a12, A12- Q12 R u + 1 = [24] + 403 + [3] pag. - 12° - Múlt. ill., orn.
1656 NAGYSZOMBAT 2656
Katolikus imádságoskönyv. - E könyvészetileg még le nem írt nyomtatvány egyetlen ma ismeretes példányát Holl Béla fedezte fel Prágában a ferences rendiek kolostorában. A címlap hátán idézet Tóbiás könyvéből és Szent Jeromostól. Ezt követi a kalendáriumról szóló tudni
valók összefoglalása, amely több rövid fejezetből áll (aia—a4b). Köztük a Tabula temporaria festorum mobilium 1656 és 1675 között táblázatban tekinti át a mozgó ünnepeket (a3b -a4a).
Majd naptár következik (a4b - a12b). A főrészben közreadott imádságok témakörök szerint csoportosíthatók: (1) Exercitium quotidianum (reggeli imádság, Oratio Dominica, Salutatio angelica, ISymbolum apostolorum, Hymnus, Oratio, Ad s. Angelum Custodem, Benedictio) (1-12) - (2) Hálaadások (13-18) - (3) A Szentháromság három személyéhez szóló könyör reggel mondandó imádságok (327-340) - (18) A mise szertartásához kapcsolódó imádságok (341-350) - (19) Asztali áldások (351-355) - (20) Itinerarium címen útonjárók könyörgései (356-364) - (21) Psalmus in tribulatione (365-369) - (22) Canticum trium puerorum Dániel könyvének 3. részéből (370-374) - (23) Oratio és Piae salutationes (375-379) - (24) János
A kiadványt Ferenczffy Lőrinc királyi titkár fametszetű illusztrációi díszítik, amelyek az általa 1615-ben Prágában kiadott magyar nyelvű imádságos könyvecskében fordultak elő elő
ször ( 1 0 9 2 , vö. Holl Béla: Ferenczffy Lőrinc, egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp.
1980, 65-75). Ferenczffy nyomdafelszerelése Lippay György kancellár adományaként 1640-ben a pozsonyi jezsuiták birtokába került. Miután ott 1652-ben megszűnt a nyomtatás, készletét fo
lyamatosan szállították át Nagyszombatba (V. Ecsedy 136). Ferenczffy-féle fametszet található a nagyszombati nyomda ugyanebben az évben kiadott Rituálé Strigoniense című nyomtatvá
nyában is ( 2 6 6 0 , vö. Holl: Ferenczffy 185).
Az impresszumban szereplő Melchior Venceslaus Schneckenhaus 1654-1663 között állt a nagyszombati jezsuita akadémiai nyomda élén.
Budapest Nat cop. - Praha OFM ©
2657-2658 1656 NAGYSZOMBAT
2657
LIPPAY GYÖRGY: Georgivs Lippay... archiepiscopvs Strigoniensis... primas Regni Ungariae, svmmvs secretarivs, cancellarivs ac sacrae caesareae regiaeqve maiestatis consiliarivs intimvs. Universis Christi fidelibus salutem in Domino sempiternam. Tyrnaviae (1656) typis Academicis, Melchior Venceslaus Schneckenhaus.
[1] fol. - 720 x 400 mm - Init.
Caplovic 1973a
Búcsút hirdető körlevél utánnyomata. - Ennek az egyleveles nyomtatványnak egyetlen példánya ismeretes. VII. Sándor pápa Rómában 1656. július 21-én kelt, jubileumi búcsút hir
dető brévéjének a szövegét tartalmazza, amelyet Lippay György esztergomi érsek, Magyar- ország prímása 1656. október 5-én Nagyszombatban kelt körlevele keretében adott közre S(acratissi)mi... A lexandri... papae VII. iubileum universale ad implorandam opem divinam in praesentibus ecclesiae necessitatibus címmel, G. Gualterius aláírásával. A pápai bréve után az érsek megnevezi azt a két, Nagyszombatban lévő templomot, ahol a magyarországi katolikusok október 22. és november 22. között teljes bűnbocsánatban részesülhetnek.
Budapest Arch © - Budapest Nat cop.
Makar, Andreas: Argumentis messis lavreata. Tyrnaviae 1656. - Vide 2658
2658
MAKAR, Andreas: Orientis messis lavreata, sive Apollonivs, Philoemon et Arianvs martyres lavreati, quos ... artium et philosophiae magistris in ...
Academia Tyrnaviensi per ... Andreám Makar, ... professorem ordinarium lavreatis nobiles ... facultatis rhetoricae alvmni in eorundem supremi honoris theatro publice exhibuerunt anno regni altero Leopoldi primi regis Pannoniae. Tyrnaviae (MDCLVI) typis Academicis, excudebat Melchior Schneckenhaus.
A8- E8 F4 = 90 [recte 88] pag. - 8° - Orn.
RMK II 857 - Caplovic 1974 - Staud I 105 ,
Iskoladráma és szereposztás. - E színjátékot a nagyszombati akadémia retorika osztályá
nak tanulói adták elő a frissen avatott filozófiai magiszterek köszöntésére. A címlap hátán kezdődik a dátum és aláírás nélküli Dedicatio ad dd. neo-magistros (2—4). Majd rövid A rgu
mentum foglalja össze a három keleti szent: Apollonius, Philemon és Arianus mártíromságát elbeszélő színjáték tartalmát (5). A darab szereplőit Personae sorolja fel (5-6): Maximianus
1656 NAGYSZOMBAT 2659
imperator. Stephanus Baychi nob. Vng. - Arianus praeses. Sigismundus Madochani n. V. - S. Apollonius. Franciscus Kürtösi nob. Vng. - Oribasus Mágus. Joannes Melegi nob. Vng. - Philemon. Ladislaus Oczkai nob. Ung. - Theon, fráter Philaemonis. Casparus Ochkai nob.
Vng. - Genius Ariani. Joannes Chemi nob. Ung. - Angelus tutelaris. Gábriel Chinorani - Principes. Stephanus Tölcheki nob. Ung., Stephanus Pető nob. Ung., Joannes Sebastianus Brunner nob., Franciscus Tuba nob. Vng., Emericus Jelenfi n. U., Ladislaus Farkas, Georgius Jelenchich, Michael Jakach, Consiliarii. Joannes Vulcurani civis ex S. Cruce Pan., Joannes Taynai n.. U., Steph. Kürtösi n. U., Stephanus Halasi n. U., Simon Buzgó n. V. - Protectores imperij. Steph. Egerszegi, Steph. Horváth nob. Ung., Joannes Chrastel nob., Andreas Rasel - Christiani. Tóbiás Mattiasffi nob. Ung., Georgius [?]chhaj, Georgius Galloviades nob. Ung.
- Sacrificuli. Georgius Jankovich, Nicolaus Chereni, Joannes Philippovich, Georgius Valovich - Erinnis. Andreas Halada. A nyomtatvány a dráma teljes szövegét közreadja. Részei a követ
kezők: Protasis, amely négy jelenetből áll (7-20) - Chorus (20-21) - Epitasis négy jelenettel (21-31) - a Catatiasis öt jelenete (32-52) - és végül Catastrophe kilenc jelenettel (52-90).
A dráma szövegén belül, a 79. lap alján az eredeti két sorra ötsornyi, kisebb betűtípussal sze
dett kiegészítést ragasztottak.
Andreas Makar (1620/26-1666) varasdi születésű, horvát jezsuita egyetemi tanár 1653- tól 1656-ig és 1661-ben Nagyszombatban, 1658 és 1660 között Kassán működött. Drámája forrásaként Laurentius Surius (1522-1578) karthauzi szerzetes hétkötetes Vitae sanctorum című művére és Vincentiusra hivatkozott, aki valószínűleg a salernoi Vincentius Barralis Benedek-rendi teológiai doktorral azonos, akinek 1613-ból ismeretes Chronologia sanctorum című műve.
Szabó Károly az általa látott budapesti egyetemi könyvtári, nagyon körülvágott példány alapján e kiadvány címét a következőképpen írta le: (Argume)ntis messis lavreata (RMK II 857).
A szakirodalomban is ezen a címen szerepel, vö. Staud I 105. A Ráth György gyűjteményé
ből azóta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került teljes példány alapján a cím első szava helyesen: Orientis. A nyomtatás éve a címlapon olvasható kronisztichonból való.
A nyomtatványnak két változata ismeretes, amelyek a szereposztásban térnek el egymás
tól. A budapesti Egyetemi Könyvtár példányában („A” variáns) a fent megadott szereposztás olvasható. A Magyar Tudományos Akadémia példányában az A 3a lap szövegét újraszedték, és az eredeti helyére ragasztották. Ebben a „B” variánsban a főszerepeket játszó szereplők így áll
nak: Maximianus imperator. Sigismundus Madochani nob. Vng. - Arianus praeses. Franciscus Kürtösi nob. Vng. - S. Apollonius. Stephanus Baychi nob. Vng. A Principes között Ladislaus Farkas és Michael Jakach nem szerepelt.
Budapest Acad © (B-variáns) - Budapest Univ © (A-variáns) - Debrecen Univ ©* (A-va- riáns)
2659
MAKAR, Andreas: Philosophia, a spectabili ac magnifico domino, Adamo
Jllieshazy de Jllieshaza, art. et phil. baccalaure. in ... vniversitate Tyrnaviensi
publice propugnata pro supr. in phil. laurea anno 1656. mensis Iulij die
2660 1656 NAGYSZOMBAT
(...) praeside ... Andrea Makar Soc. J., art. et philos. doctore et professore ordinario, ejusdemq(ue) facultatis p. t. seniore. (Tyrnaviae MDCLVI typis Academicis, Melchior Venceslaus Schneckenhaus).
[ J1, A2- C2 D1 = [8] föl. - 2° - Tit. calcographicus, init.
RMK II 858 - Caplovic 1975
Katolikus filozófiai vizsgatételek. - A nyomtatvány elején lévő' rézmetszetes, díszes címlap tetején középen angyal tartja hátán Atlaszként a két oszlop között láncra fűzött és néhány zodi- ákus-jeggyel körülövezett gömböt. A láncról az Illésházy család grófi címere lóg le: két egymás fölött álló, kiterjesztett szárnyú, egyfejű sas, nyakán nyíllal átló've. Alatta a címlap középen III.
Ferdinánd német-római császárt ábrázoló koronás alak áll, kezében a kétfejű sast ábrázoló csá
szári címerrel. Vele szemben a magyar címert tartja kezében az I. Lipót magyar királyt ábrázo
ló sisakos alak. Mindkettejük másik keze azon a Pro Caesare et Rege feliraton nyugszik, amely a közöttük lévő oszlop tetején van. Ezen elöl a Lippay család kiegészített címere látható: két szembenálló oroszlán oszlopot tart, amelynek tetején az érseki jelvények láthatók. Az oszlop fel
irata: Stat stabitque. A cím alul, középen olvasható szedett betűkkel. A praeses neve után álló
„Artium.” szót átragasztották: „Soc. J. Art”. A címlap háta üres. Majd Adamus Illieshazy kelte
zés nélküli ajánlása olvasható Georgio Lippay, archiepiscopo Strigoniensi,... primati Ungariae, cancellario, amely a címlapképet is magyarázza (A ja-b). A Theses ex universa philosophia című főrész (A2a -D xb) összesen ötven tételt tartalmaz a következő témakörökre tagolva: Ex logica (I-VII), De principiis corporis naturalis (VIII-XX), De proprietatibus corporis naturalis (X X I- XXIX), De ortu et interitu (XXX-XXXIV), De elementis (XXXV-XXXVIII), Ex libris de anima (XXXIX—XLVII), Ex libris metaphysicorum (XLVIII—L). Az impresszumadatok az utolsó lapon kolofonban olvashatók.
E vizsgatételeket 1656 júliusában vitatták meg a nagyszombati egyetemen. A vizsgáztató Andreas Makar egyetemi tanár, a vizsgázó Illésházy Adám volt. O Illyésházy Ferenc és Szirmay Katalin gyermeke volt, később ásváni plébános lett. Literátori munkássága nem ismeretes.
A nyomtatványban a szöveget minden lapon körzetekből álló díszes keret veszi körül és minden tézis nagyméretű iniciáléval kezdődik.
Budapest Nat ©
2660
[1] RITUÁLÉ Strigoniense, seu formvla agendorvm in administratione
sacramentorum ac ceteris ecclesiae publicis functionibus. Primum quidem
jussu et authoritate ... qvondam cardinalis Petri Pázmány archiepiscopi
Strigoniensis, (denuo ... principis Georgii Lippay de Zombor, archiepiscopi
Strigoniensis, Sedis Apostol, legati nati, primatis Vngariae, etc. editum).
-[2] (SYNODI provinciális decreta, anno MDCX1 Tyrnaviae celebratae per
... Franciscvm Forgach de Ghymes ... Rituali Strigoniensi annexa jussu et
1656 NAGYSZOMBAT 2661
authoritate ... Georgii Lippay...) (Tyrnaviae MDCLVI Melchior Wenceslaus Schneckenhaus.)
)(4, A4- Z 4, Aa4-N n4 Oo6; A4- C4 D2 = [8] + 299; 27 pag. - 4° - 1 ins., 1 ill., init., orn. color.
RMK II 859 - Knihopis 14.851a - Caplovic 1976
Katolikus szertartáskönyv és zsinati határozatok. - A cím a címlap hátán folytatódik Lippay György érseki címere alatt. A kiadvány tartalma és beosztása teljes egészében meg
egyezik a Pázmány Péter által 1625-ben kiadott szertartáskönyvével (1346). Ahhoz hasonlóan külön címlappal csatlakoznak hozzá az esztergomi fó'egyházmegye 1611-ben Nagyszombatban tartott zsinatának határozatai is.
Cf. (1) 5 2 8 !; 1 3 4 6 !;-, ->
In 20 bibliothecis 23 expl. - Bamberg Priest - Bratislava Univ - Budapest Acad, Nat, Univ
— Esztergom Simor - London BL - Martin Nat - Pécs Univ - Wien Univ
2661
i
[1] SODALITAS Visitationis Beatissimae Virginis Mariae in academico Societatis Jesu collegio Tyrnaviae erecta, et confirmata. — [2] (Catalogus defunctorum e Tyrnaviensi B. M. V. Visitantis Sodalitate). (Tyrnaviae 1656) [typ. Academicis].
[1] föl. - 236 x 134 mm - Orn., init.
MKsz 2007: 192
Katolikus vallási társulat meghívólevele és halottairól szóló értesítő'. - Ennek a bibliográfi- ailag eddig ismeretlen egyleveles fólió alakú nyomtatványnak a rektóján a nagyszombati jezsu
ita kollégiumban alapított nagyszombati Sarlósboldogasszony társulat névadó ünnepére (július 2.) szóló meghívás olvasható Tyrnaviae ... 15 Junij ... 1656. keltezéssel. A hátlapon körzetekből álló kerettel övezett halálfej látható, alatta helyezkedik el a társulat 1655-ben és 1656-ban elhunyt tagjainak névsora, halálozásuk helyének és idejének feltüntetésével. Majd a sodalitas regulája szerint az elhunytakért mondandó imák felsorolása, és evangéliumi idézet áll. A lapot alul a rector és a secretarius aláírása számára fenntartott hely zárja.
A betűtípusok és a díszek vizsgálatával V. Ecsedy Judit megállapította, hogy a nyomtatási hely nélkül megjelent kiadvány a nagyszombati akadémiai nyomdában készült (MKsz 2007:
191-192).
A kiadványt Viskolcz Noémi találta meg az Eszterházy család levéltárában, és ő ismertette első alkalommal (MKsz 2007: 192).
Budapest Nat cop. - Esztergom Arch ®
2662 1656 PATAK
2662
(COMENIUS, Joannes Amos): Schola lvdvs, seu encyclopaedia viva, h(oc) e(st) janvae lingvarum praxis comica, rés omnes nomenclatura vestitas et vestiendas sensibus ad vivum praesentandi, artificium exhibens amoenum.
Patakini 1656 typis celss. princ. expressit Georgius Renius.
A8- Z 8, A a1-7 [ ]’ Aag B b ^ F f8 Gg4 = 470 [recte 472] pag. + [1] tab. - 8° - J\ 1 ins., múlt. ill., orn., init.
RMK II 860
Iskolai színjáték. - A címlapon Comenius fametszetes címere látható jelmondatával. A cím lap hátán Senecától származó aforizma és magyarázata olvasható. Az ajánlás Honoratissimi d. d. scholarchae megszólítással kezdó'dik, aláírása: Ex musaeo meo 24. Április ... 1654, vester Comenius (3-18). Ebben a pataki iskolától búcsúzó szerző az iskolai színjátszás pedagógi
ai és didaktikai hasznosságáról értekezik, valamint leírja, miként kell a darabokat előadni.
A főrész Comenius Janua című munkájának dramatizált anyagát tartalmazza VIII parsban, ezek acíusokra és scenakra oszlanak (19— 470 [recte 472]). Minden rész címe önálló lapon található, ez az első esetében Januae lingvarum praxis comicae pars /., amely később apróbb helyesírási és nyelvtani eltérésekkel ismétlődik. Alcímként a fejezet tartalmának rövid ösz- szefoglalása olvasható, ezek a következők: Pars I. In qua rés mundi majoris, quae naturaliter fiunt, ordine in scenam praeducuntur. - Pars II. Gloriosum operum Dei colophonem, hominem cum sua mirabili structura spectandum exhibens - Pars III. Mundum artificalem scena repraesentans - Pars IV. in qua schola triviális, quomodo in ludum transformari possit, ad vivum representatur - Pars V., in qua academia, cum quattuor supremis facultatibus suis, literataque studiosorum peregrinatione et erudita conservatione repraesentantur. E fejezetben számos szövegközti, magyarázó, fametszetes ábra látható - Pars VI. Vitám hominum moralem ad vivum repraesentans - Pars VII. Rés in regimine familiae et urbis occurrentes repraesentans, ebben található az Arbor consangvinitatis című kihajtható táblázat - Pars VIII. et ultima rés in regno et religione divinaque providentia concurrentes repraesentans. A részek felépítése a következő: Personae cím alatt a szereplők megnevezésével, majd Prologusszal kezdődik. A
részek végén Epilógus áll. *
Az ajánlás később apróbb változtatásokkal megjelent J. A. Comenius Didactica opera omnia című gyűjteményes munkájában 1657-ben, Amszterdamban. Ennek hasonmása jegyze
tekkel: Chlup, Otokar: Comenius Didactica opera omnia I—III. Pragae 1957. Tóm. II. pars III.
831-836. és tóm. III. 121-132. Az ajánlás és a harmadik rész harmadik felvonásának fordítása:
Comenius Magyarországon 332-352., valamint újabb fordításban az ajánlás: Comenius élő pe
dagógiai öröksége. Szerk. Ködöböcz József. Sárospatak 2003, 209-218.
Comenius e munkájáról összefoglalóan Bakos József írt (A Sárospataki Református Kollégi
um. Szerk. a Tiszáninneni Református Egyházkerület Elnöksége. Bp. 1981, 71-74). Nagy Júlia mint az első magyar református iskoladrámát méltatta, feltárva keletkezésének és előadásá
nak körülményeit (Comenius és a Sárospataki iskola. Szerk. Ködöböcz József, Földy Ferenc, Csorba Csaba. Sárospatak 1997, (Bibliotheca Comeniana VI) 75-82.
A kötet ismét megjelent 1657-ben Amszterdamban (RMK III 6359), 1664-ben Londonban (RMK III 6468), valamint németül Frankfurtban és Hanauban 1659-ben (RMK III 6388).
1656 PATAK 2663
Az impresszumban szereplő Georgius Renius 1650 és 1657 között vezette a pataki fejedelmi nyomdát.
Budapest Nat ® * + cop. (Sárospatak) - Cluj-Napoca Acad © - Pápa Ev © - Sárospatak R e f® *
2663
-»KECSKEMÉTI C. János: Fides Jesv et Jesvitarum. Az az: Az mi Urunk Jesus tudományának az Jesuiták tudományával való öszve vetése, mely Donatus Visartus által az szent Írásból, Páterek és Jesuiták könyveiből sze
degettetek és az hitnek bizonyos ágaira rendeltetett... S.-Patak 1656 [typ.
principis].«
»? + 386 + [1] pag. - 8°«
RMK I 912
Református vitairat. - E kiadványt Szabó Károly írta le a fenti formában (RMK I 912). En
nek végén megjegyezte: „Első kiadása: H. n. (Bártfa) 1619 (vö. 1171). Említi e kiadást Sándor István, M. könyvesház 39. 1. Elül csonka példányát (8r. 386 lap, végül nyomt. hibák 1 sztlan lap) láttam Rosnyón a gömöri ev. esp. ktárában (Ab 42. sz. alatt).” Bár Szabó elöl csonkának mondja a ma nem található, egykori rozsnyói példányt, mégis kérdéses, hogy volt-e címlapja, mivel az 1619. évi első kiadás címének helyesírása számos ponton eltér a fenti leírástól. Ezért azonban a Szabó által közölt adatok hitelessége nem vonható kétségbe.
Kecskeméti C. János e munkájával az RMNy II. kötetének megjelenése után Vásár
helyi Judit foglalkozott. Megállapította, hogy latin nyelvű eredetije először 1573-ban je
lent meg Christlingenben Fides Jesu et Jesuitarum per Donatum Gotuisum Trivoniensem s.
theologiae lectorem címmel. A valóságban nem létező Christlingent Strassburggal azonosítja a szakirodalom. Az 1619. évi magyar fordítás alapjául szolgáló kiadást 1610-ben nyomtatta ki Oppenheimben Hieronymus Gallér, Levinus Hulsius özvegyének költségén, valószínűleg Makai Máté nagyszombati iskolamester Szenei Molnár Albert által közvetített kérésére. Az eredeti mű álnevet használó szerzője minden bizonnyal Johann Fischart (1546-1590) német költő volt, nem zárható azonban ki Johann Piscator herborni teológiaprofesszor szerzősége sem (vö. OSzKÉvk 1981: 253-271, Vásárhelyi Judit).
Patakon 1650 óta működött a fejedelmi nyomda.
Cf. 1171; —
Olim: Rozsnyón a gömöri ev. esp. ktárában
Keresztyen catechismus Az az: A ’ keresztényi hitnek ágazatira való rövid tanítás... Patak 1656.
— Vide 2791
2664 1656 PATAK