7. Tantárgyi projekt a szakközépiskolákban
7.2 Történelem projekt a 10. osztályban
7.2.3. A tervezett témakörök:
A/ Az első felfedezők
1. A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kezdete, Kolumbusz útjai (földrajzi ismeretek mobilizálása)
2. A felfedezések hatása, eredeti tőkefelhalmozás, Morus Tamás bírálata (a gazdasági alapismeretek megerősítése)
B/ Protestánsok és jezsuiták versengése
3. A reformáció, Luther Márton, Kálvin János, Münzer Tamás (a hit, a vallás szerepének változása)
4. Evangélikusok, reformátusok, unitáriusok, anabaptisták, jezsuiták (vallási pluralizmus) 5. A spanyol Habsburgok: V. Károly és II. Fülöp (a művészetek tükrében: építészet, zene, irodalom)
C/Az újabb Amerikába igyekvők / hollandok, angolok, franciák/
6. A németalföldi szabadságharc, Hollandia (a polgárosodó Európa a festészetben) 7. Anglia VIII. Henrik és I. Erzsébet korában (a reneszánsz Anglia)
8. A hugenotta háborúk Franciaországban (Richelieu bíboros)
9. Európa első világháborúja, a harmincéves háború (a hadvezér Wallenstein) D/ Akik nem utaznak Amerikába / lengyelek, oroszok, poroszok, osztrákok/
10. Közép - Európa, Nyugat élelmiszer szállítója 11. A kelet- európai államok, Oroszország - más úton E/A gondolkodás szabadsága
12. A tudományok fejlődése: csillagászok, filozófusok ("kopernikuszi fordulat", Descartes) 13. A művészetek kifejező ereje, a barokk
F/A feudális abszolutizmus - összegzés
14. Összegzés - rendszerezés, időrendi áttekintés 15. Ellenőrző feladatok megoldása
16. A projektmunka prezentációjának áttekintése, értékelése 7.2.4. A projekt értékelése
A projektmunka értékelése négy szempont alapján történt a projekt jegyzőkönyv (25. sz.
melléklet) alapján.
A tanulók motiválására ható ösztönzők: közös tervezés, egyéni feladatok, közös munka, párban végzett feladatok, önálló kutatómunka, felfedezve tanulás, produktum, jobb jegy, javítás lehetősége, az önkéntesség
A tanulók érdeklődésének fenntartása: az interaktív tanulási formák, cselekvés orientált feladatok
A kommunikáció változása: tanulók szóbeli kifejező készsége, tanulók írásbeli kifejező készsége, a tanulók egymás közötti kommunikációjának változása, a tanulók és a tanár egymás közötti kommunikációjának a változása
A tanulók teljesítményének a változása: a félévi és az év végi teljesítmény tükrében, a kis-érettségi alapján, az egyéni megítélésük alapján
A projektmunka értékelő elemzése a fenti szempontok alapján történt, amelyek a projektjegyzőkönyv elkészítése során is kiindulópontot képviseltek.
A motiválásról
A történelem hagyományosan kötelező érettségi tantárgy, amely a 2005. tanévtől írásbeli érettségivel is kiegészült.
A történelem tantárgy kedvelt, mind az általános iskolában, mind a középiskolában.
Jelentős presztízsveszteség nem érte, ezt mutatják a magyarországi adatok. Báthory Zoltán a
„Tanulók, iskolák, különbségek” című munkájában vizsgálta a tantárgyak kedveltségi sorrendjét, és eszerint 1999-ben a történelem a középiskolások (11. évfolyam) körében a második helyet foglalja el. Elgondolkodtató, hogy ebben az osztályban, miért ilyen gyér az érdeklődés, holott érdekes anyagot tanulunk.
A tizedik osztály végén az iskola hagyományainak megfelelően a tanulók kisérettségi vizsgát tesznek, így készülnek a nagy megmérettetésre, és kipróbálják magukat.
Az érdeklődés fenntartása
A pedagógiai sikertelenséget megoldhatja tankönyvváltás vagy tanárváltás. Itt célravezetőnek tűnt a módszer változtatása. A projektmódszer nem volt idegen az osztályban, mert projektszerű feladatokat már korábban is végeztek.
A tervezés kapcsán lelkes gondolatok, igenlő, érdeklődő arcok jelentek meg. Az a lehetőség, hogy megszabhatják, az anyag feldolgozását aktivizálta az osztályt. Szabad kezet kaptak abban, hogy kiket tekintsünk érdekes személyeknek. A passzivitásból kilépő tanulók lassan mobilizálni kényszerültek előismereteiket. Az általános iskolában tanultak és saját kulturális ismereteik alapján válogattak hírességeket, akiket úgy ítéltek meg, hogy érdemes külön figyelmet fordítani rájuk.
Nagy kérdés volt, hogyan tudjuk bemutatni másoknak, amit mi tanulunk. A választás végül egy térképre esett, amelynek segítségével az Európa és az Amerika közötti kapcsolatokat be kívántuk mutatni. A lányok voltak a fő kezdeményezők, nekik a gyűjtőmunka közel állt a lelkivilágukhoz. Mindenképen híres személyekben gondolkodtak, akiket valahogyan be kell mutatni. Figyelmet kaptak a portrék, a külső megjelenítése a korabeli személyeknek, akikben némi sztárságot véltek felfedezni. Majd megjelent annak a gondolata, hogy a korabeli emberek mit írtak, írhattak, így megjelent a napló, a levél, a röpcédula, mint kifejezési formák. A csoport azt a döntést hozta, hogy megpróbálja szubjektív szemüvegen keresztül nézni a kort. A diákok által írt fiktív hajónaplók, levelek fogják közvetíteni a legfontosabb eseményeket. E módon lehetőség van a saját vélemény kifejtésére, a beleélésre.
Az egyéni feladatok vállalása több meglepetést kiváltott, akadtak önkéntesek. Nagyobb gondot jelentett, hogy elkészülnek-e, és milyen minőségűek lesznek ezek a beszámolók (néhányan olvasási nehézségekkel is küzdenek!) Az egyéni feladatok felelősségnövelő hatásuk volt. Önállóan kellett anyagot gyűjteni, válogatni, képet keresni, elmondani. Sokakat vonzott az internet használatának lehetősége, sőt néhányakat a könyvtár, másokat a videotéka.
Az egyéni beszámolók kellemes meglepetésekkel szolgáltak. Olyan tanulók is, akiknek komoly tanulási nehézségeik voltak, nagyon jó beszámolókat készítettek. Forrásokkal, képekkel illusztráltan, ki tudtak állni a mondanivalójukkal. Sokszor kértek közben is tanácsot, ami azt jelezte, hogy komolyan vették a feladatot.
A közös munka varázsának veszélyeztette az olykor szükséges tanári frontálisoktatás.
Az átlagostól eltérő leckék, a feladatok folyamatos előkészítése, az egyéni munkák és a produktum, a „világtérkép felöltöztetése”biztosították a folyamatos motivációt.
A páros munka kevésbé volt jellemző, sem a lányok, sem a fiúk körében nem volt kedvelt. Az osztály többszöri változása, vagy egyszerűen az összetételből adódott, de inkább egyéni feladatokat vállaltak.
Számos olyan készség s képesség került hasznosításra, amely egyébként nem.
Rajzolni, feliratozni, fénymásolni, kivágni, fotózni, összerendezni kellett az anyagot.
A jobb jegy mindenképpen motivált. A jól elkészített beszámolóért lehetett ötöst kapni. Az sem sértődött meg, aki nem kapott jegyet, mert nem ítéltük elég jónak. Lassan kialakult a mérce is. Kezdték a tanulók érezni, mi az elvárható norma.
Az önkéntesség elvét is érvényesítettük. Bár közösen döntött a csoport arról, hogy mit és hogyan dolgozzuk fel, ha valaki csak passzív hallgató maradt, akkor sem volt vesztes.
Másként hallott, másként látott.
A kommunikáció változása
A tanulók szóbeli kifejező készsége sokat fejlődött. A beszámolók előadása nagy erőpróbát jelentett. A leleményesebbek éltek a tanári minta átvételével, automatikusan az osztály elé pattantak. Felírták a táblára az idegen neveket, megmutatták a térképen a városokat, amelyekről beszéltek. Az ügyesebbek vissza is kérdeztek, hogy mindenki érti-e a magyarázatot. A kevésbé határozottak feszengtek, elbizonytalanodtak. Csak egy beszámolót kellet elhalasztanunk, hiányos felkészülés miatt.
Az érdeklődés folyamatos fenntartása révén gyakrabban került sor kérdések feltevésére, közbeszólásokra, észrevételekre.
Az írásbeli kifejező készség új impulzust kapott. A tanulóknak a saját gondolataikat kellett leírni, illetve történelmi környezetbe átültetni. Néhányan a naplók korabeli hűségére is gondot fordítottak, szép munkákra törekedtek. Néhány tanulónak nehezebben ment az elvonatkoztatás. Viszonylag rövid, egyszerű gondolatokban fogalmazták meg véleményüket, hozzáállásukat. A régies nyelvezet, a megszólítási formák azonban előbukkantak, a magyar irodalomból hozott olvasmányélmények is segítettek ebben. A vázlatkészítés, az órai jegyzetelés változatlanul folytatódott, jó néven vették, hogy a tanulói előadások alatt a tanáris jegyzetel.
A tanulók egymás közötti kommunikációja pozitívan alakult. A figyelést és az órai munkát segítő közlések kerültek előtérbe. Nem került sor a másik rosszindulatú bírálatára, letorkolására, illetve csak akkor, ha valaki mégis zavarta az órát.
A tanulók és a tanár közötti kommunikációban örömteli változások következtek be.
Sok segítséget kérő megkeresés, egyeztetés az órai munkával, élmények megosztása. Az órai munkában nagyon kellemes hangnem alakult ki, az órai fegyelem és a munkavégzés zavartalan volt.
A nonverbális kommunikáció szempontjából eltűntek az órai egyéb, nem a tanításra, tanulásra vonatkozó jelzések. A tanulók viselkedése felnőttesebb, inkább a tanáréhoz hasonló lett, főként az önálló beszámolóknál.
A pedagógiai kommunikáció során minden viselkedési megnyilvánulás kommunikatív, azaz üzenete van, függetlenül attól, hogy verbális vagy nonverbális jellegű, minden esetben információhordozó. A tárgynak szóló figyelem fegyelmet teremtett. A tanár- diák viszony jó volt.
A tanulók között végzett év eleji kérdőíves felmérés szerint ebben az osztályban a tanulók kétharmada kedveli a tárgyat, ami nem rossz eredmény. A projekt során kedvezően alakult a tanulók tárgyhoz és a tanuláshoz való viszonya.
Az órai felszerelések egyre ritkábban hiányoztak, nem kellett külön figyelmeztetni az atlasz, a könyv előkészítésére, kevesebbet kalandozott el a tanulók figyelme. Az órai aktivitás körülbelül hat-hét tanulónál nőtt meg látványosan.
Rendkívül érdekesen hatott a zenei élmény. Verdi Don Carlos című műve "komoly fülekre" talált, kérdéses volt, hogy tudnak-e valamit kezdeni a diákok a komolyzenével. A csoportból egy tanuló szokott operába járni, és egy hallgat néha komoly zenét.
Nyelvpedagógiai szempontból a projekt során jól megfigyelhetővé volt a tanulók anyanyelvi kultúrájának a fejlődése. A tanórai kommunikáció folyamán sikerült kiszorítani a nem odaillő megjegyzéseket, az óra anyagát szellemiségét zavaró megjegyzéseket. Nem került sor ún. "beszólásokra", illúzióromboló megjegyzésekre.
Kialakult egyfajta igényesség az idegen nevek helyes kiejtése és írása iránt. (Például nehéz volt Richelieu bíboros neve)
A kommunikáció kultúraelméleti megközelítése (Klaus Haefner) szerint, a kultúrával együtt egy kommunikációs környezetet is megtapasztaltunk. A korszak nagy élménye volt "Az ígéret földje" című film által keltett illúzió, amely a korszak tárgyi világát, miliőjét belopta az órába. A modern technikai bravúrokat felvonultató hollywoodi csoda teljesen lekötötte a tanulókat, ám a kort bemutató oktatófilmet unalmasnak találták.
A források a kor nyelvét tudták megjeleníteni, míg a festmények a kor képi világát.
Remek portrék kínálták a lehetőséget, hogy uralkodókon elemezhessük a kor divatját, öltözködési kultúráját.(V. Károly, VII. Henrik, I. Erzsébet portréi, Rembrandt:Éjjeli őrjárata)
Az új vizuális kultúra ma jelentősen rányomja hatását a tanulók tanulási és általában viselkedési szokásaira. A folyamatos impulzusokhoz szokott tanulók, reklámokon felnövő nemzedéke a tradicionális óravezetés monotóniáját rosszul tűri. A rövid, SMS- üzenetek stílusát követő, ikonszerű közlési kultúra egyre inkább beszivárog a tanórák világába, és megjelenik az írásbeli feladatokban is. Az interaktív játékokhoz szokott fiatalok nem kedvelik az egycsatornás információ átadást. A technikai eszközök alkalmazása sok esetben vonzó, de nem lehet mindenható. A tömegkommunikáció manipulálhat.(Megbeszélés tárgyát képezte, hogy Kolumbus térítő küldetése az Ígéret földjén indián szemmel más megítélést kap.)
A tekintélyelvű kommunikációt itt egyértelműen a szimmetrikus és a kiegészítő jellegű kommunikáció váltotta fel.
A kommunikációs környezet szempontjából szerencsés volt, hogy a történelem szaktanteremben volt az órák nagy része, ami pozitívan befolyásolta az órák légkörét. A nyilvánosság szempontjából pedig kedvező az osztály alacsony létszáma, a 23 fő viszonylag intim közösséget volt képes alkotni. Az órai páros munkák erősítették a munkaszellemet, csoport munkára az összefoglaláskor került sor. A tanulók egymással szemben nyitottak voltak, kevesen maradtak passzivitásban, és nem titkolták a véleményüket sem.
A serdülőkor sajátosságának megfelelően a lányok élesen reagáltak a fiúk vélemény-nyilvánításaira és fordítva.
A tanári nyelvezet megértése nem jelentett gondot, a tankönyv nyelvezetének megértése már nehezebb. Nagyobb probléma a tanulók rossz olvasási képessége, amely még a kifejezetten jó tanulóknál is jellemző. A 3-5 oldalas leckét megtanulása nehéz feladat.
A feleléseknél megnőtt az önkéntesen felelők száma, és a javító szándékú feleleteké. A közös munka hozadékának tekinthető, hogy a munka és a tanulás becsülete megnőtt.
A projekt jellegéből adódóan, a tanár segítővé, kísérő tanárrá vált, akitől alkalmazkodást és az empátiát várnak el. A tanár előadásmódja, kérdéskultúrája, reagálásai felértékelődnek.
A történelem tantárgy jellegéből adódóan a kifejtős-ismertető jellegű előadásmódot képviseli, az iskolában ez a frontális tanítási formában realizálódik, amelyben a tanári kommunikáció túlsúlya érvényesül. A problémaállító-gondolkodtató módszer lehetőséget kínál a szimmetrikus kommunikációra, és a tanulói aktivitás növelésére, de sokszor inkább a jól bevált kevesebb rizikóval járó hagyományos módszert választjuk. A diák kommunikációs idő aránya optimálisan alakult, 20-25 percre nőtt. A hagyományos módon tanuló kontrollcsoportnál ez 10-15perc. A tanulói aktivitás szempontjából a projektezőknél a passzívak aránya 1/3 rész, míg a hagyományos tanórán nagy létszámú osztálynál ez 2/3 vagy több.
A tanulók teljesítmények változása
A projekt kisugárzásának tudható be, hogy a nem projektmódszerrel tanulók látva a többiek munkáit az elkészülő "Amerika falon" jelezték, hogy ők is szeretnének bekapcsolódni a munkába. Így a másik két osztály néhány lelkes tanulója is elkezdett anyagokat gyűjteni. Sőt az egyik tanár kolléga is jelezte, hogy ő is készített hasonló feladatokat és szeretnék kiállítani.
A munka pozitív nevelő hatása jelentős volt.
Az igazi mérce számokba is önthető. A félévi (2,2) és az év végi (2,5) átlagok összehasonlítása, illetve a tizedik év végén lezajlott kis-érettségi vizsgák eredményei (2,7) jelezték a pozitív változásokat. A kontrollcsoportnak tekinthető párhuzamos osztály fokozatosan egyre nagyobb érdeklődéssel követte nyomon a megszülető projektfalat. Az ő érdeklődésüket a téma iránt egy másik osztály munkája keltette fel, ami ebben az iskolában nem jellemző. A kontrollosztálynak tekinthető párhuzamos osztály, amely hagyományosan tanult, nem javított jelentősen a jegyein (bár ők egy jobb képességű, jobb átlaggal rendelkező közösség).
A projektmunka beiktatása eredményesen kísérlet volt. A tanulók többsége aktívan bekapcsolódott a munkába és a tanulásba. Ha a tanulás nem is vált rendszeres tevékenységgé mindenki számára, de nőtt az órai aktivitás és az egyéni feladatvállalás. A jó munkakapcsolat alakult ki. A történelem iránti érdeklődés megnőtt. A diákok tanulmányi eredménye három tizedet javult. Senki sem bukott meg, míg az előző félévben hat tanuló nem tudott elégségest elérni. A projekt produktuma a projektfal elkészült (26. sz. melléklet), amely elkészítésében minden tanuló tehetségének és képességének mérten részt vett. Az iskola többi tanulója számára is láthatóvá vált a közös munka eredménye, amely társaik és az iskola tanárainak és vezetőségének elismerését váltotta ki