az elévülés alá nem tartozó igényekről
2.2. A szerződés érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülése helyreállítására vonatkozó igény elévülése
megkülönböztet ún. tiszta dologi igényt (birtokigény, a birtoknak természetbeni kiadása, a háborításnak a megszüntetésére irányuló igény) és másfelől a származtatott dologi igényeket, mint a dolog elvonásával, a háborítással okozott kár megtérítése, hasznok kiadása, az elpusztult dolog értékének megtérítése.
Következtetése szerint: „A tiszta dologi igények nem évülnek el, a származtatott dologi igények viszont sem hatásukban, sem tartalmukban semmiben sem különböznek a kötelem általános tipusától.”128 (A személyiségi igények elévülésére lásd az alábbiakban a 2.5. fejezetet.)
2.2. A szerződés érvénytelensége és az eredeti állapot
II. Fejezet: Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről
57
hatalmasság (alakító jog) gyakorlásáról, amelyre a régi Ptk. egy egyéves – a jogalkotó eredeti szándéka szerint elévülési jelleggel bíró, ám jogvesztő, míg a bírói gyakorlatban elévülésinek tekintett – határidőt szabott. A szerződés érvénytelenségének alaphatása – miszerint joghatás kiváltására alkalmatlan, a felek a szerződésből eredően szolgáltatást nem követelhetnek és azzal nem is tartoznak – valóban elévülhetetlen jogkövetkezmény.
A szerződés érvénytelensége megállapításával, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a felek jogokat nyernek a jogviszony felszámolása céljából. Így követelhetik az eredeti állapot helyreállítását. Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülése (pontosabban annak kizárt volta) tehát már az érvénytelenség megállapításától független kérdés.
Kiss Gábor cikkében hasonlóképpen különbséget tesz a semmisség megállapítására, arra való hivatkozás időbeli korlátlansága és annak másodlagos jogkövetkezményei levonásának időben korlátolt lehetősége között.130
Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény131 mint az érvénytelenség másodlagos jogkövetkezményéhez fűződő igény elévüléséről elsőként a magyar jogi irodalomban Weiss Emília foglalt állást. Nézete szerint, amely általánosan elfogadott a mai napig, ezen jogkövetkezmény elévülés alá esik.132 Véleménye szerint a jogi dogmatika is inkább ezt támasztja alá, mivel az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény rendszerint kötelmi igény, amely elévül. „Jogpolitikai érvek aligha támasztják alá, hogy a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek megvonásánál ezektől az általános jogdogmatikai elvektől eltérjünk. S ha adott esetben kivételesen ez mégis igazságtalan eredményre vezetne az elévülés és elbirtoklás nyugvásának
130 KISS Gábor: Az érvénytelen szerződésből eredő igények és az időmúlás. Magyar Jog 2014./ 9. szám. 515.-517. o. Mindamellett az érvényessé nyilvánítás, mint jogalakító igény(hatalmasság) általa megállapított elévülhetetlenségével szemben véleményünk szerint e jogkövetkezmény is az új Ptk. 6:108.§ (1) bekezdésének második mondata alapján kialakuló bírói gyakorlat szerint elévülés alá fog esni:” Az érvényelenség további jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza.”
131 A polgári jog rendszerében, különböző helyeken szabályozott, eredeti állapot helyreállításának szankciója eltérő sajátosságokat mutat. Asztalos László csoportosítását követve az eredeti állapot helyreállításának jogkövetkezménye az alábbi esetekben merülhet fel: 1. szerződés felbontása, elállás esetén (itt az eredeti állapot helyreállítása egy elszámolási mód); 2. kártérítési felelősségi szankciórendszer részeként – ide kapcsolható a személyiségvédelmi eszközök között szereplő jogsértést megelőző állapot helyreállítása;
3. jogalap nélküli gazdagodás esetében (visszatérítési igény) 4. az érvénytelen jogviszonykeletkezés szankciójaként. Vö. ASZTALOS László: A polgári jogi szankció. im.
212. o
132 vö. EBH 2010.2222.
rugalmas szabálya a bíró kezébe adja az igazságos megoldás lehetőségét.”133 Az ettől részben eltérő álláspontot vallók legfontosabb érvként hozzák fel, az érvénytelen szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, tehát a dolog átadása nem járt a tulajdonjog átruházásával, a szerződő felet elévülés alá nem eső tulajdoni igény illeti meg.134
Asztalos László a szerződés érvénytelenségéből fakadó eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény esedékességeként a szolgáltatás nyújtását, a teljesítést jelölte meg. Ebből is következően, az utólagos irreverzibilitás eseteiben az eredeti szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetését is lehetségesnek tartotta a PK 32. sz. állásfoglalással egyezően.135
A régi Ptk. Kommentárja felhívja a figyelmet az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény kapcsán arra, hogy a dolog kiadására vonatkozó igény nem évül el, és az ellenszolgáltatás visszaadására vonatkozó igény sem, mert annak esedékessé válása a dolog kiadásához kapcsolódik.136 Szerintünk itt már két kérdés vegyül össze: az igény elévülhetetlensége vagy annak esedékessé válása (vagy az elévülés nyugvása). Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény elévülhetetlenségét nem magyarázhatjuk a kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszakövetelésére vonatkozó igény esedékessé válásával.
A régi Ptk. rendelkezései kapcsán a restitúciós igények elévülése körében kardinális kérdést vetett fel a Kúriának az érvénytelenség jogi következményeire vonatkozó 1/2010. (VI. 28.) PK véleménye: Amennyiben a bíróság a szerződés érvénytelenségét megállapította, „az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk.
237. §) – mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén – a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.”137 „Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződő felek jogviszonyának a bíróság általi rendezésére csak az elévülés illetve az elbirtoklás időbeli korlátai között kerülhet sor. A semmisségre való határidő nélküli hivatkozás tétele tehát, csak az érvénytelenség általános jogkövetkezményének az érvényesülésére vonatkozik, nem jelenti azonban a restituciós illetve elszámolási igények érvényesíthetőségének a határidő nélküliségét.” A PK vélemény kifejti, mivel a szerződés érvénytelensége folytán a másik fél nem
133 WEISS Emília: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban. KJK Kiadó , Budapest , 1969. 210. o.
134 Vö. VÉKÁS Lajos: Érvénytelen szerződés és jogalap nélküli gazdagodás Magyar Jog 2003. 7. szám (385.-400. ) 386. o.
135 ASZTALOS i.m. 180. o. A Pk 32. sz. állásfoglalást az 1/2010. Pk vélemény hatályában már nem tarja fenn.
136 GELLÉRT György (szerk.) A Polgári Törvénykönyv Magyarázata [Kommentár] KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. 1157.
137 Vö. 1/2010. (VI.28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről rendelkező része 2. pont alatt. A Kúria 1/2014. jogegységi határozata jelen pontot az új Ptk.-ba beépültnek tekinti, ezért nem alkalmazandó az új Ptk. körében.
II. Fejezet: Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről
59
szerezhetett tulajdont a dolog felett, ezért az átruházó felet tulajdoni igény illeti meg. A tulajdoni igénnyel szemben azonban tipikusan egy, az ellenérték visszatérítésére vonatkozó (pénz)követelés áll, amely elévül. A szembenálló szolgáltatásokra vonatkozó eltérő igényérvényesítési határidők miatt ellentmondásos helyzet alakulna ki, ha az egyik szolgáltatást (dolog) vissza lehet még követelni, míg a másikat már nem. A vélemény felveti azt az előbb ismertetett megoldást, hogy ha a felek egyidejűleg kötelesek nyújtani szolgáltatásukat, az ellenszolgáltatás követelésére vonatkozó igény érvényesítésének lehetősége a szolgáltatás egyidejű felajánlásával nyílik meg, tehát az elévülési határidő csak ekkor veszi kezdetét. 138 A fenti 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény tehát az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei körében az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igényeket is igyekszik az elévülés intézménye alá vonni.
A Kúria 6/2013. polgári elvi határozata úgy tűnik, a fenti PK vélemény felfejtésére ad kulcsot. Az eredeti állapot helyreállítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kapott szolgáltatások visszatérítése kölcsönösen megvalósul. „A kapott szolgáltatás visszatérítési kötelezettségének egyidejűsége és kölcsönössége fogalmilag zárja ki az elévülés intézményét.” Hozzáfűzi viszont, hogy a szerződő felek elszámolási igénye nem az érvénytelenséget megállapító jogerős döntés meghozatalának időpontjában, és nem is a kereset, viszontkereset előterjesztésekor vált esedékessé. Ugyanis maga az elszámolás a szerződés megkötésére visszamenőleg esedékes. Tehát e kúriai döntés alapján az a bírói gyakorlat körvonalazódhat, hogy kölcsönös visszatérítési kötelezettség esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó követelés nem évül el, de annak esedékessége (azaz az elszámolás időpontja) meghatározható, amely az érvénytelen szerződés megkötésének időpontja (és ezek szerint nem az érvénytelen szerződés alapján a szolgáltatás teljesítésének időpontja). Továbbra is kérdéses viszont az, hogy olyan esetekben, amikor nem történt meg mind a két fél részéről a szolgáltatás teljesítése vagy ha a szerződés ingyenes, a szolgáltatások kölcsönösségére alapított fenti érvelés hogyan állja meg a helyét.
Az új Ptk. szabályai közé beemelte azon tételt, hogy bár az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani vagy a szerződés teljesítését követelni nem lehet, azonban az érvénytelenség másodlagos (további) következményeire vonatkozó igények az elévülés és az elbirtoklás korlátai közé szorítottak.
A visszajáró szolgáltatások kölcsönösségének megteremtése érdekében az elévülés alóli kivételként viszont – pontosabban az elévült követeléshez kapcsolódó visszatartási jog sajátos ellenpólusaként – az új Ptk. kifejezetten
138 Nem világos azonban a vélemény megfogalmazása ott, amikor a dologi igény másokkal szembeni érvényesíthetőségéről szól, tekintettel arra, hogy itt már nem a szerződő féltől a dolog visszakövetelésére vonatkozó dologi igény áll fenn, hanem az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjogot vagy más terhet szerzett féllel szembeni törlési igény, amely valóban időbeli korlátok (3 év) közé szorított.
rögzíti: Bár az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igény (amennyiben nem dologi igény) elévül, és az érvénytelenség folytán visszakövetelendő dologra vonatkozó tulajdoni igény (elbirtoklás folytán) megszűnhet, azonban e szabályokat nem lehet figyelembe venni annak a szerződő félnek a javára, aki az eredeti állapot helyreállítását kéri: „A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.”139