Újvidék egészének, így a Duna utcának a nyelvi tájképét jogi szempontból a Szerb Köztársaság Alkotmánya, a Nemzeti kisebbségek jogainak és szabad-ságainak védelméről szóló törvény,24 Vajdaság AT Alapszabálya, Vajdaság AT Képviselőházának határozata a Nemzeti kisebbségek nyelvének és írásá-nak Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával
16 Uo. 195. szakasz.
17 Uo. 182. szakasz.
18 Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma. Vajdaság AT Hivatalos Lapja. 2009. 17. szám.
19 A Szerb Köztársaság Alkotmánya. 185. szakasz.
20 Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma. 19. szakasz.
21 Uo. 10. szakasz.
22 A Szerb Köztársaság Alkotmánya. 188–189. szakaszok.
23 Újvidék Város Statútuma. Újvidék Város Hivatalos lapja. 2008. 43. szám.
24 Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről. A JSZK Hivata-los Lapja. 2002. 11. szám; Szerbia és Montenegró Államközösség HivataHivata-los Lapja. 2003. 1.
szám; Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos Közlönye. 2009. 79. szám.
kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről,25 valamint Újvidék Város Alapszabá-lyának fényében kell vizsgálni. Ezeken kívül a magyar nyelv hivatalos haszná-latára kihat egy kétoldalú nemzetközi szerződés is, a Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebb-ség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbkisebb-ség jogainak védelméről szóló egyezmény.26
a) A szerb alkotmány
A Szerb Köztársaság Alkotmánya kifejezetten a nyelvhasználatot csak egyet-len szakaszában szabályozza, amely szerint Szerbiában a hivatalos használat-ban levő nyelv a szerb, ennek is cirill betűs írásmódja.27 Más nyelvek haszná-latát az alkotmány e szakasza alapján törvény szabályozza. Elvétve azonban mégis találhatók az Alkotmányban utalások más nyelvek használatára és tisz-teletben tartására, elsősorban bírósági (bűntető) eljárások esetében,28 a nyelvi (és más) alapon való megkülönböztetés tilalmában,29 az emberi jogokra vonatkozó fejezet kisebbségi jogokat tartalmazó katalógusában,30 valamint az ország nyelvi tájképének szemszögéből legfontosabb a sajátosság megőrzésére való jog31 keretein belül. Ebben az Alkotmány deklarálja a nemzeti kisebbsé-gek tagjainak jogát a nemzeti és kulturális sajátosságuk ápolására, fejleszté-sére és nyilvános kifejezéfejleszté-sére, ezen belül pedig a jogot arra, hogy „… azokban a környezetekben, ahol a kisebbségek az összlakosság jelentős számarányát képezik, a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a
települése-25 Határozat a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza, 2003. május 15-i ülés, A nemzeti kisebbségek jogai-nak és szabadságjogaijogai-nak a védelméről szóló törvény 1. szakasz 3. bekezdése és 11. sza-kasza; Az egyes tartományi hatáskörök megállapításáról szóló törvény (Az SZK Hivatalos Közlönye. 2002. 6. szám) 18. és 61. szakasza; Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma 10.
szakasz 1. bekezdés 3. és 4. pontja, 2. szakasz 1. bekezdés 2. pontja alapján.
26 Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény. Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja. Nemzetközi szerződések. 2004. 14. szám.
27 A Szerb Köztársaság Alkotmánya. 185. szakasz.
28 Uo. 27., 32–33., 199. szakaszok.
29 Uo. 21., 48. szakaszok.
30 Uo. 75–81. szakaszok.
31 Uo. 79. szakasz.
ket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiír[ják...]”.32 Mivel e szakasz első-sorban nem a köztársasági szintű hivatalos nyelvhasználatot rendezi, hanem kisebbségi jogokat deklarál, nem hoz létre közvetlen kötelezettséget egyetlen közigazgatási szerv részére sem, hanem a törvényhozó által követendő alap-elvnek minősül csupán.
b) A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény
Az Alkotmányhoz hasonlóan ennek a törvénynek is a fő szabályozási tárgya a kisebbségi jogok védelme, azonban szabályozza a hivatalos nyelvhaszná-lat kérdését is. A 11. szakaszban lehetővé teszi az egyes nemzeti kisebbségek számára nyelvük hivatalos használatát azokban a helyi önkormányzatokban, amelyek területén hagyományosan élnek.33 Ez már kötelezettséget jelent azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek területén az adott kisebbség az összlakosság legalább 15%-át képezi a törvény hatálybalépésének idejében.
Ugyanúgy, azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben a törvény elfo-gadásakor hivatalos használatban volt bármely kisebbségi nyelv, továbbra is hivatalos használatban kötelesek tartani azt, még akkor is, ha az adott kisebb-ség aránya nem éri el, vagy már nem éri el az összlakosság 15%-át.
Bár a hivatalos nyelvhasználat számos nyelvi jogosultságot foglal magában, elsősorban a hivatalos szervekkel való kommunikációt, a térbeli nyelvhaszná-lat szempontjából a legfontosabb az a szabály, miszerint „[…] az adott nem-zeti kisebbség nyelvén, annak helyesírása és hagyománya szerint is ki kell írni a közhatalmi jogosítványokkal felruházott szerveknek, a helyi önkormányzat egységeinek, a településeknek, tereknek, utcáknak a nevét, illetve az egyéb földrajzi elnevezéseket.”34
Az Alkotmány említett rendelkezéseivel ellentétben, a törvénynek ez a sza-kasza közvetlenül cselekvésre kötelezi a hivatalos szerveket, amelyek erre vonatkozó kötelességüknek rendszerint eleget is tesznek.
32 Uo.
33 A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény. 11. szakasz.
34 Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről. 11. szakasz.
c) Vajdaság Autonóm Tartomány Alapszabálya
A tartományi szinten a törvényhozó, a köztársasági törvényhozótól eltérően, sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a nyelvi diverzitásra, már a legfőbb tartomá-nyi aktusban, az Alapszabályban is. Így a többségi szerb nyelv (és cirill betűs írásmódja) mellett Vajdaság egész területén hivatalosan használatban van még a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv,35 bár az Alkot-mányhoz hasonlóan, ezzel a normával kimerül az Alapszabályban a nyelvi jogokkal kapcsolatos rendelkezések sora. Ezt a tartományi hatáskörbe tartozó kérdést36 a tartományi jogalkotó határozatokban fejti ki részletesebben.
d) A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló határozat
A Vajdaság AT Képviselőháza 2003-ban fogadta el A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivata-los használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló határozatot, amely a tartomány hivatalos szervei, a tartomány területén lévő helyi önkor-mányzatok, valamint mindezek által irányított közvállalatok és szervezetek által megvalósuló kisebbségi nyelvhasználatot szabályozza,37 többek között a térbeli nyelvhasználatot is. A határozat szerint: „Azokon a területeken, ame-lyeken nemzeti kisebbségi nyelv van hivatalos használatban, a helyneveket és egyéb földrajzi neveket, az utcák, terek nevét, […] közúti jeleket, a nyilvá-nosságnak szánt értesítéseket és figyelmeztetéseket, továbbá más nyilvános feliratokat az illető nemzeti kisebbségi nyelven, e nyelv helyesírása és hagyo-mányai szerint is ki kell írni.”38 Ez a határozat az egyetlen, amely nemcsak a feliratok kisebbségi nyelveken történő megjelenítését szabályozza, hanem ezek egymáshoz viszonyított elhelyezését is. A kisebbségi feliratokat eszerint a szerb nyelvű alatt, vagy tőlük jobbra, de azonos betűtípussal és mérettel kell
35 Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma. 26. szakasz.
36 Uo. 29. szakasz.
37 A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről szóló határozat. 1. szakasz.
38 Uo. 6. szakasz, 1. bekezdés.
feltűntetni.39 A nemzeti tanácsok és más kifejezetten nemzeti vonatkozású szervezetek és polgári egyesületek neveit kivételesen a szerb elnevezés előtt vagy felett lehet feltűntetni. Hogy pontosan mely nyelvek vannak hivatalos használatban egyes helyi önkormányzatok területén, azt a határozat értelmé-ben a helyi önkormányzatok alapszabályai szabályozzák.40 Ennek megfelelő szabályozás található Újvidék Város Alapszabályában is.
e) Újvidék Város Alapszabálya
Újvidék Alapszabálya szerint a szerb nyelv és ennek cirill betűs írásmódja mellett hivatalosan használatban van még a magyar, a szlovák és a ruszin nyelv.41 Ez a szabályozás közvetlenül kihat Újvidék és a Duna utca nyelvi táj-képére, mivel a város hatáskörébe tartozik a helységnevek, folyók és tavak neveinek és más földrajzi neveknek a kitáblázása, valamint az utcák, terek és a városi szervek nevének kiírása a nemzeti kisebbségek nyelvén.42
f) Becikkelyezett nemzetközi szerződések
A szerbiai kisebbségek jogaira, többek között nyelvi jogaira kihatnak még az országok között megkötött bilaterális és multilaterális szerződések. Ezek-nek egy szemléletes példája a Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar Köztár-saságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény, amelynek értelmében a szerződő országok, saját törvényeikkel összhangban, „a nem-zeti kisebbségek által jelentős számban lakott, vagy számukra különleges kultúrtörténeti jelentőséggel bíró helyeken lehetővé teszik, hogy a kisebb-ségek anyanyelvén és helyesírása szerint feltüntessék településeik, az utcák és egyéb közterületek neveit, helyrajzi adatokat, feliratokat és közterületi információ kat. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van,
39 Uo. 6. szakasz, 2. bekezdés.
40 Uo. 8. szakasz.
41 Újvidék Város Alapszabálya. 6. szakasz.
42 Uo. 13. szakasz, 37. pont.
hogy anyanyelvükön nyilvánosan cégtáblákat, feliratokat és egyéb magánter-mészetű információkat helyezzenek el”.43
Bár ez és az ehhez hasonló nemzetközi szerződések nem biztosítanak sem-mivel sem több jogot, mint a hatályban levő − a nemzeti kisebbségek jogai-nak és szabadságaijogai-nak védelméről szóló − törvény, mégis jelentősek a nyelvi jogok védelme szempontjából, mert egy magasabb, nemzetközi szintre eme-lik az országok kötelességét, hogy szavatolják ezen jogok megvalósulását.