Az egyéb feliratok képezik a csoportosítás legnehezebben körülhatárolható egységét. Mégis, nem egyszerűen kizárásos alapon kerültek ebbe a csoportba a politikai tartalmú feliratok, az informatív tartalmú plakátok és feliratok, a falfirkák és az épületek kaputelefonjain található nevek. Ezek közös vonása, hogy mind civil vonatkozásúak, azaz a civil szférából származnak a kiállítóik vagy címzettjeik.
Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a 89%-ban szerbek lakta Újvidéken ezeknek a megjelöléseknek 91%-a szerb nyelvű. A maradék néhány százalé-kot főleg angol nyelvű graffitik, azaz falfirkák képezik (4 darab). Az egyet-len magyar felirat politikai jellegű: az egyik magyar politikai párt városi szervezetének névmegjelölése. Ez két szempontból is említésre méltó. Első-sorban a belevésett három felirat sorrendje miatt, amely eltér a tartományi
5. kép. Kereskedelmi objektumok reklámtáblái és cégérei
határozatban előírt sorrendtől.56 Elvárható, hogy egy, a magyar kisebbség helyzetéért harcoló politikai párt éljen szavatolt kisebbségi jogával, és nevét az ezt tartalmazó táblán a szerb nyelvű feliratok (cirill és latin írású) előtt tün-tesse fel.
Meg kell említeni, hogy a terepi kutatómunka egy hete alatt a tábla isme-retlen okokból eltűnt. Mégis, mivel egy táj térbeli nyelvhasználata dinami-kus és folyamatosan változásoknak van kitéve, a nyelvi tájképek kutatása egy adott pillanatképét képes bemutatni, ezért e tábla bekerült a kutatás szám-adatai közé (bár nincsen nagyobb kihatással ezekre).
A politikai és információs jellegű plakátok kizárólag szerb nyelvűek. Ten-denciájuk, hogy számukkal és gyakoriságukkal szennyezik a terület nyelvi tájképét. Kiindulva abból, hogy bármely címzett, aki előtt számtalan azo-nos plakát jelenik meg egymás mellett, csakis egyre fókuszál, a számadatok bemutatásakor ezek csak egyszer lettek számolva. Ezért, bár a Duna utcában az épületfalak és pannók57 tele vannak plakátokkal, ezek csak szórványosan kerültek be a kutatási eredményekbe.
56 Határozat a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának Vajdaság Autonóm Tartomány területén való hivatalos használatával kapcsolatos egyes kérdések részletezéséről, 6. sza-kasz, 3. bekezdés.
57 Itt: hirdetőtáblák.
6. kép. Egy politikai párt, a VMSZ táblája, melyen a magyar nyelv szerepel legfelül
Ilyen egynyelvűség mellett valódi értelemben nem lehet a különböző nyel-vek megoszlásáról beszélni, mégis érdemes megemlíteni a szerb írásmódok arányát. Az összes szerb nyelvű feliratból 30 latin írásmódú, a fennmaradó 24 pedig cirill. Míg a szurkolócsoportok falfirkái és a Szerbia területi integri-tásának Koszovó megvédésére buzdító plakátok a cirill írásmódot választják, az információs jellegű plakátok és a kisebb falfirkák latin betűsek.
Összegzés
Mindent figyelembe véve párhuzamot lehet vonni a hivatalos szférában alkal-mazott nyelvhasználat és a nem hivatalos személyek nyelvhasználata között Újvidéken.
A hivatalos aktusokban, az Alkotmányban és a törvényekben proklamálva van egy liberális, széleskörű nyelvi jogokat biztosító jogi környezet. A köz-társasági aktusok lehetőséget biztosítanak a kisebbségek által sűrűn lakott területek nyelvi topográfiájának megfelelő kialakítására, elsősorban a tarto-mányban és a határ menti területeken. Ahogyan haladunk lefelé az állami területigazgatás különböző szintjein, úgy válik a kisebbségek nyelvi jogai-nak gyakorlati alkalmazása egyre sokszínűbbé. Ennek tökéletes mutatója Vajdaság AT szabályozása, amelyben a legszámosabbak a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó rendelkezések. A kisebbségek nyelvhasználati jogai Vaj-daságban ugyan elvben megegyeznek a köztársasági szinten szavatolt nyelvi jogokkal, mégis ezek pontosabb körülhatárolásukból eredően megvalósít-hatóbbak és a bíróságok előtt könnyebben oltalmazhatók. Ezzel szemben, a 90%-ban többségi anyanyelvű Újvidék jogszabályaiban ugyanúgy szavatolja a kisebbségek nyelvi jogait, de ezt inkább a szerzett jogok doktrínájával össz-hangban, mintsem de facto. A tartományi hatáskörbe tartozó intézmények szigorúan betartják az előírásokat, ami a Duna utcát nyelvileg sokszínűbbé teszi. Viszont ez már kevésbé mondható el a városi hatáskörbe tartozó intéz-ményekről, amelyekre a szerb-angol kétnyelvűség jellemző. Amíg az utcatáb-lák egynyelvűsége nagyfokú jóindulattal talán elfogadható is lehetne, a város turistaszervezete az, amely e terén leginkább elmarasztalható. Nem megen-gedhető, hogy egy gazdag multikulturális múltra visszatekintő város turista-szervezete a központi sétálóutcára, mint amilyen a Duna utca, ráerőltessen egy szerb(cirill)-angol kétnyelvűséget, amennyiben ezzel leszegényíti a tér nyelvi tájképét a jogszabályok által elvárt szinthez képest.
A nem hivatalos nyelvhasználat tökéletesen tükrözi a város népességének összetételét. A kereskedők a lakosoknak szerbül, a turistáknak angolul kínál-ják árujukat és szolgáltatásaikat, míg a politikai propaganda a 90%-ban szerb-ajkú lakosságot igyekszik anyanyelvén megszólítani. A másnyelvű feliratok is ugyanúgy tükrözik a kisebbségek jelenlétét Újvidéken, bár ezek legnagyobb számban mégsem e városrészben tömörülnek. Ők különben a szerbet kör-nyezetnyelvként szinte anyanyelvi szinten beszélik, így a kisebbségi feliratok inkább a nemzeti identitás megőrzését szolgálják.
Összesítve elmondható, hogy a Duna utca nyelvi tájképének bemutatása nemcsak jó mutatója az egész város nyelvhasználatának és a különböző köz-igazgatási egységek viszonyulásának a kisebbségek nyelvi jogaihoz, hanem rávilágítanak egyes nyelvi és politikai folyamatokra, amelyek bár a járókelők szeme előtt játszódnak le, mégis szükséges a bemutatásuk más aspektusból is.
Emil LULIĆ
The Linguistic Landscape of a promenade in Novi Sad
Novi Sad (Нови Сад), the second largest city in Serbia and the centre of the Autonomous Province of Vojvodina is a distinctly multicultural area, which may attribute its linguistic variety to not only its geographical setting, but also its rich history. During the past century it was consecutively incorporated into several countries, survived several wars and became home to several ethnicities. All these factors have deeply impacted the demographic compound and the language of the city itself. A captivating example of this diversity is the Danube Street (Дунавска улица), one of the promenades of the city centre. Following the method conceived by Rodrigue Landry and Richard Bourhis, the study sums up all the sings visible along the full length of the Danube Street starting from the Jovan Jovanović Zmaj Street all down to the Danube river. Presentation of the language scenery is followed by the representation of legal background of language usage of Novi Sad, offering a more thorough and interdisciplinary landscape of the city as well as the promenade itself.