III. AZ EURÓPAI EGYETEMEK ÓKOR I ELŐZMÉNYEI
20. MUSZLIM HATÁSOK AZ EURÓPAI EGYETEMEK KIALAKULÁSÁRA
A középkori iszlám országok, amelyek Eurázsia közepén helyezkedtek el, Indiá-ból és KínáIndiá-ból is vettek át találmányokat, és részben örökölték az ókori görögök tudását, így sajátos szintézist alkotva közvetítik ezeket az értékeket az európai kultúra felé.84
82 Uo. 52.
83 Mezey László (1979): A deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Akadé-miai Kiadó, Budapest. 36–37.
84 Diamond, Jared (2010): Háborúk, járványok, technikák. Társadalmak fátumai. Typotex, Budapest.
257.
101
III. Az európai egyetemek ókori előzményei
A nagy mecsetiskolák az innen kikerülő tudósok révén, többszörös áttétele-ken keresztül, változatos formában hatnak az európai egyetemekre. A muszlim világban az első Abbászidák idején, a 700-as évek második felében már a városi közösségek fizetik a tanítókat, és meglepően sokan tudnak írni. 800 után sorra alakulnak magasabb végzettséget nyújtó iskolák, közülük a leghíresebb a 972 óta Kairóban működő Al-Azhar.
Hárún ar-Rasid a 10. században alapította Bagdad egyetemét, amit hamarosan követett a bassorai, isfahani, szamarkandi, fezi, marokkói, szicíliai és a granadai főiskolák megnyitása.85 Ezen iskolák tanárai mindenekelőtt az antik hagyomány megőrzésében és rendszerezésében látták a fő feladatukat.
Az ókori kultúra egyik meghatározó örökségét jelentik a felhalmozott isme-retek gyűjtéséről, rendszerezéséről tanúskodó enciklopédiák és a keletkezésüket eredményező gondolkodási folyamat részletei. Érdekes, hogy ez a gondolkodás más-más jelentéssel bír a kereszténységben és az arab világban. A keresztények számára a dolgokat jelentő szavak pontos használata áll a középpontban, a musz-limok világában viszont a tudományok közötti kapcsolatokat keresték, és szá-mos tudomány-rendszertani művet köszönhetünk ennek a törekvésnek. E művek későbbi fordításai ösztönzően hatottak a nyugati kultúrkörre.86
Európa számára – közelsége miatt – különleges jelentőségű Córdoba, az al-andalúszi Omajjád Emirátus (928-tól Kalifátus) fővárosa. A Kalifátus történeté-nek csúcspontja III. Abdurrahmán (912–961) uralkodásának idejére tehető, ekkor a város lakossága körülbelül egymillió fő.87 A városban a bagdadit is felülmúló főiskola működik. 971-re felépült könyvtárában 400 ezer könyv volt. A város-ban 52 közkórház és 27 elemi iskola működött. A híres córdobai könyvtár ala-pítója II. al-Hakám, aki mintegy 15 évig tartó uralkodása alatt (961–976 között) megbízottakat küldött szerteszét a muszlim világba, azzal a céllal, hogy vásárlás-sal, cserével, ajándékozással gyűjtsék össze a fontos írásos műveket.88 A könyv-tár számos másolót, illusztrátort és könyvkötőt foglalkoztatott. A könyvkul-túra magas színvonalára utal az a tény, hogy az elkészült szövegeket az uralkodó megbízottai ellenőrizték és szükség szerint korrigálták, javították az elírásokat.
A muszlim kéziratos könyvek magas számát több tényező is magyarázza: egyrészt a magánhangzók kihagyása és a dőlt betűs írás használata, aminek következtében
85 Huszár Tibor, 1977, 525.
86 Kéri Katalin (2005): Átpillantását vágyva az egésznek – adalékok az enciklopédikus gondolkodás korai történetéhez. In: Neveléstörténet, 2005. 3–4. sz.
87 Benke József (2006): Az ó- és középkor egyetemei. Hét Krajcár Kiadó, Pécs. 113.
88 Ambrusné Kéri Katalin (1997): Córdoba virágkora és II. al-Hakam könyvtára. In: Valóság, 1997. 7.
sz. 74.
Az európai egyetemek története
102
gyorsabb ezek másolása, másrészt hogy papirusz és pergamen helyett az olcsób-ban előállítható papírt használták.89
A muszlim hatások egyetemtörténeti összefüggéseinek tanulmányozásához némi eligazítást adnak a tudományok rendszeréről kialakult felfogások. Al-Farabi (870–954) a tudományokat kezdetben két fő csoportra osztja: teoretikus tudo-mányokra, ilyen a matematika, a fizika és a metafizika; továbbá gyakorlati tár-gyakra, amilyen az etika és a politika. Később a görög hagyomány és az iszlám szempontok összeegyeztetése után már nyolc tudományt említ: a nyelv tudomá-nyát, a matematikát (ennek része a zene és az asztronómia), a fizikát, a metafizi-kát, az etia metafizi-kát, a politia metafizi-kát, a jogtudományt és a spekulatív teológiát. Kortársa, al-Khwárizmi (meghalt 997-ben) muszlim tudományokat (jogtudomány, spekulatív teológia, grammatika, írnoki ismeretek, költészettan és prozódia, história) és nem muszlim tudományokat (filozófia, logika, orvostudomány, aritmetika, geomet-ria, asztronómia és asztrológia, zene, mechanika, alkímia) említ. Ismert még Ibn Szina (Avicenna) és al -Ghazáli (1058–1111) tudományfelosztása, utóbbi a bagdadi Nizámijja akadémiának a vezetője. A legszisztematikusabban felépített és a szok-ványos tudományrendszertant messze meghaladó tartalmú felosztás a córdobai születésű Ibn Hazm (994–1063) nevéhez fűződik. Munkájának legfőbb értéke a szintézisteremtés szándéka az értelem, a hit, a filozófia és a teológia között.90
A görög és muszlim világ európai kultúrára gyakorolt hatásáról értekezik egy filozófus-fordító, Adélard of Bath (1080–1152 körül), és ezt írja:
„Nehezemre esik nekem az állatokról vitatkozni. Én arab tanítómestereimtől megtanul-tam, hogy az értelmet válasszam vezetőül, te viszont megelégedsz azzal, hogy rablán-con kövessél egy mesemondó autoritást. Mi másnak nevezhetném az autoritást, mint láncnak?”91
A fordítóiskolák működésével kapcsolatban további zavaró tényezőnek bizonyul, hogy sokszor bizonytalan, homályba vész a fordításhoz felhasznált alapszöveg eredete. Ennek számos oka lehet. Az egyik történetesen az, hogy a 12. századi értelmiségiek alkalmanként „a régiek és az arabok álruhájába”92 bújtatták saját felismeréseiket, hogy vakmerőségüket jobban el tudják fogadtatni tekintélyelvű környezetükkel.
89 Kéri Katalin (2009): Nevelés és művelődés Hispániában – történelmi tanulmányok. Szeged–Pécs.
14–15.
90 Mindez teljes részletességgel olvasható Kéri Katalin (2009, 43–57) könyvében.
91 Idézve in: Le Goff, Jacques, 1979, 76–77.
92 Uo. 77–78.
103
III. Az európai egyetemek ókori előzményei
Természetesen a muszlim hatások sokkal bővebbek, ezek részletesebb kifej-tése olvasható Kéri Katalin monográfiájában,93 néhány vonatkozás ismertetésére pedig az egyes fakultások tevékenységének tárgyalásakor kerül sor.