elméletének fejlődése 1945-től napjainkig
2. A tudományos munka élénkülése
A '80-as évek végének, a '90-es évek elejének hazai társadalmi-politikai változásai a „gondoskodó" állam
szocializmus modelljének csődjével és egyidejűleg az európai jogállamiság eszméjéhez dominánsan kapcsoló
dó klasszikus büntetőjog pozícióinak erősödésével jár
tak. Az Európához való közeledés, a jogállamiság meg
valósítása iránti törekvés a civilizált, a humánus büntető
politika kialakításának igényét állította az elméleti vizs
gálódások homlokterébe, ezen belül a büntetési rendszer célszerű átalakítását, börtöncentrikus szemléletének megszüntetését kívánta elősegíteni.
A rendszerváltozás felerősítette a büntetés-végrehaj
tási szakirodalom kritikai hangvételét, amelynek célja a hazai börtönviszonyoknak az európai normák szerinti
megmérettetésére, a börtönügy megoldatlan kérdései
nek rövid távú reformok formájában történő megoldá
sára irányult.
E börtönügyi reformhangulatban fogant elemzések különös figyelemmel fordultak az elítéltek jogi helyzeté
nek, az emberi, állampolgári jogok kontextusában való vizsgálatára.32 Számos tanulmány sürgette, hogy a honi börtönügyet meg kell szabadítani terméketlen hagyomá
nyaitól, hogy méltán támaszkodhat a börtönviszonyok humanizálása terén az elmúlt időszak eredményeire, de gyorsan és hatékonyan kell reagálnia az újonnan megje
lenő ellentmondásokra.33
A rendszerváltozás első éveiben meginduló reform-előkészületek azt a reményt keltették, hogy a szükség
szerű jogi korszerűsítésen túl a magyar börtönügy a bör
tönrendszer működésének objektív és szubjektív feltéte
lein is gyökeresen javíthat. Viszonylag rövid idő alatt azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az ország gazdasági állapota ezt nem teszi lehetővé, sőt még a korábbinál is szűkösebb erőforrások álltak rendelkezésre. A büntetés
végrehajtás átfogó reformja tehát elmaradt, de nem lebe-csülhetők azok az elmélet által is támogatott törekvések, amelyek az európai börtönnormák megvalósításának irá
nyában hatnak.
Már a '90-es évek elején megindultak az előkészüle
tek a büntetés-végrehajtás törvényi módosítására, amely 1993-ban a XXXII. tv. hatálybalépésével történt meg. A már korábban ismertetett börtönügyi szakmai tanulmá
nyokjelentős mértékben járultak hozzá a nemzetközi kö
telezettségekből fakadó jogharmonizációs munka elvég
zéséhez, valamint a börtönügy belső fejlődési igénye szerinti kiigazítások felvételéhez.
A novella hatálybalépését követő elemzések egy része az eurokompatíbilis magyar börtönügy kialakításának segí
tő szándékával íródott.34 A Börtönügyi Szemle hasábjain megjelenő élénk szakmai vitában kialakult álláspontok lé
nyege a hazai börtönügy kedvező irányú fejlődési trendjére utal, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a nemzetközi szer
vezetek, különösen az Európa Tanács által közvetített euró
pai börtönügyi normák gyakorlati megvalósítása még jelen
tős anyagi és szellemi ráfordításokat igényel. Ilyen követ
keztetéseket vontak le azok a szerzők - Lőrinci József, Kö
vér Ágnes, Kabódi Csaba - is, akik a '90-es évek első felé
ben a büntetés-végrehajtás egy-egy területének átfogó, na
gyobb lélegzetű feldolgozását végezték el.3 5
Jegyzetek
1. Vö.: Horváth Tibor: Büntetés-végrehajtási jog (tankönyv I. kötet) BM Könyvkiadó 1983, 186. oldal
2. Nyugat-Európában a II. világháború utáni büntetés-végrehajtás fejlődésére jelentős hatást gyakorolt az „új társadalomvédelem" mozgalma. Alapvető követelé
se az aktív, megelőző szociálpolitika kiépítése, a megtorló jellegű szabadságvesztés
büntetések felváltása egyéniesített kezeléssel.
3. Lásd bővebben: Horváth Tibor. Bv. jog (tankönyv 1. kötet) BM Könyvkiadó 1983, 114-117. oldal; Kabódi Csaba-Mezey Barna: Börtönügy Keleten. Módszer
tani füzetek, 1988/1., 41. oldaltól
4. 8/1959. BM-utasítás, amely 1960. január l-jén lépett hatályba
A novella hatálybalépése (1993) óta megjelenő szak
mai tanulmányok tükrözik az átmenet elméleti és gya
korlati problémáit. így különösen élénk polémia alakult ki az elítéltek munkával foglalkoztatásának kérdésében34, a büntetés-végrehajtás és a társadalmi környezet viszo
nyának újszerű értékelésére került sor37, felélénkültek az elítéltek informális struktúrájáról, a „börtöntársadalom"
belső, szociológiai mozgásformáiról végzett kutatások.3"
Jelentős számú, értékes feldolgozás született azokra a szakmai-tudományos konferenciákra, amelyeket hazánk
ban szerveztek 1994-ben Az elítéltek rehabilitációjának szervezeti és jogi feltételei, valamint A börtönrendszerek átalakítása, költségkímélő fejlesztése"9,1995-ben Az etni
kai és vallási kisebbségek helyzete címmel.4 0
A hazai büntetés-végrehajtás nemzetközi tekintélyét növelték az egy-egy szakterület elméleti-gyakorlati problémáit feldolgozó, több állam részvételével megren
dezett konferenciák: 1996 májusában az Új utak a bör
tönépítészetben című, augusztusban a Társadalmi szer
vezetek részvétele az elítéltek reszocializációjában cím
mel, 1997 tavaszán a Nők a büntetés-végrehajtásban címmel megtartott konferenciasorozat. Számos külső és belső szakember kapott megbízást az 1995 őszén megin
duló büntetés-végrehajtási intézményfejlesztési program elméleti alapjainak kidolgozására, amelyben egységes tervként kapcsolódik össze a különféle szakterületek fej
lesztési részkoncepciója.41
A kilencvenes években jelentősen megnőtt a büntetés-végrehajtási szervezet szakembereinek szerepe a börtön-ügy tudományos művelésében. A gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása útján számos, a kormányzati dön
tésekre is kiható elemző értékelés született, különösen Ta-ri Ferenc, Fejes Imre, Garami Lajos, Boros János, Ruzso-nyi Péter, Huszár László, Sereg Pál tollából. A börtönügy tudományos művelésének az utóbbi évtizedben tapasztalt felpezsdüléséhez hozzájárult a korábban jórészt intim szféraként számbajövő büntetés-végrehajtási szervezet hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt nyitottabbá, hozzáférhetőbbé válása, ugyanakkor eurokonform voná
sainak kimunkálásához megnőtt tevékenysége elméleti megalapozottságának igénye is. Mindez elősegítette, hogy a hazai börtönügy tudományos művelését növekvő mennyiségi és minőségi mutatók jellemezzék.
5. Szabó András: A nevelési helyzet alapproblémái a fiatalkorúak börtönében.
Állam-és Jogtudomány, 1962/3.
6. Molnár József: A büntetés fiatalkorúak személyiségformálása és a javítóin
tézet. Krím. Tanulmányok 1963
7. Huszár Tibor: Fiatalkorú bűnözők. Tankönyvkiadó Bp., 1964
8. Balogh László-Pál László: Kriminálpedagógia (főiskolai jegyzet, kézirat) 1975, 29. oldal
9. Lásd: Nagy Ferenc: A bv. jog a nyugat-európai jogrendszerben. Börtönügyi Szemle, 1990/3., 1. oldal
10. 1965 novemberében az MSZMP Politikai Bizottsága vizsgálta meg a bün
tetés-végrehajtás tevékenységét, és számos, a működés hatékonyságát rontó feltétel javítására adott instrukciókat.
11. Lásd: Fonyó Antal: A munka tartalma, célja és módszerei a
büntetés-vég-rehajtís intézményeiben. Jogtudományi Közlöny, 1966/3., 105-113. oldal; Szabó András: Nevelés a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása során. Jogtudományi Közlöny, 1966/5., 231-239. oldal; Vermes Miklós: A társadalom szerepe a büntetés
végrehajtásban. Jogtudományi Közlöny, 1966/4., 185-190. oldal
12. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásáról szóló 1966.
évi 21. számú törvényerejű rendelet
13. Büntetés végrehajtási jog. Főiskolai jegyzet (szerk.: Hazai Tibor). Rendőr
tiszti Főiskola, 1976
14. Gláser lst\án: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Egyetemi jegyzet, 1976 15. Földvári József: A büntetés tana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1970 16. Gláser Isftán: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1975
17. Bócz Endre: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának keretei Finnor
szágban. Jogtudományi Közlöny, 1978/9., 563-568. oldal; Gönczöl Katalin: A „re
habilitációs" ideológia „csődje" - börtönreformok az amerikai kontinensen. Jogtu
dományi Közlöny, 1977/12., 569-666. oldal; Nagy Ferenc: Szociálterápiai intézmé
nyek mint a büntetési célok elérésének eszközei egyes európai országokban. Jogtu
dományi Közlöny, 1978/1., 3 7 ^ 5 . oldal
18. Pál László: Nevelés a büntetés-végrehajtásban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1976
19. Csetneky László: Büntetés-végrehajtási pszichológia. Főiskolai jegyzet.
Rendőrtiszti Főiskola, 1975 20. Lásd még 4. oldal
21. Vigh József-Tauber Ishán: A szabadságvesztés-büntetés hatékonyságának főbb jellemzői. Jogtudományi Közlöny, 1976, 641. oldal
22. Tavassy Tibor: A szabadságvesztés és problémái. Kriminológiai és krimi
nalisztikai tanulmányok. 1978, 281. oldal
23. Murányi-Kovács Endréni: Reszocializálás a zárt nevelőintézetekben In:
Tanulmánygyűjtemény az in-adaptált serdülők pedagógiai köréből. Tankönyvkiadó Bp., 1982.213-226. oldal
24. A büntetés-végrehajtási jogforrások rendszerében kiemelkedő helyet foglal el a büntetések és intézkedések végrehajtásáról rendelkező 1979. évi 11. számú tör
vényerejű rendelet.
25. Lásd: Horváth Tibor: Gondolatok a büntetés-végrehajtási jog kodifikáció-jához. Jogtudományi Közlöny, 1978. 303-312. oldal; Horváth Tibor a büntetés
végrehajtási jog hazánkban az első tankönyvi feldolgozásának szerkesztője és egyik szerzője. A kétkötetes tankönyvet 1983-ban a BM Könyvkiadó jelentette meg.
26. A büntetés-végrehajtási nevelés fejlesztési koncepciója In: Módszertani Fü
zetek, 1984/1., 1-28. oldal; A büntetés-végrehajtás fejlesztésének koncepciója In:
Módszertani Füzetek, 1987/1., 4-28. oldal
27. Az 1986-90 közötti közép távú kutatási terv 9 kutatási témakörben 27 kutatási témát jelöl meg. A témakörök közül kiemelkedők az elftéltkategóriák komplex vizsgalatára, a bv. intézet hatásmechanizmusára, a nevelési módszerek ki
dolgozására, az elítélt-munkáltatás fejlesztésére, a bv. szervezet korszerűsítésére, a személyi állomány alkalmasságára, a börtönügy történetére, valamint a bv. jog fej
lesztésére irányuló kutatások.
28. Lukács Tibor: Szervezett dilemmánk: a börtön. Magvető Kiadó Bp., 1987' 29. Vókó György: A büntetés-végrehajtás törvényességének, hatékonyságának tényezői (kandidátusi értekezés) 1989
30. Nagy Ferenc: Ausztria, az NSZK, Svájc, Hollandia és Spanyolország bün
tetés-végrehajtási rendszerének áttekintése. Bv. Szakkönyvtár, 1990/1.
31. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kialakulása (kandidátusi érte
kezés) 1990. Az értekezés rövidítve megjelent „A magyar polgári börtönügy kezde
tei" címmel az Osirís-Századvég Kiadónál 1995-ben.
32. Lásd: Vókó Györgynek az elítéltek jog helyzetéről szóló szakcikkeit a Jog
tudományi Közlöny 1989. évi 8. és 12. számában; Horváth Tibor: Az emberi jogok védelme a büntetőjogi szankciók végrehajtása során, különös tekintettel a szabad
ságvesztésre. In: az emberi jogok érvényesülése a büntető igazságszolgáltatásban.
Miskolc, 1991; Kabódi Csaba: Az emberi jogok érvényesülésének lehetőségei a börtönben. Börtönügyi Szemle, 1991/1.
33. Lásd különösen: Lőrincz József: Intézetvezetők a szabadságvesztés végre
hajtásainak reformjáról. Börtönügyi Szemle, 1990/3., 11-21. oldal; Vincze Tamás: A fiatalkorúak szabadságvesztésének aktuális problémái. Börtönügyi Szemle, 1991/1., 1-5. oldal; Garami Lajos: A szociális munka helye és szerepe a büntetés-végrehaj
tás gyakorlatában. Börtönügyi Szemle. 1991/1., 5-17. oldal; Bárd Károly: A bünte
tés-végrehajtási reform sikerének feltételei. Börtönügyi Szemle, 1991/1., 17-22. ol
dal: Fekete Mihály: a börtönbeli munkálkodás jövője. Börtönügyi Szemle, 1992/3., 1-5. oldal.
34. Lásd: Sereg Pál: Életbe lépeti (törvény a büntetések és intézkedések vég
rehajtására). Börtönügyi Szemle, 1993/2., 5-10. oldal; Csonka Péter: Rabjog. Bör
tönügyi Szemle, 1993/3., 37-49. oldal; Vókó György: Strasbourgi elvek. Börtönügyi Szemle, 1993/3.. 49-53. oldal; Ruzsonyi Péter. Konvenció. Börtönügyi Szemle, 1993/4., 90-100. oldal; Lajtár István: összhangban (az emberi jogok és a magyar büntető jogszabályok). Börtönügyi Szemle, 1994/4., 8-15. oldal; Fejes Imre: Esély (az eurokompatíbilis magyar börtönügy). Börtönügyi Szemle, 1994/2-3. szám; Ka
bódi Csaba: Emberi jogok (a strasbourgi esetjog tükrében). Börtönügyi Szemle, 1994/3., 1-13. oldal
35. Lőrincz József. A fiatalkorúak szabadságelvonással járó büntetőjogi szank
cióinak végrehajtása (kandidátusi értekezés) 1993; Kövér Ágnes: A büntetésről és börtönről (kandidátusi értekezés) 1994; Kabódi Csaba: Emberi jogok a börtönben (kandidátusi értekezés) 1995
36. Lásd: Fejes Imre: Foglalkoztatás című vitaindítója. Börtönügyi Szemle, 1994/3. sz. 30-40. oldal; illetve az e tárgyú vitacikkek a Börtönügyi Szemle 1995/1.
számában.
37. Tari Ferenc: Szakmai alapon (a büntetés-végrehajtás és a politika kapcso
lata). Börtönügyi Szemle, 1995/2., 1-7. oldal; Farkas Ákos: A büntetés-végrehajtás
sal kapcsolatos társadalmi elvárások. Börtönügyi Szemle, 1996/3., 1-13. oldal 38. Boros János: Rab-hierarchia (erőszak és informális státus összefüggései a visszaeső elítélteknél). Börtönügyi Szemle, 1995/2., 16-21. oldal; Huszár László:
Alkalmazkodás (hosszúidős elítéltek börtönadaptációja). Börtönügyi Szemle, 1995/2., 21-35. oldal
39. Lásd: a két konferencia teljes anyagát a Büntetés-végrehajtási Szak
könyvtár 1995/1. és 1996/1. számaiban
40. Lásd e tárgyban Tari Ferenc. Tauber István és Boros János tanulmányait a Börtönügyi Szemle 1995/4. számban.
41. Az intézményfejlesztési koncepció lényegét lásd: Tari Ferenc: Hosszú tá
vú fejlesztés. Börtönügyi Szemle, 1996/3., 35-45. oldal