• Nem Talált Eredményt

TIZENHARMADIK FEJEZET

In document ELSŐ FEJEZET. ÖT HÉT A LÉGHAJÓN. (Pldal 88-95)

Időváltozás. — Kennedy láza. — A doktor gyógyszere. — Utazás szilárd talajon. — Az imendsei meder. — A Rubeho hegy. — Hatezer lábnyi magasságban. — Egy napi pihenő.

Az éj nyugodtan telt el, de Kennedy, szom­

bat reggel bágyadtságot és lázas érzést emlegetett, mikor felébredt. Az idő megváltozott. Az ég sürü felhőkkel volt elbontva és uj özönvizre látszott készülni. Komor föld ez a Zungomero, melyben talán tizennégy nap kivételével mindig esik januárban.

Szakadó eső zuhogott nemsokára az utasokra ; az úgynevezett „W u llah “ -k, pillanatnyi felhősza­

kadások által keresztülvágott utak járhatlanokká lettek, de különben ezek is nehezen voltak jár­

hatók a töviskes bokrok és óriási folyondárok miatt. Tisztán észrevehetők voltak a kéntartalmú mocsárlég kigőzölgései, melyekről Burton kapitány mesél.

„Burtonnak igaza van, szólt a doktor, a m i­

kor azt mondja, hogy e szag után Ítélve, minden bokor mögött egy holttest feküdhetnék.

— Csúnya ország, tette hozzá Joe és úgy látszik, mintha Kennedy nrnak nem lett volna itt különös kedvére az éjjeli tartózkodás.

-— Tényleg erős lázam van, szólt a vadász.

— Ezen nem csodálkozom, kedves Dick, mert egész Afrikának egyik legegészségtelenebb vidékében vagyunk. De itt nem tartózkodunk soká. El innen !

Joe ügyesen eloldotta a horgonyokat és a létra segélyével ismét a hajóra szállt. A doktor gyorsan megszaporitotta a gáz feszültségét és a Viktória, meglehetősen erős szél által hajtatva, elrepült.

E dögvészes ködön keresztül alig lehetett néhány kunyhót látni. A föld észrevehetőleg

Öt hét a léghajón. 6

megváltozott. Afrikában gyakran fordul elő, hogy csekély kiterjedésű, egészségtelen vidékek, teljesen egészséges földvonalakkal vannak határolva.

Kennedy szemlátomást nagyon szenvedett és a láz borzasztón erőt vett erős természetén.

„Most egy cseppet sem időszerű a betegség44, igy szólt, beburkolódzott takarójába és lefeküdt a sátor alá.

— Csak türelem, kedves Dick, vigasztalta őt Fergusson, nemsokára ismét egészséges léssz.

— Egészséges? Valóban, Sámuel, ha úti gyógytáradban van valami szered, mi ismét talpra állít, add ide azonnal. Behunyom szemeimet és kinyitom a számat.

— Van még ennél jobb is, Dick barátom és a láz ellen egészen természetes szert szerzek ne­

ked, mely, mibe sem fog kerülni.

— És mikép szerzed azt meg ?

— Nagyon egyszerűen; egész kényelmesen e felhők fölé emelkedem, melyek elárasztanak bennünket és eltávozom e dögvészes légkörből. Csak tiz perezre van szükségem, hogy a könenyt ki­

telj eszszem.

Még nem telt le ez az idő, midőn az utasok már túl voltak a nedves égövön.

„Várj csak még egy kicsit, Dick, és érezni fogod a tiszta levegőt és a nap behatását.

— Milyen nagyszerű gyógyszer! kiáltott Joe; mégis csak csodálatos!

— Nem, ez csak természetes!

Oh, abban nem kételkedem!

— Dicket a friss levegőbe menesztem, mint a hogy ez Európában naponta megtörténik és mint a hogy elküldeném Martinique-ba, a Pitonokra*), hogy szökjék a sárga láz elől.

") Magas hegy Martiniqueban.

83

— Óh, ez a léggömb igazi éden, szólt Ken­

nedy. ki már is jobban érezte magát.

— Mindenkép oda vezet*, szólt Joe vidáman.

A felhő tömegek, melyek e perczben a hajó alatt összetömörültek, csodálatos látványt nyújtot­

tak ; elgurultak egymás fölött és pompás fényben olvadtak össze, miközben visszavetették a nap sugarait. A Viktória négyezer lábnyi magasságot ért e l ; a hőmérő a hőmérséklet esését jelezte;

a föld nem látszott többé. Közel ötven mérföldnyi távolságban a Rubeho hegy emelkedett ki fénylő csúcsával; az Ugogo földnek határát képezte a hosszúság 3 6 °i0 / foka alatt. A szél húsz mérföldnyi gyorsasággal fújt óránkint, de az utazók semmit sem éreztek ebből a gyorsaságból; nem éreztek rázkódást, de még azt sem, hogy egyáltalán ha­

ladnak.

Három órával később a doktor jövendölése beteljesedett. Kennedy nem érzett többé lázat és étvágygyal reggelizett.

„E z a kénsavas chininnel vetekedik, szólt rendkivüli megelégedéssel.

— Határozottan, szólt Joe, ide fogok vissza­

vonulni vén napjaim ra/4

Reggeli tiz óra felé a levegő kitisztult.

A felhőkben ür támadt, a föld ismét látható lett és a Viktória alig észrevehetőleg közeledett feléje.

Fergusson doktor áramlatot keresett, mely inkább északkeletre vigye és azt a földtől hatszáz lábnyi távolságban találta meg. A föld egyenetlen, szinte hegyes lett. A zungomeroi kerület elmosódott keletről, e szélességi fok utolsó kókuszfáival együtt.

A hegycsúcsok nemsokára tisztábban tűntek f e l ; imitt-amott néhány csúcs emelkedett és minden perczben vigyázni kellett a hegyes ormokra, melyek felszállni látszottak.

„Csupa sziklák között vagyunk, szólt Kennedy.

6 *

— Légy nyugodt, Dick, majd körülvitor­

lázzuk azokat.

— Mindennek daczára, mégis csak remeÉ módja ez az utazásnak!“ szólt Joe.

A doktor tényleg csodálatraméltó módon kezelte léggömbjét.

„Ha itt kellene gyalogolnunk ezen a süppe- dékes talajon, mondá, egészségtelen piszokban von­

szolnánk magunkat tovább. Tevéink fele már kidült volna a kimerültségtől Zanzibárból való elutazá­

sunk óta. Mi kétségkivül már olyanok volnánk, mint a kisértetek és a kétségbeesés vett volna már erőt rajtunk. Folytonos harczban élnénk vezetőink­

kel és ki lennénk téve határtalan durvaságaiknak.

Nappal nedves, kiállhatatlan, nyomasztó melegség ! Éjjel gyakran elviselhetlen hideg és ama legyek csipései, melyek csápjai átfúrják még a legsűrűbb vásznat is és őrültté tehetik a legtürelmesebb embert. Nem is emlitem a vadállatokat és nép­

törzseket \f

— Én nem szivesen kisérleném meg, szólt Joe röviden.

— Nem túlozok semmiben, felelt a doktor, de ha olvasnátok az utazók elbeszéléseit, kik elég bátrak voltak, hogy e vidékekbe merészkedtek, könnyek tolulnának szemeitekbe.46

Tizenegy órakor elhaladtak az imendsei me- dencze fölött; a dombokon összesereglett néptör­

zsek hiába fenyegették a Viktóriát fegyvereikkel;

végre elérkeztek a föld utolsó hullámszerű emel­

kedéséhez, a Rubeto közvetlen lánczolataihoz, melyek Usagarában a harmadik és legmagasabb hegylánczolatot képezik.

Az utasok pontos képet alkothattak maguk­

nak a talaj hegyrajzi alakulásáról. A három elága­

zás, melynek első lejtőjét a Duthumi képezi, három tágas fennsikkal van egymástól elválasztva; e

85

magas hegyhátak lekeritett kúpokból állnak, melyek között a talaj sziklákkal és kövekkel van behintve.

E hegyek legmeredekebb lejtője szemben fekszik a zanzibári parttal; a nyugati lejtők csak hajlott fennsikot képeznek. A földsülyedések fekete, ter­

mékeny földdel vannak befedve és erőteljes növény­

zettel vannak benőve. Különféle folyamok erednek itt, melyek kelet felé folynak és a Kinganiba öm- lenek, óriási sykomorok, tamarindák, tökkfák és pálmirák csoportjai között.

„V igyázz! parancsolá Fergusson doktor. A Kubeho-hoz közeledünk, melynek neve e vidék nyelvén annyit jelent, mint „a szelek u tazásai Jó lesz, ha csúcsait bizonyos magasságban járjuk körül. Ha térképem pontos, úgy több mint ötezer lábnyi magasságba kell emelkednünk.

— Sokszor lesz alkalmunk felső földöveket érinthetnünk ?

— Nagyon ritkán; Afrika hegyeinek magas­

sága, csak közepesnek látszik Európa és Ázsia hegycsúcsaihoz képest. De Viktóriánk mindenesetre nehézségek nélkül haladna el felettük/4

A gáz nemsokára kiterjedt a hőség behatása alatt és a léggömb nagyon határozottan emelke­

dett. A köneny kiterjedése különben veszélytelen volt és a léghajó óriási belseje még csak három­

negyed részben telt meg, a légmérő higanyoszlopa majdnem nyolcz hüvelykkel esett és hatezer lábnyi emelkedést jelzett ily módon.

„Sokáig utazhatnánk igy ? kérdé Joe.

— A föld légköre hatezer toise *) magas,.

felelt a doktor. Nagy gömbbel igen magasra lehetne felszállani. Erre vállalkoztak Brioschi és Gay Lussac urak ; de ekkor a vér kitolult szájukon és fülükön.

Nem volt a belégzéshez alkalmas levegőjük. Néhány

*) Egy toise egyenlő 6 párisi lábbal.

év előtt, két merész franezia, Barral és Bixio urak, szinte felmerószkedett a magasabb légkörbe, de léggömbjük elszakadt . . .

— És ők leestek? kérdé Kennedy élénken.

— Természetesen! de úgy, a hogy tudó­

soknak kell esniök, hogy azért kár ne essék bennük.

— Nos, uraim, szólt Joe, tetszésünktől függ, hogy utánozzuk őket, de miután én a magam sze­

mélyében, nem sorozom magam a tudósok közé czélszerübbnek tartom, ha tisztességes középuton maradok, se nagyon magasan, se nagyon alacso­

nyan. Nem kell nagyon becsvágyónak lenni.a

— Hat ezer lábnyi magasságban a levegő sűrűsége érezhetően csökkent, a hang csak nehe­

zen terjedt és a szó alig érthető. A tekintet zava­

ros lesz és a szem, a midőn letekint, csak nagy, meglehetősen határozatlan tömegeket lát, az embe­

rek és állatok teljesen eltűnnek a láthatárról, a vasutak keskeny szallagokká, a tavak kicsiny pata­

kokká lesznek.

A doktor és kisérői most rendellenes álla­

potban érezték magukat. A rendkivül gyors lég­

köri áram száraz hegyek fölött ragadta el őket, melyek csúcsán nagy hósikok lepték meg a szem et;

a hegytáj szaggatott látképe, neptuni munkára mutatott, még a világ első napjaiból.

A nap ott ragyogott a tetőponton és sugarai függélyesen értek a kopár hegycsúcsokra. A doktor pontosan lerajzolta a hegyeket, melyek négy külön­

féle falból állanak .és majdnem egyenes vonalban húzódnak el egymás mellett.

A Viktória nemsokára lefelé szállt a Rubeho túlsó lejtőjén, mely fákkal és sötétzöld cserjékkel volt benőve, majd a hegycsúcsok és szakadékok ismét sivatagszerü tájt képeztek, mely ott vonult el az Ugoro föld e lőtt; távolabb lent, alant, sárga,

87

száraz síkságok terültek el, melyeknek egyetlen növényzetét a tüskebokrok és sósnövények képezték.

Néhány kis liget, melyek a távolban erdőkké sűrűsödtek, szegélyezte a láthatárt. A doktor köze­

ledett a földhöz, kivetették a horgonyokat és az egyik nemsokára belevágódott egy óriási sykomore ágaiba.

Joe gyorsan lecsúszott a fára és óvatosan megerősítette a horgonyt; a doktor működésben hagyta durrgázfujtatóját, hogy megőrizze léghajó­

jának bizonyos emelkedő erejét, mely fenntart­

hassa a levegőben. A szél majdnem hirtelen le- csendesült.

„Most pedig Dick barátom, szólt Fergusson, végy magadhoz két puskát, egyiket a magad ré­

szére, a másikat Jóénak és lássatok hozzá, nem hozhattok-e délre egy kis zergepecsenyét.

— Fel a vadászatra! kiáltott Kennedy újjá­

éledve, gyorsan kimászott a hajóból és leszállt.

Joe legurult egyik faágról a másikra és Kennedyre várt, miközben jól kinyujtózott a biztos talajon.

A doktor, ki a csolnakot két társa súlyával meg- könnyebülve látta, most teljesen elolthatta durrgáz­

fuj tatóját.

— De el ne szálljon, u ra m ! kiáltott Joe visszafordulva.

— Légy nyugodt, fiam, erős kötelékek tar­

tanak vissza. Fel akarom használni ezt az időt, hogy kiegészítsem jegyzeteimet és sok szerencsét kívánok nektek a vadászathoz, valamint egy adag óvatosságot is. Különben innen áttekintem a kör­

nyéket és ha valami gyanúsat látok, lövök a kara­

bély lyal. Ez majd jeladás lesz nektek, hogy ide­

siessetek.

— Helyesen van, felelt a vadász.

In document ELSŐ FEJEZET. ÖT HÉT A LÉGHAJÓN. (Pldal 88-95)