A vagyonrendelő halála

Vagyonrendelő halála a kétpólusú vagyonkezelés esetében a 6:326. § (1) bekez-désének d) pontja alapján megszünteti a szerződést, a már többször idézett 6:326.

§ (5) bekezdés pedig a vagyonrendelő halálára fő szabályként a szerződés meg nem szűnését, azaz a természetes személy vagyonrendelő halála esetén örök-léssel történő jogutódlást mondja ki. Ennek a szabálynak részben ellentmond,

7 1959. évi IV. törvény 481. §: „A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a) valamelyik fél a szerződést felmondja; b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve, ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; c) a megbízó cselekvőkép-telenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; d) a megbízás tárgytalanná válik.”

8 6:326. § (5) bek.: „A bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezett halálával vagy megszűnésével.”

9 Landi Balázs hívta fel a figyelmünket a Principles of European Trust Law VIII. cikk (2) bek.

b) pontjára ezzel kapcsolatban: „Art. VIII. (2) b) a trust terminate by virtue of there being n beneficiary and no person, whether or not then in existence, who can become a beneficiary in accordance with the terms of the trust.”

illetve azzal nincs összhangban a 6:325. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, amelynek egyik tényállási eleme akként rendelkezik, ha a vagyonrendelő meghal és a kezelt vagyonnak nincs másik vagyonrendelője, hiszen a halál után mindig van örökös, végső soron az állam. Ha a vagyonrendelő meghal, akkor jogutódlás van, végső során az állam a szükségképpeni örökös – ha a vagyonrendelő jogi személy, akkor annak jogutód nélküli megszűnése révén állhat elő ilyen eset.

De mit lehet örökölni a vagyonrendelő halála után? Mi képezi a hagyaték részét? A polgári törvénykönyv eredeti – módosítás előtti – szabálya szerint a vagyonrendelő halála nem szünteti meg a szerződést, így a vagyonrendelő személyében halálát követően az örökléssel jogutódlás áll be, az új vagyonren-delő pedig gyakorolhatja a szerződésből és a törvényből fakadó vagyonrenvagyonren-delői jogokat, így például – a teljesség igénye nélkül – másik vagyonkezelőt nevezhet ki [6:326. § (5) bek.], módosíthatja a kedvezményezettet (6:311. §), de magát a szerződést is módosíthatja közös megegyezéssel, pl. beiktatják a felek a va-gyonkezelés vagyonrendelő általi felmondásának jogát a szerződésbe, majd ezt követően az örökös-vagyonrendelő gyakorolja a felmondás jogát, és hozzájut a kezelt vagyonhoz.

Ugyanezt egyszerűbben is el tudja érni az örökös-vagyonrendelő: közös megegyezéssel meg is szüntetheti a vagyonkezelést. Azaz akár a vagyonhoz is hozzájuthat a vagyonrendelő halálát követően. Vajon öröklésnek minősül-e egy ilyen vagyonszerzés, vagy sem? Mi a különbség a kötelmi hagyomány és azon tényállás közt, hogy a vagyonrendelői pozícióban örökösként belépő személy a vagyonkezelés megszüntetésével hozzájut a kezelt vagyonhoz vagy annak egy részéhez? Az egyik egy követelés, a másik egy szerződési pozíció.

A vagyonhoz való hozzáférés mindkét esetben egy köztes ügyleten keresztül realizálódik. De vajon ezt a kezelt vagyont, amely formálisan nem a vagyon-rendelő tulajdonosa, a hagyatékhoz számítsuk? Az egyik megoldás az lehet, ha a bizalmi vagyonkezelést akként fogjuk fel, hogy a kezelt vagyon továbbra is a vagyonrendelő tulajdonát képezi, csak a rendelkezési jogot ruházta át szerződéses korlátokkal a vagyonkezelőre. Egy másik megközelítés, ha akként értelmezzük, hogy a vagyonrendelő halálával a kezelt vagyon nem öröklés révén jut az örökös-vagyonrendelőhöz, hanem a vagyonkezelési szerződés megszüntetése következményeként, azaz közvetetten, így a vagyonrendelő halála esetén az öröklés tárgya csak ez a vagyonkezelési szerződéses pozíció lesz. Ez a szerződéses pozíció a hagyatékba sorolandó, ennek pénzbeli értéke is meghatározható.

Mivel a vagyonkezelési szerződést érintő szerződésmódosításához vagy megszüntetéséhez nem szükséges a kedvezményezett hozzájárulása, az ő jogai nem védettek ebben az esetben. A 6:136. § alapján a kedvezményezett nem szerződő fél, hanem csak a szolgáltatás jogosultja, a teljesítést illetően vannak csak jogai, de nem a teljes szerződésre vonatkozóan, és ezen szabályokon túlmenően a bizalmi vagyonkezelés törvényi rendelkezései sem tartalmaznak többlet jogokat. A 6:314. §-a is csak annyit mond ki, hogy a kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a vagyonkezelőtől a kezelt vagyon és annak hasz-nai kiadását. A ʻkiadási’ jog megnyíltának feltételeit a szerződés határozza meg, de a kedvezményezett nem szerződő fél. Ez a jog addig gyakorolható, amíg van szerződés, de annak megszűnése után már nem.

A 6:325. § (2) bekezdésének a szabálya is abban erősít meg minket, hogy a kedvezményezettnek csak kivételes esetben van joga a szerződést illetően:

„Ha a vagyonrendelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, és a kezelt vagyonnak nincs másik vagyonrendelője, a vagyonkezelőt a megbízatásból a kedvezményezett kérelmére a bíróság másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett visszahívhatja, ha a vagyonkezelő súlyosan megszegte a szerződést.”

Másik vagyonkezelő kijelölését kérheti a bíróságtól a vagyonkezelő súlyos szer-ződésszegése esetén, ha már nincs vagyonrendelő és jogutóda sincs (amit csak jogi személy esetében lehet elképzelni, mert természetes személyek esetében az állam „szükségképpeni törvényes örökös” – 7:74. §).

A polgári törvénykönyv legutóbbi, 2017-es módosítása új rendelkezést ikta-tott be a 6:325. §-ba, annak (4) bekezdéseként:¹⁰

„A vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére a szerződésben kijelölheti a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő kö-telezettségek teljesítésére köteles személyt. A kijelölésnek a vagyonkezelőhöz intézett nyilatkozattal történő elfogadása esetén a kijelölt személyt a vagyonrendelő jogai és kötelezett-ségei illetik meg, illetve terhelik abban a körben, amelyben a szerződés e jogait és kötelezettségeit nem korlátozta.”

Amint láttuk, a Ptk. eredeti szövegében a vagyonrendelői pozícióban, a kivételektől eltekintve, öröklés útján jogutódlás állhatott be – ezt módosította a jogalkotó arra, hogy jogutódlás történhet akként is, hogy magában a

vagyon-10 2017. évi LXI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

kezelési szerződésben jelölik ki a vagyonrendelői jogutódot. Ez a kijelölési jog hasonlít az alapítványi jogban ismert tényállással [ld. 3:394. § (1) bek.].

Ettől még az öröklés szabályai szerint a vagyonrendelő végrendeletben vagy akár öröklési szerződésben is gyakorolhatja azon jogát, hogy halála esetére örököst vagy hagyományost nevez meg a vagyonrendelői jogokra. A polgári törvénykönyv módosítása ennek csak további eseteként értelmezhető, de a va-gyonrendelői jogutód kijelölésének esetében a végrendelkezés alaki szabályait nem kell betartani. Persze egyes jogviták már előre láthatók. Nem lehet kizárni, hogy az örökös megtámadhassa akár még a vagyonrendelő életében, akár a vagyonrendelő halálát követően egy ilyen kijelölés érvényességét.