania in secolele XVI-XVII. Cluj- Napoca 2004, 155, 174) és Mircea Pácurariu (Istoria Bisericii Ortodoxé Románé, II. 3. kiad.
Ia§i 2006, 60), anélkül, hogy érvekkel támogatták volna állításukat. A szakirodalom m á
sik része ugyanakkor nem foglal állást a szerzőség kérdésében (BRV I 64 - IV 201, Éva Márza: Tipográfia de la Álba Júlia 1577-1702. Sibiu 1998, 51-55., Flórian Duda§: Vechi cárfi románegti cálátoare. Bucure§ti 1987, 161). Csulai szerzőségét a mai ismeretek szerint konk
rét adat nem támasztja alá.
Az 1642. évi preszákai román káté teljes szövege csak e kiadvány második részéből ismere
tes. Ezt az 1656. évi kiadást Barit közlése alapján először Hunfalvy Pál ismertette (Száz 1886:
475-489), és szövegéből tévesen arra következtetett, hogy az Kyrill Lukariosz konstantinápolyi pátriárka Genfben 1629-ben megjelent reformált orthodox hitvallása alapján készült. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy az 1642. évi jászvásári zsinat Lukariosz tanait is elítélte (Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kolozsvár 1940, 176). Tamás Lajos e káté szö
vegét összevetette a korabeli erdélyi magyar és latin kátékkal, és megállapította, hogy forrása az 1639. évi Alsted-féle kétnyelvű (magyar-latin) kiskáté ( 1 7 6 4 - Fogarasi István kátéja. Feje
zet a bánsági és hunyadmegyei ruménség művelődéstörténetéből. Kolozsvár 1942, 11). A káté végén lévő imádságok forrását Mózes András (ld. szövegkiadás, 82-83) helyesen állapította meg: Részben egyeznek a Szenei Molnár Albert által Oppenheimben kiadott Biblia magyar imádságaival ( 1 0 3 7 ) , részben az Amszterdamban 1638-ban kiadott latin nyelvű Heidelbergi Káté imaszövegeinek fordításai.
Az agenda kolofonjában rövidítve szereplő név, Geor[ghe] Mol[doveanul] feloldása Flórian Dudádtól (i. m. 161) és az őt követő Éva Márzától (i. m. 51) származik. Márza szerint azonos lehet a preszákai káté fordítójával (vö. 1958), Gheorghe din Seckel, aki egyazon személy azzal a Gheorghe nevű pappal, aki 1643-ban a Geleji utasítására vizitáló Simion Stefan kísérője volt.
Az agenda címével teljesen megegyező nyomtatványról számol be Sámuel Micu az 1801- ben írt, de 1995-ig kéziratban maradt művében (Istoria románilor II., kiad. Chindriíj, Ioan.
Bucureíjt 1995, 236. Chindri? szerint egy eddig ismeretlen nyomtatványról van szó. Később Éva Márza is úgy említi mint önálló, eltűnt, vagy lappangó kiadványt. (Tipográfia de la Álba Júlia 1577-1702. Sibiu 1998, 53). Pedig valószínűleg azonos Scutul harmadik részével.
A szóban forgó helyen Micu az 1656-ban kiadott román katekizmusról is önálló nyomtat
ványként számol be a következő címmel: Catechijmu§ul légii cre?tine§ti din Scriptura Sfántá cules, care cuprinde intrebari §i ráspunsuri despre luerurile (ji ínvátáturile suflete?ti §i intárit
1656 GYULAFEHÉRVÁR 2642
cu márturisiri din Scripturá Sfántá. §i acum a doua oará tipárit din porunca §i voia Mariéi sale cinstitul 91 prea luminatul Gheorghie Racoti, din mila lui Dumnezeu craiul Ardealului.
Tipáritu-s-au in tipográfia Márii sale in cetatea Belgradului. (Magyarul: A keresztény vallás katekizmusa, mely a Szentírásból szedegettetett, és amely a lelki dolgokról és tanításokról való kérdéseket és feleleteket tartalmazza a Szentírásból vett bizonyítékokkal megerősítve.
Most másodszorra nyomtattatott ki őfelsége Rákóczi György, Isten kegyelméből Erdély dicső és fényességes királyának, parancsolatjára, őfelsége gyulafehérvári nyomdájában.) (Istoria rom ániloril., kiad. Chindri§ (Tipografie de la Álba Júlia 1577-1702. Sibiu 1998, 53).
A káté Micu által idézett említése egyben az eddig egyetlen fennmaradt teljes címe e mű
nek. Mivel ez is második kiadásról beszél, valószínű, hogy e református katekizmust nem csu
pán a vitairattal együtt, hanem önállóan - esetleg az agendával együtt is forgalmazták.
Az 1656. évi román nyelvű nyomtatványok minden bizonnyal összefüggésben állnak II. Rákóczi Györgynek a két román fejedelemség feletti ellenőrzést megcélzó politikájával (Nagy Levente szóbeli közlése).
Cf. 1958;
-Bucuresti Acad ® ® - Budapest Nat cop.
Olim: Blaj, Moldovan I. M. - Sibiu Astra
2642
WOLLEB, Joannes: Compendium theologiae Christianae, accurata methodo sic adornatum, ut sit ad Ss. Scripturas legendás, ad locos communes digerendos, ad controversias intelligendas manuductio, authore Johanne Wollebio, ss. th. d. et in acad. Basil. profess. ord. Editio nova, prioribus correctior. Albae Juliae 1656 [typ. principis] Martinvs Maior.
A4 B8- Z 8, Aa8-Ff® Gg4 = [7] + 413 [recte 424] + [32] pag. - 8° RMK II 852
Református tanítás. - Joannes Wolleb művének második magyarországi kiadása, amely
nek beosztása csak kismértékben tér el az első, 1634-ben Debrecenben megjelent kiadástól (1577). A Praefatio ad lectorem (A2a -A2b) után csak két ajánlóvers köszönti a szerzőt: In ss.
theol. építőmén ... dd. Joan. Wollebio, antistite et professore dignissimo bono publico editam címmel, aláírója Johan. Grossius Basil., pastor eccles. Leonard. (A3a) és cím nélkül Joan. Jac.
Grasserus, eccl. minister (A3b). Új része a kiadványnak az Approbatio. Ordo, brevitas atque perspicuitas authoris publico ludico commendatur című rövid összefoglaló szöveg a mű hasz
náról (A4a -A4b). A főrész, a bevezető Praecognita Christianae theologiae (1-13) után, a deb
receni kiadással egyezően két könyvre osztva 36, ill. 14 caputhan tartalmazza a református tanításokat: Liber primus ágens de Deo cognoscendo (13-283) - Liber secundus ágens de Deo colendo (284-413). A kiadvány tartalmát ebben a kiadványban már nemcsak az Index seu series capitum (Ee5a -E e6a), hanem további két mutató tárja fel: Indiculus locorum Scripturae...
(Ee6b -E e7b) - Index rerum et verborum (Eega -F ffia). Az Anatome corporis theologici című táblá
zatos összeállítás a teológia tárgyáról ebben a kiadásban nem a főrész előtt, hanem a kiadvány végén található (Fffib—Gf,a), amelyet rövid Errata zár le a sajtóhibákról (Gg4b).
2642A 1656 JÉNA
Joannes Wolleb teológiai kompendiumát, mint azt az Approbatio leírta, Debrecenben már 1634-ben bevezették az oktatásba. Ezenkívül a teológia oktatására még Johann Heinrich Alsted, Ludovicus Crocius, Johann Piscator és Hendrik van Diest munkáit is ajánlotta, ill. utalt a kétszeri amszterdami kiadásra is 1638-ban és 1642-ben. A mű magyar fordítása Komáromi Csipkés Györgytől Utrechtben jelent meg 1653-ban (2 4 9 8 ) .
Cf. 1 5 7 7 ; 2 4 9 8 ;
-Budapest Nat © - Zagon R ef © Olim: Érd. ev. egyházker.