Az utolsó kérdésblokkban a továbbtanulás tényezőiről kérdeztük az interjúalanyokat.
Három csoport körvonalazódik az erre a kérdésre adott válaszok szerint. Egyrészt azok, akik a munka mellett mesteri vagy doktori programokba iratkoztak be, többnyire a munkának és/vagy a végzettségnek megfelelő, esetleg azzal rokon szakon, specializációban tanulnak. A munka mellett továbbtanulók több problémába, nehézségbe ütköznek, ugyanis valamennyiüknek az ország más városaiba, esetleg külföldre kell járni. A munka többnyire összeegyeztethető az egyes képzésekkel; problémák a távolságok, a tandíj, az utazási költségek, a családi tényezők mentén jelentkeznek.
„Nagyon nehéz a kettőt egyeztetni... fizikailag és szellemileg is nagyon megterhelő, a fizikai távolság miatt is... a tanulási idő viszont felemészti a szabadságom jelentős részét is. Áldozatokkal jár, de szeretem, amit tanulok.” (B.B.); „Főleg anyagi kihívásokkal kell szembenéznem, ugyanis nem kaptam ösztöndíjat, így nagyon nehéz, tandíj, utazás, egyéb költségek elég nagyra rúgnak.” (E.Cs.)
A másik csoportba a munkahelyi képzésekben – többnyire kötelező módon – résztvevőket sorolhatjuk, akik jelzésük szerint ezeket a képzéseket több szempontból is hasznosnak és érdekesnek értékelik. „Nagyon jó lehetőség volt ez a munkahelyi képzés, mert nem kellett külön megfizetnem, és a munkaidővel is egyeztethető volt, és egyébként is sok mindent tanultam belőle, amit nap mint nap használok.” (J.G.)
Végül pedig külön csoportba sorolhatók azok, akik még nem jelentkeztek továbbtanulni, diplomázás után; képzésekben még nem vettek részt. Ezek körében is kiemelkednek azok, akik gondolkodnak, illetve már konkrét elképzelésekkel rendelkeznek a továbbtanulásukat illetően. Többen is online mesteri képzésekben, illetve a munka szempontjából könnyen megvalósítható, és az érdeklődéseknek megfelelő továbbtanulási formákban gondolkodnak.
„Gondolkodom rajta, de még eddig nem volt lehetőségem, sem anyagi, sem energiám, hogy elkezdjem... az online jobb volna, mert a munkámat is tudnám mellette végezni...” (I.A.); „Szociológia mesterin gondolkoztam,
a munkám hozná is a témát, a kutatás részét nagyon könnyen meg tudnám oldani, csak kérdés, hogy a képzésben a hiányzás miként megoldható.”
(K.V.)
Minimális azoknak a száma, akik a munkavállalás után, azzal egyidejűleg a munka tartalma és szükségletei miatt lettek „kénytelenek” továbbtanulni, képezni magukat adott speciális területen, hogy hosszabb távon is abban a munkakörben maradhassanak. Ez az eredmény jelzi tulajdonképpen azt a jelenséget, miszerint kevesen vannak a vizsgálati csoportban egyelőre azok, akik az adott munka szempontjából még nem megfelelően képzettek.
„Még mielőtt befejeztem volna az egyetemet, létrejött az intézmény, és már akkor tudtam, hogy itt lesz számomra egy állás. Aztán mikor az államvizsga után mindjárt felvettek, két hónap után – ősszel – be is iratkoztam látogatás nélküli mesterire, mert ehhez az álláshoz kellett...” (D.B.)
Vizsgáltuk a volt hallgatóknak, diplomás szociológusoknak az egyetemmel való kapcsolattartását, viszonyát. Az úgynevezett alumni-rendszer működtetésének kérdéséhez szerettünk volna néhány információ erejéig szintén hozzájárulni. Mivel legtöbbjük itt található a térségben, Csíkszeredában és a környéken, illetve a közelebbi városokban, így a kapcsolattartás viszonylag könnyen fenntartható. Változó annak módja, ki miként gondolkodik, érez ebben a kérdésben.
„Ez inkább informális kapcsolattartás, azaz nem szakmai, hanem baráti, illetve kollegiális (akikkel együtt dolgozom, és az egyetemen is együtt tanultunk).” (B.B.); „Alkalmi találkozások, illetve rendszeres, folyamatos kapcsolattartás.” (S.B.); „Időszakos találkozók, szakmai együttműködés.”
(E.K.); „Munkámból kifolyólag időnként bejövök az épületbe és találkozom egy-két emberrel...” (B.R.)
Abban azonban konszenzus van, hogy érdemes lenne egy szorosabb szakmai keretet kialakítani és működtetni a szociológus szakemberek hálózataként, amely az egyetemmel való kapcsolatot is intenzívebbé tehetné. Van néhány elképzelés, hogy mi is jöhetne szóba, de a megvalósítás csak időszakosan egy-két program erejéig működött, működik.
A kapcsolat másik iránya az egyetemnek a hallgatók fele való „kereső”, „megkereső”
tevékenysége szintén most kezdődik és további gondoskodást igényel.
Összegzés
A pályakezdés bevezetőben jelzett tradicionális modellje alapján fogalmaztuk meg kutatási tapasztalatainkat. A vizsgált székelyföldi, diplomás szociológus csoport esetében jellemző egyfajta elmozdulás a jelzett modelltől. A felsőoktatási tanulmányok mellett már jelen van a párhuzamosan végzett hivatalos munka. Emellett létezik egy kisebb
csoport, amelynek tagjai meghatározott időtartamú munkaszerződés alapján jutottak foglalkozáshoz. Érezhető módon a változás, az elmozdulás lassan és fokozatosan bekövetkezik. Ugyanakkor erőteljesen jelen vannak továbbra is, főleg a gyakorlat szintjén, a tradicionális modell egyes elemei. Jellemző például a felsőfokú végzettség megszerzése utáni közvetlen munkavállalás. Hasonlóképpen a munkaerőpiacra való kilépés nélküli felsőfokú tanulmányok is megfigyelhetők egy kisebb csoportnál. Ezenkívül a harmadik tényezőként említett szerződéstípus is ma még a határozatlan időtartamú munkaszerződések dominanciáját jelzi. Következésképpen a tradicionális modelltől való elmozdulás ebben a csoportban jelen van, de egyelőre minimális mértékű, azaz nem tekinthető meghatározó tendenciának. A folyamatos munkaerő-piaci változásoknak tulajdoníthatóan azonban feltételezhető, előrevetíthető a további változások felgyorsulása.
A kutatás kérdéseivel kapcsolatosan sokféle választ kaptunk, ezek átfogó elemzésére azonban a tanulmány keretében nem volt módunk. A képzés és munkaerőpiac viszonyát vizsgálva találkozunk egyértelműen inadekvát viszonyokkal, ezt azonban nem feltétlenül kell – még a diplomás szociológusok esetében sem – negatív tényezőnek felfognunk. „A munkaerő-kereslet és a képzés összehangolása egyébként sem arra irányul, hogy az oktatási rendszerből kilépők szakirányok és képzettségi szintek szerinti összetétele ’pontosan’
megfeleljen a keresletnek. Ez módszertanilag és tartalmilag elérhetetlen, társadalmilag és gazdaságilag káros lenne”20. Ezért is értelmezzük úgy ezeket a mechanizmusokat, mint folyamatosan változó, az „ideális” fele közelítő vagy attól távolodó mozgásokat.
Felhasznált irodalom
Bálint, 2006 Bálint Blanka: Szakmai szintézis a székelyföldi térség 1989 utáni munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos kutatási programok és szakmai publikációk eredményei alapján.
KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda, 2006. 23-28.
Bálint – Demeter, 2002 Bálint Blanka – Demeter Gyöngyvér: Mozaik 2001.
Gyorsjelentés. Székelyföld. In: (szerk. Szabó Andrea):
Mozaik 2001. Gyorsjelentés. Magyar fiatalok a Kárpát-medencében. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, Biró, 2008 Biró A. Zoltán: Melyek a székelyföldi térség meghatározó 2002
jellemzői, amelyek a tényleges fejlesztéspolitikai munka
20 Tímár, 2008: 996.
kiindulópontját jelenthetik? Székelyföld-vita, szakmai konferencia, Csíkszereda, 2008. 3-4.
Csata, 2005 Csata Zsombor: Átmenet a képzésből a munka világába az erdélyi magyar fiatalok körében. Korunk 2005/11
h t t p : / / c s a t a . a d a t b a n k . t r a n s i n d e x . r o / b e l s o . php?k=53&p=4282, 2008.04.19.
Csata, 2006 Csata Zsombor: Felsőoktatás. Iskolázottsági esély-egyenlőtlenségek az regió fiataljai körében. In: Horváth Gyula (szerk.): Északnyugat-Erdély monográfia. MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2006
Kiss, 2002 Kiss Dénes: Változások a falusi fiatalok munkába lépési folyamatában a rendszerváltás után. In: (Sorbán Angéla szerk.): Szociológiai tanulmányok erdélyi fiatalokról Akadémiai Kiadó - Scientia Kiadó, Budapest - Kolozsvár, 2002.
Kiss – Fényes – Schrantz,
2006 Kiss Gabriella – Fényes Hajnalka – Schrantz Edit: A felsőoktatásból kikerülő szociológusok munkaerő-piaci helyzetének alakulása életpályájuk elemzése alapján.
Debreceni Egyetem Szociológia Tanszék, Debrecen, 2006.
Laki – Biró, 2001 3-4.Laki László – Biró A. Zoltán: A globalizáció peremén.
Kunhegyes térsége és a Csíki-medence az ezredfordulón.
MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2001.
Papp, 2006 Papp Z. Attila: Quo vadis Sapientia? Magyar Kisebbség 2006/1.-2. 1-15.
Polónyi, 2008a Polónyi István: A felsőoktatás és a gazdasági szféra kapcsolata – egy empirikus vizsgálat.
www.econ.unideb.hu/rendezvenyek/programsorozatok/
tanszeki_estek/EmptanPolonyi.doc 2008.04.22.
Polónyi, 2008b Polónyi István: A felsőoktatás és a diplomások tömegesedése.
http://www.stud.u-szeged.hu/szttsz/konferenciak_elemei/
polonyi.pdf, 2008.04.25.
Róbert, 2002 Róbert Péter: „Átmenet az iskolából a munkaerőpiacra”.
Társadalmi riport 2002. TÁRKI, Budapest, 2002. 220–232.
http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a830.pdf
Seidman, 2002 Irving Seidman: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer.
Műszaki Kiadó, Budapest, 2002. 20.
Szentannai, 2002 Szentannai Ágota: Kisebbségi egyetemek. Esettanulmány a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről. 2002. 1-32.
Tímár, 2008 Tímár János: Munkaerő-kereslet 2010-ben – ágazatok, foglalkozások és képzettség szerint.
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00021/pdf/timar.pdf 2008.04.27.