Az eddigi, Újvidék egész területére vonatkozó és közvetett forrású, illetve idé-zett adatokkal ellentétben a következő adatok személyes kutatómunka, közvet-len megfigyelés eredményét képezik, melyek 2013 márciusából származnak.
a) Hivatalos feliratok
1.táblázat. A Duna utca hivatalos feliratai a kiállító és a felirat nyelve alapján
Állami Tartományi Városi
Szerb Cirill 7 3 21
Szerb Latin – 3 8
Magyar – 2 1
Szlovák – 2 1
Román – 2 1
Ruszin – 2 1
Angol – 3 12
Összesen 7 17 45
b) A köztársasági szervek feliratai
A Duna utcában egyetlen köztársasági hatáskörbe tartozó intézmény helyez-kedik el: a Honvédség Első Szárazföldi Brigádjának46 központja. Az intéz-ményt jelölő hivatalos feliratok katonai szigorral, az alkotmány betűje sze-rint, kizárólag szerb nyelven, cirill írásmódban vannak feltűntetve. Ez a szerv nem csak hivatalos feliratait tünteti fel ilyen módon. Az épület bejáratától nem messze található egy tankelhárító ágyú a második világháborúból és egy katonai mozgókonyha az elsőből, és bár ezek a hadtörténeti ereklyék a város turisták által látogatott központjában találhatók, mégis az őket bemutató
46 Szerbül: Прва бригада Копнене војске, azaz Prva brigade kopnene vojske.
táblák kizárólag szerbül, cirill írás-módban vannak kitéve. Egy piros, cirill betűs felirat figyelmezteti a – kizárólag szerbül értő – járókelőket, hogy ezeket nem szabad bántani.
c) Tartományi szervek feliratai A Duna utca két tartományi szerv-nek ad otthont, a Vajdasági Múze-umnak47 és a Vajdasági Modern Művészetek Múzeumának48 (ez utóbbi szervezetileg a Vajdasági Múzeum keretein belül üzemel).
Mindkét kultúrintézmény eleget tesz a tartományi jogalkotás köve-telményeinek, és minden haszná-latos kisebbségi nyelven feliratozta a táblát: szerb cirill írásmóddal, hor-vátul, magyarul, szlovákul, románul és ruszinul. A horvát feliratot (amely nyelvileg teljes egészében meg-egyezik a szerb nyelvűvel, de latin írásmódban) a kutatásban a szerb latin betűs feliratokkal egyenérté-kűként szerepel. Ennek az oka nem
a kutató munka leegyszerűsítése volt, hanem mert minden jel arra utal, hogy a kiállító szerv célja is e két nyelv összevonása lehetett (és valószínűleg nem a horvát nyelv mellőzése). Erre utalnak elsősorban azok a feliratok, amelyek egy fémtáblába lettek bevésve egymás alá a Vajdaság AT Alapszabályában fel-sorolt sorrendben, egy kivétellel – a horvát felirat nem az eszerinti negyedik, hanem a második helyen található, mindjárt a szerb nyelvű (cirill) felirat alatt.
Ezenkívül hasonló következtetést lehet levonni a múzeumok által kiállított
47 Szerbül: Музеј Војводине, azaz Muzej Vojvodine.
48 Szerbül: Музеј савремене уметности Војводине, azaz Muzej savremene umetnosti Vojvodine.
2. kép. A katonaság szabadtéri kiállítására utaló tábla – I. világháborús mozgókonyha
3. kép. Vajdasági Múzeum névtáblája és címere
reklámfeliratok zöméből is, amelyek két nyelven: szerbül latin betűkkel és (esetleg) angolul készültek el.
Az összesen 17 felirat (ld. 1. táblázat) nagyon egyenletesen oszlik meg:
6 szerb (3 cirill és 3 latin írású és/vagy horvát), 2–2 a többi tartományi kisebb-ség nyelvén és 3 angol nyelven lett kitéve. Fontos kiemelni, hogy ez az arány nem tűnik reprezentatívnak, mert az egyes kisebbségek nyelvei kisebb arány-ban vannak használatarány-ban, mint erre a hivatalos intézmény névmegjelölésé-ből következtetni lehetne, mégis ez tökéletes mutatója a tartományi szervek viszonyulásának a kisebbségi nyelvhasználat kérdéséhez.
d) Városi feliratok
A Duna utca feliratainak többségét a város hivatalai helyezték ki. Ide sorol-hatóak az Újvidéki Városi Könyvtár49 és az Újvidék Város Múzeumának Kép-zőművészeti Kiállítása50 kapcsán kihelyezett feliratok, a közvetlenül a város által kihelyezett utca- és útjelző táblák, valamint a közvállalatok – a köztisz-taság-fenntartó közvállalat,51 parkolási közvállalat52 és a város turistaszerve-zete53 – által kihelyezett feliratok. Míg a könyvtárat jelölő feliratokon látható (és olvasható!) a tartományi szint hatása, és a hat hivatalos használatban levő nyelvből öt nyelven (a horváton kívül) kiírták az intézmény nevét, a városi múzeum neve már csak szerbül (cirill) és angolul van feltüntetve.
Hasonlóan szerb (cirill betűs) és angol nyelvű kiírást alkalmaz a város turistaszervezete is a neves épületeket megjelölő és a turistáknak felállított útirányjelző-táblákon; a parkolási közvállalat az automatákon és parkolójegy megvásárlására felszólító tábláin. A városi köztisztaság-fenntartó közvállalat feliratai szerb egynyelvűek, ami valahogy természetes is, hiszen a város lako-saihoz és nem a látogatóihoz szólnak. Érdekességük, hogy rajtuk a szervezet neve cirill írással van jelölve, míg ugyanazon a táblán a közlendő információ (hogy az adott tárgy szemeteskuka) latin írással.
49 Szerbül: Градска библиотека у Новом Саду, azaz Gradska biblioteka u Novom Sadu.
50 Szerbül: Музеј града Новог Сада, Збирка Стране Уметности, azaz Muzej grada Novog Sada, Zbirka strane umetnosti.
51 Szerbül: JKП „Чистоћа“ Нови Сад, аzaz JKP „Čistoća“ Novi Sad.
52 Szerbül: ЈКП „Паркинг сервис“ Нови Сад, azaz JKP „Parking servis” Novi Sad.
53 Szerbül: Туристичка организација Новог Сада, azaz Turistička organizacija Novog Sada.
Azt, hogy éppen a Duna utcában vagyunk, a város által kitett névtábláról olvashatjuk le, amennyiben tudunk szerbül. Ezzel a város nemcsak a köztár-sasági törvényt, a tartományi Alapszabályt és a tartományi kisebbségi nyelv-használati határozatot, hanem saját Alapszabályát (!) is megsértette. Egy lehetséges kibúvó ez alól a város Alapszabályának 17. szakaszában lelhető fel, amely szerint az utca- és térnevek kiírása kötelező a kisebbségi nyelveken is, a szokásokkal összhangban.54 Itt fellelhetünk egy, az évek alatt létrejött és megszokott kompromisszumot a város több mint kétharmados többsége és nagyszámú kisebbségei között, miszerint a város, a racionális hely- és pénz-használattal összhangban nem teszi ki az összes kisebbség nyelvén az utcatáb-lákat, csak a többség által használt nyelven (latin) írással, de csak és kizárólag szerbül.55 Mégis, úgy tűnik e szokásnak véget vetett a városi közigazgatás, amire utalnak az utcán egyaránt fellelhető új, cirill írással kiírt névtáblák és a régi, rozsdás, latin betűkkel kiírt táblák az utca kevésbé forgalmas felében.
Az összesen 45 feliratból a városi könyvtár nevének megjelölésén kívül, az utcán 12 angol felirat és 29 szerb nyelvű olvasható: ebből 21 cirill és 8 latin írásmódú (ld. 1. táblázat). Mindezekből látszik, hogy a város erélyesen kiáll a gazdag szerb nemzeti kultúra védelme mellett, még akkor is, amikor ez tör-vényellenes vagy a nyelvi kisebbségek, és az ideutazó turisták kárára van.
54 Újvidék Város Alapszabálya, 17. szakasz, 37. bekezdés.
55 Takács Izabella – Vukov Raffai Éva: A nyelvi tájkép, i. m.
4. kép. Utcatáblák a Duna utcában (latin és cirill betűs)
e) Kereskedelmi jellegű feliratok
Az utcán olvasható feliratok legnagyobb hányada kereskedelmi vonatkozású.
Ezek leginkább az utca sétáló részében találhatók és magukban foglalják a különböző üzletek cégéreit, az éttermek és cukrászdák kifüggesztett menüit, a reklámplakátokat vagy a különböző „házi készítésű” kiírásokat, melyek a magánszemélyek kereskedelmi tevékenységére hívják fel a figyelmet.
2. táblázat. A Duna utca kereskedelmi jellegű feliratai Kereskedelmi Cégjogi
Szerb Cirill 13 16
Szerb Latin 120 42
Magyar 1 –
Angol 24 –
Francia 2 –
Olasz 4 –
Kínai 1 –
Összesen 165 58
Az eddig taglalt hivatalos, főleg kényszerítő jellegű, jogszabályokban elő-írt tartalmú feliratokkal ellentétben a kereskedelmi természetű feliratokban nagyon szépen látszik kiállítóik nyereségorientált hozzáállása: azaz tudják, hogy az utca emberét milyen nyelven kell megszólítani. Emiatt az összesen 165 feliratból 133 van szerb nyelven feltűntetve, ebből mindössze 13 cirill, míg a többi 120 latin írásmódú. A fennmaradó 33 idegen nyelvű: 24 angol, 2 francia, 4 olasz, egy magyar és egy kínai nyelvű felirat (ld. 2. táblázat).
Ennek a 24 angol feliratnak is különbözőek a címzettjei: például az egyik étterem ablakában olvasható angol nyelvű menü a turistákat csalogatja;
a jogi tanácsot magyarul kínáló jogász a szerbül nem beszélő magyaro-kat szólítja meg feliratával. Az idegen nyelvű cégérek egyértelműen a város lakóinak mutatják, hogy éppen kínai étteremmel, francia divatáruüzlettel, olasz cukrászdával vagy legalábbis ezeknek tűnni vágyó üzletekkel van dol-guk. A cirill feliratokkal pedig az üzletek tulajdonosai a szerb
hagyomá-nyokra akarják felhívni a figyel-met. Ebben egyesek sikeresebbek, mint például az az üzlet, ahol még a vállalkozás logójában is cirill fel-iratot lehet lelni, mások kevésbé, mint például az a cukrászda, amely cirill cégére alatt kínálatát latin betűkkel tüntette fel.
Külön csoportba soroltam azo-kat az informatív feliratoazo-kat, ame-lyekben a tevékenységre vonatkozó adatokat tűntetik fel a vállalkozók, s ezzel törvényes kötelezettségük-nek teszkötelezettségük-nek eleget. E feliratok
cím-zettjei nem a vevők, hanem az üzleteket járó ellenőrök, ezért kizárólag szerb nyelvűek, hiszen a törvénytisztelő gazdálkodó szervezetek jogkövető maga-tartásának megnyilvánulási formái.
A leírtak alapján egyértelmű, hogy a kereskedelmi szférában is a szerb nyelv dominál, méghozzá ennek latin írásmódjában. Ennek oka meglehető-sen nyilvánvaló – a kereskedők törekvése, hogy minél nagyobb számú vevőt csalogassanak üzleteikbe és ezzel is maximalizálják nyereségüket.