Az 1989-es rendszerváltás hatására a többi közép-kelet-európai országokhoz hasonlóan a munkaerőpiacon teljesen új viszonyok jelentek meg. Szlovákia megalakulását követően, a
29 Az Oktatásügyi Minisztérium információs oldala, www.infovek.sk
Mečiar-korszak idején, a gazdasági kérdések többnyire a háttérben maradtak, a gazdasági deficit emellett demokratikus deficittel is párosult. A legnagyobb munkahely-teremtő cégek (autógyárak, pénzügyintézetek) a 2004-es EU csatlakozást követően „vonultak be”
az országba gyors gazdasági növekedést, növekvő foglalkoztatottságot eredményezve.
A csatlakozás mellett az átfogó strukturális reformok (érintették az adózási rendszert, a szociális támogatási rendszert, a nyugdíjrendszert) segítették az ország versenyképessé-gének növelését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a külföldi befektetéseknek köszönhetően a munkaerőpiacon jelentős változást hozott. A regisztrált munkanélküliek száma fokozatosan csökken, miközben nő a foglalkoztatottsági ráta. A munkanélküliség struktúráját és a munkaerőhiányt jelölte meg a szlovák munkaerőpiac aktuális kihívásának a Munka- Szociális és Családügyi Központi Hivatal egy munkatársa.30
A magyarok által lakott déli régió munkaerő-piaci helyzetére nem lehet általánosságokat mondani, ugyanis a Délnyugat-Szlovákiától Délkelet-Szlovákiáig terjedő területen jelentős gazdasági-társadalmi különbségeket tapasztalhatunk, nyugatról kelet felé tartva negatív tendenciákat mutatva.
Ha megnézzük a felkínált munkahelyek szakágazatok szerinti összetételét (ld. 5.
táblázat) azt láthatjuk, hogy az ipari szektorban van a legnagyobb munkaerőhiány. Ez a táblázat csupán a munkaügyi hivatalokban bejelentett álláslehetőségeket mutatja, tehát nemcsak a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeket foglalja magában. Mégis kiemelkedőek azok az ágazatok, a mezőgazdasági, erdészeti és halászati területen és az oktatásban, melyek a felsőoktatási intézményekben folyó túlképzéssel függnek össze.
Gyakran fogalmazódnak meg olyan vélemények, miszerint a felsőoktatás képzési kínálatának alakításában a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásnak kellene meghatározó szerepet játszania. A fejlett országok ez irányú törekvései, pl. a munkaerő-piaci prognózisok bevonásával, nem értek el jelentős sikereket. A bizonyos szakmák iránti megnövekedett keresletet az államilag finanszírozott helyek számának meghatározásával lehet befolyásolni, a magánúton történő továbbtanulás szabályozására azonban már nincsenek eszközök, ott a kereslet határozza meg a kínálatot, mely kereslet gyakran nem számol a munkaerő-piaci igényekkel, inkább a személyes érdeklődés, az önfejlesztés a domináns. S mivel a szlovákiai felsőoktatás is normatív alapú fejkvótás finanszírozású, ezért a keresletnek nagy a kínálatszabályzó szerepe. Szlovákiában ezen a téren nem készültek közép- és hosszútávú munkaerő-piaci prognózisok. A munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés a képzés oldaláról időigényes. A felsőfokú képzésben az újabb szakok bevezetéséhez általában 4-5 évre van szükség, ami a szakok iránt érdeklődők munkarőpiacon való megjelenését késlelteti. A teljes mértékű összhang megteremtése a gyorsan változó kereslet miatt nehezen kivitelezhető, a kereslet és kínálat jobbára csak közeledhet egymáshoz. A piaci igényekhez legrugalmasabban az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés tud alkalmazkodni, azonban a szlovákiai magyar felnőttoktatás a felsőoktatásnál is sokkal fejletlenebb.
30 2007. június 5-6-i szemináriumi dokumentáció anyaga A munkaerő-piaci változások és tendenciák a 2004-es és 2007-es EU-bővítések vonatkozásában témában, www.expak.at/pdf/expak1188223814.pdf. (Letöltés ideje: 2008-03-23)
Az OECD oktatási igazgatóságának éves kiadványában a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetével összefüggésében több megállapítást tesz:
– az OECD-országokban a diplomások száma folyamatosan növekszik, ami egyelőre nem rontja az elhelyezkedési esélyeiket,
– mindenhol nagyobb előnnyel rendelkeznek az alacsonyabb végzettségűekkel szemben,
– a felsőoktatási képzés kínálatának bővülése nem hozta magával a diplomák elértéktelenedését.31
A munkaadói oldalról megfogalmazott érvek a pályakezdőkkel és azon belül a diplomásokkal szemben is legfőképp a gyakorlat hiánya. A szlovák kormány már 2000-ben felismerte a pályakezdők ebből fakadó nehézségeit. Egyéves szakmai gyakorlati programot indított a frissen végzettek számára (középiskolát és egyetemet végzettek számára egyaránt), hogy megteremtse a lehetőséget szakmai tapasztalat megszerzésére főként azért, hogy a munkafeltételek között gyakran szereplő legalább egyéves gyakorlatnak meg tudjanak felelni. A kormány, a munkanélküli segélyen felüli anyagi kiegészítésként, 1 000 koronás támogatásban részesítette a munkanélküli pályakezdőket, foglalkoztatókat és a gyakornokokat is. A támogatás azonban nem hozta magával a pályakezdők magas számú foglalkoztatását.
A diplomások munkaerő-piaci érvényesülését nehezítő gyakorlat-orientálatlanság a szlovákiai egyetemek elméleti tudásátadására történő összpontosításának következménye.
A felsőfokú diplomával rendelkezők munkaerő-piaci előnyei nem csupán a magasabb képzettségi szintből fakadnak. A szaktudáson túl egyéb, az egyetemi évek alatt megszerzett kompetenciák is növelik piaci értéküket. Az idegen nyelvtudás, a magasabb szintű számítógépes ismeretek, diákmobilitási programok tapasztalatai (pl. részképzés, vagy önkéntes munka), valamint azok a kézségek, melyek az egyetemi képzés szocializációjából következ(het)nek. A feltételes mód nem véletlen, hiszen a személyes kompetenciák egyéni készségek, hozzáállás, motiváció eredményei. A munkaadók által elvárt képességek, mint pl. a csoportos munka, a jó kommunikációs készség, alkalmazkodóképesség, általában az egyetem által közvetlenül nem átadhatók. Az egyetemi évek szocializációs hatásai viszont fejlesztik ezeket a képességeket.
A munkaerőpiac nemzetközivé válása, különösen az Európai Unióhoz való csatla-kozás után érezhetővé vált Szlovákiában. A multinacionális cégek hatására egységesülnek az elvárások, a munkakövetelmények. A felsőoktatás a nemzetközi munkakultúrához való igazodást úgy tudja segíteni, ha képzési programját általános tartalommal is megtölti.32
31 http://www.oecd.org/dataoecd/21/33/39316665.pdf. (Leolvasás ideje: 2008-04-01) 32 Fábri, 2003: 264.