működésének tárgyi, gazdasági feltételei
BV. INTÉZETI FÉRŐHELYEK
4. A börtönrendszer gazdálkodása
A büntetés-végrehajtás költségvetési kiadási és bevé
teli előirányzatai a Magyar Köztársaság éves költségve
téséről szóló törvényben, az Igazságügyi Minisztérium fejezetén belüli önálló címként szerepelnek.
A többi önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez hasonlóan azonos gazdasági törvények és szabályok vo
natkoznak rá. Az igazságügy-miniszter felelős a bv.
szervezet törvényes működéséért, ellenőrzi a gazdálko
dást, jóváhagyja a fejlesztési tervet.
A Bv. Országos Parancsnoksága önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A bv. intézetek és intézmények a gaz
dálkodásuk szempontjából részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, és a számukra jóváhagyott elő
irányzataik felett teljes vagy részjogkörrel rendelkeznek.
Az országos parancsnokság felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. intézetek, intézmények felada
tainak végrehajtását, így különösen a fogvatartottak ellá
tásával kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Biztosítja a bv. költségvetésének keretei között a feladatok ellátásá
hoz szükséges feltételeket.
A bv. intézményrendszerének finanszírozása 1996-ig évenként készített tervek alapján történt. Az államháztar
tási reform végrehajtása során 1996-tól bevezetett „gör
dülő" - 3 évre előre - tervezés során felmérik azokat a feladatokat, melyek finanszírozása elengedhetetlenül szükséges. A prognosztizálás során nem könnyű feladat az inflációval kalkulálni, amely a gazdálkodás teljes ver
tikumát tekintve a költségvetési szerveket - így a bünte
tés-végrehajtást is - érinti legjobban.
Az államháztartás, s azon belül a büntetés-végrehaj
tás finanszírozásában a bázisszemlélet érvényesül. Ezt tá
masztja alá, hogy a dologi kiadások közül 1996-ban csak a fogvatartottak élelmezési és szállítási feladatainak ellá
táshoz kapott többlettámogatást. S csak az élelmezési ki
adások növekedése miatt részesült többlettámogatásban 1997-ben is.
A bv. költségvetési gazdálkodására a kényszertakaré
kosság és az állandó likviditási problémák a jellemzők.
1993 óta nem kapja meg azt a költségvetési támogatást, amelyre az új jogszabályi előírások teljesítéséhez szüksé
ge volna. Az előző évekhez viszonyítva reálértékben is alacsonyabb költségvetési támogatást kapott, s ez az ed
diginél is takarékosabb gazdálkodást követelt meg. Az 1995-ről áthúzódó kifizetetlen számlaállomány 56 millió
4. számú táblázat
KIDÁSOK (EFT-BAN) 1995 Megoszlás
%
1 9 % Megoszlás
%
(1996/1995)
%
Személyi juttatások 3 5 % 320 35,73 4 122 226 34,96 114,62
Tb- járulék 1 337 212 13,28 1 4 8 2 209 12,57 110,84
Dologi kiadás 3 305 854 32,84 3 695 055 31,34 111,77
Ellátottak pénzbeli juttatásai 2258 0,02 2456 0,02 108,77
Pénzeszközátadás 775 340 7,70 808 068 6,85 104,22
Felújítás 108 118 1,07 217 787 1,85 201,43
Felhalmozási kiadások 940 664* 9 3 6 1 463 620** 12,41 155,59 Pénzforgalmi kiadások összesen 10 065 766 100,00 11 791 421 100,00 117,14
* Ebből kormányzati beruházás 380 000 BEVÉTELEK (EFT-BAN)
Működési bevételek 623 290 6,17 641 097 5,43 102,86
Felhalmozási
és tőke jellegű bevételek 12 149 0,12 49 332 0,42 406,06
Költségvetési támogatás 8 597 747 85,06 10 530 355 8 9 3 1 122,48 Társadalombiztosítási
alapoktól átvett pénzeszközök 388 910 3,85 499 282 4,23 128,38
Egyéb bevételek 105 722 1,05 71 371 0,61 67,51
Pénzforgalmi bevételek összesen 9 727 818 Kormányzati beruházás 380 000* 3,75
ÖSSZESEN 10 107 818 100,00 11 791 437 100,00 116,66
* A bv. 1995-ben kormányzati beruházásra 380 millió forintot kapott és használt fel, melyet a kormány közvetlenül biztosított a beruházásokhoz. ** Az 19%. évi beruházási adatok a felhalmozási kiadások között szerepelnek.
forintos volt. Ez közel háromszorosára - 154 millió fo
rintra - nőtt 1996. végére, melynek kétharmada (100 mil
lió Ft) határidőn túli tartozás volt.
A 4. számú táblázat a bv. 1995. és 1996. évi kiadása
it és bevételeit mutatja.
A bv. raktárkészletei az elmúlt években fokozatosan csökkentek, ami elsősorban a fogvatartottak napi ellátásához szükséges termékek körét (élelmezés, ruházat) érintette.
A bv. összes kiadása 1996-ban az 1995. évi összes ki
adást 17,14%-kal haladta meg, a fogvatartottak átlagos állományi létszámának 0,35%-os csökkenése mellett.
Ennek eredményeképpen az egy főre eső átlagos napi ki
adások 17,55%-kal emelkedtek. Az 5. és 6. számú táb
lázatok bemutatják - a fogvatartotti létszám alapján - az egy főre jutó költségeket.
A legnagyobb mértékű növekedés a felújítási (201,43%) és felhalmozási kiadásoknál (155,59%) tör
tént, amelyet az épület- és eszközállomány technikai és műszaki színvonala indokolt. A dologi kiadások 23,8%-os növekedésének oka egyértelműen az áremelkedések
nek következménye, mennyiségi növekedés nem tör
tént. A költségvetés az áremelkedésekből csak a fogva
tartottak élelmezési és szállítási többletköltségeinek fedezésére nyújtott 250 millió forintos
többlettámoga-tást, ezt leszámítva a dologi kiadások növekedése összesen 4,2%.
A személyi juttatások 10,8%-os emelkedését a törvé
nyi szinten biztosított kötelező illetményemelés, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgá
lati viszonyáról szóló törvény által biztosított többletkifi
zetések határozták meg. A költségvetésben foglalkozta
tott fogvatartottak munkadíja változatlan maradt. A sze
mélyi juttatásból ez mindössze 3,5%-ot jelent.
5. számú táblázat
Megnevezés 1995 1996 Változás %-a Bv. összes
kiadása (eFt) 10 065 766 11 791 421 117,14 Fogvatartottak
átlagállományi
létszáma (fő) 12 959 12 914 99,65 1 főre eső
kiadás (Ft/év) 776 740 913 073 117,55 1 főre eső
napi kiadás (Ft) 2128,05 2501,57 117,55
6. számú táblázat
Megnevezés 1995 Megoszlás %-a 1996 Megoszlás %-a 1996/1995 %-a
1 főre eső napi kiadás (Ft) 2128,05 100,00 2501,57 100,0 117,55 Ebből:
1 főre eső napi dologi kiadás (Ft) 698,90 32,84 783,90 3 1 3 4 112,16 1 főre eső napi személyi juttatás
+ Tb járulék (Ft) 1043,02 49,01 1188,99 47,53 113,99
A kiadások összetételét megvizsgálva megállapítha
tó, hogy a két meghatározó jogcím a fogvatartottak ellá
tását alapvetően biztosító dologi kiadások, (12,16%-kal), valamint a személyi juttatások és az ahhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék (13,99%-kal) növekedtek.
E két összeg teszi ki több mint 80%-át a kiadásoknak.
A több mint 14 milliárd forintos tárgyi eszközök állomá
nyához viszonyítva a felújítás, beruházás kiadási összege évek óta kismértékben emelkedik ugyan, de volumenében elmarad attól, amely a szinten tartáshoz elegendő lenne.
A bv. kiadásai adatai közül a dologiak teszik ki a kö
zel egyharmadot. Ezen jogcím tartalmazza azokat a köz
vetlen kiadásokat, amelyek a fogvatartottak napi ellátását szolgálják. Ebből az összegből kell fedezni a fogvatartot
tak élelmezését, az intézetek vízellátását, a világítást, a fűtést, a ruházatot, a mosást, tisztítást, takarítószert stb. A dologi kiadások 46%-át - amely több mint másfél milli
árd forint - az egész büntetés-végrehajtás üzemeltetésére és fenntartására fordították.
A különféle szolgáltatások árának növekedése miatt jelentősen csökkent az eszközök karbantartására fordít
ható pénz összege. Az áremelkedések kompenzálására többlettámogatást nem kapott a büntetés-végrehajtás. Az élelmezési kiadásokra a dologi kiadások közel egyhar
madát fordították.
Az élelmezési normák forintértékeit 1994 óta először 1996-ban rendezték. A normaértékeket forintban a 7.
számú táblázat tartalmazza.
7. számú táblázat
1994 02. 01-től
1996 01. 01-től
1997 01. 01-től Nemdolgozó
fogvatartott
részére 130 166 196
Ebből: 1
reggeli j 33 42 51
ebéd 75 88
vacsora 39 49 58
1
A fentieken felül természetesen az életkor, egészségi állapot és a munkáltatásban részt vevőknél a munka ne
hézségi fokának megfelelően 20-66 forint közötti napi élelmezési pótlék járt 1996-ig. 1997-ben ezek a pótlékok tovább emelkedtek.
Jelentős költségtényező a fogvatartottak ellátásában a formaruházat biztosítása is, miután az egy főre felszere
lésként kiadott ruházat értéke ágyfelszerelési cikkekkel együtt közel 50 ezer forint. Ezen felül a munkáltatásban részt vevőknek munka- és védőruhát is biztosítani kell.
Az élelmezési és ruházati ellátáson kívül jelentős össze
get képviselnek azok az egyéb kiadások, amelyek a fog
vatartottak ellátását szolgálják, ilyenek például a pénzzel nem rendelkezők számára tisztasági szerek, eszközök, segélyruházat, útiköltség, szabaduláshoz pénzsegély stb.
A dologi kiadások 3,5%-át fordították gyógyszer, vegy
szer beszerzésére, 1996-ban.
A bv. feladata a különféle személy- és áruszállítások lebonyolítása, ebből a legjelentősebb a fogvatartottak bv.
intézetek és bíróságok közötti rendszeres szállítása. Eh
hez 1996-ban 464 járművel rendelkezett a büntetés-vég
rehajtás. A szállítások nagyságrendjére jellemző, hogy 1996-ban a bv. közel 85 000fogvatartott intézeten kívüli mozgatását látta el. A fogvatartottak szállításának takarékos megoldását kínálja az úgynevezett központi szállítás (körszállítás, amely hetenkénti rendsze
rességgel, valamennyi intézet érintésével látja el az érin
tettek különböző célú átszállítását.
A bv.-nél a gépjárműparkot folyamatosan korszerűsí
tették, a gépjárművek darabszáma az 1992. évhez képest 1996-ra 6%-kal csökkent. A gépjárművek korszerűsítésé
vel felhasznált üzemanyag természetes mértékegységben az 1992-es évhez viszonyítva 1996-ban 13,9%-kal csök
kent, ugyanakkor az üzemanyagárak - benzin 205,7%-ra, gázolaj 283,1%-ra - növekedtek.
En. ek megfelelően minden takarékossági intézkedő
é s kiloiTiéterkorlátoz?.-, ellenére az egy kilonéterrf csö
szállítási költség 2 1 9 , 3 ^ - ™ nőtt 199? óta.
992-ben 12,44 forintba, míg 1 )9b-ban 27.28 forint
ba került egy kilométer.
Wásárlás az intézeti üzletben
Ebédosztás, felügyelettel Börtönfodrász
A Gyűjtő folyosóján
A budapesti Venyige utcai új objektum, ahol 600fő előzetesen letartóztatott helyezhető el
új rabszállítók
A határban is őrizni kell az elítélteket A kecskeméti fiatalkorúak
intézetének alapkőletétele