Magyarország a vándormozgalmak tekintetében kisebb részben kibocsátó, nagyobb részben azonban célországként jellemezhető. Számunkra a befogadó célországot érdemes bővebben elemezni. Az országba évente átlagosan 18 000 külföldi érkezik bevándorlóként, megközelítőleg egyharmaduk pedig állampolgárságot is szerez később Magyarországon.
Az országba történő bevándorlás irányai és főbb okai három csoportba rendezhetők. Az elsőbe azok a bevándorlók tartoznak, akik azért választják Magyarországot, mert a globális gazdasági mozgások miatt ők maguk is elmozdulásra kényszerülnek. Ide tartoznak azok a bevándorló csoportok, akik egzisztenciálisan új lehetőséget látnak a Magyarországon megtelepedő multinacionális vállalatokban, s azt szeretnék kihasználni. Ebbe a csoportba főleg az Európai Unió országaiból, Japánból és az Egyesült Államokból érkezők tartoznak.
A második csoportba tehetők azok, akik Magyarországot azon oknál fogva választják, mert sokkal kedvezőbb feltételeket nyújtó államnak tartják, mint azt, ahol éltek. Ide sorolhatók az ázsiai és afrikai országokból származók. Magyarország esetén elkülöníthetünk egy harmadik csoportot is, melynek megléte akár magyar sajátosságnak is tekinthető, jóllehet a határmenti kisebbségekkel rendelkező összes többi európai államban is megfigyelhető.
Ebbe a csoportba azok a bevándorlók kerülhetnek, akik Magyarországgal szomszédos országokból érkeznek és az ottani magyar közösségekből származnak. A migráció háttere, motivációja az ő esetükben is nagyon összetett. Mégis kiemelhető a „szabadon magyarként élni”-vágy megvalósítása. Ebbe a csoportba tartozik természetesen Ukrajna is, és azon belül a kárpátaljai magyar migránsok.
2005-ben a Magyarországon élő külföldiek közül a legtöbben az európai államokból származnak. Arányukat és számukat tekintve a legtöbb bevándorló Magyarországra 2005-ben Romániából, Ukrajnából és Jugoszláviából érkezett. A bevándorlók összetételét vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarország esetén a migránsok kétharmada azokból a szomszédos országokból érkezett, ahol jelentős magyar kisebbség él. Ukrajna esetében azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a Magyarországra települt személyeknek csupán 55%-a származik Kárpátaljáról, és azok közt is csupán 70%-ának anyanyelve a magyar.11
Magyarországra a szomszéd országokból érkező bevándorlók számának változását a 1. táblázat szemlélteti.12 Az elmúlt tizenöt évben a szomszéd országokból való áttelepülés
10 A tanulmányhoz kapcsolódó kutatómunka folytatása több szempont miatt is fontos lenne. A strukturált interjúk számának növelésével, az eredmények és következtetések valószínűleg jóval megalapozottabbak lehetnének.
11 Idegenrendészeti statisztikák. BÁH statisztikai kiadványfüzete, 2007. Speciális adatokra vonatkozó saját adatkérés.
12 Magyarországgal határos országok közül csak Romániát, Jugoszláviát, Szlovákiát és Ukrajnát értve alatta. Mivel az említett országokból meghatározó a bevándorlók száma.
megszakítatlan folyamatként értékelhető. Az egyes országokból Magyarország irányába történő migráció sajátosságai viszont érdekes képet festenek. A bevándorlók száma 2000-ig rohamosan növekedett, azt követően mérséklődött. Jugoszlávia, Szlovákia és Ukrajna esetén vissza is esett. Az első két ország esetében a Magyarországon tartózkodók viszonyszáma is csökkent. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon már állampolgárságot kapott személyek folyamatosan kikerülnek ebből az összesítésből. Más összefüggésben viszont éppen ők azok, akik a migrációkutatásban a legfontosabb szegmensnek számítanak. Hiszen ez az a csoport, amely elérte az áttelepülés utolsó fázisát. Ismételt elmozdulásuk ezért már egy másik ország népmozgalmi eseményvizsgálatához tartozik. A Magyarországon állampolgárságot kapott, a szomszéd országokból származók száma is folyamatosan változik. A leginkább szembetűnő, hogy a Romániából származó, magyar állampolgárságot kapott személyek száma jelentősen csökkent. Ukrajna esetében ez a mutató meglehetősen kiegyensúlyozottan alakul.
A bevándorlás, de még inkább a területelhagyás viszonylatában nem lényegtelen kérdés a migrációban résztvevők korösszetétele. Amennyiben egy területről tartósan a fiatal korcsoport vándorol el, akkor a helyi társadalom folyamatosan veszít önmaga megújításának potenciáljából, s ennél fogva öregedő, csökkenő lélekszámú közösséggé válik. Az Ukrajnát elhagyók és Magyarországra telepedők korösszetételét mutatja a 2.
táblázat. Az ötödik korcsoport intervallumszélei sajnos nem esnek egybe a kívánt 35 évvel, ezért ennek a csoportnak az értékeit rendre feleztem az attól fiatalabb (általam fiatalnak nevezett ) és az idősebb korosztály között. A 2005-ben Magyarországra érkezett ukrán állampolgárságú személyek száma korosztályok szerint azt mutatta, hogy a fiatalok kétszer többen voltak: 1 176, illetve 637 fő. Jelentős különbség mutatkozik a tartózkodási engedélyt kapott személyek korcsoport szerinti számát illetően is. A tendencia szintén az előző arányt közelíti: 2 301 fiatal személy, illetve 1 340 más korcsoporthoz tartozó személy nyert tartózkodási engedélyt. Ezzel szemben a letelepedési engedélyt és állampolgárságot kapott személyek közt a számok közelítően megegyeznek, jóllehet itt is a fiatal korcsoporthoz tartozók száma a nagyobb. Ennek oka abban keresendő, hogy a letelepedési engedély- és állampolgárság megszerzése a fiatal korcsoport számára kedvezőbb időbeli alakulású folyamat.
Az Ukrajnából Magyarországra bevándorlók az ország régiói közül legnagyobb számban az Észak-alföldi Régiót választották: 36%-uk ebbe a régióba települt. Csak második helyen van a Közép-magyarországi Régió13. Ennek oka, a migrációban résztvevők csoportosításánál már említett területi közelség.
Ukrajnából az Észak-alföldi Régióba érkezettek 75%-a Kárpátaljáról származott.
Közülük 75% magyar anyanyelvű személy volt. A Régióban letelepedett személyek 72%-a valamilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezett vagy felsőfokú tanulmányokat folytatott.
Ezek a statisztikai eredmények az Észak-alföldi Régióban letelepedett és Ukrajnából származó személyek számához illeszkedő reprezentatív minta alapján születtek.
13 Ide tartozik természetesen Budapest is.
A MAGYARORSZÁGRA BEVÁNDORLÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK 1990–2005
Állampolgárság A belépés éve
1990 1995 2000 2005
Jugoszláv 426 1301 1777 1107
Román 29 617 5101 8894 10981
Szlovák - 233 1034 489
Ukrajna - 1324 2427 1813
MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK 1995–2005
Állampolgárság A belépés éve
1995 2000 2005
Jugoszláv 15297 15571 13643
Román 68439 57757 67529
Szlovák 231 1717 1225
Ukrán 3501 11016 13933
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK 1993–2005
Eredeti állampolgárság
A belépés éve
1993 1995 2000 2005
Jugoszláv 223 885 1079 537
Román 7381 7469 2988 3600
Szlovák 39 119 135 141
Ukrán 258 597 586 553
1. táblázat A bevándorlók számának változása (Forrás: KSHa)
Magyarországon az Ukrajnából származó és 2005-ben az országban tartózkodó személyek száma 13 933 fő volt. Ebből Kárpátaljáról 7 202 személy települt Magyarországra.
A kárpátaljai magyar kisebbségi közösség száma az utolsó két népszámlálás közt 4 195 fővel csökkent.14 Amennyiben összehasonlítjuk a kárpátaljai magyar elvándorlók 4 200 körülire becsült számát, az előbbiekben jelzettel, a két adatot egymással megfeleltethetőnek tarthatjuk. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a kárpátaljai magyar fogyást mutató adat az 1991-es és a 2001-es népszámlálási adatok különbözete, a magyarországi bevándorlási számok viszont a 2005-ig terjedő folyamat értékét mutatják. Vagyis célszerű
14 „Kárpátalja lakosságának a száma 1989 és 2001 között alig változott, 1 252 288-ról 1 254 614-re, 2 326 fővel, 0,2 %-kal emelkedett. Az 1990-es évek végéig a születések száma magasabb volt, mint az elhalálozásoké. Az ezredforduló környékén váltotta fel fogyás a természetes szaporodást. A lakosság száma 1995 óta csökken, mivel a kivándorlási többlet magasabb a természetes szaporodás értékénél. A kárpátaljai magyarok száma kismértékben, 155 711-ről 151 516-ra, 4 195 fővel, 2,7 %-kal csökkent. A magyarok aránya a megyén belül 12,5 %-ról 12,1 %-ra apadt.” Gyurgyík, 2005: 134.
megnézni az adott népszámlálási évtizedre vonatkozó migrációs adatot is. A szóban forgó évtizedben a kárpátaljai magyar közösségből kivándoroltak Magyarországon regisztrált adatai szerint 4 241 fő települt át.
MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK RÉGIÓK SZERINT, 2005
Közép-Magyarország 4 649
Közép-Dunántúl 790
Nyugat-Dunántúl 618
Dél-Dunántúl 520
Észak-Magyarország 1 014
Észak-Alföld 4 823
Dél-Alföld 682
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK RÉGIÓK SZERINT, 2005
Közép-Magyarország 137
Közép-Dunántúl 42
Nyugat-Dunántúl 20
Dél-Dunántúl 24
Észak-Magyarország 61
Észak-Alföld 248
Dél-Alföld 21
2. táblázat Ukrajnai bevándorlók száma Magyarországon. (Forrás: KSHa)
A kárpátaljai elvándorlás számszerűsítésének két oldalról való vizsgálata véleményem szerint azért kiemelkedően fontos, mert ezzel megduplázódik a relevancia értéke. A magyar kisebbség számának csökkenése Magyarország javára az 1991–2001 közötti időszakban 2,8%. Bár az utóbbi években ez a tendencia mérséklődni látszik, mert az 1995–2005 közötti periódusban a magyarországi irányú migrációs veszteség 2,4%-ra csökkent.