6. Projektek és projekttapasztalatok
6.2. A JSW tapasztalatai a 2001-2002. tanévben
6.2.2. A JSW tapasztalatai a tanári vélemények alapján
A tanári vélemények figyelembe követésénél, tudható volt, hogy a német kollégák jelentős előnnyel rendelkezik a projektmódszer alkalmazásában. Jóval nagyobb súlya van a reformpedagógiai hagyományok talaján több évtizede kikristályosodott és alkalmazott differenciált tanítási módszereknek. Az erősen multikulturális német társadalom erős bázisát építi ki már az iskolában a demokráciának és a toleranciának. Biztos anyagi háttér, a legmodernebb technikák, jó felszereltség áll a rendelkezésükre. Függetlenül attól, hogy a tartományok oktatáspolitikája eltérő, a német oktatáspolitikának szerves részét képezi az évek óta tudatosan felépített, és kialakított pedagógiai kultúra. A tartományok közül kiemelkedik az iskolai reformok tekintetében például Észak-Rajna-Wesztfália és Hamburg.
A projekt illeszkedése a curriculumba
A projektet a németországi tanárok jól be tudták illeszteni a curriculumba.(3. sz. ábra, 15.
sz. melléklet21) Ennek egyszerű a magyarázata, a német tantervek előírják a projekt munkát.
3. sz. ábra
A választ adók 62%-a tudta beilleszteni a projektet zökkenőmentesen a tanévbe, 11%
nem sikerült integrálnia a projektet, és 14% más módon, tehát tanórán kívül oldotta meg a projektfeladatot.
A legtöbb német iskolában projekthetet tartanak, a tanároknak van rutinja. A projektek iskolai prezentációjára is több iskolában sor került. Sikeresek az olyan bemutató estek, ahol a projekttéma alanyainak részvételével, a tanulók az iskola nagyobb nyilvánossága előtt bemutatják kutatási témájuk eredményeit. (Speyeri Gimnázium)
A legtöbb esetben a társadalomismeret (Sozialkunde) 11%, közgazdaságtan (Wirtschaftslehre) 38% és a német (Deutsch) 19% tantárgyakban került sor a projekt beépítésére (4. sz. ábra,). Többen együttműködtek az informatika, kommunikáció és média ismereteket tanító tanárokkal. A szakmát tanító iskolákban, több helyen külön szeminárium formájában, vagy a Leistungskurs22keretén belül a projekt kivitelezése. Több helyen találkozunk tantárgyakat átfogó, komplex megoldásokkal.
4. sz. ábra
Többféle személy együttműködésével is lehetséges a munka, de nem jellemző. A projekt időigényes, ami több jelzésből is kiderült. A tanári kérdőív szerint a heti több órás munka (5. sz. ábra) a legcélravezetőbb (47%). A diákok véleménye is megerősítette, hogy
22A Leistungskurs a tanulók által választott, a 11.- 12. évfolyamokon magasabb óraszámban tanult tantárgy, a korábbi magyar fakultációhoz hasonlóan a továbbtanulást készíti elő.
A projekt illeszkedése a tantervbe tantervbecurriculumba
Tanórán kívűl Egyéb
megoldáso k Nem
illeszkedik Illeszkedi
k 3 0
2 0
1 0
0
N: 37
Ará ny
A tantervbe illeszkedés
A projekt tantárgyba illesztése
egyéb gazdaságtan
társadalomismeret német
16
14
12
10
8
6
4
2
0
Arány
Tantárgy
rendkívül időigényes a projekt, és a jövőbeni hasonló munkában az idővel való jobb gazdálkodást emelték ki a kollégák.
5. sz. ábra
A tantervbe illeszkedést igazolja, hogy a projektmunkák értékelése részét képezte a tantárgyi osztályzatoknak. A tanulók egyes feladatait vagy a teljes munkát jeggyel értékelték (a harminchétből tíz válaszadó említi). Tekintettel arra, hogy ez önként vállalt feladat volt, rossz jegyeket nem adtak a kollégák.
A gazdasági kompetencia alakulása a munka során
A tanulók gazdasági kérdések iránti érdeklődéséről kevés információt érkezett. A szakközépiskolákban a már tanult elmélet gyakorlati alkalmazásának a hasznosságát emelték ki, a gimnáziumi évfolyamoknál a legtöbben a társadalmi és gazdasági ismeretek tanításának a hatékonyságát tűzték célul. A berlini díjkiosztó eredményei, és az ott bemutatott munkák arról győzték meg az érdeklődőket, hogy a német diákok realitás érzéke jó. Remek témákat, aktuális problémákat mutattak be. (Az orosz bevándorlók beilleszkedése, a drog helyzet alakulása, ökológiai kérdések, új energiaforrások hasznosítása, Multiplex mozi látogatás tapasztalatai)
A német diákok erénye a jó vitakultúra és a megfelelő kritikai érzék. A gyakorlati kompetenciák széles körének birtoklása, a gyakorlott tanárok segítsége jelentős előnyt jelentett.
A válaszadók 5%-a tartja úgy, hogy tanulóik gazdaság iránti érdeklődése nem nőtt. A többség pozitívan hozzáállása a projekt sikerességét igazolja. A tanulók közül érdeklődőbb lett 30%, kedvezőbben viszonyul 43% és 11% elmélyültebb ismeretekkel rendelkezik. A válaszadók közül négyen nem adtak választ erre a kérdésre, de a pozitív hozzáállás az árnyalt megközelítésből is jól összesíthető (84%). Feltehetően, azok körében nagyobb a gazdasági érdeklődés, akik ezen a területen szeretnének tovább tanulni, bár erre csak elszórtan találni utalást a véleményekben. A német diákok a szociális piacgazdaság működéséről a tananyagban jelentős ismereteket szereznek. (6. sz. ábra)
A projektre fordított órák száma
Kettőnél több kevesebb
heti kettõ heti egy
16
14
12
10
8
6
4
2
0
N: 37
Arány
Óraszám
6. sz. ábra
A médiakompetencia szerepe a tanításban
A tanulók olvasási szokásairól több visszajelzés érkezett. A napi sajtó olvasását valamennyi kolléga fontosnak tartotta (7. sz. ábra). Sokan szerint, csak bizonyos kedvelt témákra (sport, szórakozás, zene) redukálódik a fiatalok olvasási érdeklődése. Az előfizetett újság növelte az olvasási kedvet, de gyökeresen nem alakította át (8. sz. ábra). Több kolléga megemlítette, hogy a média tartós beépülése a tanórákba pozitív.
A tanulók 92%-a pozitívan viszonyult a sajtóhoz, aminek jelentőségét növeli, hogy jelen esetben nem elektronikus sajtóról, hanem hagyományos, írott sajtótermékekről van szó.
Németország legnagyobb napilapjait, tartományi lapokat, vezető politikai fórumokat kaptak kézhez a diákok. A kézbe vett napilap hasznosnak bizonyult, tehát nem volt kidobott pénz, nem volt elvesztegetett idő. A sajtót a tanulók 11%-a az anyaggyűjtéshez, kutatás tárgyaként 5%, kiegészítő anyagként 73% használta. Az olvasási szokásaik, a kumulatív gyakoriság alapján, 93%-ban pozitívan változtak. (9. sz. ábra)
7. sz. ábra 8. sz. ábra
Tanulók érdeklõdése a sajtó iránt N: 37
rendszeres újságolvasók pozitívan alakult
nem változott 30
20
10
0
Arány
Az érdeklődés változása
Változás a diákok olvasási szokásában N: 37
Nem változott Egyéni érdeklődési körök kialakulása Olvasási technikák fejlődése
Kritikusabbá váltak Pozitív változás 12
10
8
6
4
2
0
Arány
A diákok hozzáállása a gazdasághoz N:37
elmélyültek az ismeretek érdeklõdõbbek lettek
nem változott kedvezõbb
20
10
0
Arány
A tanulók hozzáállásának változása
Az olvasási szokások változása
9. sz. ábra
A tanulók nagy része sikerként élte meg az általuk írt cikkek megjelenését. (10. sz. ábra). A tanulók többsége, 38% hasznosnak, 14% a legnagyobb sikerforrásnak, 3% érdeklődést keltőnek találta a téma iránt az újságot, tehát a válaszadók 54%-a pozitívan vélekedett az általa olvasott és olykor írt sajtót. Hárman nem válaszoltak a kérdésre, 30% úgy ítélte úgy, hogy nem játszott szerepet munkájában az újságcikkek írása, a kumulatív gyakoriság alapján, 59% kedvezően nyilatkozik az újságírás tapasztalatairól.
A német tartományokban sok helyen nehezen vagy egyáltalán nem jött létre kapcsolat a partnerújsággal. 30% negatívan vélekedett a kapcsolatról, ami azért is feltűnően nagy arány, mert a diákok a cikkek megjelentetése hiányában a legnagyobb sikerforrástól estek el. (11. sz.
ábra)
10. sz. ábra 11. sz. ábra
Az IZOP-Institut által biztosított segédanyagot, szinte minden részt vevő hasznosnak ítélte. A tanórákba beépíthetőnek találta 35%, ötletadónak 14%, a projekten kívül hasznosíthatónak 32%. (12. sz. ábra) Több kolléga kitért a tanulók szövegértési hiányosságaira. A PISA- vizsgálat eredményei, éppen ekkor döbbentette rá Németországot az oktatás több hiányosságára. Sokan az oktatást ért kritikák miatt érezték aktuálisnak a projektfeladatot, és vállalták a JSW-t, amely egyik céljául éppen a média-kompetencia fejlesztését tűzte céljául.
A sajtó hasznosításának formái N37
ha
nem használta kutatási tárgy
gyûjtõmunka kiegészítõ anyag
30
20
10
0
Arány
Az újságcikkírás tapasztalatainak hatása N: 37
alárendelt szerepe volt nem játszott szerepet
érdeklõdést keltett sikerforrás
eredményes, hasznos 16
14
12
10
8
6 4
2 0
Arány
A partnerújsággal történő együttműködés N: 37
személyes kapcsolat a szerkesztővel szerkesztõségi látogatás nem működött
nagyon pozitív 1
4 1 2 1 0 8
6
4
2
0
Arány
A sajtó hasznosításának formái
Az újságcikkírás tapasztalatainak hatása A partnerújsággal történő együttműködés
12. sz. ábra
A projekt hatékonysága: pozitívumok, negatívumok
A legtöbb válaszadó panaszkodott a projektmunka nehézségeire. A legtöbben a feladattal járó plusz munkát, időráfordítást, osztályzási nehézségeket emelték ki. Sokan a jobb tervezésben, időbeosztásban látták a jövőre nézve a megoldást. A projektet végzők között negatív vélemény nem volt, de szubjektív okok miatt sikertelen projektről érkezett visszajelzés.
A sikerként könyvelték el a projektvégzők az iskola iránt megnőtt külső érdeklődést.
Az iskolán belül a faliújságon, kiállításon vagy projekt bemutatón lehetett népszerűsíteni a JSW-t. A helyi lakókörzetben, a helyi sajtóban való megjelenés növelte a munka népszerűségét. A harminchét válaszadóból 15 (44%, a valid percent/abszolút gyakoriság értékének alapján ez 44%) véli úgy, hogy projektmunkák sorsát iskolán belül és iskolán kívüli is figyelemmel kísérték. A kérdésre válaszolók 85,3%-a állítja, hogy a projektjükre figyelem irányult.(13. sz. ábra, 21. melléklet)
13. sz. ábra
A németországi tanárok éltek néhányan fontos módszertani ötlet, javaslat megtételével.
Az értékeléssel kapcsolatban jól hasznosítható az a gyakorlat, miszerint az újságcikkek írására
A segédanyagok hasznosítása N: 37
továbbképzés része nincs jelentõs
szerepe projekten kívűl is hasznosítható Beépíthetõ a tananyagba ötletadó
14
12
10
8
6
4
2 0
Arány
A segédanyagok hasznosítása
Érdeklődő megnyilvánulások a projekt iránt N: 37
iskolán kívül is és belül is nem volt reagálás iskolán kívüli
szülők részéről kollegák részéről
más osztályból 16
14
12
10
8
6
4
2 0
Arány
Érdeklődő megnyilvánulások a projekt iránt
német tantárgyból kapnak a tanulók jegyet, az önálló kutatásra társadalomismeretből, a szakdolgozat megformálására pedig informatikából.
A munkák díjazásával kapcsolatban szélesebb ismertséget remél a paderborni kolléga attól, ha a regionális győztesek számát háromra emelik, és legalább oklevéllel jutalmazzák.
A kollégák egy része a projekt előkészítését már 9-10. osztályban megkezdené, és csak a cikkírást tartaná kötelező feladatnak. A szakdolgozatot 11. osztályban csak olyan tanulókkal íratná meg, akiket külön erre a célra kiválogatott szemináriumi csoportban szakmai segítő támogat. (14. ábra)
14. sz. ábra
A projekttapasztalatokkal rendelkező tanárok 54%-a a projektet pozitívan ítéli meg. A képet még kedvezőbbé teszi, hogy a tapasztalatokkal nem rendelkezők közül, kilenc fő (24%) is pozitív kicsengésű véleményt (25, 7%) adott. Ha összeadjuk, így 78% tartotta pozitívnak a projektet. (15. sz. ábra) De az is figyelemre méltó, hogy a projekttapasztalatokkal rendelkező tanárok közül 14% negatívan értékelte a projektet.
A pozitív vélekedők módszertani javaslatokkal is bővítik a projektet (46%), közülük négyen részletesen is kifejtik ötleteiket. (16. sz. ábra)
A projektet módszertani szempontból 26 fő tartotta hasznosnak, azaz 70%. Négyen nem válaszoltak, tehát a kérdést megválaszolók 79%-a tartotta hasznosnak a projektet, amely eredmény megegyezik a tanárok általában a projektre vonatkozó pozitív hozzáállásával.
15. sz. ábra 16. sz. ábra
A kiegészítő javaslatokat tevő tanárok aránya N:37
konkrét ötleteket adók nem tesznek
javaslatokat javaslatokat tevők
20
10
0
Arány
A kiegészítő javaslatokat tevő tanárok aránya
Több kolléga a projekthez leginkább a tantárgyon kívüli (több tantárgyat átfogó:
fachübergreifende Stunde) órát tartja alkalmasnak.
A munkát olykor nehezítette a diákok nem mindig megfelelő hozzáállása, hullámzó érdeklődése. Csak 22%-nál sikerült folyamatosan fenntartani az érdeklődést. Sok esetben a tanuló nem érzi a feladat igazi hasznát, mivel az elsajátított gyakorlati tudnivalók alkalmazására csak később kerül sor. A pályaválasztásra gyakorolt közvetett hatás is csak jóval az iskola befejezése után realizálódik. A tantárgy és a jegy-centrikus oktatás miatt az osztályzás hiánya is megosztja a fiatalokat. Sokszor ott koncentrálják az energiájukat, ahol az eredmény jegyben realizálódik. A német iskolarendszer jellemzője, hogy otthoni feladatokkal kevésbé terheli tanulóit, mint a magyar, így a plusz munkát kevésbé szívesen vállalják.
24%-nál hullámzó, 11%-nál csökkenő érdeklődés, 19%-nál a végén kevés kitartás volt jellemző.(17. sz. ábra)
17. sz. ábra
A projekt, mint sajátos tanulási forma
A tanárok vélekedése a projektről N:37
Projekttapasztalatok nem rendelkező,negatív Projekttapasztalatok
nem rendelkező,pozitív Projekttapasztalatok
rendelkező,negatív Projekttapasztalatok
rendelkező, pozitív 30
20
10
0
Arány
A tanárok véleménye a projekt módszertani
hasznosságáról N: 37
nem tartja hasznosnak hasznosnak tartja
30
20
10
0
Arány
A tanulói érdeklődés alakulása a projekt során N: 37
hullámzó érdeklődés folyamatosan érdeklődés kevés kitartás munka során csökkenő érdeklődés
kezdeti nagy érdeklődés 10
8
6
4
2
0
Arány
A tanárok véleménye a projekt módszertani hasznosságáról
A tanulói érdeklődés alakulása a projekt során A tanárok vélekedése a projektről
A JSW gyakorlatát mindenki alkalmasnak találja a megvalósításra, legfeljebb az iskolai feltételek hiánya akadályozza azt. A projektvezetők szerint a tanulók önállóságra nevelésében, a gyakorlati életre való előkészítésben, a tanulói önbizalom és önbecsülés alakulásában kiemelkedő szerepet kap a projekt. A rendszeres újságolvasás, a tájékozódás, az önálló anyaggyűjtés szintén hozzájárul a tanulók fejlődéséhez.
A tanárok kritikai észrevételeik között utalnak a PISA-sokk utáni szükséges változásokra. A németországi tanárok közül többen egy új iskolai kultúra kialakítását tartják szükségesnek, amely alkalmas a hiányzó kompetenciák kialakításához megfelelő feltételeket biztosít.
A tanárok közel négyötöde módszertanilag hasznosnak találta a projektet, pozitívan ítélte meg a munkát (16. sz. ábra), de meglepően kevesen adtak tanácsot a leendő projektvezetőknek. Húszan nem adtak választ a kérdésre, 14% pedig nem tanácsol semmit. A maradék válaszadó az idő, a tervezésfontosságát hangsúlyozta, és a projektet támogató iskolai és külső segítség mellett szállt síkra. (18. sz. ábra)
18. sz. ábra