Sajátos jogi helyzetét három körülmény határozza meg. Egyfelől az előzetesen letartóztatottak mint a bün
tetőeljárás terheltjei a jogerős elítéltekkel azonos elbírá
lás alá nem vonhatók, mivel az ártatlanság vélelmének érvényesülnie kell a végrehajtás során is. Másfelől az előzetesen letartóztatott a végrehajtási intézet fogvatar-tottja, akinek be kell tartania a végrehajtási intézet rend
jét. Továbbá az előzetesen letartóztatott olyan személy, akinek állampolgári jogait és kötelességeit a büntetőeljá
rás és a fogva tartás ténye csak bizonyos mértékig érinti.
A bv. kódex rögzíti az előzetesen letartóztatott jogait.
Kiindulásként az az általános szabály fogalmazható meg, hogy eljárási jogainak gyakorlásában, különösen a vé
dekezésre való felkészülésben nem korlátozható. Vagyis az előzetesen letartóztatott a büntetőeljárási jogait gya
korolhatja, így különösen azt, hogy a kihallgatásra és a tárgyalásra felkészülhessen, védőt bízzon meg, a védőjé
vel kapcsolatot tartson. Élhet jogorvoslati jogosultságá
val és az anyanyelvét is szabadon használhatja. Védőjé
vel szóban vagy írásban, avagy távbeszélőn keresztül el
lenőrzés nélkül érintkezhet, a büntetőeljárással kapcso
latban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja, azt a védő az inté
zetből ellenőrzés nélkül kiviheti. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes esetekben a jogi képviselethez és a védelemhez való jog gyakorlása, elsősorban a kiren
delt védők esetében, csorbát szenved a védői érdektelen
ség miatt. Előfordul ugyanis, hogy a kirendelt védők a kényszerintézkedés időtartama alatt nem veszik fel a sze
mélyes kapcsolatot a letartóztatottakkal, nyomozati cse
lekményeknél ritkán jelennek meg, így kérdésessé válik a tájékozottságuk az adott ügyben.
Az előzetesen letartóztatott a saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat, hiszen a formaruha kötelezővé tétele ellentétben állna az ártatlan
ság vélelmével. Amennyiben nincs megfelelő saját ruhá
ja, lehetővé kell tenni számára, hogy azt letéti pénzéből megvásárolja, vagy csomagban megkérje. Ha azonban munkát végez, és az elhelyezésére a jogerősen elítéltek
kel közösen kerül sor, ekkor már ő is a fokozatnak meg
felelő formaruhát köteles viselni. Ha a formaruha viselé
sére nem hajlandó, a munkáltatásban való részvétele nem engedélyezhető, illetve az erre irányuló engedélyt vissza kell vonni. A saját ruha viselését mindenképpen biztosí
tani kell az előzetesen letartóztatott számára a látogatás
kor, a hatóság elé állításakor, az egészségügyi intéz
ménybe való átszállításakor, valamint ha engedélyezték számára súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatását vagy a hozzátartozó temetésén való részvételt.
A letétben levő pénzéből meghatározott összeget sze
mélyes szükségleteire fordíthat. Ha nem dolgozik, a leté
ti pénzéből a mindenkori, alapmunkadíjnak megfelelő összegért vásárolhat szükségleti cikkeket. A munkálta
tásban részt vevő letartóztatott szükségleti cikkeket a tar
tásra fordított költségekhez való hozzájárulás összegével csökkentett munkadíja 80%-ának megfelelő összeg ere
jéig, de legalább a mindenkori alapmunkadíjnak megfe
lelő összegért vásárolhat.
Hozzátartozóival é s - - az ügyész, a vádirat benyújtá
sa után a bíróság jóváhagyásával - más személyekkel le
velezhet, legalább havonta egyszer fogadhat látogatót, és kaphat csomagot. Ezek a jogosultságok - a védővel való érintkezés kivételével - a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozhatóak. Az előzetes letartóztatás am
bivalens természete folytán az olyan gyakorlat követése lenne kívánatos, amikor a korlátozás a bűntársakkal való érintkezésre és a rend-kívüli események* megelőzésére szorítkozna. A büntetőeljárás eredményességének a ve
szélyeztetése megelőzhető lehet az ellenőrzésre fordított nagyobb figyelem és körültekintés tanúsításával.
A büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre ál
ló művelődési és sportolási lehetőségeket igénybe veheti.
Ez tipikusan könyvtár használatát, sajtótermékek vásár
lását, rádió- és televízió-használatot jelent.
Az előzetesen letartóztatott anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert térítés nélkül kap. Az anyagi ellátás magában foglalja többek között a fogvatar
tottak napi háromszori étkeztetését, tisztálkodási eszkö
zökkel, ágyneművel, szükség esetén ruhaneművel és egyéb szükségleti cikkekkel való ellátását. Az előzetes letartóztatás elrendelése gyakran komoly változásokat okoz az érintett személy egészségügyi helyzetében.
Kedvezőtlenebb fogvatartotti helyzete nyomon követhe
tő betegségeiben, egészségi állapotában is. A betegségek hátterében kiváltó okként a stressz és a bizonytalanság érzete húzódik meg. A pszichoszomatikus betegségeket kiváltót úgynevezett stresszkeltő tényezőként jelölhető meg többek között a fogva tartás, a megszokott komfort hiánya, a zárkatársak különbözősége, a várható ítélet ne-urotizáló hatása. Különösen nagy gond fogvatartottaknál az idegi és lelki megterhelés, amelyek miatt különböző rendellenességek alakulhatnak ki. Ha a végrehajtási inté
zetben elhelyezett előzetesen letartóztatott elmemegfi
gyelését - az ügyész indítványára - a bíróság elrendelte, az intézet az érintettet haladéktalanul az IMEI-be szállít
ja. Ha az előzetesen letartóztatottnál a végrehajtási inté
zet kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, megvizs-gálási javaslattal haladéktalanul szintén az IMEI-be utal
ja és erről egyidejűleg a bíróságot értesíti.
A letartóztatottak számára gyógyszerek beszerzése, biztosítása igen tetemes összegeket emészt fel, ami a büntetés-végrehajtás szűkös anyagi forrásainak ismereté
ben a végrehajtó intézmények számára gyakorta nagy megterhelést jelent. Tovább rontja a helyzetet, ha a fog
vatartott egészségügyi ellátását csak a büntetés-végrehaj
tási intézet falain kívül lehet megoldani, hiszen ilyenkor az előzetesen letartóztatott megfelelő szállításáról, őrzé
séről és felügyeletéről is gondoskodni kell.
Az előzetesen letartóztatott kérelmére részt vehet a termelő munkában, amelyért díjazás illeti meg. Az 1993-as törvény módosítástól egységes szabályozás érvénye
sül: amíg korábban csak a nem jogerős ítélet meghozata
la előtt volt jogosult eldönteni az előzetesen letartózta
tott, hogy részt vesz-e a termelőmunkában, addig jelen
leg ez irányú kérelme a nem jogerős ítélet meghozatala után is előterjeszthető. Mindez összhangban van az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága R/87/3. számú ajánlása 96. pontjában megfogalmazottakkal: amennyi
ben erre csak lehetőség van, a munkát fel kell ajánlani, de azt megkövetelni nem szabad. Ha az előzetes letartóz
tatásban lévő személy előterjeszti ez irányú kérelmét, ez még nem jelenti foglalkoztatásának teljesítését. A bv. in
tézet ugyanis a büntetőeljárás eredményes lefolytatását szem előtt tartva nem engedélyezi a munkavégzést, ha akár a munka, vagy a munkavégzés helye az előzetes le
tartóztatás céljával ellentétes.
A letartóztatott személy lehetőség esetén választhatja az oktatásban vagy a szakképzésben való részvételt is.
Ha a végrehajtási intézetben szervezett iskolai oktatás fo
lyik, akkor számra engedélyezhető, hogy az oktatásban részt vehessen, engedély akkor adható, ha az oktatásban való részvétel nem veszélyezteti a fogva tartás biztonsá
gát, és nem ütközik az ügyész, illetve a bíró által hozott előírásokba.
Panasz és kérelem előterjesztésére is jogosult. (Kü
lönbséget kell tenni jogi értelemben panasz és kérelem között: a panaszt mint valamely meglévő sérelem orvos
lásához vezető folyamat elindító aktusát értelmezhetjük, a kérelem pedig valamilyen jövőbeli cél elérésére irá
nyul, valamilyen kötelezettség enyhítésére, megszünteté
sére, illetve valamilyen, a kérelem előterjesztésekor nem gyakorolható jog biztosítására.)
A fogva tartásával összefüggésben hozott intézkedés vagy határozat ellen, illetve ezek elmulasztása esetén az intézet parancsnokához fordulhat panasszal. A panasz előterjesztésére a döntés közlésétől vagy elmulasztásától számított 15 nap áll rendelkezésre, amely határidő az előzetesen letartóztatott akadályoztatása esetén az aka
dály megszűnésétől számítandó. A panasz elbírálásának 15 napon belül kell megtörténnie, amely időtartam indo
kolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható. A pa
nasz elbírálásáról az előzetesen letartóztatottat tájékoz
tatni kell.
A panasz nemcsak jogsérelem esetén illeti meg a le
tartóztatottat, hanem kötelezettséggel való visszaélés esetén is. Erre lehet példa, ha valaki túl gyakran kerül sorra az intézeti tisztán tartási munkálatok végzésében.
A bv. kódex módosítását megelőzően a magánelzá
rást kimondó határozat elleni fellebbezés lehetősége csak a jogerősen elítéltekre vonatkozott. A jelenleg hatályos szabályozás ezt kiterjeszti az előzetes letartóztatásban lé
vőkre is, akik ezen határozat ellen, az elítéltekhez hason
lóan, fellebbezéssel élhetnek a büntetés-végrehajtási bí
róhoz.
Az előzetesen letartóztatott kártérítésre tarthat igényt a polgári törvénykönyv, illetve a munka törvénykönyve szerint, attól függően, hogy milyen helyzetben, illetve jogviszonyban érte kár. A kártérítési igény szabályai megegyeznek az elítéltekéivel. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény által bevezetett módosításnak
megfelelően, a végrehajtás alatt keletkező kárért az Igaz
ságügyi Minisztérium helyett már a büntetés-végrehajtá
si szervezet tartozik felelősséggel. A kártérítési igény előterjesztésének ónnál a büntetés-végrehajtási szervnél kell megtörténnie, ahol a kár bekövetkezett. A kártérítési igényt jelenleg is határozattal kell elbírálni, de amíg a ko
rábbi szabályozásnál a határozat ellen először a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához kellett fellebbezni, és csak a fellebbezést elutasító döntés esetén nyílt mód a bírósághoz fordulni, addig most közvetlenül lehet kere
setet előterjeszteni a büntetési szerv székhelye szerint il
letékes bírósághoz, de csak a határozat közlésétől számí
tott 30 napon belül.
Jogosult a vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gya
korlására. A Bv. Sztv. a szabad vallásgyakorlást illetően bővítette az elítéltek büntetés-végrehajtási jogviszonyból származó jogait. Tekintettel arra, hogy a vallásgyakorlás kérdésében nem volna célszerű különbséget tenni az elítél
tek és az előzetesek fogvatartotti kategóriái között, ez a törvényi szabályozás értelemszerűen vonatkozik az előze
tesen letartóztatottakra is.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egy
házak és a büntetés-végrehajtási intézetek rövid idő alatt jó
„munkakapcsolatot" építettek ki, amelynek talaján a fog
vatartottak megfelelően gyakorolhatják vallásukat. így például a büntetés-végrehajtási intézetben a fogvatartott a lelkészével, képviselőjével ellenőrzés nélkül tarthat kap
csolatot, megvásárolhatja és magánál tarthatja a vallása gyakorlásához szükséges könyveket, illetve az intézet rendjét és biztonságát nem veszélyeztető kegytárgyakat.
Amennyiben pedig az intézet biztosítani tudja az elkülöní
tésre vonatkozó előírásokat, az egyházi rendezvényeken részt vehetnek az egy eljárásban letartóztatottak is.
Pihenésre, a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadságra is jogosult. Az egy évi munkavégzés után já
ró fizetett szabadság megállapításánál, a törvény indoklá
sa szerint figyelembe kell venni a fogvatartott előzetes le
tartóztatás alatt végzett munkáját. A fizetett szabadság mértéke - az előzetesen letartóztatottakra vonatkozó ez irányú eltérő szabályozás hiányában - megegyezik a jog
erősen elítéltekével, így a törvény az alapszabadság mun
kajogban meghatározott mértékét 20 napban határozta meg, amelynek letöltésére az úgynevezett szabadságos zárkákban kerülhet sor, azaz ekkor sincs lehetőség a bün
tetés-végrehajtási intézet elhagyására.
Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat be
nyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel meg
látogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, és részt v^het a hozzátartozója temetésén.
1995-ben változás született az előzetes letartóztatottak joggyakorlását illetően. A büntetés-végrehajtási szervezet
ről szóló törvény kimondja, hogy a büntetés-végrehajtási intézet rendjét, a fogva tartás biztonságát közvetlenül és sú
lyosan sértő vagy veszélyeztető események felszámolásának idejére a bv. intézet parancsnoka, az előzetesen letartózta
tottak meghatározott csoportjára nézve, egyes jogok gya
korlását felfüggesztheti. így teljes vagy részleges jogkorlá
tozásra kerülhet sor a levelezési, látogatófogadási, csomag
küldeményhez való jog tekintetében, az előzetesen letartóz
tatott nem gyakorolhatja művelődéshez, sportoláshoz való jogát, ahogy a súlyosan beteg hozzátartozó meglátogatásá
nak, temetésén való részvételének joga is felfüggeszthető. A joggyakorlás ilyenfajta korlátozása maximálisan öt napig tarthat, de az országos parancsnoknak jogában áll az időtar
tamot további öt nappal meghosszabbítani. Döntő jelentősé
ge van annak a rendelkezésnek, amely az ügyész kezébe te
szi le az intézkedés felülvizsgálatát. Az ügyész ugyanis egy
részről megváltoztathatja az alkalmazott intézkedés tartal
mát, másrészről pedig meg is szüntetheti azt.
Az előzetesen letartóztatottak terhelő kötelességeket a hatályos bv. kódex az alábbiakban rögzíti: az előzetesen letartóztatott köteles a büntetés-végrehajtási intézet rend
jét megtartani; a kapott utasításokat teljesíteni; a bünte
tés-végrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgá
ló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni; a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni. A műtétekre az egészségügyi jogszabályok az irányadók; tartására fordított összeget a munkadíjából megfizetni. Az okozott kárt megtéríteni; az előzetesen le
tartóztatott a büntetés-végrehajtási intézeten belül csak fel
ügyelet mellett járhat.
A befogadást követően az előzetesen letartóztatottat megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni, nemcsak az őt megillető jogok, hanem a kötelezettségeket illetően is.
Az letartóztatottakat terhelő kötelezettségek listája va
lamivel rövidebb, mint a szabadságvesztés-büntetésüket töltők esetén. Gyakoriak az átfedések, azaz a mindkét fog
vatartotti kategóriát terhelő kötelezettségek. így együttes szabály rendelkezik a büntetés-végrehajtás rendjének megtartásáról, a kapott utasítások teljesítéséről. Ez utóbbi tekintetében mindössze az a különbség, hogy az elítéltek
nél a biztonsági, higiéniai követelmények megtartását is lefektette a törvény. Hasonló kötelezettség az intézet tisz
tán tartásában és ellátásában való alkalomszerű részvétel, amely díjazás nélkül történik, továbbá a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek az eltűrése, valamint az okozott károkért való kártérítési kötelezettség. Ez utóbbi tekintetében 1995-ben módosítás történt. Ennek értelmé
ben, ha a végrehajtás során a fogvatartott kárt okoz, a bün
tetés-végrehajtási szerv határozatával annak megtérítésére kötelezi. Az előzetes letartóztatásban lévőt megillető kár
térítési jogosultság szabályozásához hasonlóan, a határo
zat ellen ebben az esetben is a közléstől számított 30 na
pon belül van lehetőség az illetékes bírósághoz fordulni.
Új elem, hogy a meg nem fizetett kártérítési összeg a fog
vatartott keresményéből levonható. Amennyiben az előze
tes letartóztatásban lévő személy nem végez munkát, így keresménnyel nem rendelkezik, a határozatot hozó szerv az igényét kereset útján érvényesítheti.
Az előzetesen letartóztatott is köteles a tartására for
dított összeget munkadíjából megfizetni. Erre
természet-szerűleg akkor kerülhet sor, ha a büntetés-végrehajtási intézet a munkavégzést számára engedélyezte. Elgondol
kodtató azonban, hogy amíg az 1993. évi törvényi módo
sítás e szabály merevségére, gyakorlatban való alkalma
zásának nehézségére hivatkozva az elítélttől a költségek
hez való hozzájárulást követeli meg, miért kellett e sza
bályt változtatás nélkül fenntartani az előzetesen letar
tóztatottak esetében.
Jutalmak
A bv. kódex szerint az elítélt és az előzetesen letartóz
tatott példamutató magatartása, megfelelő munkavégzé
se, a tanulmányokban tanúsított szorgalom, a többi elítélt nevelésében való hatékony közreműködés, élet vagy je
lentős anyagi érdek megmentése, vagy súlyos veszély el
hárítása olyan magatartásként értékelhető, amely jutal
mazást érdemel.
Az előzetesen letartóztatott a következő jutalmakban részesíthető:
- dicséret
- soronkívüli csomag engedélyezése, - látogató soronkívül fogadása,
- a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, - tárgyjutalom,
- pénzjutalom, -fenyítés elengedése.
A jutalmak száma az előzetesen letartóztatottaknál azonban már kevesebb, mint elítélttársaiknál. Esetükben ugyanis nem alkalmazható a végrehajtott fenyítés nyilván
tartásának törlése, de a fenyítés elengedése igen. Rövid tartamú eltávozásra és kimaradásra sincs lehetőségük, il
letve a törvényhozó nem teszi lehetővé esetükben a láto
gatási idő meghosszabbítását sem, noha ez utóbbi jutal
mak éppen a családi kötelékek fenntartását, erősödését szolgálhatnák. Nem teljesen érthető, hogy miért nincs le
hetőségük az előzetesen letartóztatottaknak hosszabb időt tölteni családjukkal, ismerőseikkel, ha magatartásuk alap
ján erre érdemessé váltak. Ha az ügyész, illetve a bíróság engedélyezte számukra a látogató fogadását, akkor a láto
gatási idő meghosszabbítása olyan jutalmazási forma le
het, amely őket is megilletné. Mivel a látogató fogadását a büntetés-végrehajtási intézet a rend biztosítása érdekében biztonsági szempontból ellenőrzi, az ellenőrzés további fenntartásával a látogatási idő meghosszabbítása nem ve
szélyeztetné a büntetőeljárás eredményes lefolytatását.