8. Projekthét Pilisvörösváron
8.1 A projekthét, mint részkutatás
8.1.2. A tanulók előzetes projekt tapasztalatának elemzése
Az első kérdés: „Mit értesz projektmunka alatt”, arra kérte a tanulókat, hogy fogalmazzák meg röviden, hogy mit értenek projektfeladaton. (A válaszok összesítése a 28. és 29. sz. mellékletben található.) Mindkét célcsoport ugyanazt a kérdőívet töltötte ki.
A 0. évfolyam rövid definíciói általában kitértek a projekt főbb sajátosságaira.
Szűkszavúan, de tárgyilagosan, kötelező jelleggel válaszoltak. A válaszadásukat feltehetően befolyásolta, hogy a kérdőív kitöltésére az év végi vizsga után került sor, amely szóbeli része egy egyénileg vagy párban elkészített projektet kellett bemutatniuk, és erre osztályzatot kaptak. Egy szóbeli témakör, például lakás, otthon illusztrálása, makett, plakát, tervrajz, montázs formájában és annak szóbeli ismertetése német nyelven.
A 12. évfolyamot a ballagás előtt kérdeztük a négy év tapasztalatáról. A válaszokból kitűnik az életkorukból adódó érettség, a probléma összetettebb megközelítése és az érzelmileg pozitív hozzáállás.
A fogalmi meghatározások törekedtek az optimális körülírásra. A válaszadók a projektoktatás legfőbb formai elemeit megemlítették: anyaggyűjtés, tervezés, kreatív feladatok, választott téma, a téma illusztrált feldolgozása és bemutatása, otthoni kutatómunka, közös munka, ötletek gyűjtése a témával kapcsolatban, nem tananyag feldolgozása, egy
témáról több információ gyűjtése, a téma bemutatása a többiek előtt, kevésbé kötött, érdekes feladatok.
Néhány jellegzetes tanulói meghatározás a projektről:
„ …olyan kreatív feladat, melyet szívesen csinál a diák, mert érdekességeket tárnak elénk ezek a munkák, és sok esetben szórakoztató, mind az elkészítése, mind a meghallgatása.” (9. sz.
válaszadó, 0. évfolyam)
„Egyéni felkészülés egy adott témából, amelyhez több adott forrást is felhasználhatok. A projektemet írásban rögzítem, majd szóban prezentálom.” (10. sz. válaszadó, 12. évfolyam)
„Csoportban végezhető, kreativitásunkat igénybevevő feladat. Kevésbé kötött, mint a megszokott munkák.” (13. sz. válaszadó, 12. évfolyam)
A 0. és a 12. évfolyam válasza a második kérdésre: Milyen gyakran találkozol projektmunkával?
30. sz. ábra
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Arány
nincs jelen előfordul egy két tantárgyban több tantárgyban
Előfordulás
Projektek előfordulási gyakorisága
0.évfolyam 12.évfolyam
A projektmunka általános előfordulásáról hasonló arányt jelölt meg a két célcsoport. A 12. évfolyamnál a több szerzett tapasztalat birtokában, nagyobb arányban, 52%-ban került megemlítésre az egy- két tantárgyas előfordulás. A 0. évfolyamon viszonylag magas százalékban (26%) vélekedtek úgy a tanulók, hogy nem találkoztak projektmunkával. A 12.
évfolyamon mindenki találkozott a projektformával. (30. sz. ábra)
A 0. és a 12. évfolyam válasza a hármas kérdésre: Hasznosnak ítéled-e meg a projektfeladatot?
31. sz. ábra
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
arány
nem hasznos alig van haszna elég hasznos nagyon hasznos
hasznosság A projekt hasznossága
0.évfolyam 12.évfolyam
A projektmunka hasznosságának megítélésében nincs jelentős eltérés, a tanulók fele hasznosnak ítélte meg a projektet. (31. sz. ábra) A 12. évfolyam szívesebben végez projektmunkát, a válaszadók 40%-a pozitívan vélekedett róla (hasznos, elég hasznos, nagyon hasznos). Egyik évfolyam sem gondolta a projekttevékenységről, hogy nem hasznos.
A 0. és a 12. évfolyam válasza a negyedik kérdésre: Mennyire szívesen vállalsz-e projektmunkát?
32. sz. ábra
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
arány
egyáltalán nem nem nagyon ha kell igen szívesen
projektmunka
A tanulók viszony a projektmunkához
0.évfolyam 12.évfolyam
A 0. évfolyam 27%-a válaszolt igennel erre a kérdésre (32. sz. ábra), pedig kb.
egynegyedüknek (30. sz. ábra) nem volt az általános iskolában a projektekről korábbi tapasztalata. Nincs jelentős eltérés abban, hogy, ha kell, mindkét évfolyam elvégzi a projektet (45, ill. 50%). Érdekés viszont, hogy a 0. évfolyam szívesebben vállalja, mint a 12. évfolyam, holott kevesebb gyakorlata van, de még előtte az öt év a középiskolában, talán ezért lelkesebb.
A 0. és a 12. évfolyam válasza az ötödik kérdésre: Több időt vesz-e igénybe a projekt, mint a hagyományos feladatok?
33. sz. ábra
A projekt időigényessége a 0.évfolyam válasza alapján
100%
igen nem
34. sz. ábra
A projekt időigényessége a 12. évfolyam válasza alapján
83%
13%
4%
igen nem nem válaszolt
A megkérdezettek többsége úgy ítélte meg, hogy a projektmunka több időt igényel a hagyományos feladatokhoz képest. A 0. évfolyam 100-a (!), míg a 12. évfolyam 83%-a érvelt így (33. és 34. sz. ábra).
A 0. és a 12. évfolyam válasza a hatodik kérdésre: Mi a jó a projektben?
35. sz. ábra
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
45%
50%
arány
érdekes egyéni
feladatválasztás
nem szokványos nem tanórához kötött esélyt ad jobb jegyre A projekt értékei
A projekt értékei
0.évfolyam 12.évfolyam
A projektfeladat erényének mindkét évfolyam a kreativitást találta, a 0. évfolyam 26%-ban, a 12. évfolyam 50%-ban (31. sz. ábra). A felsőbb évesek fontosabb hangsúlyt fektettek arra, hogy a feladat kreatív legyen, az önálló alkotás, tevékenység kibontakoztatásának lehetősége számukra fontosabb volt. A feladatra érdekességet hasonló százalékban emelték ki (21% ill. 17%). Az egyéni témaválasztást a kisebbek jobban értékelték (21%.), míg a végzőseknek csak 13%-a vélte ezt fontosnak. Az jobb érdemjegy szerzése egyik évfolyam számára sem volt mérvadó, bár lehetőség van az osztályzatok szerzésére több tantárgyból is.(népismeret, német nyelv és irodalom, média tantárgyakból).
A 0. és a 12. évfolyam válasza a hetedik kérdésre: Szerinted a tanárok kedvelik-e a projektekről?
36. sz. ábra
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
arány
egyáltalán nem nem nem nagyon kedvelik nagyon kedvelik
A tanárok véleménye A tanárok viszonya a projekthez
0.évfolyam 12.évfolyam
A válaszadók úgy ítélik meg, hogy a tanárok is kedvelik (84-90%-ban) a projektmunkát (36. sz. ábra). A későbbi válaszokban lesz arra utalás, hogy a tanulók egy része
úgy gondolja, hogy a projektoktatás sokkal könnyebb a tanárok számára, mert kevesebb munkával jár.
A 0. és a 12. évfolyam válasza a nyolcadik kérdésre: Szerinted a tanárok, hogyan vélekednek a projektekről?
37. ábra
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
arány kreatív alkotó jellegű feladat kevesebbet kell a tanárnak dolgozni többet dolgozhat a diák a tanórán kívüli ismereteket igénybe veszi jó ötletei vannak a tanulónak Jobb jegyet kaphat a diák előírás, kötelező a projektmunka
A projekt jellemző, ahogy a diákok szerint a tanárok vélekednek A projekt főbb jellemző jegyei a tanárok szerint
0.évfolyam 12.évfolyam
A diákok szerint a tanárok is a feladat kreatív jellegét tartják a legfontosabbnak (37. sz.
ábra). A 0. évfolyam 22%-a úgy tartja, hogy a tanárnak kevesebbet kell dolgoznia, ezért pozitívan viszonyul a projekthez, ez összecseng azzal, hogy 22% véleménye szerint, többet kell dolgozni a diáknak. A 12. évfolyam kisebb mértékben érvelt a tanári munka növekedésével vagy csökkenésével, de a diák munka megnövekedését sem tartotta jelentősnek (14%).
A 0. és a 12. évfolyam válasza a kilencedik kérdésre: Gyakrabban vállalnál-e projektmunkát?
38. sz. ábra
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Arány
igen nem
A vállalás
A diákok projekt vállalási kedve
0.évfolyam 12.évfolyam
A 0. évfolyam 37%-a vállalna gyakrabban projektmunkát, míg a 12. évfolyamosok 56%-a (38. sz. ábra). Fordított arány van a két évfolyam igennel és nemmel válaszolói között.
A tanulók több tantárgyon belül találkoztak projektfeladatokkal, ami arra utal, hogy több tanár próbálkozik a hagyományostól eltérő, új tanítási-tanulási formák meghonosításával. A válaszokból néhány estben kiderült, hogy a különböző tantárgyi projektek nem minden esetben voltak pedagógiai projektek, sokszor csak az elnevezésük projekt (például kis beszámoló egy önként vállalt témából, önálló anyaggyűjtéssel).
A 0. és 12. évfolyam válaszai a tizedik kérdésre: Milyen projekteket csináltál eddig? Milyen tantárgyból?
A 0. évfolyam a kémia, német, földrajz, matematika, fizika, történelem, angol tantárgyakból találkozott projektorientált feladatokkal.
A 12. évfolyam válaszaiban megjelennek a speciálisterületek, a média és a népismeret tantárgyak. Kiemelkedő sikerként élte meg a 12. évfolyam a média tantárgyon belüli Európa Uniós projektet. A német vendégtanár segítségével az uniós országokat mutatták be egy-egy pavilonban az iskola aulájában, amely kiállítás megszervezését és az anyaggyűjtést, az adott országok nagykövetségeinek, kulturális intézményeinek meglátogatása előzött meg.
Összességében megállapítható, hogy a projektmunka alkalmazott és kedvelt munkaforma. A pozitív megítélés kialakításában szerepet játszik az iskola speciális képzési formája, a tantárgyi követelményrendszere, a vendégtanárok jelenléte.
A kooperatív tanulás elsajátítása és a tanulás- módszertani program átfogó bevezetése előnyösen alakította a tantestület pedagógiai kultúráját.
A projektoktatás, illetve a projektorientált tanulási-tanítási formák sikeresebbé teszik a tanítási gyakorlatot. A differenciált oktatási feltételeinek megteremtése lehetőséget ad az integrált oktatás megvalósítására. Az iskola egyre szélesebb körben tudja azoknak a speciális helyzetű tanulóknak a képzését megvalósítani, akik külföldön születtek, vegyes családokban nőttek fel, nem birtokolják a magyar nyelvet, külföldről települnek át, német vagy osztrák iskolából jönnek, a szülők külföldi munkavégzése miatt kollégiumi elhelyezést igényelnek, határon túli magyar településekről jönnek, mozgássérültek.
A különböző kompetenciákkal rendelkező tanulók a projektoktatás alkalmazásával lehetőséget kapnak arra, hogy saját érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő feladatot vállalhassanak és juthassanak sikerélményhez.