3. sz. melléklet
A Jugend – Schule- Wirtschaft logója és győztes résztvevői a 2001-2002. projektévben (Berlin)
4. sz. melléklet
A JSW működése: projektmunka, szakdolgozatok, díjazás
5. sz. melléklet
A projekt év menete: május, június- pályázatok kiírása, július-a résztvevők kiválogatása, szeptember- tanárszeminárium, október 1.- a projekt indítása, november, december- helyi koordináló értekezletek, január vége- a témák leadási határideje, március- projektértekezlet, június vége leadási határidő, a július-regionális győztes kihirdetése, október – a zsűri értékel, november- eredményhirdetés.(Fordította:Vincze Beatrix)34
Info-Brief (Információs-levél- a projekt belső tájékoztató havonta megjelenő újságja)
34 A IZOP-Institut által kiadott tájékoztató füzet tartalmazta a projektév menetét. (2001. szeptember)
6. sz. melléklet
A ceglédi Dobmúzeumban riportot készít a 11. d osztály projektcsoportja Kármán Sándorral, a múzeum alapítójával és fenntartójával. (Cikkük a Népszabadságban jelent meg.)
7. sz. melléklet
Ch. Stronk, ügyvezető elnök méltató szavai az iskolák közötti együttműködésről.
8. sz. melléklet
A projektcsoport magyar ételrecepteket próbál ki, amelyeket a Comenius - program keretén belül szakácskönyv formájában népszerűsített (németül), a JSW- projektben a gyógyturizmus téma szakdolgozatát turista csalogatóként gazdagította. (2001-2002)
9. sz. melléklet
Részlet a diákok szakdolgozatának kutatási anyagából: a nyelvtanítás szerepe az érettségik tükrében. (Benes Éva, Tóth Bence 11. d, 2001-2002)
10. sz. melléklet
A projekt berlini díjkiosztóján Dr.Angela Merkel képviselőnő, a CDU/CSU frakció elnöke a fiatalok jövőbeli esélyeit, feladatait mérlegeli a szociális piacgazdaság kihívásainak
szemszögéből.
11. sz. melléklet
Kiállítás a projektek munkáiból a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. (2002.
május-június)
12. sz. melléklet A Jugend-Schule-Wirtschaft-projekt 2001/2002
Kérdések a projekttapasztalatok összegzéséhez / Stellungsnahme35 1. Hogyan sikerült a projektet beilleszteni a tantervbe?
2. Mennyiben tudott együttműködni a kollégáival?
3. Növekedett-e a tanulók érdeklődése a projekt során – figyelve a projekt teljes időtartamát?
4. Mennyiben változott a tanulók gazdasághoz való viszonya? Elmélyítették-e a gazdasági ismereteket?
5. A projekt teljes időtartamát figyelve- fejlődött-e a tanulók sajtó iránti érdeklődése?
6. Mennyire intenzíven tudta az újságot a tanításban használni? Lehetett-e változást megállapítani a tanulók olvasási szokásaiban?
7. A tanulóiknak lehetősége volt a partnerújság számára cikkeket írni. Milyen értéket képviselt a projektnek ez a része az Ön csoportjának, osztályának a munkájában?
8. Hogyan alakult a projektszerkesztőséggel az együttműködés?
9. Voltak-e visszajelzések a kollégái részéről, más osztályokból, csoportokból, a szülői házból, az iskolán kívüli más körökből?
10. Hogyan tudták hasznosítani az IZOP- Intézet pedagógiai segédanyagát? Vannak-e a projektet segítő, kiegészítő javaslatai, új ötletei?
11. Megismételné a projektet? Másként csinálna-e valamit, először, másodszor, harmadszor? Adna-e tanácsokat a következő generáció projektvezető tanárainak?
12. Ha Önök egy külföldi osztállyal együttdolgoztak, hogyan ítéli meg az együttműködést, és adott esetben a partneriskolánál tett látogatást?
35 A kérdőívet az IZOP-Institut küldi el minden résztvevő tanárnak, akik a projekt végén, ez alapján összegzik
13. sz. melléklet
A diákok véleménye a projektévről a JSW-Info-Briefben: „Megcsináltuk!”- tizenhárom diák véleménye tíz hónap projektmunka után. (2002)
14. sz. melléklet Jugend-Schule-Wirtschaft
A projekt tapasztalatairól összeállított kérdőív összegzéséhez 2001/02.36 I. Iskolatípus:
1. németországi gimnázium 4 . német szakközépiskola 2. magyarországi gimnázium 5. magyar szki
3. más kelet-európai gimnázium 6. k-európai szki
II. Osztály: 1. 10. osztály 5. kezdő
2. 11. osztály 6. többször részt vesz 3. 12. osztály
4. 13. osztály III. Kérdések és válaszok
1. Hogyan illeszthető be a projekt a tantervbe (curriculum)?
1. igen 2. nem 3. egyéb 2. Hány óra állt rendelkezésére a projekt megvalósítására?
1. heti egy 2. heti kettő 3. kevesebb 4. több 3. Melyik tantárgyakon belül valósította meg a projektet?
1. Német nyelv
2. Sozialkunde (társadalomismeret) 3. Wirtschaftslehre (közgazdaságtan)
4. Kommunikation (kommunikáció, médiaismeret) 5. egyéb
4. Mennyire sikerült együttműködnie más kollégákkal?
1. egyedül végeztem
2. egy kollégával együttműködtem 3. több kollégával, (szakértővel) 4. iskolavezetéssel együtt dolgoztam
5. Hogyan alakult a tanulók érdeklődése a projekt során?
1. kezdetben nagy volt 2. a munka során csökkent 3. a végén kevés kitartásuk volt 4. folyamatosan sikerült fenntartani 5. hullámzó
6. Mennyiben változott a diákok hozzáállása a gazdasághoz, mint témához?
1. kedvezőbb lett 2. nem változott
3. érdeklődőbbek lettek 4. elmélyültek az ismereteik
7. Hogyan változott a tanulók érdeklődése a sajtóhoz a projekt során?
1. nem változott 2. pozitívan alakult
3. rendszeres újságolvasóvá váltak
4. a szerzett ismeretek beépültek a tanítási gyakorlatba
36A 12. sz. mellékletben közreadott tanári állásfoglalások feldolgozásához készített kérdéssor és szempontrendszer, amelyek segítségével a dokumentumokat elemeztem.
8. Mennyire intenzíven lehetett a sajtót hasznosítani a tanítási gyakorlatban?
1. kiegészítő anyaggá vált 2. gyűjtőmunka tárgyává vált
3. egyes témák rendszeres kutatási tárggyá váltak 9. Történt-e változás a diákok olvasási szokásában?
1. igen
2. kritikusabbá váltak
3. elmélyültek a különböző olvasási technikák 4. kialakultak az egyéni érdeklődési körök 5. nem változott az olvasási szokásuk
10. Hogyan értékeli a partner újság számára írott újságcikkek hatását?
1. eredményes és hasznos volt 2. növelte a projekt presztízsét 3. a legnagyobb sikerforrás volt
4. érdeklődést keltett a téma és kutatói iránt 5. országos ismertséget hozott
6. nem játszott szerepet
7. alárendelt szerepe volt a kutatómunka során 8. nem kedvelték a diákok
11. Hogyan alakult az együttműködésük a partnerújsággal?
1. nagyon pozitív volt 2. nem volt jó
3. szerkesztőségi, nyomdai látogatás jött létre 4. a szerkesztő személyes segítséget nyújtott
12. Voltak-e a projekttel kapcsolatos érdeklődő megnyilvánulások?
1. igen más osztályokból 2. igen kollégák részéről 3. igen a szülőktől
4. igen az iskolán kívülről 5. iskolán kívül és belül is volt 6. nem volt reagálás
13. Hogyan tudta hasznosítani az IZOP- Intézet segédanyagait hasznosítani?
1. tanács-és ötletadó volt
2. beépíthető volt a projektmunkába
3. a projekten kívül is jól használható a napi tanításban 4. nem volt jelentősebb szerepük a projekt elkészítésében 5. a személyes találkozók hasznosak voltak
6. a személyes tanácskozások formálisak voltak 14. Vannak-e kiegészítő javaslatai, új ötletei?
1. igen 2. nincsenek 3. konkrétan:
Megismételné-e a projektet?
1. igen 2. nem
15. Mit tanácsolna a következő projektvezető tanároknak?
1. semmit 2. jobb tervezést
3. jobb gazdálkodást az idővel
4. más formában: tantárgyon kívül 5. több támogatást az iskolában 16. A véleményt író tanár
1. projekt tapasztalattal rendelkező pozitív véleménnyel 2. projekt tapasztalattal rendelkező semleges
3. projekt tapasztalattal rendelkező negatív vélemény 4. tapasztalatlan, pozitív
5. tapasztalatlan semleges 6. tapasztalatlan negatív
17. A módszertani tapasztalatokat hasznosnak tekinti 1. igen
2. nem
18. A diákcserét, amennyiben létrejött 1. pozitívan értékeli
2. sikertelennek értékeli
15. sz. melléklet A 3 - 19. sz. ábrák számításainak táblázatai az SPSS-program segítségével.37
37 A táblázatok angol nyelvűek a programban. Jelentésük frecvency-gyakoriság, percent-százalék, Valid percent abszolút gyakoriság, Cumulativ percent-kumulatív gyakoriság, Valid- érvény, missing- hiányzó, total-teljes
A projekt illeszthetõsége a tantervbe (3.sz. ábra)
23 62,2 69,7 69,7
4 10,8 12,1 81,8
5 13,5 15,2 97,0
1 2,7 3,0 100,0
33 89,2 100,0
4 10,8
37 100,0
igen nem egyéb 4 Total érvényes
hiányzik 0 teljesl
Gyakoriság gyakoriság Relatív
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Melyik tantárgyon belül valósította meg a projektet?(4. sz. ábra)
7 18,9 18,9 18,9
4 10,8 10,8 29,7
14 37,8 37,8 67,6
12 32,4 32,4 100,0
37 100,0 100,0
német sozialkunde wirtschaftslehre egyéb
Total Érvényes
Gyakoriság gyakoriság Relatív
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Hány óra állt a rendelkezésére a projekt megvalósítására?(5. sz. ábra)
6 16,2 18,8 18,8
10 27,0 31,3 50,0
1 2,7 3,1 53,1
15 40,5 46,9 100,0
32 86,5 100,0
5 13,5
37 100,0
heti egy heti kettõ kevesebb több Total Érvényes
Hiányzó 0 Összes
Gyakoriság gyakoriság Relatív
Abszolut
gyakoriság Kumulatív gyakoriság
Mennyiben változott a diákok hozzáállása a gazdasághoz, mint témához? 6. sz. ábra)
16 43,2 48,5 48,5
2 5,4 6,1 54,5
11 29,7 33,3 87,9
4 10,8 12,1 100,0
33 89,2 100,0
4 10,8
37 100,0
kedvezõbb nem változott érdeklõdõbbek lettek elmélyültek az ismereteik Total
Érvényes
Hiányzó 0 Összes
Gyakoriság Relatív gyakoriság
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Mennyyre intenzíven lehetett a sajtót hasznosítani a tanítási gyakorlatban?(9. sz. ábra)
27 73,0 79,4 79,4
4 10,8 11,8 91,2
2 5,4 5,9 97,1
1 2,7 2,9 100,0
34 91,9 100,0
3 8,1
37 100,0
kiegészítõ anyag gyûjtõmunka kutatási tárgy 6
Total Érvénye s
Hiányz 0 óÖssze s
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut
gyakoriság Kumulatív gyakoriság Hogyan változott a tanulók érdeklõdése a sajtó irán a projekt során? (7. sz. ábra)
3 8,1 8,8 8,8
23 62,2 67,6 76,5
8 21,6 23,5 100,0
34 91,9 100,0
3 8,1
37 100,0
nem változott pozitívan alakult rendszeres
újságolvasókká váltak Total
Érvényes
Hiányzó 0 Összes
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Történt-e változás a diákok olvasási szokásában?(8. sz. ábra)
11 29,7 39,3 39,3
4 10,8 14,3 53,6
6 16,2 21,4 75,0
5 13,5 17,9 92,9
2 5,4 7,1 100,0
28 75,7 100,0
9 24,3
37 100,0
igen változott kritikusabbá váltak elmélyültek az olvasási technikákban
kialakultak az egyéni érdeklõdési körök nem változott Total Érvényes
Hiányz 0 óÖsszl
Gyakoriság Relatív gyakoriság
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Hogyan értékeli a partner újság számára írott újságcikkek hatását?
14 37,8 41,2 41,2
5 13,5 14,7 55,9
1 2,7 2,9 58,8
11 29,7 32,4 91,2
3 8,1 8,8 100,0
34 91,9 100,0
3 8,1
37 100,0
eredményes, hasznos legnagyobb sikerforrás érdeklõdést keltett téma és kutatói iránt nem játszott szerepet alárendelt szerepet játszott
Total Valid
0 Missing Total
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Hogyan alakult az együttmûködés a partnerújsággal?(11. sz. ábra)
12 32,4 37,5 37,5
11 29,7 34,4 71,9
1 2,7 3,1 75,0
8 21,6 25,0 100,0
32 86,5 100,0
5 13,5
37 100,0
nagyon pozitív nem volt jó szerkesztõségi, nyomdai látogatás szerkesztõ személyes segítséget nyújtott Total
Érvényes
Hiányzó 0 Összes
Gyakoriság Relatív gyakoriság
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Hogyan tudta hasznosítani az IZOP-Institut segédanyagait?(12.sz. ábra)
5 13,5 15,6 15,6
13 35,1 40,6 56,3
12 32,4 37,5 93,8
1 2,7 3,1 96,9
1 2,7 3,1 100,0
32 86,5 100,0
5 13,5
37 100,0
tanács és ötletadó beépíthetõ projekten kívûl is hasznosítható nem volt jelentõs szerepük a projektben személyes találkozók hasznosak voltak Total
Érvényes
Hiányzó 0 Összl
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
t
Voltak-e a projekttel kapcsolatos érdeklõdõ megnyilvánulások?(13. sz ábra)
3 8,1 8,8 8,8
6 16,2 17,6 26,5
4 10,8 11,8 38,2
1 2,7 2,9 41,2
15 40,5 44,1 85,3
5 13,5 14,7 100,0
34 91,9 100,0
3 8,1
37 100,0
igen más osztályból igen, kollegák részérõl igen, szülõktõl igen, iskolán kívûlrõl kívûlrõl is és belülrõl is volt érdeklõdés nem volt reagálás Total
Érvényes
Hiányzó 0 Össz
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Vannak-e kiegészítő javaslatai, ötletei?(14. sz. ábra)
17 45,9 51,5 51,5
12 32,4 36,4 87,9
4 10,8 12,1 100,0
33 89,2 100,0
4 10,8
37 100,0
ige nnincsene kkonkrétan :Total Érvényes
Hiányzó 0 Összes
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
A véleményt író tanár(15. sz. ábra)
20 54,1 57,1 57,1
5 13,5 14,3 71,4
9 24,3 25,7 97,1
1 2,7 2,9 100,0
35 94,6 100,0
2 5,4
37 100,0
projekttapasztalatokkal rendelkezõ, pozitív projekttapasztalatokkal rendelkezõ, negatív projekttapasztalatokkal nem rendelkezõ,pozitív projekttapasztalatokkal nam rendelkezõ, negatív Total
Érvényes
Hiányzó 0 Összl
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
A módszertani tapasztalatokat hasznosnak tekinti (16. sz. ábra)
26 70,3 78,8 78,8
7 18,9 21,2 100,0
33 89,2 100,0
4 10,8
37 100,0
ige nnem Total Érvényes
Hiányzó 0 Össz
Gyakoriság Relatív gyakoriság
Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Hogyan alakult a tanulók érdeklõdése a projekt során?(17. sz ábra)
8 21,6 22,2 22,2
4 10,8 11,1 33,3
7 18,9 19,4 52,8
8 21,6 22,2 75,0
9 24,3 25,0 100,0
36 97,3 100,0
1 2,7
37 100,0
kezdetben nagy munka során csökkent végén kevés kitartás folyamatosan sikerült fenntartani
hullámzó Total Érvényes
Hiányz 0 óÖss z
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
Mit tanácsolna a következő projektvezetõ tanároknak?(18. sz. ábra)
5 13,5 29,4 29,4
1 2,7 5,9 35,3
4 10,8 23,5 58,8
2 5,4 11,8 70,6
5 13,5 29,4 100,0
17 45,9 100,0
20 54,1
37 100,0
semm ijobb tervezést
idõvel jobb gazdálkodást más formában/tantárgyon kívûl
több támogatást az iskolától
Total Érvényes
Hiányzó 0 Össz
Gyakoriság Relatív
gyakoriság Abszolut gyakoriság
Kumulatív gyakoriság
16. sz. melléklet A projektben résztvevő iskolák megoszlása régiónként és iskolatípusonként
A/ Az összes projektrésztvevő
Iskolatípus A résztvevő német iskolák száma
A résztvevő közép-kelet-európai iskolák száma
Gimnázium 39 9
Szakközépiskola 37 10
Összesen 78 19
B/ A feldolgozott kérdőívet kitöltők megoszlása:
Iskolatípus
A
résztvevőiskolák száma
A magyarországi
iskolák száma
A válaszadók megoszlása
Gimnázium 48 3 19
Szakközépiskola 49 4 18
Összesen 97 7 37
17. sz. melléklet Összefüggés vizsgálat38
A vizsgált minta négy változója közötti összefüggés vizsgálat, amely szerint két változó a kollégákkal való együttműködés és a projekt módszertani hasznossága között van nagymértékű szignifikáns összefüggés. Ez nem ok-okozati összefüggés, tehát nem helytálló.
Parciális korreláció (Számítások)
Részösszefüggés vizsgálat a módszertani hasznosság és a projekt megismétlése között, a tanulók érdeklődése (ötödik kérdés) és a kollegákkal való együttműködés (negyedik kérdés) változók kiküszöbölése után. Eredmény
P= ,014 P= , (Coefficient / (D.F.) / 2-tailed Significance)
Mivel a szabadság fok szf=n-4, a III. táblázat alapján a korrelációs együttható p=0, 14, és szf=19 esetén 0,3687.
A számolt korrelációs érték a módszertani hasznosság (tizennyolcadik kérdés) és a megismételné a projektet kérdések (tizenötödik) között r18-15 =0. 4856.
Mivel az r18-15 > rtáblázat , azaz 0.4856>0,3687ezért megállapíthatjuk, hogy a 90%-os valószínűséghez viszonyítva a minta két változója közötti parciális korrelációs összefüggés nem a véletlen műve,vagyis általánosítható az összefüggés . Mivel nem a véletlen műve az összefüggés, így a minta alapján reprezentált populációra is általánosítható.
38Correlation- összefüggés, correlation is significant at the 0,05 level (2 tailed)- akorreláció szignifikáns a 0, 05szinten A számításoknál a Falus Iván- Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.- könyv táblázatait használtam.
Correlations
1,000 ,414* -,131 ,080
, ,026 ,475 ,665
33 29 32 32
,414* 1,000 ,430* ,035
,026 , ,014 ,850
29 33 32 32
-,131 ,430* 1,000 ,048
,475 ,014 , ,786
32 32 36 35
,080 ,035 ,048 1,000
,665 ,850 ,786 ,
32 32 35 36
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
megismételné a projektet
módszertani hasznosság
együttmûködés a kollegákkal
tanulók érdeklõdése
megismé telné a projektet
módszert ani hasznoss
ág
együttmû ködés a kollegákk
al
tanulók érdeklõdé
se
Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).
*.
18. sz. melléklet KÉRDŐÍV
TANULÁSI SZOKÁSOK TÉMA: a középiskolások motiváltsága és tanulási szokásai
CÉL: a tanítási és a tanulási folyamat módszertani kultúrájának feltérképezése A megkérdezettek: 10-11. osztályos szakközépiskolás tanulók
A kérdező: Vincze Beatrix, középiskolai tanár, ELTE PPK, I. évf. PhD - hallgató Felhasználás: A projektmódszer alkalmazásának lehetőségeit bemutató dolgozat Az eredmények közreadása: 2004. munkaközösségi értekezlet és tanévzáró értekezlet, szakmai publikáció.
Kedves Petrikes!
Kérlek, hogy a kérdőív kitöltésével segítsd munkámat, hogy megismerhessem tanulási szokásaidat, és eredményesebben dolgozhassunk együtt.
Köszönettel:
Vincze Beatrix
KÉRDŐÍV 1. Mennyit tanulsz átlagosan naponta?
1. 0 óra 2. 0, 5 óra 3. 1 óra 4. 1, 5 óra 5. 2 vagy több óra 2. Szerinted hányas tanuló vagy?
1 2 3 4 5
3. Mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel?
1 2 3 4 5
4. Mennyire szereted a történelmet? 1 2 3 4 5
1. Hányasod volt történelemből tavaly év évvégén?
1 2 3 4 5
6. Hányasod van most félévkor történelemből?
1 2 3 4 5
7. Mennyire intenzíven tanulod a magyart? 1 2 3 4 5 a biológiát? 1 2 3 4 5 a matematikát? 1 2 3 4 5 az angolt/ németet? 1 2 3 4 5 1. Mennyire az oka a rossz teljesítményednek?
1. a tanár: 1 2 3 4 5
2. az érdeklődésed hiánya: 1 2 3 4 5 3. a lustaság: 1 2 3 4
19. sz. melléklet
Gyakorisági eloszlások vizsgálata SPSS-programmal A táblázatok a 21-28. ábrákhoz tartozó számítások
Hányas tanuló vagy
6 21,4 21,4 21,4
12 42,9 42,9 64,3
10 35,7 35,7 100,0
28 100,0 100,0
kettes hármas négyes Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel
6 21,4 21,4 21,4
11 39,3 39,3 60,7
6 21,4 21,4 82,1
5 17,9 17,9 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire szereted a történelmet
1 3,6 3,6 3,6
3 10,7 10,7 14,3
7 25,0 25,0 39,3
12 42,9 42,9 82,1
5 17,9 17,9 100,0
28 100,0 100,0
nem kevésbé közepesen szeret nagyon szeret Total
Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire intenzíven tanulod a magyart
3 10,7 10,7 10,7
7 25,0 25,0 35,7
12 42,9 42,9 78,6
6 21,4 21,4 100,0
28 100,0 100,0
egyáltalán nem kicsit
közepesen eléggé Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire intenzíven tanulod a biológiát
1 3,6 3,6 3,6
8 28,6 28,6 32,1
6 21,4 21,4 53,6
9 32,1 32,1 85,7
4 14,3 14,3 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé intenzíven Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire intenzíven tanulod a matematikát
6 21,4 21,4 21,4
9 32,1 32,1 53,6
8 28,6 28,6 82,1
5 17,9 17,9 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire intenzíven tanulod az angolt vagy a németet
4 14,3 14,3 14,3
4 14,3 14,3 28,6
8 28,6 28,6 57,1
8 28,6 28,6 85,7
4 14,3 14,3 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepes eléggé intenzíven Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire az oka a rossz teljesítményednek a tanár
5 17,9 17,9 17,9
9 32,1 32,1 50,0
10 35,7 35,7 85,7
3 10,7 10,7 96,4
1 3,6 3,6 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé nagyon Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire az oka a rossz teljesítményednek az érdeklõdés hiánya
5 17,9 17,9 17,9
6 21,4 21,4 39,3
8 28,6 28,6 67,9
7 25,0 25,0 92,9
2 7,1 7,1 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé nagyon Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
Mennyire az oka a rossz teljesítményednek a lustaság
1 3,6 3,6 3,6
6 21,4 21,4 25,0
6 21,4 21,4 46,4
8 28,6 28,6 75,0
7 25,0 25,0 100,0
28 100,0 100,0
nem kicsit közepesen eléggé nagyon Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
20. sz. melléklet A félévi átlagok vizsgálata (29. sz. ábra)
Félévi átlag
10 35,7 35,7 35,7
1 3,6 3,6 39,3
1 3,6 3,6 42,9
3 10,7 10,7 53,6
2 7,1 7,1 60,7
1 3,6 3,6 64,3
1 3,6 3,6 67,9
1 3,6 3,6 71,4
2 7,1 7,1 78,6
1 3,6 3,6 82,1
1 3,6 3,6 85,7
1 3,6 3,6 89,3
2 7,1 7,1 96,4
1 3,6 3,6 100,0
28 100,0 100,0
1,00 2,58 2,67 3,17 3,25 3,27 3,33 3,42 3,58 3,67 3,75 3,80 4,00 4,08 Total Valid
Frequency Percent
Valid Percent
Cumulativ e Percent
21. sz. melléklet A számtani középérték, a medián és a módusz számításához használt táblázat az SPSS-program alapján
Statistics
28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28 28
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
3,36 3,14 2,36 3,61 3,32 3,07 2,75 3,25 2,43 3,14 2,50 2,82 3,50 2,5621
3,50 3,00 2,00 4,00 3,00 3,00 3,00 3,00 2,00 3,00 2,50 3,00 4,00 3,1700
4 3 2 4 3 2 3 4 2 3a 3 3 4 1,00
Valid Missing N
Mean Median Mode
Mennyit tanulsz átlagosan
naponta
Hányas tanuló vagy
Mennyire vagy elégedett a teljesítmén yeddel
Mennyire szereted a történelmet
Hányasod volt történelem
bõl tavaly
Hányasod van most
félévkor történele
mbõl
Mennyire intenzíven
tanulod a magyart
Mennyire intenzíven
tanulod a biológiát
Mennyire intenzíven
tanulod a matemati
kát
Mennyire intenzíven tanulod az angolt vagy a németet
Mennyire az oka a rossz teljesítmé
nyednek a tanár
Mennyire az oka a rossz teljesítmén yednek az érdeklõdés hiánya
Mennyire az oka a rossz teljesítmé nyednek a lustaság
Félévi átlag
Multiple modes exist. The smallest value is shown a.
22. sz. melléklet Különbözőség vizsgálat T- Test
Group Statistics
20 3,25 1,16 ,26
8 3,63 1,19 ,42
20 2,30 1,03 ,23
8 2,50 1,07 ,38
20 2,4550 1,2566 ,2810
8 2,8300 1,2054 ,4262
Milyen nemû fiú
lány fiú lány fiú lány Mennyit tanulsz
átlagosan naponta Mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel Félévi átlag
N Mean
Std.
Deviation
Std. Error Mean
A következő táblázatban láthatók, az elvégzett F próba értékei. Ezek az értékek megmutatják, hogy a vizsgált két csoport (fiú és lány) kiszámolt F értékei kisebbek, mint a 95 %-os valószínűségi szintnek megfelelő F- eloszlás táblázatban található értékek.
A két vizsgált minta elemszáma fiú csoport 20, lány csoport 8, ezekből számított szabadsági fok szf=19, szl=7.
Az összehasonlító vizsgálat eredménye, mivel F<F19,7, ezért a minták varienciája nem különbözik egymástól lényegesen, azaz a kétmintás t-próba elvégezhető.
A következő lépésben a kétmintás t érték szignifikancia-vizsgálatát végeztük el. A vizsgálat célja, hogy a fiú és lány csoportok (két vizsgált minta) eredményei átlagértéke közötti különbözőségek mekkora valószínűséggel nem a véletlen, hanem a csoportok közötti különbség eredménye.
Az számított kétmintás t értékek kisebbek, mint a táblázatban megadott értékek.
A feladatban a kiszámolt t=-0,766, a két minta együttes szabadsági foka szf=20+8-2=26. Az ehhez a szabadsági fokhoz tartozó szignifikancia szint a táblázat alapján kisebb, mint 80 %.
Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két csoport eredményeiből számolt számtani középértékek közötti különbséget nagy valószínűséggel a véletlen okozza.
23. sz. melléklet
Független változóval végzett egypróbás vizsgálat
Independent Samples Test
,505 ,484 -,766 26 ,451 -,38 ,49 -1,38 ,63
-,759 12,721 ,462 -,38 ,49 -1,44 ,69
,005 ,947 -,459 26 ,650 -,20 ,44 -1,10 ,70
-,452 12,539 ,659 -,20 ,44 -1,16 ,76
1,123 ,299 -,721 26 ,477 -,3750 ,5200 -1,4439 ,6939
-,735 13,470 ,475 -,3750 ,5105 -1,4739 ,7239
Equal variances assumed Equal variances not assumed Equal variances assumed Equal variances not assumed Equal variances assumed Equal variances not assumed Mennyit tanulsz
átlagosan naponta
Mennyire vagy elégedett a teljesítményeddel
Félévi átlag
F Sig.
Levene's Test for Equality of Variances
t df
Sig.
(2-tailed)
Mean Difference
Std. Error
Difference Lower Upper
95% Confidence Interval of the
Difference t-test for Equality of Means
24. sz. melléklet Összefüggés vizsgálat táblázata: Correlations/ Összefüggés
A/
Correlations
1,000 ,604**
, ,001
28 28
,604** 1,000
,001 ,
28 28
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N
Mennyire szereted a történelmet
Hányasod volt történelembõl tavaly
Mennyire szereted a történelmet
Hányasod volt történelem
bõl tavaly
Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
**.
Eredmény: A tárgy szeretete és a teljesítmény között szignifikáns különbség állapítható meg.
A szabadságfok szf=n-2=28-2=26, III. táblázat alapján 25-ös szabadságfok esetén a p=0,5974.
Az itteni érték p=0,604, tehát nagyobb, mint a táblázatban lévő. Valószínű, hogy a tárgy szeretete és a teljesítmény közötti összefüggés nem véletlen. A különbség szignifikáns.
B/ Parciális korreláció / Részösszefüggés
Eredmény: a számtani középérték megmutatja, hogy a tanulói elégedettség és a teljesítmény nem esik távol egymástól. De pozitív viszonyuk önmagukhoz, hogy egyéni teljesítményüket többre értékelik, mint a mostani átlaguk. A számítások az SPSS-program alapján:
Variable Mean Standard Dev Cases
HÁNYAS 3,1429 ,7559 28 ELÉGEDETT 2,3571 1,0261 28 ÁTLAG 2,5621 1,2319 28 LUSTASÁG 3,5000 1,2019 28
_P A R T I A L C O R R E L A T I O N C O E F F I C I E N T S - - - Controlling for.. LUSTASÁG
HÁNYAS ELÉGEDETT ÁTLAG HÁNYAS 1,0000 ,4542 ,7026 ( 0) ( 25) ( 25) P= , P= ,017 P= ,000 ELÉGEDETT ,4542 1,0000 ,5824 ( 25) ( 0) ( 25)
P= ,017 P= , P= ,001 ÁTLAG ,7026 ,5824 1,0000 ( 25) ( 25) ( 0) P= ,000 P= ,001 P= ,
(Coefficient / (D.F.) / 2-tailed Significance)
" , " is printed if a coefficient cannot be computed
A korrelációs értékeket figyelembe véve 99%-osan megállapítható, hogy a három eredmény között összefüggés állapítható meg. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy a tanulók tisztában vannak elért eredményeikkel, levonták a következtetést, elégedetlenek, és feltehetően tesznek is valamit ellene, mivel saját tanulói teljesítményüket többre értékelik.
25. sz. melléklet Projekt-jegyzőkönyv
A projekt óráit szelektív jegyzőkönyvben rögzítettem. A megfigyelések, észrevételek a tanulók viselkedését, a tanultakhoz való viszonyát követte.
Óra-
szám téma óraterv módszer idő az óra menete megfigyelések
észrevételek 1. A nagy
földrajzi felfedezések
Előfeltételek:
tudományos, technikai, emberi tényezők, okok:
1453,
nemesérchiány, a felfedezők Indiába eljutás, Kolumbusz, Magellán összegzés
problémalátás, eddigi ismeretekre építés, a vállalkozás kockázata- érzelmi megközelítés, földrajzi ismeretekre koncentrálás, felfedezve tanulás értékelés, házi feladatok
10
5
10 15
5
Hajó, a karavella jellemzői,
iránytű, térkép, hajós, pénz, bátorság, kíváncsiság, rövid tanári magyarázat, ok-okozati összefüggések tisztázása térkép és atlasz segítségével
felfedezzükAmerikát
magas tanulói aktivitás, erős érzelmi
ráhangoltság, időarány: 8:2 (diák:tanár) kérdésekkel, 5:5
irányított kérdésekkel, 5:10
5 perces tanári összegzés 2. A
felfedezések hatása
az amerikai őslakosság, az inka, azték, maja kultúra, a felfedezések haszna, új növények, új kultúrák, mit visz a hajó vissza
két kis előadás:
a maja kultúráról, vallási szokásaikról, hozzákapcsolód ó film, vicces beszámoló az aztékok szokásairól
5
8
5
felelés (jó
jegyszerzés!) a két kis előadás segítségével az indiánok életének felidézése, a conquistadorok kegyetlensége, a maja vallási szertartások brutalitása, a házi feladatok ellenőrzése
a felelésnél kiderül a térképismeret gyenge pontja a társaságnak, Fandel Richárd filmmel egybekötött beszámolója nagyon jó, Ószer Andrásé kicsit döcögősebb előadású, de mindkettő
érdeklődést vált ki, a kegyetlen vallási szokások, emberáldozatok felháborodást váltanak ki, a házi feladatban az Európába bekerülő új növényeket
ellenőrizzük, az órán nagyon erős a tanulói aktivitás, a tanári kommunikáció inkább csak az irányításban rejlik, 8-10 perc 3. A
felfedezések hatása Európára
a felfedezések gazdasági és társadalmi hatásának bemutatása: az árforradalom, manufaktúra ipar, Atlanti centrum, tőkés képzés, kontinentális munkamegosztás,
az óra bevezető részében „Az ígéret földje”
című filmből nézünk meg részleteket, Kolumbusz sikere és bukása- rövid életrajz tanulságai, a tőkés viszonyok
25
5
a filmnézés több időt vesz el a tervezettnél, de megéri,
Kolumbusz útjának, küzdelmének a láttatása, érzelmi elemek, a küldetéstudat érzékelése, a gazdagság ereje, vágya, a kincs
a film nagyon nagy élmény, a Kerekes Éva önszorgalomból hozta, így az életrajz lerövidül, de a film olyan gazdag ismeretanyagot és képi világot ad, hogy jól lehet rá építeni, Éva nagyon precízen elkészített beszámolója nagy meglepetés és nagyon
tőkés vállalkozó és bérmunkás - mint új jelenségek
kialakulásának folyamatának a levezetése tanári irányítással a filmbeli látottakra irányuló kérdések segítségével
15
beáramlása, a tőkés gazdasági viszonyok kialakulása, a tőkés árutermelés fogalmi tisztázása, hajónaplók írása háziként- mit írt Kolumbusz vagy legénysége a naplójába?
jól hasznosítható, élményszerű, a vázlatkészítéssel egybekötött összegzés jól megy, a tanulókat a film kellően ráhangolta a témára
4. A
reformáció
Luther és
küzdelme, Münzer és a parasztháború
házi feladat begyűjtés, néhány felolvasása forráselemzés és térkép
segítségével követjük nyomon az új vallási tanokat
5
10 5 25
Luther tanai, küzdelme,
népszerűsége, Biblia fordítása,
szembefordulása Münzerrel
nehéz a kalandos felfedezések után a vallási tanításokban elmélyülni, az erkölcsi kérdéseket tisztázni, sok az eseménytörténet, kisebb a tanulói aktivitás, tradicionális feldolgozása az anyagnak, kb. 30-35 perc a tanári magyarázat 04.16.
5.
A spanyol királyság fénykora
V. Károly és II.
Fülöp államának bemutatása, a központosítási törekvések, fejlődési sajátosságok,
szóbeli felelés képelemzés, életrajzi elemek kiemelése, Don Carlos alakja, zene, a spanyol abszolutizmus
10 5 5 5 20
két felelő, a képelemzés közben készül, a spanyol bel,- és külpolitika vázolása, kitérő a királyokra, a gazdagságra, a hit szerepére, a
sajátosságokra, házi:
a hollandokat mi jellemzi?
szimbólumok, jelképek,
a reformáció irányzatai nem könnyű tananyag, közepes feleletek, a képelemzéssel közben páros munkával felkészültek, Fülöp és Don Carlos alakját a zene teszi szemléletessé, meglepő, hogy
csendben, figyelmesen hallgatják az operát!!!, egy tanuló szokott operába járni!!! , de a zenét Fandel R. hozza, újra erős aktivitás, de a legmeglepőbb a zenei élmény elfogadása
HHHH6 6.-7. a
németalföl di
szabadságh arc, polgári forradalom , Hollandia
függetlenségi harc, ellenreformáció, polgári törekvések, függetlenség, szabadságharc, tőkés fejlődés
az
ellenreformáció kegyetlenségei, németalföldi szimbólumok, a festészet tárgya, képelemzések, a küzdelem, eredménye a független Hollandia
ellenreformáció felidézése, spanyol fejlődés-szóbeli feleletek, képelemzések, Rembrandt, tájképek, szimbólumvilág, térképpel az eseménytörténet, a győzelem: Éjjeli őrjárat, holland mintafejlődés
szóbeli visszacsatolás, a képek elemzése, öltözék, táj, különbségek, jó aktivitással, mai szimbólumok
gyökereinek feltárása, a tőkés fejlődésre rácsodálkozás
5 8. Anglia,
VIII.
Henrik, I.
Erzsébet
A reneszánsz Anglia bemutatása, Anglia
felemelkedése
a reneszánsz felelevenítése, zene, festészet, uralkodó portrék, források, irodalmi élmények
reneszánsz jellemzők, korabeli zenével, VIII. Henrik portréja, alakja, intézkedései, az anglikán egyház, az Erzsébet kori Anglia, Shakespeare
összehasonlítás Mátyással, a képelemzések már nagyon gyakorlatiasak,A szerelmes Shakespeare című film, mint korvázlat,az
abszolutizmus láttatása megvalósult,
kegyetlenségek elítélése
9. Franciaorsz ág és a hugenotta háborúk
A " Párizs megér egy misét" mottó köré felfűzött mondanivalóval, a vallásbékétől az ellenreformációig
az
ellentmondások láttatása, kisbeszámoló Richelieu- ről
szóbeli felelés:
Angliából, a hugenotta háborúk, főkérdés: Miért tér át IV. B. Henrik, Központosítási törekvések, Richelieu-ről beszámoló, a testőrség,
a háborúk követése nem könnyű, a 3 Henrik tisztázása, az áttérés politikai ravaszsága, Richelieu életútja, kalandfilmeket kevésbé tudnak felidézni, nem néznek ilyet, tehát ez új a számukra
10. A harminc éves háború, Wallenstein
Európa első világháborúja, ellenfelek, eredménye
térkép
segítségével az ellenfelek azonosítása, páros munka eseménytörténet, a hadvezérek szerepe a
"modern
"háborúban, Wallenstein alakja
Az eseménytörténet nyomon követése, szakaszok rögzítése, erőviszonyok, magyar vonatkozások, források
önálló megfogalmazása az ellenfeleknek, okoknak, az erőviszonyok megbecsülése, a sok eseményt feloldja az önálló feladat lehetősége,erősíti az önbizalmat a páros munka
11.
Közép- Európa
a félperiféria esélyeinek bemutatása
összehasonlító módszerrel
szóbeli felelet a háborúból, földrajzi azonosítás, magyar vonatkozások, gazdasági fejlődés, a miről marad le a térség kérdésének a megválaszolása
a különbségek
láttatására jó lehetőség, amivel érzékelhető az eltérő fejlődés, naplóként feladat megírni: Miért vágyom el innen? Miért maradok itt?, elgondolkodó és értő hozzáállás 12.
Kelet-Európa, Oroszorszá g
a periféria fejlődése és felemelkedése
kettős
összehasonlítás, következtetések levonása, Péter, Nagy Katalin beszámolók
az orosz állam egységének a helyreállítása, cár panoráma, képek, beszámolók, háború a svédekkel, új főváros, reformok
jól elkészített beszámolók, a sajátosságok észrevétele, rácsodálkozás a fellendülésre, felkészülés az egyéni beszámolókra, egyeztetés, készülődés 13-14. Tudomány,
művészet
a kor kulturális bemutatása
egyéni beszámolókkal
a tanulók maguk választják ki a sorrendet, és mutatják be röviden a
kiválasztott személyt
sokat fejlődött a szóbeli kifejezőkészség, kevesen tudnak önállóan beszélni, de
felkészültek, és megbirkóznak a feladatokkal
1
15-16.
összegzés, projektfal készítése
a kis-érettségi tételeinek megfelelően rendszerezzük az anyagrészt, a falra kerülő anyag kiválogatása,
önálló
tételkidolgozás, páros,
csoportmunka, a lányok az irányítók
a főbb egységek láttatása, a leglátványosabb munkák esztétikai elrendezése
néhányan másolják a tételeket, de sokan önállóan készítik, aktív részvétel, fotózás