Ukrajna 1991. augusztus 21-én deklarálta függetlenségét. Oktatáspolitikáját a kezdeti években az ukrán oktatásügyi dolgozók I. kongresszusán meghatározott irányelvekben fektették le. Legfőbb stratégiaként az ukrán nemzeti oktatás megszervezését és az állami monopólium megszüntetését tűzték ki célul az elbukó szovjet oktatási rendszer romjain,
1 A tanulmányt a Kárpátaljai Magyar Főiskolán és az Ungvári Nemzeti Egyetemen végzett kutatások alapján készítettem.
Ezúttal szeretném megköszönni tútoromnak, dr. Orosz Ildikónak, a munkámhoz nyújtott segítségét .
2 Több felsőoktatással kapcsolatos tanulmány is született az elmúlt években, főleg a KMF gondozásában. A tanulmányok főként a változó oktatási helyzetet elemezték. Készült egy-két munkaerő-piaci elemzés is, jórészt nagyobb elemzések részeként. A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti összefüggéseket feltáró munkáról azonban nincs tudomásunk. Ld: Orosz, 2005: 100-137.
vagy Orosz, 2007: 6. fejezet vagy Orosz, 1995.
s főbb pontjait az „Az oktatás állami-nemzeti programja. Ukrajna a XXI. században”
alapdokumentum rögzítette.3 Az 1996-ban elfogadott ukrán alkotmányban az oktatási törvények alapját az USSZK 1991. május 23-i törvénye és a lefektetett alapdokumentum adta.4
Az ukrán Oktatási és Kulturális Minisztérium 1997. május 14-én, egy Csernyivciben rendezett oktatási konferencián bejelentette tervezetét a „polikulturális oktatásról”, mely nagy tiltakozásokat váltott ki a nemzetiségi intézmények és diákok részéről. Eszerint a nemzetiségi iskolák anyanyelvi oktatása az óvodai képzésre és az elemi iskolákra szorult volna vissza, majd ötödik osztálytól a teljes képzés ukrán nyelven történt volna, s a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára kötelezővé tették volna az ukrán nyelv és irodalom felvételit. A tervezet fő célja az egységes ukrán nemzeti mentalitás kialakítása volt, de a heves tiltakozásoknak köszönhetően végül is a törvénytervezet nem került napirendre (bár egyes pontjai, mint az ukrán nyelv és irodalom felvételi, megvalósultak).
2001. október 7–9. között tartották Kijevben az ukrajnai oktatási dolgozók II. kongresszusát, ahol elfogadták az ukrán oktatás fejlődését meghatározó új alapdokumentumot, „Az oktatás fejlesztésének nemzeti doktrínájá”-t, melyet az államelnök 2002. április 17-én hagyott jóvá.5 Ebben kijelentik, hogy az oktatás az alapja az ukrán állam, nemzet és társadalom létezésének; állást foglaltak az oktatás nemzeti jellegének erősítése és az élethosszig való tanulás, a falusi iskolák fejlesztése, illetőleg az iskolák felszereltségének mielőbbi javítása mellett. A dokumentum szerint a nemzeti nevelést az oktatás minden szintjén meg kell valósítani. Stratégiai feladatként kezelik, hogy az ukrán diplomát elismerjék a világ országaiban, hogy az ukrán oktatás Európa és a világ oktatásának szerves részévé váljon.
Az 1990-es években, a sok újítás mellett, alapjaiban a szovjet típusú oktatási rendszer maradt fenn, mely lényegesen eltért az Európában hagyományos struktúráktól, s a változások megkezdése egy ideig igen vontatottan haladt. 2004-ben, leginkább a politikai változások következtében, új lendületet kapott a felsőoktatás átalakítása, egyre határozottabbá vált a törekvés a Bolognai-folyamat elindítására. Az Ukrajnai Oktatási és Tudományos Minisztérium már 2004. szeptember 28-ára kidolgozta irányelveit, a dokumentum címe „Ukrajna Felsőoktatásának Modernizációja és a bolognai-folyamat”
volt.6 Hivatalosan 2005. május 19-én, a Bergenben tartott Európai Oktatási Miniszterek konferenciáján csatlakozott az ország a bolognai-folyamathoz, vállalva a változások bevezetését 2010-ig. Kísérleti egyetemeken már 2004-ben bevezették a kreditrendszert, teljesen azonban a mai napig nem terjedt el.
3 Gyerzsavna nacionalyna programa „Oszvita”. Ukrajina XXI sztolittya, 1992:
4 Ld.: http://www.rada,gov.ua/const/conengk.html, 2, fejezet, 24, cikkely 5 347/2002-es elnöki rendelet
6 Modernizacija vöscsoji oszvito Ukrajino i bolonszkij processz, ld: http://www.bologna-bergen2005.no/b/Board_
Meetings/040614_Dublin/040513-14_Kiev_Recommendations.pdf
2007-ben komoly előrelépések történtek, a kiadott irányelv több pontját is sikerült valóra váltani. A 2007. december 25-i rendelet kötelező jelleggel bevezette az ukrán felsőoktatásba az egységes tesztrendszert, mely egységes, a felhasználási időpontig titkosított feladatsorokat tartalmaz, s az összes középfokú oktatásban végzős diák egyszerre töltheti ki. Az így letett érettségi egyben felvételi vizsgának is számít, a diák ugyanazzal az eredménnyel több egyetemre is pályázhat. Az új oktatási rendelet azonban megfeledkezik a nemzetiségi diákok jogainak biztosításáról.7
A rendelet határozottan az ukrán nyelven leadott tesztek mellett áll ki, tudomást sem véve az ukrán alkotmányban lefektetett nemzetiségi jogokról. A tesztek értékelésénél így (többek közt) a magyar anyanyelvű diákok igen nagy hátrányt szenvednek, hiszen a magyarul tanult szaktantárgyat az államnyelven kell prezentálniuk, melynek oktatása a nem megfelelő feltételek és az előirányzott tanterv következtében elégtelen. A felmérés ily módon nem a valós tudást, hanem az ukrán nyelvtudást méri. Gyenge nyelvtudás miatt az igen tehetséges diákok is eleshetnek a továbbtanulástól: aki a 12 pontos rendszerben nem éri el a 4 pontot, vagy az újonnan bevezetett 200 pontos rendszer szerint a 124-et, az nem nyújthatja be jelentkezését egyik felsőoktatási intézménybe sem.
Ukrajnában a gyorsan változó oktatási rendszernek a mai napig számos hiányossága van, melyek megváltoztatásával alig vagy sikertelenül foglalkoztak. A felsőfokú oktatás szerkezete bonyolultabb az európai normánál, körülbelül ötször annyi szakot lehet választani. A különféle diplomák közötti különbségek nem teljesen tisztázottak: a
’szpecialiszt’ és magiszter szint teljesen összefolyik, képzésük és elismertségük is igen hasonló. A III-IV. fokozatú intézmények által kiadott háromféle diplomát célszerűbb lenne kétfélére, a baccalaureus (BC) és magiszter (MA) fokozatra csökkenteni. Ennek legfőbb akadálya az egyetemek tiltakozása, felsőoktatási tekintélyük megvédésének érdekében.
A felsőoktatás képzési kínálata és a munkaerő-piaci viszonyok között a 90-es évektől kezdve egyre inkább kinyíló rés helyreigazítása igen kívánatos volna mind a III-IV.
fokozatú intézményeknél, mind a jóval kevesebb figyelmet kapó, alacsonyabb minősítésű felsőoktatásban is. A gazdasági válság idején az oktatásban elmélyülő korrupciót a próbálkozások ellenére sem sikerült visszaszorítani. A falusi értelmiség kineveléséhez igen nagy előnyt jelentene egy ilyen irányba mutató kvótarendszer kidolgozása. A félévek 17-18 hetesek, igen megterhelő óraszámban, így a diákoknak meglehetősen kevés idejük jut saját kutatások elvégzésére. Ennek legfőbb oka, hogy a felsőoktatási intézmények óraterveinek jelentős hányadát, akár harmadát is, minden szak esetében általánosan művelő tárgyak teszik ki.
A külföldi diplomák elismertetése Ukrajnában, még a nemzetközi hírű egyetemek által kiadott oklevelek esetében is, igen nehéz. (Az egységes honosítási eljárás szerint a kérelmezőnek be kell nyújtani a dolgozatát ukrán nyelven, a védés előtti és a védés utáni publikációk másolatát, a diplomák és mellékleteik hitelesített fordítását az Állami
7 Nakaz MON Ukrajini N 1172, vid 25.12 2007. Pro zatverdzsennya Umod prijomu do viscsih navccsalynih zaklagyiv Ukrajini.
www.mon.gov.ua
Legfelsőbb Attesztációs Bizottsághoz. A Bizottság a dokumentumcsomagot kiadja véleményezésre két független szakértőnek és ha azok opponensi véleménye pozitív, a Bizottság által kijelölt valamely ukrajnai egyetem Doktori Tanácsa előtt meg kell védeni.
A kijelölt Tanács lebonyolítja az eljárást, melyen általában a kérelmezőnek is meg kell jelenni, megtartja védőbeszédét majd válaszol az opponensek és a tanács tagjai által felvetett kérdésekre, utána – titkos szavazással – pozitív döntés esetén megítélik számára a tudományok kandidátusa fokozatot, melyet már az adott Doktori Tanács adományoz.)
Az ukrajnai felsőoktatás szerkezete tehát jelentősen eltér az európai struktúráktól.
Az ukrajnai felsőoktatási intézményeket négy fokozatra osztják. Felsőfokú intézményeknek számítanak a különböző képzők, technikumok, college-ok, főiskolák, konzervatóriumok, akadémiák, egyetemek. Ez azt jelenti, hogy a korábban középfokú szakképzés intézményei is felsőfokú rangot kaptak, lényegesen megnövelve a hasonló típusú intézmények számát.8
Az I. fokozatba akkreditált felsőfokú intézmények közé tartoznak a technikumok és a szakiskolák. Ezekbe az érettségi letétele után lehet jelentkezni, de az úgynevezett „nem teljes középfokú” végzettséget megszerzők – a 9 éves „alapiskolát” sikeresen elvégzők – szintén beiratkozhatnak. Ez esetben a végzősök a diplomával együtt az érettségit is megkapják. Az intézmények úgynevezett ’molodsij szpecialiszt’ (’ifjú szakember’) diploma kiadására jogosultak. Az I. fokozatba tartozó intézményekben a képzési idő legalább két év. A II. fokozatú intézmények közé a college-ok és más hasonló jellegű intézmények tartoznak, melyek ’molodsij szpecialiszt’ és BC diplomát adnak. Ide szintén lehet felvételizni a kilencedik osztály elvégzése után, de az ilyen esetben csak ’molodsij szpecialiszt’ diploma adható. A képzési idő általában 2-3 év. A III. fokozatú felsőfokú tanintézményekben (főiskolák, egyetemek, akadémiák, konzervatóriumok stb.) BC és
’szpecialiszt’ típusú diploma kiadását biztosítják, de egyes helyeken, bizonyos szakokon MA minősítés is elérhető. A diplomák megszerzéséhez 4, illetve 5 év szükséges. A IV.
akkreditációs fokozatú intézmények – egyetemek – az összes eddig említett diploma kiadására jogosultak. Teljes képzésben való részvétel esetén MA minősítést kapnak a végzősök. A III–IV. fokozatnál már elengedhetetlen feltétel az érettségi megléte. Szakoktól függően 4–6 év a képzés ideje.
Kárpátalján a felsoroltak közül mindegyik típusú felsőoktatási intézmény megtalálható. Azoknak az intézményeknek, illetve szakoknak a száma, ahol magyar nyelven, vagy részben magyar nyelven tanítanak, természetesen igen csekély. Az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatást gyakorlatilag egyedül a KMF jelenti. Az I-II. fokozatba tartozó, magyar nyelvű oktatást is biztosító intézmények közé a Munkácsi Tanítóképző, a Beregszászi 11. sz. Szakközépiskola, a Kárpátaljai Állami Bázis Egészségügyi College, a Munkácsi Állami Agrár College, a Beregszászi Egészségügyi College, az Ungvári Közművelődési Szakiskola, a Zádor Dezső Ungvári Állami Zeneművészeti Szakiskola, az Erdélyi Béla Művészeti Iskola, a Munkácsi Kereskedelmi Szakiskola,valamint a Kárpátaljai
8 Az ukrajnai felsőoktatás szerkezetéről ld.: Orosz, 2005: 54-66.
Gépészeti Technikum sorolható. A III-IV. fokozatú, magyar nyelvű oktatást (is) biztosító kárpátaljai intézmények közé a KMF, az UNE és a Munkácsi Humán Pedagógiai Főiskola (tovább: MHPF) tartozik.