Sajátos vonások a JSW hazai projektgyakorlatában

A JSW gyakorlatát mindenki alkalmasnak találja a megvalósításra, legfeljebb az iskolai feltételek hiánya akadályozza azt. A projektvezetők szerint a tanulók önállóságra nevelésében, a gyakorlati életre való előkészítésben, a tanulói önbizalom és önbecsülés alakulásában kiemelkedő szerepet kap a projekt. A rendszeres újságolvasás, a tájékozódás, az önálló anyaggyűjtés szintén hozzájárul a tanulók fejlődéséhez.

A tanárok kritikai észrevételeik között utalnak a PISA-sokk utáni szükséges változásokra. A németországi tanárok közül többen egy új iskolai kultúra kialakítását tartják szükségesnek, amely alkalmas a hiányzó kompetenciák kialakításához megfelelő feltételeket biztosít.

A tanárok közel négyötöde módszertanilag hasznosnak találta a projektet, pozitívan ítélte meg a munkát (16. sz. ábra), de meglepően kevesen adtak tanácsot a leendő projektvezetőknek. Húszan nem adtak választ a kérdésre, 14% pedig nem tanácsol semmit. A maradék válaszadó az idő, a tervezésfontosságát hangsúlyozta, és a projektet támogató iskolai és külső segítség mellett szállt síkra. (18. sz. ábra)

18. sz. ábra

kerüljenek be. A tanári vélemények között nem volt utalás arra, hogy az iskolatípus befolyásolta a munkavégzést. A tanárszemináriumokon sem hangzott el olyan vélemény, amely az iskolatípusra vezette volna vissza a projektmunka sikerét vagy kudarcát.

19. sz. ábra

A projektben résztvevő iskolák megoszlása régiónként és iskolatípusonként

kelet-európai szakközépiskola

12%

kelet-európai gimnázium

9%

német gimnázium 41%

német szakközépiskola

38%

A magyar, cseh és lengyel iskolák számára új lehetőséget kínált a projekt kibővítése.

A kelet-európai térség országai is rendelkeztek reformpedagógiai hagyományokkal, így a legtöbb országban megjelentek gyermekközpontú tanítást hirdető a reformok. A Montessori-óvodák, a Waldorf-iskolák, a munkaiskola valamennyi országban talált követőkre. A második világháború után kialakult szocialista oktatási-modell nem kedvezett az újításoknak, de a rendszerváltás után mindegyik országban lendületet vesznek az alternatív iskolák, újraélednek a reformpedagógiai irányzatok (Németh, 2002). A rendszerváltás utáni közép-kelet-európai térség nyitottságot mutatott minden új iránt. Az országokban kibontakozó reformok nagyfokú adaptivitásról tanúskodnak.

 A projekt curriculumba illeszthetőségéről

A projektmódszer alkalmazásában még nem rendelkeztek gyakorlattal a kelet-európai országok, de a frankfurti tanárszeminárium segítséget adott a munkához. A tapasztalatok hiánya nem gátolta a tanárokat, mindegyik iskola befejezte a projekt évet.

Míg Németországban természetes volt a projekt a tantervbe illesztése, Magyarországon ez nem vagy nehezen megoldhatónak bizonyult. A tanítási programok erre külön időt nem hagynak, sok esetben külön projekt órán került sor az elvégzésére. A gimnáziumok legtöbbje a németórákat hasznosította, és az idegennyelv-tanítással kötötte össze. A legtöbb iskolában, magas óraszámban történt a német nyelv tanítása, ami kedvező volt a projektre fordítható idő szempontjából.

Érdekes tanulság, hogy a legtöbb iskolában németórán foglalkoztak a feladattal, a magyar, de a cseh és lengyel tanulók közül is többen, németül írták meg a szakdolgozatot, holott az esélyegyenlőség jegyében lehetőség volt a pályaművek anyanyelven történő megírására. A magyarországi tanárok azon az állásponton voltak, hogy a németül történő dolgozatírás erősíti a nyelvi kompetenciát, mint nyelvi feladat komoly kihívás.

A német iskolák curriculumába a projekt beiktatható, többségében a 11-12.

évfolyamon. A gimnáziumokban a társadalomismeret és gazdaságtan órákba épült be a leggyakrabban. A szakközépiskolákban az elméleti ismeretek gyakorlati kiegészítéséül szolgált, sok esetben külön projektóra keretében. Több helyen osztályozták is a munkát.

N: 97

A magyar iskola tantervébe nem, vagy nehezen volt beilleszthető a projekt²³. A tantervbe illeszkedés nehézsége alapvetően nem gátolta a projektmunkát.

A magyar iskolák a német nyelvóra keretein belül végezték a projektet. Tantárgyak közötti együttműködésre a gyönki Német Nemzetiségi Gimnáziumban került sor, ahol már a projektoktatás hagyományokkal rendelkezett.

A szakközépiskolákban a szakmai tantárgyakat tanító kollégák segítséget tudtak adni a gazdasági témák feldolgozásához. Az iskolavezetés minden esetben támogatta a projektmunkát, ha szükséges volt maximum egy plusz óra biztosított. A projektet a tanárok fele egyedül végezte (54%), de együttműködésre is sor került egy kollégával 14%, több kollégával 27% dolgozott együtt. (20. sz. ábra)

20. sz. ábra

 A gazdasági kompetencia alakulásáról

A gazdasági kérdések iránti fogékonyság a kelet-európai országokban nagyobb volt a diákok körében, amelynek oka a röviddel korábban bekövetkezett rendszerváltozás okozta gyökeres fordulat volt. A családokat konkrétan érintő változások érzékennyé tették a fiatalokat az aktuális, helyi problémák iránt.

A gazdasági témák kiválasztásában egészen más utakon jártak a német fiatalok, akik a piacgazdaság és a jóléti társadalom árnyalt problémáira figyeltek. (környezetvédelem, fenntartható fejlődés, szociálpolitika, droghelyzet, mikroelektronika, fogyasztási szokások, szórakozási lehetőségek, sport, szponzorok)

A magyar diákok a frissen kibontakozó piaci viszonyok vállalkozásait járták körbe, történelmi szemlélettel, a múlt felől megközelítve a kérdéseket. A német tanulók dolgozatai a jövőre koncentrálnak, a jelent is mindig a jövő irányából közelítik meg.

23A 2001/02-es állapothoz képes változás történt a NAT előírásaiban, az új szabályozás értelmében a projektmunkák Együttműködés a kollégákkal a projekt során N: 37

külső segítséget kapott több kollégával dolgozott egy kollégával

dolgozott egyedül dolgozott 30

20

10

0

Arány

Együttműködés a kollégákkal a projekt során

A szakdolgozatok választott témáit vizsgálva, egymástól függetlenül több hasonló területen válogattak a magyar tanulók: a vállalkozások, különös tekintettel a német befektetők és német érdekeltségű cégek bemutatása volt az egyik kedvelt téma. A gyógyturizmus lehetősége szintén több dolgozat témája volt. Az Európai Unió keleti bővítése, a Magyarországon élő németek, a német nyelv szerepe, mint érdekességek jelzik kelet-európaiságunk. A globalizáció és a szociális piacgazdaság árnyalt problémái iránt nem voltunk fogékonyak. A jelen kérdései, a születő új vállalkozások (autó,- és alkatrészgyártás) lehetőségei, a régi, de használható adottságok (oktatás, nyelvtudás, természeti adottságok, hungaricumok) és az eltűnő, régi struktúra maradványai (munkanélküliség) foglalkoztatta a tanulókat. Hasonló témaválasztás jellemezte a lengyel és cseh tanulókat.²⁴

 A médiakompetencia szerepéről

A tanulók olvasási szokásainak hiányosságait mind a régi, mind az új résztvevők kiemelték. Az írott sajtó olvasása iránti érdeklődést a JSW jelentősen megnövelte. A német kollégák úgy ítélték meg, hogy gyökeres változás nem következett be a tanulói olvasási szokásokban, tehát főként a kedvelt témákra koncentráltak csak, mint sport, szórakozás, zene, de a média iránti érdeklődés árnyaltabb lett. A cikkek megírása a tanulói önállóság és véleményalkotás mérföldköve volt

Az új résztvevők diákjai között nagyobb lelkesedés fogadta a sajtó kínálta lehetőséget, a változások Európa e térségében a médiát sem hagyták érintetlenül. A frissen megélt politikai változások jobban ráirányították a családok figyelmét a napi politikára. A szabad vélemény-nyilvánítás friss élménye a sajtó és a televízió piacosodása merőben új viszonyokat teremtett.

Az állami és a magán (kereskedelmi) érdekeltség kettéválásával a média pluralizációja új jelenség, a tájékozódás új technikákat igényel. A média új hangvétele, ami eddig ismeretlen volt, vonzotta a fiatalokat. A későbbi olvasási szokásokra hatást gyakorolt. A tanulók megtanultak az írott sajtó világán túl, a televízió és az internet kínálta hírözönben keresgélni.

2002 a választások éve volt, ami fokozta a sajtó iránti érdeklődést. A tanulók érdeklődve vetették össze a Frankfurter Allgemeine Zeitung értékeléseit a magyarországi napilapok és hírcsatornák állásfoglalásaival.

A cikkek megjelenése volt a legfontosabb motiváció, néhány partnerújság ezt nem tette lehetővé, ott a tanulókat a legfontosabb élménytől fosztották meg. Magyarországon példaértékűen jól sikerült a sajtóval együttműködni.

 A tanulás hatékonyságára gyakorolt hatások

A projektmódszer hatékonyságát nem vitatja egyetlen résztvevő sem. Az előnyeit és a hátrányait a német kollégák részletesen elemzik, nyílván a nagyobb gyakorlat és a több tapasztalat nagyobb rálátást ad számukra. A kelet-európai kezdőket a munka teljesítése köti le, kevésbé koncentrálnak a továbbvihető tapasztalatokra. Az élményszerűség szintjén tudatosul a munka, elsősorban az újszerűsége a legnagyobb varázsa. Közvetlenül a gyakorlatban szerzett első benyomások még nem váltak általánosíthatóvá, de egyértelműen pozitív állásfoglalást hoztak.

24Öt év projekt tapasztalata után jól megfigyelhető tendencia a magyar tanulók témaválasztásában: a munkanélküliség (új befektetések) és a környezetvédelem előnyben részesítése. (Vincze, 2006)

A tanulói aktivitás, érdeklődés, az önállóság, a gyakorlati élethez kötött feladat hasznossága kerül a legtöbbször megemlített érdemek közé. Mind a németországi, mind a kelet-európai tanárok a projekt megismétlése mellett voksolnak projekt megismétlése mellett voksoltak. A 29 német résztvevőből 27, a nyolc nem német projektvezetőből hét szavazott a projekt megismétlése mellet.

A tanárokat, diákokat az új feladat kizökkentette a tanulás napi monotóniájából. Az életszerű, gyakorlati feladatok, az önálló tervezés, az ismeretlen területen folytatott kutatás a szabadság érzetét erősítette. A projekt megelőlegezte Magyarországon az Európai Uniót, már a hivatalos aláírásnál előbb kipróbálhattuk az új együttműködési formát.

A projekttalálkozók élénk kommunikációját nem követték a sűrű diákcserék, annak ellenére, hogy költségeit az alapítvány fedezi. A német diákok részéről kicsi a kelet-európai országok iránti érdeklődés. Sokkal szívesebben mennek Angliába, az USA-ba, Franciaországba, a nyelv sem vonzó számukra. Néhány megvalósult csere azt igazolja, hogy egymás megismerése nem haszontalan. Négy csereutazás (egy csere meghiúsult) jött létre, pozitív tapasztalatokkal A 2005-06-os év a kölcsönös cserék (Európai dialógus) jegyében telik, és a programról kiderül, hogy működő képes-e.

A projekt hatékonyságát egy összefüggés vizsgálat segítségével elemeztem. A tanári véleményekből kigyűjtött állásfoglalásokból kiemeltem négy olyat, amelyekre az igenlő válaszok a projekt hasznosságát, a projekthez való pozitív hozzáállást feltételezték. Közöttük, másodelemzéssel korrelációs összefüggést kerestem. A négy kérdés, amely között az összefüggések lehetségesek a következők:

1. Megismételné-e a projektet?

2. Hasznosnak ítéli-e meg?

3. Együttműködött-e a kollégákkal?

4. Nőtt-e a tanulók érdeklődése?

A vizsgált minta négy változója közötti talált korrelációs összefüggés a valóságban nem biztos, hogy ok-okozati kapcsolatot takar.

Ebben az esetben a kollégákkal való együttműködés és a módszertani hasznosság között, a program nagymértékű szignifikáns korrelációs összefüggést talált. Nézőpontom szerint ez nem ok-okozati összefüggés. (Erre utaló észrevételek nem derültek ki a tanári állásfoglalásokból, és a saját tanári gyakorlat sem támasztja alá.) Így tovább folytattam a vizsgálatot. Kiiktattam két kérdést, a módszertani hasznosság és a projekt megismétlése között kerestem részösszefüggést. Feltételeztem, a saját gyakorlatomból kiindulva és a tanári vélemények idevonatkozó megállapításai alapján, hogy, aki hasznosnak ítéli meg a projektmódszert, az vállalkozik a továbbiakban is az alkalmazására, a projekt megismétlésére. Ezt a parciális korrelációs együttható szignifikancia szintjének meghatározásával támasztottam alá.

A vizsgálat eredménye szerint, a 90%-os valószínűséghez viszonyítva a minta két változója közötti parciális korrelációs összefüggés nem a véletlen műve, vagyis általánosítható az összefüggés. Mivel nem a véletlen műve az összefüggés, így a minta alapján reprezentált populációra is általánosítható. Tehát azok a tanárok, akik hasznosnak ítélték meg a gyakorlatban a JSW keretein belüli projektoktatást, a későbbiekben is vállalkoznak rá. A hatéves projekttapasztalatok igazolják ezt a megállapítást. (17. sz.

melléklet)

 A projekt, mint sajátos tanulási forma

A kelet-európai régió tanárai a megélt új módszer és új lehetőség élményéből táplálkoznak. Az egységesülő Európa részesei lehettek tanulóikkal, egy közös versenyzés eredményeként. Egyenrangú félként vetekedhettek és dolgozhattak együtt, ami növelte az önbizalmat, vállalkozó kedvet. A projektév tapasztalata beépül a későbbi tanári munkába és az iskola gyakorlatába, a megújulásra motivál. Az iskolán kívüli világ reagálása is megerősítette az új munkamódszert. A helyi sajtó, televízió, önkormányzat, szülők is érdeklődéssel figyelték a tanulók újszerű vállalkozásait.(Jászárokszállás, Cegléd)

A projekt jelentőségét elismerve, a német tanárok másra helyezték a hangsúlyt.

Aláhúzták a PISA vizsgálatok eredményeire hivatkozva, a német iskola megújulásának, az új pedagógiai kultúra kialakításának a szükségét.