A projektmunka szakaszai

A projektoktatás nem valósítható meg a zárt oktatás keretei között, a tanulási-tanítási folyamat a nyílt oktatás klasszikus formája, amely ötvözi a nyílt és a zárt oktatás különböző

elemeit. Az oktatás tartalmának, menetének, szervezési és módszertani megoldásainak, az alkalmazott eszközöknek, az elvárt eredményeknek és az értékelés módjainak meghatározásában a tanulóknak döntő szava van. A projektben megfogalmazott célokhoz vezető út kialakítása, a tervezésben, a megvalósításban való aktív tanulói közreműködés miatt a mindenkori feltételek (személyi és tárgyi) függvénye. (M. Nádasi, 2003, 24.)

A projekt megvalósításában fontos segítséget jelent a projekt-modell(ek), amely a projektmunka szakaszainak meghatározásával mintegy váz a munka keretét adja. Függetlenül a produktumtól és a projekt egyéb jellemzőitől, több szerzőtől is meríthetünk ötleteket a projekt munka kivitelezéséhez. A négyfázisú modell Karl Freynél (1982) a következőképpen épül fel:

1. Témaválasztás és célkitűzés:

- Választás (A témát a gyerekek vagy a tanár hozza.)

- Feltárás (A témát tartalmilag belülről részekre osztani, kívülről behálózni

- Célkitűzés (A végtermék, a cselekvés vagy képesség megjelölése, és a tanulási célok meghatározása a tárgyi, a munka és a szociális kompetenciák számára.)

2. Tervezés

- A munka lépéseinek, az időbeli lefolyásnak, a munkaformának, a munka módszereinek, az információ megszerzésének, a projekt vezetésének, a pénzügyi kiadások, stb. meghatározása.

3. Kivitelezés

- Információgyűjtés (A gyerekek beszerzik a szükséges információkat.) - Feldolgozás (Az összegyűjtött anyag feldolgozása)

- Bemutatás (A végtermék, a képesség vagy cselekvés, akció bemutatása.) 4. Kiértékelés

- A kitűzött célokra visszatekintve, a három kompetencia terület felülvizsgálata, amely során a további projektekre vonatkozóan, következtetések levonása:

- tárgyi kompetencia

- tanulási és munka kompetencia - szociális kompetencia

- Álláspontok meghatározása (Tematikus, munkatechnikai vagy csoportdinamikai álláspontok keresztülvitele az igények és szükségletek szerint, az egyes fázisokban vagy közöttük, kis csoportokban vagy az egész csoportban.)

A projekt megvalósításának lépéseit Gudjons fejleszti tovább, és a következőkben jelöli meg:

1. Témaválasztás:

A tanulók érdeklődésének megfelelő, problémaszerű helyzetek, a társadalmi gyakorlatból fakadó, a mindennapi élethez kötődő téma (feladat) választása. A probléma kiválasztásában a tanulói aktivitás, ötletbörze (brainstorming) segítségével kiválasztásra kerül a projektben résztvevők közös döntése alapján a téma meghatározására.

2. Tervezés:

A problémamegoldás, a feladat megoldás részletes megtervezése, a részfeladatok, a felelősök, a lehetséges megoldási módok kiválasztásával.

3. Kivitelezés:

A megfelelő eszközök, közösségi és munkatechnikák, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, a tantárgyi integrációk megteremtése.

Anyaggyűjtés, kutatás, a modern technikák alkalmazása.

Lehetőség szerint „minden érzékszerv” bevonása a tevékenységbe, a tanulócsoporton belüli különböző képességek kiaknázása.

A problémák, konfliktusok ütköztetése, az egész és a részcsoportok szintjén történő reflexív megoldása. Az összegyűlt anyag szelektálása, a produktumhoz szükséges elemek kiválogatása és összeállítása. Szükség esetén az eredeti terv rugalmas módosítása.

4. Felülvizsgálat:

Az elkészült feladat, alkotás és az alkotási folyamat csoport szinten történő értékelése.

A produktum bemutatása (prezentáció) a nyilvánosság előtt 5. Továbbfejlesztés: (a modell kiegészítése)

Szükség szerint a projektmunka eredménye és az értékelés újabb projektfeladat kidolgozását teszi lehetővé. Az eredmények felhasználása és továbbfejlesztése a hatékony pedagógiai innováció megnyilvánulása. (Gudjons, 1986)

A jellegzetes fázisok ábrája¹⁴ 1. sz.

ábra

A tanár bevezeti a projektet ráhangoló feladatok a projektmunka elindítása INPUT

célok meghatározása csoportok kialakítása közös tervezés

anyaggyűjtés csoportmunka: problémamegoldás, a projekt végső formá- alternatívák felvonultatása, döntéshozatal ban való elkészítése

a projekt bemutatása a projekt értékelése

14Kuti Zsuzsa-Morvai Edit: Az idegennyelvi kompetencia fejlesztéséhez az 1-12. évfolyamon. A projektmunka. Sulinova,

2. sz. ábra A hatfázisú projektmodell¹⁵

A projekttevékenység minden fázisát átöleli a tanár jelenléte, és segítségnyújtása mind a csoport, mind pedig az egyes tanulók szintjén. A tanári segítségnyújtás különböző formáinak ismerete és alkalmazása elősegítheti a tanulók fokozatos önállóvá válását, új ismeretek és készségek megszerzéséhez hozzásegítő stratégiák és technikák felfedezését és gyakorlati alkalmazását. A tanár szerepe a tanulási folyamat résztvevői (tanuló, tananyag, feladat, segédeszközök stb.) közötti kapcsolat fenntartásában és a tanulók aktuális tudás- és készségszintjéhez alkalmazkodó segítségnyújtásban határozható meg.

A projektmunka megkezdése előtt, különösen, ha a módszer új a tanulók számára, tanácsos beszélgetést kezdeményezni a projektmunka sajátosságairól és hasznáról, a tanár és a tanulók szerepéről és arról, hogy mitől válhat a projektmunka sikeressé és élvezetessé számukra. Ezzel tudatosítjuk a tanulókban a projektmódszer jellegzetességeit és saját szerepüket a tanulási folyamatban. Fontos érezniük, hogy a projektmunkát az ő igényeik, és érdeklődésük határozza meg. A projekt produktumának végső meghatározását tanulóknak kell megtenni, hiszen ha sajátjuknak érzik a feladatokat, akkor nagyobb motivációval csatlakoznak az órai tevékenységekhez. A tanulók természetesen aktív részesei és alakítói a projektmunka minden lépésének és az értékelésnek is. Az értékelés, a legkisebbek, írni, olvasni nem tudó tanulók esetében, egyszerű képes, vizuális megjelenítést is ölthet.

A projektmunka bevezetése előtt meg kell győződni arról, hogy a tanulók megértették a projektmunka lényegét és biztosítsunk lehetőséget számunkra arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a folyamat különböző elemeivel kapcsolatban.

A projektmunka különböző fázisaiban fontos rendszeresen időt szakítani a munka értékelésére. Az értékelés szükséges mind a tanár, mind pedig a tanulók számára, mivel ez visszajelzést nyújt a projektmunka folyamatáról, s a kapott információk alapján alakíthatjuk a projektmunka további fázisait. A formatív értékelés segít abban is, hogy a tanulók észrevegyék és tudatosítsák saját szerepüket és felelősségüket a tanulási folyamatban. Az értékelés formái nagymértékben függnek az adott csoport életkorától és a projekt jellegétől.

Azzal, hogy minden modul megvalósítása során értékelhető produktum keletkezik, illetve valós tanulási folyamat megy végbe, melynek kimeneti sikerességét mérni lehet, biztosítjuk a

15 Lasarou, E. (2002): Projektorientierter Deutschunterricht.Praxis/Schule. Zeitschrift.Westermann Schulbuchverlag, Braunschweig, 2002/6. Heft, 40.

I. szakasz: Előkészítés

II. szakasz: Témaválasztás

VI. szakasz: Értékelés III. szakasz: Konkretizálás

IV. szakasz: Munkaszakasz:

résztémák, gyűjtés, rendezés V. szakasz: Prezentáció

A hatfázisú projekttölcsér szemléletesen ábrázolja a projektorientált munka folyamatát:

szummatív értékelés feltételeit. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy mint minden értékelési módszerrel, a szummatív értékeléssel sem csak a tanulói teljesítményt mérjük, hanem a tanári munka sikerét is. Az alacsony tanulói teljesítményszintnek mindig maga után kell vonnia a pedagógiai magatartás korrigálását.

A projekttermék értékelésének szempontjai lehetnek:

- a nyelvhasználat (pl. szókincs, kifejezések használata, koherencia, helyesírás, központozás, folyamatosság, megfelelő stílus, nyelvhelyesség)

- tartalmi elemek (pl. kiegyensúlyozott elrendezés, a témához jól illeszkedő forma kiválasztása és alkalmazása, vagy az érdekes, eredeti feldolgozás

- a projekt bemutatásának minősége (pl. a csoport tagjainak együttműködése, a bemutató megszerkesztettsége, az előadóknak a közönséggel való kapcsolattartása: szemkontaktus, gesztusok; kreatív ötletek alkalmazását.

A csoportos és egyéni értékelés fontos lehet a szülők számára is, különösen abban az esetben, ha a projektmunka újonnan kerül bevezetésre, és jelentősen különbözik a korábban általuk ismert és megszokott módszerektől.

A projektoktatás megvalósulása számos tényezőtől függ. A projektoktatás kritériumait figyelembe véve a belső határt az iskola oktatási céljai szabják meg. Az oktatási folyamatba illeszthetőség fontos szempont, mert a tanítás célirányos folyamatként való értelmezése szükségessé teszi, hogy a projektek valamilyen mértékben kapcsolódjanak az oktatáshoz, és a művelődési folyamat részeként jelenjenek meg.

A projekt előfeltétele, hogy a szükséges időt az oktatásban biztosítani tudjuk. A projekt beilleszthetőségét, azaz a szükséges időt, meghatározza az oktatási törvény, a tantárgyak elhelyezkedése a tantervben, a vizsgarend, az órarend, az éves munkaterv, a szaktantermek és foglalkoztató helységek elhelyezkedése, kihasználtsága, a tananyag felosztása a tankönyvekben, a heti terv.

A projekt környezetének kialakítása külön teret igényel(het). A feladatok jellegéből következően sok esetben speciális helyre van szükség. A projektek nyitottságából következik, hogy túllép az iskola keretein, kapcsolatot tart fenn az iskolán kívüli világ szereplőivel, szükséges egy kapcsolat fenntartó, koordináló hely. A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek biztosítása sem könnyű. A szakképzett tanárok és az új pedagógiai kultúra iránti iskolavezetés nélkül nehéz sikeres projekteket megvalósítani.

Tanuláselméleti szempontból a projektmunka a szociál-konstruktivista elméletre épül, mely szerint a „tanulás”, a tanulót, tanárt, a feladatot és tanulási kontextust (osztály, iskola, kulturális közeg) magába foglaló dinamikus és komplex folyamat. A tanuló bármilyen új tanulási kontextusba magával hozza meglévő ismereteit, tapasztalatait, elvárásait, és az új ismereteit a már meglévő ismeret-struktúráiba sajátos egyéni módon asszimilálja. A tanuló tehát a tanulás folyamatiban aktív módon vesz részt. A tanulási folyamat során a tanuló egész személyisége formálódik, alakul, általános és speciális kompetenciái (pl. kommunikatív nyelvi kompetenciái) állandóan kölcsönhatásban fejlődnek.