Salamanca királyi alapítású egyeteme három kultúra találkozási pontjában jön létre.60 Salamanca e korban ritka sajátossága, hogy már alapításakor ideális a kül-világ és az egyetem közötti kapcsolat. Latin iskolája 1218–1219-ben, IX. Alfonz leóni király kezdeményezésére alakult. 1245-ben a lyoni zsinat az egyetemet a párizsi, a bolognai, az oxfordi mellett a legfontosabbak között említi. III. Ferdi-nánd 1245-ben már gondoskodik a diákok vámmentességéről és biztonságos uta-zásáról. 1254-ben X. (Bölcs) Alfonz, Kasztília királya Carta Magnájában egyetemi rangra emeli. Ebben a dokumentumban fordul elő első alkalommal az egyetem (universitas) megnevezés egy felsőoktatási intézményre vonatkozóan.
A Carta Magna preambuluma válasz a klerikusok egyik petíciójára, a máso-dik rész a diákok lakásviszonyairól, az egyetemi pecsétről, az élelmiszer-beszerzés rendjéről és a püspöki exkommunikációról rendelkezik, a harmadik rész szerint egy római jogi és három kánonjogi, két logikai, két grammatikai és két orvostani katedrát finanszíroztak. Foglalkoztatnak még egy könyvtárost, orgonatanárt (ez az első említés zenetanárról!) és egy gyógyszerészt. A tanárok bérét az egyház-megyében behajtott tized egyharmada (a terze) fedezi. Az itteni diákok egy része szintén számíthatott különböző mértékű javadalomra. Salamanca szervezeti for-májában a bolognai mintát követte, és az univerzitás élén a diákság által válasz-tott rektorok álltak, az egyikük Leónt a másik Kasztíliát képviselte.61 Egy 1255-ös bulla szerint az itt végzettek – Párizs és Bologna kivételével – az egész földkerek-ségen (in toto orbe terrarium) külön vizsga letétele nélkül is taníthatnak. A jogi képzés tanulmányi ideje általában 6 év. Bölcs Alfonz azért tartja olyan fontosnak az egyetem támogatását, mert úgy véli, a sikerhez a jó tanácsadók ugyanolyan fontosak, mint az erős hadsereg. Az egyetem 1313-ban, V. Kelemen idején pápai irányítás alá kerül, és eltávolodik a monarchiától. A 15. század elején az egyetem és a királyi ház közötti szakadás tovább növekszik, nyolc bulla is foglalkozik temi ügyekkel. Ekkor alakul meg 15 fő részére a Colegio Viejo. A salamancai egye-tem lesz a spanyol humanizmus egyik fellegvára, egyik híres tanára Antonio Neb-rija (1444–1522).
Salerno orvosi iskoláját állítólag egy, a kikeresztelkedett, zsidó származású karthágói Constantinus köré sereglett tanulócsoport alapította.62 Az orvosi isko-lához fűződik egy másik érdekes legenda is, mely szerint egy 12 éves kislány addig-addig sürgölődik a doktorok körül, míg végül valamilyen rejtélyes módon
60 Szilágyi István (1997): Salmantia docet. A Salamancai Egyetem és az európai kultúra. In: Valóság, 1997. 7. sz. 77.
61 Uo. 79. o.
62 Willmann, Otto, 1917, 223–227.
Az európai egyetemek története
158
kitanulja a gyógyítás és a gyógyszerkészítés minden csínját-bínját.63 Az orvosi iskolák közül Salerno minden bizonnyal megérdemelte volna az egyetemi ran-got, ám a II. Frigyes császár által adományozott alapítólevél (1231) ugyan lehetővé tette az itteni fokozatszerzést, de nem biztosította az egyetemi autonómiát.
Ezzel szemben az 1130 óta ismert Montpellier orvosi iskolája a 13. században egyetemmé válhatott. Ennek az egyetemnek az az érdekessége, hogy spontán módon jött létre, helyi kezdeményezésre, főleg az itteni orvosi iskolák egyesülé-séből. 1220-ban Konrad von Urach legátus, néhány püspökkel, a következő elvá-rásokat támasztotta az egyetemmel szemben: senki sem tarthat előadást a püspök és a professzori testület engedélye nélkül, senki sem kezdheti meg a tanulmányait anélkül, hogy egy magiszterhez ne csatlakozott volna. A püspök három profesz-szorral együtt továbbra is elsőfokú joghatóság maradt. Szabályozták a magiszterek és a diákok közötti viszonyt, az előadások és a disputációk időtartamát, a gyász-szertartást – és előírták a tonzúra kötelező viselését minden felszentelt vagy egy-házi javadalmazásban részesülő részére. Ezeket a rendelkezéseket minden alka-lommal, amikor új tanár beiktatására került sor (incepcio), fel kellett olvasni, és a magiszternek ezekre kellett esküt tennie.64
1242-ben az orvosi kar mellett ars fakultás létesült, ami a püspök fennhatósága alá tartozott, s amelyhez 1280-ban jogi kar csatlakozott. 1399-től itt is – a bolo-gnai rendszerhez hasonlóan – külön professzori társulást (collegium doctorum) hoznak létre.
Montpellier minden erővel igyekezett óvni az egyetemét. 1419-ben Károly francia régens – a Burgundiával fennálló viszály ellenére – védelmet nyújtott az egyetemnek, és garantálta az itt tanuló burgundiai diákok biztonságát.
Cambridge-hez hasonló módon jött létre (1229–1231 között) a párizsi egyetem-ről kivonuló magiszterek és diákok működésének folytatásaként Orléans egye-teme. IX. Gergely itt is reformokat engedélyezett, és a III. Honorius által betil-tott római jog oktatását az itteni doktorok kívánságára újra lehetővé tette, igaz, csak a világiak számára. A 13. század második felétől megnőtt az igény a képzett állami hivatalnokok, azaz lényegében a jogászok iránt. Szép Fülöp uralkodása idején, 1285-ben már sok jogászt foglalkoztattak a királyi igazgatási hivatalokban, s ezek többsége Orléans-ban végezte tanulmányait. Amikor a Hohenstaufen-ház kihalt, és egy Anjou lett a király Szicíliában, a kapcsolatok olyan szorossá váltak, hogy 1266-ban I. Károly Orléans jogi iskolájából hívott meg tanárokat a nápolyi egyetemre.
63 Cardini, Franco – Beonio-Brocchieri Fumagalli, M. T., 1991, 32.
64 Nardi, Paulo, 1993, 91.
159
V. A középkor és az egyetemek világa
Az egyetemi migráció egyik legfontosabb színhelye Észak-Itália. Feltehetőleg a fejlett gazdaság, a városállamok rivalizálása is szerepet játszhatott ebben. Bolo-gnából szecesszióval keletkezett 1222-ben Pádua egyeteme, de ennek a működése csak 1260-ban teljesedett ki. Ezt az egyetemet maximálisan támogatta a velen-cei Serenissima. Ezért is maradhatott fenn tartósan, nem úgy, mint a mellő-zött Vicenza és Treviso, amelyek rövid működési idejűnek bizonyultak. Pádu-ában Bolognához hasonlóan artista és jogi fakultás működik, két rektorral, két statútummal és két nációval. A jogi karon római jogot és kánonjogot oktatnak.
Később orvosi és teológiai kar létesül, ez utóbbi 1363-ban. Egy-egy tanszékkel képviseltetik magukat az egyetemen a tomista dominikánusok és a ferencesek.
A 14. század elején olyan híres korai humanisták oktatnak itt, mint Lovato Lovati (meghalt 1309-ben), Alberto Mussato (meghalt 1329-ben) és Petro d’Abano (meg-halt 1316-ban), az ismert orvos-tanár. Itt tartózkodik egy ideig Albertus Magnus, a lengyel Witelo és Engelbert von Admont is. A híres Petro d’Abano Konstanti-nápolyban megtanult görögül, 1295-ben Párizsban találjuk, onnan kerül Páduába.
Fontosnak tartja az orvosok számára a grammatikát és a retorikát, azért, hogy az orvos képes legyen megnyerni a beteg bizalmát, illetve szükség esetén meg tudja győzni a maga igazáról. Abano kommentárokat ír Arisztotelész Problema-tajához, asztrológiával is foglalkozik, ahogy ez érvelési rendszeréből is kiolvas-ható, a logika és az orvostudomány összekapcsolására törekszik. Fontosnak tartja a matematikát, mégpedig a betegség kritikus napjainak meghatározása miatt, és azért, mert szerinte ez a diszciplína minden más tudomány elveit is tartalmazza.
Pádua napjainkig is látogatható nevezetessége a Girolamo Fabrizio által 1594-ben építtetett, lépcsőzetes kialakítású anatómiai előadó, amely a maga nemében az első Európában.
A quadrivium tárgyai közül Páduában magasra értékelik az asztronómiát, fel-adatának tekintik a harmónia törvényszerűségeinek természetbeni feltárását és azon jelenségek keresését, amelyeket a szükségszerűség törvényei kötnek össze.
Ilyen tekintetben néhány képviselőjük a radikális determinizmus híve, ameny-nyiben a csillagok állásának közvetlen befolyást tulajdonítanak egy adott személy sorsára. Az itteni tanárok között híres még a lengyel Witelo, aki optikával és ter-mészetfilozófiával foglalkozva a precizitás és a tudományos módszerek használa-tának a szószólója. Az egyetem magyar származású tanítványa Janus Pannonius is, aki kánonjogot tanult itt, egy alkalommal – 1568-ban – pedig magyar szárma-zású rektort is választottak Páduában, Berzeviczi Márton személyében.65
A szakirodalomban említést tesznek még 1188-ban Reggio Emilia, Vicenza (1204–1209), Arezzo (1215–1255) és Vercelli (1228–1244) egyetemeiről is, amelyek
65 Veress Endre (1915): A Páduai Egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai (1264–1864).
Stephaneum, Budapest.
Az európai egyetemek története
160
Pádua és Siena migrációjából keletkeztek. Ezek az egyetemek abba a csoportba tartoznak, amelyek rövid virágzás után már a 14. századra megszűntek.
IV. Ince pápa aktivitásának köszönheti a létét a Studium Curiae, a római pápai egyetem (1244–1245). Ez a nápolyi egyetemmel együtt kivételes alapítás-nak tekinthető. Kezdetben jogi és teológiai karral rendelkezett, és az volt az egyik feladata, hogy igazgatási szakembereket képezzen. 1323-tól a Studium Curiaen már pápai igényre keleti nyelveket is tanítanak, a 15. században pedig filozófiát és orvostudományt is. 1500-ban, X. Leó pápasága alatt egyesítették Róma város egyetemével, és ez a közös intézmény a Sapienza nevet vette fel. A Sapienza egye-tem régi épületének falánál napjaikban is megtalálható egy négy hatalmas köny-vet ábrázoló ivókút, mintegy képszerűen is megjelenítve a négy egyetemi kart és a tudásvágy iránti szomjúságot. Említést érdemel még az 1303-ban, VIII. Boni-fác által Rómában alapított studium generale. Itt római és kánonjogot tanítottak a világ minden tájáról ide sereglő klerikusoknak. Ennek ellenére – talán a pápa túlzott közelsége miatt – nem ez lett a leghíresebb egyetem, olyannyira nem, hogy 1514-ben X. Leó pápa kénytelen volt beismerni: egyetemének sajnálatos módon több a tanára, mint a hallgatója.66
A pápának köszönheti az alapítását Siena egyeteme, amelyet még különleges privilégiumokkal is elláttak, és mentesítették az egyetemi polgárokat az adó- és a robotterhek alól.
Sajátos egyetemtípust jelentenek az uralkodói szándékból létrejött intézmé-nyek. Ilyen például Nápoly egyeteme, amely 1224-ben alakult II. Frigyes csá-szár jóvoltából, aki nem akarta Bolognába küldeni a jogi tanulmányokra vágyó-kat, ezért inkább saját egyetemet alapított. Ezt az intézményt királyi megbízatású hivatalnokok vezették, ahol az önkormányzati elv csak igen korlátozottan érvé-nyesülhetett. A császár megtiltotta a királyság alattvalóinak, hogy másutt tanít-tassák fiaikat, sőt elvárta azt is, hogy akik már máshol tanulnak, záros határ-időn belül térjenek vissza Nápolyba. Helyi sajátosság, hogy az egyház egyáltalán nem szólhatott bele az egyetem működésébe. Frigyes igyekezett átvenni Bolo-gnától a vezető szerepet a jogtudományok terén. II. Frigyes 1250-ben bekövetke-zett halála megtörte a nápolyi egyetem fejlődését. II. Frigyes követői, az Anjou-k ugyan támogatták volna az egyetemet, de ez ennek ellenére nem fejlődött. Érde-kes magyar vonatkozású adat, hogy a nápolyi Pietro Ranzano püspök, egykori domonkos megírta Szent István, továbbá Boldog Margit életrajzát és az Epitome Rerum Hungaricarum című művét Magyarország földrajzáról és történelméről.
Az előzőhöz hasonló sorsú a franciaországi Toulouse egyeteme. 1229-ben ala-pította Toulouse grófja a katharok elleni keresztes háború befejezésekor. A gróf 10 évre kötelezettséget vállalt négy teológus, két kánonjogász, hat, ars fakultáson
66 Hajnal István, 2008, 21.
161
V. A középkor és az egyetemek világa
oktató tanár és két grammatikus fizetésére. Az oktatás megszervezésében a cisz-terek is segítenek, hiszen egyik fő feladatuk az eretnekség elleni küzdelem. IX.
Gergely 1233-ban kelt bullájában jelentős kedvezményeket adott Toulouse egye-temének, kijelentve, hogy az ott letett eredményes vizsga (licentia docendi) alap-ján a magiszter – külön további vizsga nélkül – bárhol taníthat. Ez erősen sértette Párizs érdekeit, és ez volt az első kísérlet Párizs monopolhelyzetének megtöré-sére. A monopolhelyzet megtörése és tanárok toborzása érdekében John of Gar-land komoly propagandakampányba kezdett. A keresztény világ minden szög-letébe eljuttatott egy felhívást, amelyben a város kiváló éghajlatát és a toulouse-i hölgyek bájait dicsérte.67 A város lakossága azonban bojkottálta az egyetemet, és az csak 1260-ban kezdett el jobban működni, végül aztán a helyi igények kielé-gítésére jogi egyetemmé vált. Teológiai kar létesítéséhez a pápa nem járult hozzá.
A statútum 1309-ben, 1311-ben és 1314-ben is változik, jelezve a változó igények-nek való megfelelés szándékát. Az ars fakultáson három csoportban grammati-kusokat, logikusokat és orvostudományt tanulókat említenek. A jogi karon tandí-jért római és kánonjogot lehetett tanulni. Igen sajátos helyzetet eredményezett az a tény, hogy miközben a diákok római jogot tanulnak, a gyakorlatban még a szo-kásjog az irányadó. Ez újabb lehetőséget jelentett a tanároknak az ellentmondá-sok feloldására szervezett konzultációk (responsa) tartására. Az egyetem híres tanára Raimund von Sabunde (Sibiude, meghalt 1406-ban). Ez a katalán pap, orvos és teológus megírja azt a Theologia naturalis című művet, amit majd száz évvel később Montaigne érdemesnek talál arra, hogy lefordítsa francia nyelvre.
Az egyetem 15. századi visszaesésének oka az angol diákok és az avignoni pápa távozása, akinek a személye korábban még némi húzóerőt jelenthetett.
Spanyolországban Palencia 1208-ban jelentős támogatást kapott VIII. Alfonz kasztíliai királytól, ami 1220-ban pápai támogatással egészült ki, következéskép-pen az egyetem a szabad művészetek és a teológia oktatásában mutatott nagyobb aktivitást, de 1250 körül visszaesés következett be az egyetem életében. Salamanca viszont előtérbe került, 1254–1255-ben megkapta a királyi és a pápai privilégiu-mokat. Szervezeti formáját tekintve – amint ez az 1411-es statútumból kiderül – Palencia inkább a bolognai modellhez állt közelebb. A kasztíliai király 1346-ban Valladolidban még egy további egyetemet alapított. A déli egyetemek sorát a lisz-szaboni I. Dénes (Diniz) király által létesített (1288), a korábbiakhoz hasonló szer-kezetű egyetem zárja.
Lisszabon–Coimbra a költözködő egyetem kiegészítő jelzőt kaphatná, mert kétszer is helyváltoztatásra kényszerült. 1290-ben pápai bulla rendelkezik az ala-pításról, de Lisszabon város és az egyetem között viták vannak, ezért az egyetem 1307-ben Coimbrába költözik. 1323-ban rendelkeznek a professzorok fizetéséről,
67 Le Goff, Jacques, 2008, 166.
Az európai egyetemek története
162
ami egyfajta rangsort is tükröz: eszerint a római jog tanára 600 livre, a kánon-jogé 500 livre, a medicina oktatója és a grammatikus 200 livre, a logika tanára 100 livre, a zenetanár 75 livre és a hivatalnok 40 livre járandóságot élvez. 1344-ben IV. Alfonz kéri az avignoni pápát, hogy engedélyezze az egyetem visszaköltözé-sét Lisszabonba, és VI. Kelemen 1345-ben eleget tesz a kérésnek, azzal a kikö-téssel, hogy a liturgiát pontosan be kell tartani. A klerikusok javadalmas hely-től való távolmaradását – ami az egyetemek pénzügyi stabilitásának fontos része – kezdetben három, majd később a szokványos öt évig engedélyezik. 1367-ben
V. Orbán az időbeli korlátozást teljesen elengedi. 1471-ben V. Alfonz további ren-delkezéseket hoz: elrendeli, hogy a statútumot minden tanév kezdetén fel kell olvasni; két választott diák pedig a professzorokkal együtt évente átnézi a tan-anyagot, és együtt választják ki a tanításra kerülő részeket; a tanítás idejét már órával mérik, rendjéért pedig a pedellus felel. A pedellus a középkorban az egye-tem fontos tisztségviselője, a beiratkozáskor teendő esküt is a rektor és a pedel-lus jelenlétében teszik le. Az egyetem elhelyezése azonban nem végleges, ugyanis 1527-ben újra Coimbrába költöztetik.
Tehát ha azt kérdezzük, hogy melyik volt Európa első egyeteme, akkor erre azt válaszolhatjuk, hogy ha a külföldi diákok befogadása nyomán létrejött náció alapú szervezeti formát vesszük figyelembe, akkor Bologna az első, viszont ha a tanárokból és diákokból álló korporatív testület kialakulását tartjuk fontosabb-nak, akkor Párizsé az elsőbbség.
A 13. század végéről elmondható, hogy kialakultak az európai egyetemek mint a tudásprodukció és disztribúció legfontosabb állomásai. Összesen 18 egyetem létesült, amelyekből mintegy 16 volt aktív. A 13. századot sajátos kettősség jellemzi, a monarchiák megerősödésével párhuzamosan fokozódnak a városok önállóso-dási törekvései. A korszak alapkonfliktusainak mintázatai a következők: magisz-terek–diákok, diákok–diákok, magiszterek–magiszterek, magiszterek–szerze-tesrendek, egyetem–város, város–város, egyetem–király, egyetem–pápa, pápa és püspöke. Sajátos helyzet áll elő akkor, amikor több ellentét egymás mellettisége bonyolítja a viszonyokat. Még összetettebb a helyzet, ha mindezt békülések, szö-vetségek és pálfordulások is alakítják.
A 14. és 15. században folytatódik az egyetemalapítás folyamata, ennek első fázisában az 1378-ban bekövetkezett egyházszakadásig 19 új egyetemet alapítottak.
Ezek a következők: Lérida 1300, Avignon 1303, Róma 1303, Perugia 1308, Treviso 1318, Cahors 1332, Grenoble 1339, Pisa 1343, Prága 1347, Firenze 1349, Perpignan 1350, Huesca 1354, Arezzo 1355, Siena 1357, Pavia 1361, Krakkó 1364, Orange 1365, Bécs 1365, Pécs 1367, Buda 1395. Ekkor összesen 31 egyetem létezett Európában.68
68 Verger, Jacques, 1993a, 65.
163
V. A középkor és az egyetemek világa
Az újabb alapításokról általánosságban elmondható, hogy egyházi és világi ösztönzés áll mögöttük ott, ahol már korábban jó színvonalú oktatás volt és ked-vező körülmények, valamint igény támadt képzett klerikusok, jogászok, orvosok iránt. Ahol nem voltak jó iskolai alapok, mint például Trevisio, Grenoble vagy Huesca esetében, ott rövid virágzás után csak vegetáltak az új intézmények. Az új alapítású egyetemek többsége – tizenöt a tizenkilencből – lényegében a bolognai mintát követte, és ott a jogtudomány volt a centrumban.
Krakkó egyetemének alapítását befolyásolta a cseh, a magyar és a lengyel ural-kodók közötti vetélkedés. 1364-ben, bolognai és páduai mintára, V. Orbán bul-lája lehetővé teszi a teológiai kar nélküli alapítást. Már az alapításkor is némi vita van az uralkodó és a pápa között, előbbi ugyanis saját kancelláriájának vezetőjét bízná meg az egyetem vezetésével, a pápa viszont ragaszkodik Krakkó püspöké-nek kinevezéséhez. Az alapításkor három kánonjogi, öt római jogi, két orvosi és egy bölcsészeti katedra magisztereinek, valamint egy diák-rektor alkalmazásának terheit vállalta az uralkodó. Az alapítólevélben itt sincs megemlítve a legtekinté-lyesebb kar, a teológiai, ennek hátterében valószínűleg a pápának a dogmatika tisztasága feletti őrködési szándéka állt. A krakkói egyetem másik különlegessége, hogy a bolognai mintát követi, míg a többi közép-európai egyetem inkább a pári-zsi minta felé hajlik, de Krakkó Bologna követésében is egyedi, mert kezdetben nem szervezik meg a nációkat. Az egyetem könyvtára és más felszerelés tekinte-tében Krakkó nem támaszkodhatott fejlett latin iskolára, így hamarosan csök-kent a színvonal. Ebben közrejátszott III. Kázmér király halála is. Az őt követő Nagy Lajos király inkább a pécsi egyetem fejlesztésével foglalkozik. A támoga-tás hiánya miatt 1373-tól egy ideig nincs adat az egyetem működéséről. A 12 000-14 000 lakosú Krakkóban 1390 után két koncepció is előtérbe kerül az egyetem-mel kapcsolatban.1397-ben Hedvig királyné és II. (Jagelló) Ulászló (1386–1434) felkarolták az egyetem ügyét, és kérelemmel fordultak IX. Bonifác pápához, aki 1400-ban kelt második alapítólevelében már engedélyezi a teológia oktatását.
Az újjáalakulás lehetővé teszi az egyetemi élet átszervezését, ami az olasz befo-lyás csökkenését és a prágai minta és a párizsi modell követését jelenti. A másik – főleg egyetemi polgárok által képviselt koncepció – a prágai minta választását
szorgalmazta, némi fogékonyságot mutatva Wycliffe tanítása iránt: ennek meg-jelenését megkönnyítette, hogy számos professzor Prágában végezte tanulmá-nyait. A második alapítás után négykarú, a párizsi modellre épülő egyetem léte-sült Krakkóban.
A kor szokásai szerint itt is sorra alapítják a kollégiumokat. Ezek sorát a Col-legium Maius kezdi, itt Hedvig királynő hagyatékából hat professzort fizetnek, a kánonjogi oktatók a sóbányák jövedelméből, más oktatók pedig a Szent Flórián templomban gyűjtött adományokból kapják javadalmukat. Érdekes, hogy ekko-riban magánkasszákból finanszírozott professzorokat is alkalmaznak, akik csak
Az európai egyetemek története
164
egy meghatározott tárgyat oktatnak, így nem is vesznek részt a minden tanév ele-jén megtartott sorsoláson, ahol – a korabeli szokások szerint – az adott évi lectiók professzorok közötti felosztásáról döntenek.
Az egyetemi oktatásban kiemelt szerepet kap az asztronómia, ennek olyan kiváló művelői tevékenykednek itt, mint Laurentius von Ratibor és Martin Krol.
Előbbi 1420-ban műszeres mérésekkel alátámasztva, matematikai táblázatok fel-használásával oktatja a csillagászatot. Nem véletlen, hogy ebből a környezet-ből kerül ki később Kopernikusz. Fejlett a grammatika oktatása, 1449-ben ezen a területen reformokat vezetnek be, magiszter Nowko tanszékén Quintilianus és Cicero műveit is tanítják, a retorika tanszéken magiszter Mezyk vezetésével Vergiliust, Horatiust, Ovidiust és Terentiust, sőt lengyel történelmet is oktatnak,
Előbbi 1420-ban műszeres mérésekkel alátámasztva, matematikai táblázatok fel-használásával oktatja a csillagászatot. Nem véletlen, hogy ebből a környezet-ből kerül ki később Kopernikusz. Fejlett a grammatika oktatása, 1449-ben ezen a területen reformokat vezetnek be, magiszter Nowko tanszékén Quintilianus és Cicero műveit is tanítják, a retorika tanszéken magiszter Mezyk vezetésével Vergiliust, Horatiust, Ovidiust és Terentiust, sőt lengyel történelmet is oktatnak,