6. Projektek és projekttapasztalatok
6.1 Jugend-Schule-Wirtschaft – nemzetközi projekt középiskolásoknak
6.1.1. Párbeszéd az egységesülő Európában – saját élményű tanulás-tanítás, módszertani megújulás
A német munkanyelven folyó Jugend-Schule-Wirtschaft (rövidítve JSW) projekt sajátossága, hogy egyszerre négy elemet foglal magába, a projekt több jelentésének megfelelően: pályázat, pedagógiai projekt, szakmai továbbképzés és verseny. (3. sz. melléklet) A projekt pályázatról 2001 óta a Népszabadságban megjelenő hirdetés útján értesülhetnek a magyar középiskolák. A sikeres pályázat után a szerencsések részt vehetnek az egy tanévet átölelő pedagógiai projektben. Ennek megfelelően „a projektmódszer szerint a tanulók egy csoportja egy olyan érdeklődésüknek megfelelő témát dolgoz fel, amelyet a csoport maga választ. A résztvevők a témát közös tervezés útján egyedül dolgozzák fel, amely egy felmutatható eredményhez (itt a témát bemutató újságcikkekhez és egy szakdolgozathoz) vezet.” A Karl Frey által közreadott projektdefiníciónak megfelelően.(1982)
A projekt egy színvonalas versenyt is, a legjobbak értékes jutalmakban részesülnek.
A projektben résztvevő tanároknak lehetősége nyílik a projektmódszer beható megismerésére, tehát egy szakmai továbbképzést is kapnak, így a projektmódszert nem ismerő tanárok sem kerülnek hátrányba. A tanárszeminárium gondosan összeállított segédanyaggal látja el a közreműködő tanárokat, lehetőség van a módszert már alkalmazókkal találkozni és tőlük információkat gyűjteni. A segédanyag az oktatásban használható elméleti és gyakorlati útmutató német nyelven. Tartalmazza a projekt működésének leírását, didaktikai és módszertani utalásokat, a projekt menete során felmerülő feladatokat és az ezek elvégzéséhez szükséges tudnivalókat.
A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium német csoportjával sikeresen pályázva, együtt tanultuk és alkalmaztuk az új módszert. A saját tapasztalaton, a megélt projekten keresztül lehetőségem volt diákjaimmal, a projektmunka folyamatának megismerésére, és ma is aktív közreműködőként a gyakorlására.
A 2001. májusában megjelent pályázattal a magyar diákok is lehetőséget kaptak arra, hogy a már több éve sikeresen működő német projektben közreműködhessenek. A pályázat olyan tizenhat év feletti tanulóknak szól, akik beszélnek németül, érdeklődnek lakó környezetük gazdasági és a szociális kérdései iránt, és kedvük van aktuális közérdekű, közéleti témákat kutatni, ezekről cikkeket írni.
A csoportvezető tanárokat a projektévet nyitó frankfurti továbbképzésen részletesen megismertetik a projekt menetével. A pályázatban sikeresen résztvevők tíz hónapon keresztül ingyen kapják a Népszabadság napilapot, amely egyben a projekt magyar partner újsága.
A projektek vonzerejét elsősorban abban láttam, hogy az idegennyelv-tanítás megújításának egy lehetséges, új eszköze lehet.
A gyakorlati élethez kötődő nemzetközi projekt, amely a tudásszerzést a cselekvésre, a felfedezésre építi, újként hatott az iskola hagyományos módszereihez képest. A NAT és a kilencvenes évektől megfogalmazódó új módszertani elvárások bátorítólag hatottak a projektek használatára.16
A rendszerváltás után megnőtt, a pedagógiát is jelentősen átalakító demokratizmus a szabadság élményét erősítette az önként vállalt, az iskolai élettől jelentősen elütő
16A Kormány 243/2003. kormány rendelete a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról/3. § a kötelező és a választható óra tartható projekt formában
projektfeladat vállalása. A pályázat szűkszavú hirdetésén túl, ami csak a legszükségesebb információkat adta közre, a pályázó tanárok közül senkinek sem volt tudomása arról, hogy pontosan mit takar a projekt. A jelentkezést, ezért elsősorban a vállalkozó kedv, az új iránti vonzalom, a tanári megújulásnak az igénye adta. A hagyományos ismeretközlő, tantárgyakra tagolt, tudásként élettelen tényanyag halmazokat számon kérő tanítás kritikájaként, jelen volt és ma is jelen van a másként való tanítás- tanulás igénye.
A projektmunka lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a tantárgyi keretekből és interdiszciplinárisan, témacsoportos szerkezetben közelítsünk meg és dolgozzunk fel bizonyos témaköröket. (Frey, 1982, Gudjons, 1986, M. Nádasi, 2003)
A projekt természeténél fogva nyitott, rugalmasan kezelhető módszer, amely problémakereső és problémamegoldó technikájával újabb és újabb témákhoz, kérdésekhez visz el bennünket, ezáltal ösztönöz arra, hogy tovább kutassunk. (Hortobágyi, 1991, 1992)
A fenti szempontok még akkor is vonzóvá tették az új tanulási-tanítási formát, ha a szaktanárként mérlegeltem, hogy iskolai oktatás kereteibe nem egyszerű beiktatni a projekteket, de lehetséges. Az iskola tanórán kívüli kínálata is változatosabbá tehető, a tanulók számára izgalmas, kreatív alkotómunkával, kutatással, kísérletezéssel. A gyakorlat azt mutatta, hogy az általánosan képző gimnáziumi osztályokban a német nyelv órakeretében dolgozható fel a projekt, a szakközépiskolákban pedig több szakmai tantárgy ad lehetőséget a projekt beépítésére a curriculumba.
Az első sikeres pályázat után, a 2001/2002. tanévtől hét magyar iskola a diákjai kaptak lehetőséget, hogy részt vegyenek a projektmunkában. Két budapesti középiskola és öt vidéki:
monori, győri, jászárokszállási, gyönki és a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tanulói vehettek részt az első projektévben.
A JSW bevonta az induló évben a magyar diákok mellett a lengyel és a cseh tanulókat is. Így összesen négy ország: Németország, Magyarország, Csehország és Lengyelország 99 iskolájából, 1865 diák és 103 tanár tett kirándulást a gazdaság rejtelmeinek felfedezésére. A következő tanévben, 2002/2003-ban ez a szám még kedvezőbben alakult. A drezdai nyitóértekezleten 106 iskola regisztrálta magát, közöttük tizennyolc (!) magyar iskola (az előző évi hattal szemben), 12 Csehországból és 6 Lengyelországból. A 2003-04-es tanévtől pedig a tizenegy magyar résztvevő középiskola mellett, szlovén és szlovák diákok is közreműködnek.
A 2005/06. tanévtől új fejezet kezdődött a projekt történetében. A korábbi egyéves munkaidő két évre emelkedett. A projekt fő célkitűzése az európai párbeszéd (Dialog in Europa) lett. Már a korábbi években szorgalmazta a projekt a részt vevők egymás közötti együttműködésének a kialakítását. Csak részlegesen valósultak meg diákcserék. Az egy tanévre terjedő projekt, szervezési nehézségek elé is állította az iskolákat. A pénzügyi támogatás ellenére sokszor idő hiányában nem valósultak meg a tervezett látogatások.
Minden közép-európai iskolának egy német iskolával kell munkakapcsolatot kialakítania, kölcsönösen meglátogatják egymást, és közösen kutatnak. A kapcsolatot rendszeresen E-mailben tartják fenn egymással. Jelenleg hat magyar iskola vesz részt az összesen 25 német és 25 közép-európai középiskolát átölelő projektben (1047 tanulóval).
A gazdaságot ebben a nemzetközi együttműködési formában sajátosan veszik a tanulók nagyító alá. Meghatározó szerepet kapnak a partnerújságok. A projektben közreműködik 14 német napilap, és az újonnan bekerülő országok egy-egy újságja.
Magyarországról a Népszabadság gondozza a projekteket és jelenteti meg a lelkes fiatalok cikkeit.17
17 A Népszabadságnak, mint partnerújságnak a kiválasztása gazdasági érdekeltség alapján történt. A projekttevékenységet koordináló IZOP-Intézetet a Deutsche Bank szponzorálja, amelynek tulajdonosi érdekeltsége van a Népszabadságot
A Németországban 1998 óta működő projekt hagyományait követve, a tanulók tíz hónapon keresztül ingyenesen kapják a partnerújságot. A nem német iskolák németnyelvű napilapot is kapnak rendszeresen, hogy a tájékozódást és a nyelvgyakorlást ezzel is elősegítsék. A napilap rendszeres olvasásra készteti a fiatalokat, sokszor a családjaikat is, felkelti az érdeklődést, esetleg kedvet teremt a további tájékozódáshoz.
A legnagyobb kihívás Magyarország legnagyobb példányszámú napilapjában cikkekkel jelentkezni. Véleménynyilvánításra a JSW „Info – Brief”-ben (információs levél) is lehetőség van. Az Info-Brief-eket havonta jelenteti meg az alapítvány, amelyben közreadja a diákok érdekesebb cikkeit, tájékoztat a fontosabb eseményekről. (7. sz. melléklet)
Az igazi erőpróbát a szakdolgozat elkészítése jelenti, amelynek egy szabadon választott gazdaság vagy szociális témát kell feldolgozni. A projektmunkák sikere és népszerűsége azt bizonyítja, hogy a fiatalok nyitottak az újra, szociálisan érzékenyek, élvezik a saját élményű tanulást. A nemzetközi együttműködés további esélyeket ad ahhoz, hogy eltűnjenek a még meglévő láthatatlan falak nyugat és kelet között, és a jövő nemzedéke egyenjogú félként tanuljon és dolgozzon Európában.
6.1.2. Projektmunka a kompetenciák jegyében
A JSW az életre való felkészítésben kíván segíteni. Az oktatásra hárul a felelősség, hogy a jövő nemzedékét felelős állampolgárokká és aktív munkaerővé képezze. A tanulóknak olyan tudást kell elsajátítaniuk, amelyek később továbbbővíthetők, alkalmassá teszik őket, az élethosszig tartó tanulásra, segítenek a tájékozódásban, lehetővé teszik az életben, a munkaerő piacon való boldogulást. (Halász, 2001)
Két kompetencia fejlesztésére helyezi a projekt a hangsúlyt: a gazdasági és a média kompetenciára. A gazdaságot mint témát úgy vonja be az iskola életébe és teszi a tanulók érdeklődésének tárgyává, hogy azok önként saját érdeklődésüknek megfelelően választanak témát, és tájékozódnak egy területről. A projekt hidat épít a fiatalok és a gazdaság közé, az iskola és a mindennapi élet gazdasági vonatkozásai közé.
A másik szem előtt tartott célkitűzés a médiakompetencia kialakítása, beleértve az újságolvasási kedv és szokás meghonosítását. Mobilizálja a már tanult ismereteket, kommunikáció elméletet, stilisztikát. A segédanyag pedig lehetővé teszi a médiaismeretek kibővítését, a cikkírás szabályainak elsajátítását.
A két kiemelt kompetencia mellett, a nem német iskolák esetében, az idegen nyelvi kompetencia, jelen esetben a német nyelv fejlesztésére is sor kerül. A projekt munkanyelve német, ami azt jelenti, hogy minden a projektre vonatkozó információ német nyelven érhető el.
A projekt épít a tanulók komputer iránti vonzalmára. Új kommunikációs technikákat kell alkalmazni (e-mail, chat, internet, kereső technikák, szerkesztés, Windows, Excel, digitális fotózás). A tanulók a partneriskolájukkal önállóan létrehozott Web-oldaluk segítségével rendszeres élő kapcsolatot alakítanak ki.
A projekt remek formája a hazai és a nemzetközi együttműködésnek. Az Európai Unió szellemiségét, a kontinensen belüli szorosabb együttműködés elősegítését, a nyugat és kelet közötti aktív párbeszéd kialakítását szolgálja a projekt működési kerete. A tanártalálkozók egyben kiváló szakmai fórumok, tapasztalatcserék is egyben.
Jó csapatmunka jött létre a magyarországi középiskolákkal, jelentős szakmai segítséget nyújtott a gyönki Német Nemzetiségi Gimnázium vendégtanára, Gerald Hühner.18
Hasonlóan jó együttműködés alakult ki a partnerújság, a Népszabadság szerkesztőségével, ahol szintén lehetőség volt több személyes találkozásra. A koordinálást Farkas József György, a gazdasági rovat vezetője látta el, aki szakszerű tanácsokkal látta el diákokat és tanárokat egyaránt.19
6.1.3. A projektév gyakorlata
A projektmunka követi a tanév menetét. A projektet májusban hirdeti meg az Alfréd Herrhausen Alapítvány. Az évek óta eredményesen működő ifjúsági projektek a „Hilfe zur Selbsthilfe”, azaz a „Segítség, hogy segíthess magadon” mottóval kerültek meghirdetésre. Az Aachenben működő IZOP – Institut (Intézet) feladata a projektek gondozása.
Augusztusban kiválogatja a kuratórium a résztvevőket. Szeptemberben rendezik meg az előkészítő szemináriumot a projektben résztvevő tanárok számára. Októberben indul az érdemi munka. November-december hónapokban tartják a partnerújságoknál a résztvevők koordináló konferenciáját. Január végén kell a szakdolgozati témákat továbbítani az IZOP- Intézethez. Márciusban újabb tapasztalatcserére kerül sor a projekttanárok számára. Június végére kell elkészíteni a szakdolgozatokat. Ekkor kerül sor és a regionális győztesek kiválasztására.
Októberben választja ki a zsűri a három győztest. November hónapban, Berlinben díjátadással és a győztesek munkáiból rendezett kiállítással zárul a projektév. (Projektplan, IZOP- Institut, 200120, 4. és 5. sz. mellékletek)
A pontos időbeosztás, a bőséges segédanyag, az állandó kapcsolattartási és a találkozási lehetőségek segítenek a munka megtervezésében és kivitelezésében. A profi szervezés sokban megkönnyíti a kezdők munkáját. A sikeres pályázatot követte a tíz hónapos küzdelem. A tanárszeminárium után, az iskolák képet kapva a feladatról, a segédanyagok áttanulmányozásával nekiláttunk a témakeresésnek. A diákcsapat lelkes és ötletgazdag projekttalálkozóin megszülettek az alapötletek.
A témák kutatása közben hasznosítók voltak a szülők, a kollégák, az osztálytársak ötletei. Interjúkat készítésére, vendégek hívására, látogatásokra kerül sor (6. sz. melléklet). A helyi médiával is érdemes jó kapcsolatot kialakítani, a lakókörzet híreinek továbbításában elsődleges szerepük van, segíthetnek az információkhoz jutásban és tovább adásában.
A legnagyobb sikerélmény és kihívás kétségtelenül a Népszabadságban megjelenő cikkek megírása, hiszen diáknak, szülőnek, iskolának egyaránt öröm volt látni a legnagyobb példányszámú napilapban a havonta megjelenő projektoldalon, névvel, címmel ellátott dolgozatokat.
A JSW Info- Brief-en keresztül (információs levél) a tanulók véleménye eljut, valamennyi projektpartnerhez, így több ezer tanuló olvasta azt. Az újságcikkek esetében ez a szám jóval nagyobb volt, sőt egy-egy cikk országos ismertséget, érdeklődést is eredményezhet. (7. sz. melléklet)
18 Gerald Hühner könyvet írt pedagógiai tapasztalatairól, német vendégtanárként sokat tett azért, hogy a projektmódszert meghonosodjon a magyar német nemzetiségi oktatásban. Tanulóival már 1998-tól bekapcsolódott németországi média-projektekbe. Tanártovábbképzést szervezett számunkra, segédanyagokkal látta el a projektoktatásban járatlanokat, tovább adta tapasztalatait és bátorította az új projekt-teamet.
19Farkas József György projektkoordinátorként a Német Alapítványok Tanácsának elismerését is kiváltotta, a DBU (Német Környezetvédelmi Szövetség) projektjének a gondozására is felkérték. (2005)
20Projektplan: a projektmunka terve - a projekt tevékenységének menetét bemutató dokumentumot, a projektet gondozó
A projekt során többféle munkaformában dolgoztak a tanulók: volt csoportmunka, páros feladatok és egyéni feladatok. A változatos formák lehetővé tették, hogy mindenki a neki megfelelő módon kutasson és tevékenykedjen (6. és 7. sz. melléklet). Számos rejtett képesség felfedezésre került, sok sikerélmény tette szebbé a munkát. A felfedezve tanulás, a cselekvések sorozatán megszerzett tapasztalatból gyűjtött tudás gazdagította a tanulók ismereteit. (8. és 9. sz. melléklet)
A szakdolgozatok értékelésénél a szakértő zsűri öt szempontot vesz figyelembe:
vizsgálják a dolgozatok eredetiségét, gyakorlatiasságát, gazdasági kompetenciáját, sajtóbeli megjelenítését és küllemét. Négy zsűri tag olvas el minden dolgozatot, 1-4-ig értékelnek, így maximum 16 pontot lehet kapni. A zsűri örömmel állapítja meg évente, hogy nehéz dolga van, sok jó munkából kellett válogatnia.
A berlini ünnepség egyben egy kiállítás is, amely lehetővé teszi a győztes munkák és alkotóik megismerését, és a tájékozódást (10. sz. melléklet). A díjkiosztón szerzett általános tapasztalat, hogy a fiatalok ötletesek, bátrak és kritikusak. A díjak értékesek könyvjutalmak laptopok, médiaanyagok, utazás.
6.1.4. A projekt eredményessége
A projektet első alkalommal kipróbálóként nem voltak határozott elképzeléseink a lehetséges sikerekről, eredményekről. A kitűzött cél elérését: a cikkek és a szakdolgozatok megírását tartottuk lehetséges eredménynek. Ha valamelyik résztvevő csapat díjat kap, az a sikert jelenti. A projektév tapasztalata megmutatta, hogy a végtermékeken túl jóval több dolgot rejt magában a projektmunka, számos területen sikert, eredményt tud magával hozni.
A JSW projekt kiváló lehetőség az élettapasztalat gyűjtésre. Jó ajánlólevél, a diákok későbbi pályázataikban hivatkozhatnak a projektre. A sajtó nyilvánossága többeknek segített, hogy cikkeikkel felhívják magukra a figyelmet, két tanuló kapott újságírói ösztöndíjat (2002), a csoport pedig egy nemzetközi meghívást az EU egyik táborába. A cikkek utóélete tanulságos, az ország nyilvánossága elé lehet lépni. A projektmunkára való emlékezést szépíti egy hasznos ajándék, a Deutsche Banktól kapott Gazdasági kézikönyv.
A személyes élmény mindenkiben megmaradt, biztosan emlékké válik, sőt a megszerzett tapasztalat tovább hasznosítható, tehát gyakorlati értéket képez.
A diákok a projektmunkát értékelő kérdőívben az élethez közelálló, élményeken alapuló, egyéni fantáziát és kreativitást igénylő projektet hasznosnak, és jónak találták.
A projektmódszert tanuló és egyben alkalmazó diák és tanár komoly szemléletváltást él meg. Az új tanulási modellhez szükség van az alapvető készségek elsajátítására, a csapatmunkára, a zavaró tényezőkkel való megbirkózás képességére, a verbális képességek fejlesztésére, a problémamegoldás és a döntéshozatal kialakítására. A JSW tanári és tanulói tapasztalatai egyaránt pozitív kicsengésűek voltak.
A közös munka új kapcsolatrendszert és a tanuláshoz, a tanításhoz egy merőbe új viszonyt szült. A csoportot erősítette, hogy két projektben is közreműködhetett. A Comenius-program keretein belül négy iskola együttműködését elősegítő projektben német nyelvű közös szakácskönyvet szerkesztettünk partnereinkkel. (6. sz. melléklet)
A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium 11. d osztályos német csoportja a projektévben három témakört választott. Az alföldi kis város legaktuálisabb kérdései közül a követezők feldolgozására került sor: 1. Német befektetők Cegléden. 2. A gyógyturizmus jövőbeni lehetőségei. 3. A német nyelv szerepe a munkaerőképzésben. A témák a lakóhelyhez kacsolódtak, erősítették a helyi kötődést.
A témák kutatása közben hasznosíthatók voltak a szülők, a kollégák, az osztálytársak ötletei. Széles sajtóvisszhangra találtak a város jövőjét érintő diák kezdeményezések.
A JSW- projekt részévé vált az iskolai innovációs törekvéseknek. Az oktatási megújulás mindig önmegújulással kezdődik, amely folyamatnak elindítói lehetnek a tanárok.
Ebben az esetben az iskola nyelvtanárai indítottak el két nemzetközi projektet (Comenius-program, JSW) a 2001. tanévben. A megújulás képessége együttműködést feltételez a szélesedő iskolai demokrácia talaján, a projektek során a kollégáktól kapott segítség, a többiek érdekeltségét, az új iránti nyitottságát igazolta. A projekteket záró iskolai kiállítás már egy megújuló, a kor szellemiségét követő oktatást követő iskola mutatkozhatott meg. (9. sz.
melléklet)
Komoly személyiségfejlesztő hatása van a projektmunkának, mert megtanít az együttműködésre, a csoportban érvényesül az esélyegyenlőség (Bábosik, 2002).A projektben résztvevők fontosnak találták, hogy a tanórákhoz képest, más képességeik révén új lehetőségeket kaptak. A korábbi tanulmány eredményektől függetlenül vállaltak és teljesítettek a tanulók feladatokat, rejtett képességek kerültek felszínre, mindenki talált személyre szabott feladatot. A tanulók az előzetes tudásukat a legkülönbözőbb formában kibontakoztathatták.
A heterogén összetételű csoport, a differenciált feladatok toleranciára, önfegyelemre tanítottak, mód nyílt a kulturált viselkedési formák elsajátítására és a kommunikáció gyakorlására. A munkavégzés alappillére a munkamegosztás, a diákok között gyorsan adaptált menedzserszemlélet alapján, egyenrangú partnerekként dolgoztunk.
A közös alkotó munka teret kínált az egyéni kreativitás kibontakoztatására, az alkotói fantázia és kedv kipróbálására. Team-jellegből adódóan a munkakapcsolat során rendszeres az érzelmi reakciók jöttek létre, a team-munka kölcsönös bizalmat feltételezett, erősítette a kollektivitást, fejlesztette a személyiséget, a humanitást. A közös élmény jelentős összekötő kapoccsá vált a csoport számára és a tanát és a csoport között.
A projekt, szinte észrevétlenül, mint integrált tanítási forma a tantárgyak fölé emelte a munkát, és a valóságot komplex formában kellett látni. A JSW projekt számított a tanulók történelmi, földrajzi, idegen nyelvi, számítástechnikai ismereteire, de leginkább a probléma-megoldást elősegítő kompetenciákra.
A projektmunka kapcsolati tőkét képezett, emelte az iskola presztízsét, diákjainak munkáján keresztül megnövelte az iskola vonzerejét (sajtó, faliújság, honlap). A projekttel felértékelődtek az iskolán kívüli kapcsolatok. Kisebb település esetében, mint Cegléd, jól kamatoztatható a személyes ismertség. A cégek (a német befektetők vállalatai) pontosan látták a diákok munkájának hozadékát, és szívesen segítették a diákokat. Az új szellemiséget felkeltette a többiek (tanárok, diákok, szülők) érdeklődését, több lett a támogatók száma, mint az ellenzőké.
A projektmódszer alkalmazásakor szólni kell a hátrányokról és nehézségekről is. Nem abszolutizálható és nem mindenható a módszer. Ügyelni kell a tanítási folyamat egységének fenntartása mellett a projekt dinamikájának megőrzésére. A projektév hosszú és nehéz fenntartani az érdeklődést.
Az új módszer a tapasztalati tanulás sajátos élményét nyújtotta a tanulóknak, és előkészítette őket a konstruktív életvitelre.
A változások egy új tanárszerepet vártak el. A klasszikus katedrán álló, tudást közvetítő tanárból a diákok segítőjévé, kísérőjévé, partnerévé, mentorává kellett válni. A tanár maga is aktív résztvevője a tanulási, tanítási folyamatnak. Az első projektév résztvevőiként, önként, de rögtön a mélyvízbe kerültünk. Valamennyi szaktanár egy jól működő nemzetközi kapcsolat reményében, bízva diákjainak leleményességében úgy vállalta a projektet, hogy azt javarészt tanórán kívüli plusz munkával látta megvalósíthatónak. Magyarország sikeresen debütált. Sok hasznosat tanultunk.
6.1.5. A projektoktatás kritériumai a JSW keretein belül
A projektben résztvevő tanárok közül többen nem rendelkeztek projektgyakorlattal.
Számukra a projektév gyakorlata kínálta a lehetőséget, hogy a projektoktatás jellemzőit közvetlenül a gyakorlaton keresztül sajátítsák el. Az új feladat szembesítette a tanárokat a hagyományos oktatási formától eltérő módszerrel. A projektoktatásra jellemző megkülönböztető jegyek csokorba szedésére több kutató is vállalkozott (3. 1. 1. fejezet), amelyek orientációt adnak a projektoktatás meghatározásához. A német H. Gudjons (1986) által legfontosabbnak tartott ismérvekkel, ha összevetjük a JSW működését (célkitűzéseit és gyakorlatát), megállapíthatjuk, hogy felsorolt projekt elemek megfelelnek a Gudjons által támasztott követelményeknek. A gyakorlat összevetése az elmélettel igazolja, hogy a JSW egy teljes értékű pedagógiai projekt.
Gudjons szerinti ismérvek JSW-ben való megfelelés A projekt tartalma nem közvetlenül a
tantárgyból vagy tantárgyakból kerül meghatározásra, hanem az iskolán kívüli világból.
A gazdaság és a média a két meghatározó érdeklődési terület.
A projekt tartalmát a tanuló érdeklődési köre határozza meg. Egy téma iránti érdeklődés lesz a közös munka alapja.
A JSW-t választó diákok valamennyien közös érdeklődési mezőként jelölték meg a gazdasági és a szociális kérdések iránti érdeklődést, az új típusú együttműködési formát, illetve közös összekötő kapocs volt a német nyelv.
A tanulók közös felelősségvállalással megtervezik a projektmunkát. Fontos az egyéni és a közösségi érdekek egyeztetése.
A JSW tervezése kapcsán a tanulók megtanulták a brainstorming módszert, számos ötletet szereztek külső forrásokból, szülőktől, ismerősöktől, tanár kollégáktól. A csoportnak sikerült közös érdeklődési pontokat találni.
A projektmunka keretei lehetőséget kínálnak arra, hogy a társadalmi élethez hasonló szituációt teremtsünk meg az iskola falain belül.
A JSW kutatómunkája, az interjúk a német befektetőkkel, a meghívott vendégekkel folytatott beszélgetések, a kiállítás-szervezés mind hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók a társadalmi gyakorlat egy részét elsajátítsák.
A projekt céljait a tanulók maguk találják meg, és ebben a tanár legfeljebb segíti őket.
A JSW során a tanulók a végső témákat önállóan alakították ki. A lokális témákhoz (német befektetők, gyógyturizmus, a német nyelv szerepe a munkaerőképzésben) való kapcsolódása is érdekes: A közgazdász jelöltek a befektetőket célozták meg, az úszni szeretők és business érdekeltek a gyógyturizmust, a könyvekben búvárkodni szeretők a német nyelvet. Egy tanuló lógott ki a sorból, aki zeneszerzőnek készült, de ő használta a leggyorsabban a computert, így ő írt minden, amit szerkeszteni kellett.
Gudjons szerinti ismérvek JSW-ben való megfelelés A projektmunka során a tanulók nemcsak a
kognitív gondolkodás fejlesztésében érdekeltek, hanem minden érzékszervükkel részt vesznek a kreatív alkotó munkában.(Comenius újrafelfedezése, aki a nyelvtanulással kapcsolatban javasolta ezt a módszert.) Minden projektmunka erénye, hogy engedi kibontakoztatni a tanulók egyéb képességeit, a gyengébb tanulók is esélyt kapnak a sikerélményre.
A JSW-ben minden tanuló megtalálta a maga működési területét és azt, amihez a leginkább értett. Például: fotózás, rajzolás, szervezés, Internetes kapcsolatok, szövegszerkesztés, grafikonok készítése.
A projekt során a feladatvégzés csoportmunkában történik. A csoportmunka lehetőséget kínál a konfliktusok kezelésének megtanulására, az együttműködés, a döntéshozatal megtanulására, így jelentősen hozzájárul a személyiség fejlődéséhez.
Egyrészt a közösséget, mint alkotó teamet formálja, másrészt az egyént, mint a közösség tagját.
A JSW megvalósítására egy tizenhat fős német csoportban került sor. A csoporton belül a témáknak megfelelően három alcsoport alakult ki, de számos feladatot közös csoportmunkában végeztünk el.
Például a médiaismeretet előkészítő, elmélyítő feladatok elvégzése, vendégekkel találkozás, kiállítás szervezése.
A projektmunka fontos meghatározója, hogy interdiszciplináris, tantárgyakat átfogó vagy tantárgyközi, tehát komplex tanítási forma.
A JSW a német nyelvet, mint munka nyelvet használta, de kitekintett a gazdaság kapcsán a földrajz, a történelem tantárgyakra és a média kapcsán a magyar nyelvi és kommunikációs kompetenciákra. Az iskolán kívüli területekről, gyakorlati, hasznos ismeretek bővítették a tanulók mindennapi tudását.
Például: menetrend, könyvtár, katalógusok használata, hirdetések feladása, tv és rádió interjúk, önkormányzati munka, pályázatok, Széchenyi-terv megismerése.
A projektben törekedni kell arra, hogy a tanítási folyamattal ne álljon szemben, sőt lehetőleg azt kiegészítse és illeszkedjen valamilyen formában a curriculumhoz. A NAT hivatalosan is lehetővé/ ajánlottá teszi projektmódszert.
A JSW a heti öt órában németet tanuló csoportban beilleszthető volt az évi munkába, de egy külön projektórát beillesztése is szükséges volt. Interdiszciplináris volt, de a német munka nyelv révén a német nyelv tantárgyhoz kötődött. Az értékelés is ezen a tantárgyon belül történt. A külföldi sajtó nyomon követése, a fordítási, tömörítési feladatok, a projekt Info-újság számára írott vélemények és a szakdolgozatok fordítása lehetőséget kínált az osztályzásra is. Ami nem osztályozható az élményszerű munka, a közösség szellemisége, az itt szerzett tapasztalatok és a tovább hasznosítható tudás, az újszerű látásmód. Ez a szívekben marad, a személyiségben tovább él.