tükrében
VI. Az elévülés nyugvása
6.3. A magyar szabályozás fejlődése
akadály az elévülési határidő leteltét megelőző utolsó hat hónapban merül fel, vagy akkor még fennáll.
6.2.4. Az elévülési idő meghosszabbodásának módszere
A hatályos Ptk. és változatlanul az új Ptk. is az előző rendszerektől lényegében független szabályozási metódust követ. E szerint az elévülés nyugvására okot adó menthető körülmény megszűnésétől számított egy éven belül (ha az eredeti elévülési idő egy éves vagy annál rövidebb, akkor három hónapon belül) a jogosult követelését akkor is érvényesítheti, ha az eredeti elévülési idő már letelt vagy abból egy évnél (három hónapnál ) kevesebb van hátra.
E szabály akkor válik relevánssá tehát, ha az elévülési idő folyásának végéhez közeledve (abból egy évnél vagy három hónapnál kevesebb van hátra) következik be a menthető akadály. Az akadály megszűnhet az eredeti elévülési idő tartama alatt is, illetve annak leteltét követően is, és ettől az időponttól számított egy év (három hónap) biztosított a jogosult számára. E szabályozási módszer lényege tehát, hogy az akadály megszűnését követően biztosított időtartam fix, és független a nyugvás okától, illetve annak beállta időpontjától.
VI. Fejezet: Az elévülés nyugvása
171
amíg a hitelezőt követelésének érvényesítésében a jogszolgáltatás szünetelése vagy a követelés bírói úton való érvényesítésének jogszabállyal rendelt felfüggesztése vagy az elévülés idejének utolsó hat hónapja alatt katonai szolgálat vagy erőhatalom akadályozza;
amíg egyességi tárgyalás vagy a követelés valóságának vagy mennyiségének megállapítása végett szerződéssel kikötött nem peres eljárás van a felek közt folyamatban;
házastársak közötti követelések tekintetében a házasság tartama alatt, szülő és gyermek közötti követelések tekintetében a gyermek kiskorúságának tartama alatt; gyám és gyámolt, gondnok és gondnokolt közötti követelések tekintetében a gyámságnak vagy a gondnokságnak a tartama alatt.”463 Ezekben az esetekben az elévülési határidőbe a nyugvás nem számít bele, és a nyugvás megszűnését követő 30 napnál rövidebb idő alatt az elévülés nem fejeződik be.
Az Mtj. meghatároz még további eseteket is, amikor az elévülés nyugszik.
„Ha olyan személynek, akinek nincs perbeli cselekvőképessége, az elévülési idő utolsó hat hónapja alatt bármely időpontban nem volt törvényes képviselője, az elévülés vele szemben nem fejeződik be előbb, mint hat hónappal azután, hogy perképes lett vagy törvényes képviselőt kapott. A képviselet hiányával egy tekintet alá esik, ha a törvényes képviselő elveszti perképességét, vagy ha a megindítandó perre nézve oly jelentős érdekellentét merült fel, amely miatt a törvényes képviselőtől a képviselet jogát el lehet vonni.”464
„Hagyatékhoz tartozó vagy hagyatékot terhelő követelés elévülése nem fejeződik be előbb, mint hat hónappal az örökhagyó halála után.”465 Ez utóbbi esetekben tehát 6 hónapos védelmi időt adott az Mtj.
Kolosváry az elévülés nyugvása helyett az elévülés „szünetelése” kifejezést használja, a „praescriptio dormire dicitur” római jogi elv hangoztatása mellett. A megfogalmazása rendkívül leegyszerűsített volta következik a forrás jellegéből, azonban ebből is az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. Kolosváry az elévülés tárgyaként a kereseti jogot tekintette, ily módon az elévülés nyugvására okot adó körülmények alatt azok vehetők figyelembe, amelyek a perindítást akadályozzák.
Továbbá érdekes megfigyelni, hogy az elévülés kezdő időpontjaként is egyébként a kereseti jog keletkezését (actio nata) tüntette fel, mégha a kereseti jog keletkezése időpontjaként pedig, – a kötelmi jogi követelések esetében – a lejárat napját határozta meg.466
463 Mtj. 1292.§
464 Mtj. 1294.§
465 Mtj. 1295. §
466 Az elévülés szünetel akkor, ha a „jogosítottat kereseti joga gyakorlásában cselekvőképtelenség, törv. képviselő hiánya, vagy az elévülést kizáró ethicai viszonyok fennállása (házastárs –házastárs ellen, atya – gyermeke ellen, gyám – gyámoltjával
Szászy az előbbiekben felsoroltakhoz hasonlóan tárgyalja a nyugvásra vezető körülményeket.467 Hozzáfűzi, hogy nem vezet az elévülés nyugvására a hitelező betegsége, általában korlátozott cselekvőképessége, ha az adós az országban nem található fel, vagy a hitelezőnek nincs tudomása a követelés létezéséről.
Az elévülés nyugvására Villányi szintén a szünetelés kifejezés használatát is javasolja. Megfogalmazása szerint: „Mindaddig , amíg a követelés érvényesítése bizonyos jogi, vagy tényleges akadályokba ütközik, az akadályok fennállásának ideje alatt a még meg nem indult elévülés nem indulhat meg, a már megindult elévülési időbe pedig az akadályok időtartamát nem lehet beszámítani. Ez az elévülés ú.n. nyugvása (szünetelése).”468
Villányi lényegében az Mtj. által meghatározott okokat sorolja fel. Így az elévülés nyugvását eredményezi a kiskorú vagy gondnokolt esetében a törvényes képviselő hiánya, akadályoztatása, vagy a közöttük fennálló érdek-összeütközés.
Szünetel az elévülés a jogszolgáltatás szünetelése alatt, erőhatalom, katonai szolgálat, hadifogság miatt. Nyugszik az elévülés a teljesítésre adott halasztás időtartama alatt illetve „azon idő alatt, amelyben az adós a követelés érvényesítésének valamely kifogást vethet ellene.” Az előző szerzőkkel összhangban hozzáfűzi, hogy a kifogások közül azonban csak azok képeznek igényérvényesítési akadályt, amelyeket a jogosult nem tud elhárítani (így pl. a visszatartási kifogás elhárítható).
Az 1959. évi Ptk. eredeti szövege az elévülés nyugvására okot adó körülményeket – szovjet mintára – már nem sorolta fel, hanem két esetkört emelt pusztán ki, példálózó jelleggel.469 Ezek: a törvényes képviselet hiánya vagy a törvényes képviselő és a képviselt közötti érdekellentét470, továbbá a teljesítésre adott halasztás volt. Az indokolás hozzáfűzte, hogy halasztás esetén az elévülési
szemben nem évíthet el, sem megfordítva), erőhatalom, háború, juristitium vagy törvényes moratórium gátolja. Míg e gátló körülmények fennállnak: az elévülés szünetel.” Vö.
KOLOSVÁRY: Magánjog i.m. 64. o.
467 „Nyugszik az elévülés: 1) amíg a hitelező kiskorú vagy gondnokolt és nincs törvényes képviselője, vagy ez utóbbi a követelés érvényesítésében akadályozva van, vagy a kiskorú és törvényes képviselője közt érdekösszeütközés áll fenn; 2) amíg az adós a hitelezőtől kapott halasztás alapján vagy más okból múlóan megtagadhatja a teljesítést, kivéve ha a hitelező az adós kifogását elháríthatja; 3) amíg a hitelezőt követelésének érvényesítésében a jogszolgáltatás szünetelése vagy a követelés bírói úton érvényesítésének jogszabállyal rendelt felfüggesztése akadályozza; 4) amíg a hitelező erőhatalom miatt , pl. mert háborúban katonai szolgálatot teljesít vagy hadifogoly, nem érvényesítheti követelését; 5) amíg egyességi tárgyalás vagy a követelés valóságának vagy mennyiségének megállapítása végett szerződéssel kikötött nem peres eljárás van a felek közt folyamatban.” Vö. SZÁSZY: A kötelmi jog általános tanai i.m. 252.-253. o.
468 VILLÁNYI: Követelések megszűnése és elévülése In Magyar Magánjog i.m. 638. o.
469 A törvény szövegéhez fűzött miniszteri indokolás szerint a korábbi felsorolás taxatív jellegű volt, ezzel azonban én nem értek egyet.
470 Az 1978. évi novelláris módosítással került ki a Ptk. szövegéből ez a nevesített eset.
VI. Fejezet: Az elévülés nyugvása
173
időt a halasztás alkalmával kijelölt időponttól kell számítani, mindamellett, hogy az elévülés nyugvásának törvényi szabályából, annak szöveg szerint értelmezéséből ez nem következett, legfeljebb történeti értelmezés folytán juthatott el ehhez a következtetéshez a jogalkalmazó.