A vajdasági magyarok körében végzett rövid kérdőíves kutatással arra keres-tem választ, hogy miként vélekednek Szerbia uniós csatlakozásáról a fiata-lok. Kutatásom során a véletlenszerű mintaválasztási módszert alkalmaztam.
A nemek tekintetében a válaszadók 42,6%-a férfi, meghatározó hányaduk nő (57,4%-uk) volt. A megkérdezettek között a szellemi foglalkozásúak és tanu-lók aránya jóval magasabb volt (94%), mint a fizikai dolgozóké (6%). A min-tán belül 309 fő közül 160 felsőfokú végzettséggel, a többiek általános iskolai, valamint nagyobb arányban (30%-uk) középfokú végzettséggel rendelkeztek.
32 Gál Kinga honlapja: A vajdasági magyarok jogainak érvényesítése, 2013. március 19. http://
gal.fidesz-eu.hu/hir/a_vajdasagi_magyarok_jogainak_ervenyesitese
33 Tvoj stav honlapjának felmérése, 2010. június 3. http://www.tvojstav.com/results/
PwDHgWCxa4NjRwNJhEE0/srbija-u-eu
A legfiatalabbak, azaz a 18–35 évesek korcsoportja volt a legnyitottabb arra, hogy véleményt nyilvánítson. Ez azzal is magyarázható, hogy ez a korosztály még a nagy egzisztenciális döntések előtt áll (arányuk 71,3%), míg a közép-korúak (36–55 évesek) a minta egyötödét jelentették (21,3%). A legidősebb korosztályt képviselők (az 56 évesek és ennél idősebbek) a fiatalokhoz képest visszafogottabban (8,4%) nyilvánultak meg.
A megkérdezettek 83,2%-a (ez 257 fő) támogatja Szerbia csatlakozását az Európai Unióhoz, azonban a válaszadók 16,8%-ának, vagyis pontosan 52 vaj-dasági magyar embernek határozottan negatív az uniós csatlakozással kap-csolatos beállítódása. A legfiatalabbak azok, akik főként maguktól várják éle-tük alakítását, közülük is az uniótól határozottan elhatárolódva, különösen a férfiak keresnének más utat a boldogulásukra (1. táblázat).
Hasonlóan szignifikáns eredményt, vagyis erős korrelációt tapasztaltunk a csatlakozási beállítódásoknak ötfokú, illetve abból transzformált három-fokú skála alkalmazása révén is. A csatlakozással egyáltalán nem elégedett a megkérdezettek 17,6%-a, közepesen elégedett a válaszadók 21,3%-a, s mar-káns hányaduk (61,1%-uk) Szerbia integrációs szándékával maradéktalanul elégedett, azonosul.
A beállítódások körében tapasztalható kirívó arányú véleménykülönbsé-gek miatt utánajártunk annak is, hogy mi az oka a pozitív és a negatív véle-ményalkotásnak. Akik negatívan nyilvánultak meg a csatlakozással kapcso-latban, azok az indokokat nem osztották meg velünk. A pozitív beállítódású vajdasági emberek körében azonban jól kitapinthatóak azok a várakozások és remények, amelyek miatt vonzó az Unióhoz való csatlakozás. A pozitív vára-kozással élő magyaroknak több mint a fele az egzisztenciális körülményeinek közvetlen vagy közvetett javulását reméli a szerbiai csatlakozástól. Úgy gon-dolták, hogy az életszínvonaluk és a mindennapi megélhetésük könnyítését, a jövedelmi helyzetük és munkalehetőségeik javulását hozza majd el az Unió.
Közvetett módon az egzisztenciális körülmények javulását eredményezheti az ország gazdasági helyzetének javulása, az infrastrukturális és egyéb beru-házások növekedése. A lakóhely, a magyar identitást adó otthonok, a nyelv, a közösségek és a táj védelme egyben a (köz)biztonság, a mobilitási lehetősé-gek, valamint a politikai legitimitás és demokrácia iránti igénnyel párosulva, mindez együtt az európai nyitást szorgalmazza a pozitívan vélekedők meg-nyilvánulásaiban.
1. táblázat. Uniós elvárások a vajdasági magyar kisebbség körében Uniós csatlakozással
kapcsolatos beállítódás Az uniós csatlakozással kapcsolatban mi
a három kívánsága/várakozása? Válaszadók
Mobilitás: határ nélküliség, utazási
szabadság, szebb jövő, megújulás 15
Politikai nyitás, lehetőségek: egyéni és ország, vajdaság lehetőségeinek változása, politikai legitimitás erősödése, törvényesség,
NEM TÁMOGATÓ Nem vár semmit az Uniótól,
szkepticizmus 52
Összesen 309
Az előmérésünk során kapott adatok mögött tapasztalt erős várakozásokban legfőképpen az Uniótól való elvárásokra és életminőségük problémájára helye-ződött a hangsúly. Az életminőség, a munkalehetőségek javítása, a jövő kifür-készhetetlensége és azzal kapcsolatos feszült szorongás az, amely a vajdasági magyarokat leginkább foglalkoztatja. Erre irányuló kérdésünkre érkezett
vála-szokból látható, hogy leginkább az anyagiak, az elszegényedéstől való félelem, valamint a munkalehetőség jelent gondot az itt élők számára (ld. 2. táblázat).
2. táblázat. Életminőséggel kapcsolatos problémák a magyar kisebbség körében Mi az a legégetőbb gond, probléma, amely Önt jelenleg
leginkább foglalkoztatja az életminőségével kapcsolatban? Válaszadók száma (fő) Anyagiak (egzisztenciális gondok, alacsony életszínvonal, életminőség,
tartalékok-, pénz hiánya, megélhetési gondok, adósság/hitel/kamatok, alacsony jövedelem, túlélési gondok, szegénység jövedelem/bér/ösztöndíj, otthonteremtéssel kapcsolatos anyagi gondok
108
Munkahelyi, munkaerő-piaci gondok, munkalehetőség 83
Biztonság hiánya, bizonytalanság, közbiztonság, béke, nyugalom,
stabilitás, szociális nyugtalanság 24
Kiszámíthatóság, kilátástalanság, jövő tervezésével kapcsolatos
problémák, tanulás -, saját jövő bizonytalansága 30
Korrupció, gazdasági válság, drágulás,
inflációmanipuláció, provokáció, törvények 14
Makropolitikai kérdések, pártok és politikai szervezetek legitimációs vál-sága, szerbiai korlátozott lehetőségek, multi-globalizációs negatív
hatások, bizonytalan az ország jövője 6
Rasszizmus, gyűlölködés, agresszivitás, diszkrimináció, Vajdaság leépülése, „cigány bűnözés”, etnikai másság,
emberjogi kérdések, magyarság helyzete 7
Környezetvédelem 2
Oktatásügyi kérdések 9
Egészség, egészségügyi kérdések 3
Mobilitás: iskola, kulturális, határon belüli-településközi,
határon túli, hazatelepülés, elvándorlás 3
Egyéb 8
Elégedett, nem tud rá válaszolni 12
Összesen 309
A kérdésre adott válaszok során egyértelműen érzékelhető az elszegénye-dés és a kilátástalanság mint jövőkép. Az előző válaszokhoz kapcsolódóan a vajdasági magyarság azt várja, hogy a csatlakozás ezeket a problémákat megoldja.
Összegzés
Az utóbbi időszak eseményei igazolták, hogy Szerbia képes a kompromisz-szumra és újszerűen közelít a régóta húzódó probléma valós megoldása felé.
Az ország történelmébe beivódott, hosszú évtizedekig megoldatlannak tűnő koszovói kérdésre a közelmúltban érkezett egyfajta megoldás. Amennyiben Szerbia él a lehetőségeivel és elfogadja az Unió által kínált feltételeket és tel-jesíti azokat, amelyeket magára vállalt, akkor valószínűleg hamarabb kike-veredhet a több évtizede fennálló gazdasági válságból. Ehhez természetsze-rűen hozzá tartozik a kisebbségi kérdések megoldása is. Szerbia gyakran nem volt hajlandó foglalkozni ezzel a kérdéssel. Mára kedvezően megváltozott ez a politikai attitűd. További kutatásra vár az okok részletes feltárása, hiszen ma még nem körvonalazódik pontosan, hogy a pozitív változásokat Európának való megfelelésként könyvelhetjük-e el, avagy tényleg mélyreható megújho-dás elé néz az ország politikája. Valószínűsíthetjük, hogy a kérdésre majd csak a következő évek eseményei adják meg a választ. A sikerhez viszont mindkét félre szükség van. Amint azt a jó autonómia-modellek példáiból is láthattuk, egységes politikára lenne szükség ott, ahol az ma még láthatóan fogytán van.
A vajdasági magyarság politikai képviselői több pártra szakadva próbálják bevonzani a területen élő magyarokat. Miközben a vajdasági magyar pártok között nincs együttműködés, többségében helyi jellegű problémák megoldá-sán fáradoznak, s nem marad elég figyelmük az európai integrációra, illetve a nagyobb volumenű, hosszabb távú megoldások keresésére. E tekintetben kevés, vagy még artikulálatlan kompetenciákkal rendelkeznek a politikai szervezetek, pedig a vajdasági fiatalok többsége jövőjének az építését az euró-pai csatlakozástól reméli.
Jelenleg az Unió nem rendelkezik a kisebbségi közösségek megmaradását szavatoló jogi, intézményi és gazdasági megoldásokkal, illetve garanciákkal.
Ez a körülmény kedvez a többségi nemzet egyéni elbíráláson, esetkezelésen alapuló politikájának, ami az eddigiekben is és a jövőben is komoly veszély-forrása marad a kisebbségek megmaradásának.
Szerbia csatlakozásának menetét és dinamikáját a koszovói kérdés hatá-rozta meg, és várhatóan az elkövetkezendőkben is alakítója lesz az integrációs folyamatnak. Előrejelzések szerint – Horvátország csatlakozása után – ebben az évtizedben nem lehet számítani további bővítésre, azonban a Nyugat-Bal-kán integrálása nélkül nem lehet egységes Európáról beszélni.
Rita RÓZSA
European Vojvodina – fiction or a possible future?
In 2000, the change of government resulted in promising outcomes for Serbia, however the following events have not favored the anticipated results.
Although the Serbian government has slowly made some efforts toward the European Union accession, in the past ten years negotiations have been conducted mostly about the country’s candidate status. Furthermore, residents of Vojvodina mainly believe that Serbia’s final accession and full EU membership are merely futuristic fantasies. Regarding the ethnic minority parties’ lobbying abilities, in my opinion, the Hungarian minority’s political representatives are generally characterized by disintegration, as they are trying to reach out to Hungarians living in this region while being split into several different parties. Moreover, the Hungarians in Vojvodina may sometimes disregard the Hungarian minority parties’ political platforms not feeling those to further their aims and interests. The Hungarian minority in Serbia still sees the EU accession as a solution for several long-lasting and serious problems in this region, such as unemployment and financial uncertainty. In order to change these circumstances the country needs to choose a different path of growth which can only and solely be the European one.