Az elévülés kezdete: a tudomásszerzés

Jelen fejezetben néhány olyan speciálisan szabályozott követelés elévülését szükséges megvizsgálni, amelyek vonatkozásában a tudomásszerzés (illetve azt megelőzően a tudomás hiánya) nem az elévülés nyugvását eredményező menthető körülményként, hanem az elévülés kezdetét jelentő jogi tényként jelentkezik. A szavatossági igények elévülését itt csak az okból villantjuk fel, mert a Ptk.

tartalmaz ehhez képest olyan különös rendelkezést, amely a tudomásszerzést az elévülés kezdő időpontjaként határozza meg.³¹² Hozzá kell azonban tenni, hogy a Ptk. és az új Ptk. is más rendelkezéseiben is a tudomásszerzést – az igényérvényesítésre hatóan – jogi relevanciával ruházza fel. Jelen fejezetben azonban nem lehetséges ezeket részletesen elemezni, elsősorban kauzalitásukra tekintettel³¹³, másodsorban pedig arra tekintettel, hogy ezek között nemcsak a tulajdonképpeni értelemben vett elévülési határidőként, hanem pl. keresetindítási határidőként felfogott esetek is jelentkeznek.³¹⁴

Csehi Zoltán munkájában is arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar jogban általános szabály, hogy az igény érvényesítésénél releváns időmúlás objektív, megindulása független tehát a jogosult szubjektív tudattartamától, „a rendelkezésre álló idő attól függetlenül is csökkeni kezd, hogy a jogosult tudatában van-e a jogérvényesítés lehetőségének vagy sem.” Vannak azonban

312 Vö. Ptk. 410.§

313 pl. új Ptk. 4: 243.§ (2) bek. A gyám ellen számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések a gyámot a vagyonkezelés alól felmentõ határozat közlésétől számított egy év alatt évülnek el. Ha a követelés alapjául szolgáló ok késõbb jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstõl kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint még nem évült el.

314 pl. új Ptk. 3:36. § (1) bek.: A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna.

Vagy pl. új Ptk. 4:111. § (4) bek. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

IV. Fejezet: Az elévülés kezdete

117

olyan törvényi rendelkezése, amely esetekben –szóhasználata szerint – szubjektív alapú időszámítással találkozunk. ³¹⁵

4.3.1. Termékfelelősségből fakadó kártérítési igény elévülése

Ahogyan fentebb már egy gondolat erejéig szóba került, a régi Ptk.

hatályossága idején a termékfelelősségről szóló törvény (Tft.)³¹⁶, jelenleg pedig az új Ptk. rendelkezése szerint, az elévülés kezdetét szubjektív körülmény bekövetkezésétől teszi függővé. „Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről.”³¹⁷ A törvény indokolása kifejti, hogy az elévülés az igényérvényesítéshez szükséges információk megszerzésétől kezdődik, ha a fenti feltételek együttesen fennállnak. E szubjektív határidő mellett a törvény egy objektív elévülési határidőt is támaszt, amely az adott hibás terméknek a gyártó (kárért felelős) általi forgalomba hozatalától számított 10 éves határidőt jelent. A

„gyártó általi forgalomba hozatalt” az Európai Bíróság az O’Byrne vs. Sanofi Pasteur MSD Ltd. ügyben értelmezte. A Bíróság szerint a nemzeti bíróság feladata meghatározni, melyik az a fordulópont, amikor „… kikerül a gyártó által végzett gyártási folyamatból, és a forgalmazási folyamatba kerül, amelynek során a vásárlóközönség számára felhasználás vagy fogyasztás céljára kínálják”.³¹⁸

Lábady Tamás a korábban hatályos szabályozásban megjelenő kettős elévülési határidőt, mint „kétfedelű” határidős konstrukciót mutatja be, rámutatva arra, hogy a Tft. által biztosított, egyéb igényérvényesítési lehetőség a határidők letelte után is a károsult rendelkezésére áll³¹⁹, lévén hogy a közösségi jogalkotó az objektív 10 éves határidőt sem jogvesztő, hanem csak elévülési jellegű határidőként szabályozta. Itt kell azt is megjegyezni, hogy a termékfelelősségről szóló irányelv a nemzeti jogok elévülés nyugvására illetve megszakadására

315 Csehi Zoltán: Az elévülés kezdésének objektív és szubjektív szabályairól az új Polgári törvénykönyvben In: BARZÓ –JUHÁSZ –LESZKOVEN –PUSZTAHELYI (szerk.): Ünnepi tanulmányok Bíró György professzor 60. születésnapjára (Novotni Alapítvány, Miskolc, 2015.) (86.-105.o.) 88. skk. o.

316 Vö. 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről már nem hatályos 10. § (2) bekezdése.

317 Új Ptk. 6:558.§ (2) bek.; .

318 A Európai Bíróság e döntésére hívja fel a figyelmet Matteo FERRARI is, „Risk perception, culture and legal change: a comparative study on food safety in the wake of the mad cow crisis” c. monográfiájában (Ashgate Publishing Ltd. Farnham, 2009. 132. o.

93. lj.) . Az ügyet ismerteti SÓS Gabriella is (Uniós ítélkezési gyakorlat a termékfelelősség körében In: Fogyasztóvédelmi Szemle 2009 (3. évf.) 3. szám. 63.-68.o).

319 vö. Tftv. 12.§

vonatkozó szabályai alkalmazását is lehetővé teszi a termékfelelősségi igény elévülési határideje esetében is. ³²⁰

A 10 éves objektív határidőt az általános, elévülési határidőt megalapozó jogpolitikai indokok mellett az a tény is alátámasztja, hogy a gyártók az idő előrehaladtával változtatva termékükön, folyamatosan igazodnak a tudomány és technika állásához a már felismert hibák kiküszöbölése által. Egyrészt mentesülhetnek is a kár megtérítése alól, ha a forgalomba hozatalkor a tudomány és technika állása szerint a termék hibája még nem volt felismerhető³²¹, továbbá nehéz rekonstruálni a gyártó konkrét termékét, illetve annak összetételét, amely évekkel később a károsodást okozta. Elsősorban a bizonyítási nehézségek miatt, másrészt a termék használatát, forgalomba hozatalát követő hosszabb idő eltelte miatt, a termékfelelősségi esetek száma a magyar bírói gyakorlatban nem túl jelentős, a hibás termék által okozott károk megtérítésére vonatkozó igény alapjaként inkább a szerződésen kívüli kárfelelősséget jelölik meg a károsultak.³²²

Mivel az új Ptk. a termékfelelősség szabályait a Kötelmi Könyvnek a

„Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért” c. Negyedik részébe beépítette (XXIII. Cím, LXXII. Fejezetként), tehát a tudomásszerzés, az elévülési határidő kezdetére vonatkozó speciális esetként jelentkezik. A kártérítési igényekre vonatkozó (károsodás bekövetkezésétől induló) elévülési határidőtől eltérő időpontban veszi kezdetét a termékfelelősségből eredő igények érvényesítésére adott határidőtől, amely tehát a tudomásszerzéssel vagy a tudomásszerzés lehetőségétől veszi majd kezdetét. Ezáltal a magánjogi kódexben egy új, szubjektív feltétel, a tudomásszerzés lesz a feltétele – ezen igények esetében – az elévülés megindulásának. A termékfelelősségnél ismertetett 10 éves, az új Ptk.

által jogvesztővé (!) formált határidő pedig, a termékszavatossági felelősségre irányadó két éves jogvesztő (!) határidővel egyezően, a gyártó általi forgalomba hozatallal veszi kezdetét.³²³

320 Az új Ptk. e 10 éves határidőt már jogvesztő határidőként fogalmazza meg. Vö: új Ptk.

6:558. § (3) bek.

321 Ez alól kivételt jelent a gyógyszer, a Tftv. 14. § (3) bekezdése alapján a gyógyszer gyártója nem mentesülhet a felelősség alól a tudomány és technika állása szerint fel nem ismert hiba esetében.

322 Ezzel összefüggésben mutat rá JANE Stapleton „Product liability” c. monográfiájában (Butterworth, London, 1994. 288. o.) arra a tényre, hogy a forgalomba hozataltól számított 10 éves határidő eleve kizárja a jogszabály alapján támasztott kártérítési igények jelentős részét, annak kb. 10 százalékát.

323 A kártérítési igény elévülési szabályaihoz képest további speciális szabályt alkot az új Ptk. a hibás teljesítésből eredő károk megtérítésére vonatkozó igény elévülésére.

Határidejét a kellékszavatossági igényekre irányadó elévülési határidőhöz igazítja, viszont a kártérítési igény feltételéül szabja a kellékszavatosság körében a hiba kijavítására illetve a kicserélésre vonatkozó igény teljesíthetetlenségét, illetve a jogusultnak ehhez fűződő érdeke megszűnését. Vö. új Ptk. 6:174.§

IV. Fejezet: Az elévülés kezdete

119

Főleg, ha összefüggésbe hozzuk a hibás termék által okozott olyan mérvű egészségkárosodással, amely hosszabb idő elteltét követően jelentkezik jelentős állapotrosszabbodásban (ld. feljebb) ³²⁴.

A külföldi nemzeti jogokban fellelhető, az igényérvényesítési (elévülési) határidő szabályozásának azon módszerére tipikus példa a kettős határidő, ahol a szubjektív (tudomásszerzéstől induló) elévülési határidőhöz szükségképpen kapcsolódik az elévülést végérvényesen beállító, objektív határidő (long-stop period; Höchstfrist).³²⁵ A magyar szabályozás azonban ilyen megkülönböztetésre alkalmatlan,³²⁶ így valóban helyesebb, ha a 10 éves határidőt nem elévülési, hanem az igényérvényesítés lehetőségét végérvényesen lezáró jogvesztő határidőként szabályozza a jogalkotó.

4.3.2. Megtámadási határidő kezdete a régi Ptk. szerint

A szerződés megtámadására nyitvaálló határidő is a vonatkozó érvénytelenségi ok esetében, a tévedés, megtévesztés felismerésétől veszi kezdetét. A határidő tehát akkor indul, amikor a jogosult a megtámadás lehetőségéről tudomást szerez (vagy arra egyébként lehetősége nyílt).³²⁷ Ehhez képest, jogszabályi rendelkezés hiányában a feltűnő értékaránytalanság esetében a megtámadási határidő teljesítés időpontjában való indulásától a bírói gyakorlat olyan esetben sem térhetett el,

324 A hibás termék által okozott károk megtérítésére vonatkozó igények és az elévülési határidő problémakörét vizsgálja Susan Demidovich jogesetismertetésében: Civil procedure - product liability -statute of limitations – survival and wrongful death statutes - manifestation of one asbestos-related disease does not trigger the statute of limitations on all separate and later - manifested diseases engendered by the same asbestos Exposure.-Wilson V. Johns-Manville Sales Corp., 684 F.2d 111 (D.C. Cir. 1982). 52 U. Cin. L. Rev.

239 1983.

325 „If we have a core regime of a short periodof prescription which decisively hinges on (reasonable) discoverability, it may happen that prescription is postponedfor twenty or thirty years, or even longer. But prescription should not be deferred indefinitely; at some stage, the parties must be able to treat the incident as indubitably closed.”Vö:

ZIMMERMANN im. 99.o.

326 Ugyanígy vélekedik FUGLINSZKY Ádám: Negyedik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért In: OSZTOVITS András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsoldódó jogszabályok nagykommentárja (OPTEN, Budapest 2014) 299.o.

327 A Legfelsőbb Bíróság BH 2000. 488. sz. határizatában kifejtette, hogy „a felperes tévedését legkésőbb 1994. október 12-én a vázrajzból felismerhette, kötelezettsége tehát az volt, hogy az alpereshez intézett nyilatkozatában kifejezésre juttassa a szerződés megtámadását.” Hozzátette, hogy bár a peres felek között zajló egyeztetések valóban az elévülési határidőt nyugtatták, azonban annak sikertelen zárásához képest a perben a felperes elkésetten támadta meg utóbb a szerződést tévedésre hivatkozva.

amikor a jogosult a teljesítéskor nem volt képes felmérni a szolgáltatás – ellenszolgáltatás egymáshoz viszonyított értékét, azonban az értékaránytalanság tényleges felismeréséig a határidő nyugvását elfogadta.³²⁸

Itt kell azonban mindenképpen megjegyezni azt is, hogy eredetileg a jogalkotó szándéka szerint a szerződés megtámadására vonatkozó határidő jogvesztő volt, amely elévülési jegyekkel bírt. A bírói gyakorlat azonban fokozatosan az elévülési természetét erősítette, így az új Ptk. már, mint tisztán elévülési határidőt kezeli.³²⁹

Az új Ptk. ugyanis változtat a megtámadás szabályozásán, megszünteti a határidő kezdetére vonatkozó speciális időpontokat. Így azok a körülmények, amelyek a hatályos szabályozás szerint a megtámadási jog megnyílását eredményezik, az elévülés nyugvására okot adó körülményként értékelendők az új kódex alkalmazásában. Itt kell azonban felhívni a figyelmet a Ptk.

törvényjavaslat indokolásának érvelési hibájára, mivel úgy fogalmaz: „ [Így] a menthető ok megszűnése esetén (amely tévedés esetén a felismerésig, jogellenes fenyegetés esetén a fenyegetettségi állapot megszűnéséig tart) az elévülési határidő csak a menthető ok megszűnésével kezdődik.”³³⁰ Ugyanis az új Ptk. által is fenntartott nyugvási szabály szerint a menthető ok csak oly módon „nyugtatja”

az elévülést, hogy az ok megszűnésétől számított három hónapos határidőn belül a jogosult még akkor is felléphet igénye érvényesítésével, ha az elévülési határidő már eltelt vagy abból három hónapnál kevesebb van hátra.

Véleményünk szerint az elévülés általános szabályainak kevésbé mond ellent, ha az elévülési határidő kezdetét kapcsoljuk ezekhez a jogi tényekhez, és a nyugvás sajátos intézményét e vonatkozásban érintetlenül hagyjuk.

A Ptk. eredeti szövegéhez fűzött miniszteri indokolás a megtámadási határidő kezdetéül meghatározott jogi tényekről csak szűkszavúan szól. „A megtámadási határidő kezdetére vonatkozó rendelkezések (236.§ (2) bek.) jelenlegi jogunknak az elévülési idő kezdetét megállapító szabályaival vannak összhangban;…”³³¹

Végezetül vizsgáljuk meg a régi magyar magánjogi kódexek szabályozási megoldását. Az Mtj. a megtámadási határidő kezdetének tévedés, megtévesztés esetében szintén a tévedés felismerését tekintette, egyezően már az 1900-es

328 G^ELLÉRT György (szerk.): A Polgári törvénykönyv magyarázata. (KJK. Budapest, 2004.) 878. o. A vonatkozó részt Harmathy Attila írta.

329 PUSZTAHELYI Réka: Az elévülés szabályozása az új Ptk. javaslatában. In: JUHÁSZ

Ágnes – PUSZTAHELYI Réka (szerk.): Javítandó és Jobbítható elemek a Ptk.

kodifikációjában. tanulmánykötet Novotni Alapítvány, Miskolc, 2012. 165. o.

330 VÉKÁS Lajos– GÁRDOS Péter (szerk.): Az Új Polgári Törvénykönyv Bizottsági Javaslata Magyarázatokkal (Complex K, Budapest, 2012.) 380. o.

331 Miniszteri indokolás 183. o.

IV. Fejezet: Az elévülés kezdete

121

tervezettel. Az 1900-as tervezethez fűzött indokolás³³² kifejti, hogy bár a megtámadási jog nem lévén követelés, a T. szerint elévülésnek nincsen alávetve, azonban a jogbiztonság érdekében a kereset útján való érvényesítését okvetlenül időbeli korlátok közé kell szorítani. Ennek érdekében „a T. is czélszerűnek látta kettős záros határidőt állapítani meg a megtámadó keresetre nézve; egyet mely ex die scientiae illetőleg a kényszerhelyzet megszüntétől számítandó (1000.§ I. II.

bekezdés), s egy másikat mely független attól, hogy a tévedés mikor fedeztetett fel, illetőleg a kényszerhelyzet mikor szűnt meg (1001.§)”³³³ Az előbbi esetben egy éves határidő elegendőnek tűnik a kereset megindítására, míg a másik (objektív) határidőt a Tervezet az általános elévülési határidőhöz (10 év, Mtj-ben 32 év) igazította. Az Mtj.-nek a megtámadási határidőkre vonatkozó rendelkezései lényegében egyeztek az 1900-as tervezet szövegével. Itt kell felhívni a figyelmet, hogy megtámadás esetében tehát kettős jogvesztő(!) határidőt támasztottak a magánjogi kódextervezetek.

4.3.3. Szavatossági igények elévülése és a tudomásszerzés

A szavatossági igények érvényesítésére nyitvaálló határidők kezdetére a teljesítés időpontja irányadó, annak ellenére, hogy az elévülési határidő kezdetét a külföldi jogirodalomban és a hazai irodalomban is kritika érte,³³⁴ elsősorban azért, mert a tipikusan hosszabb időn keresztül rejtve maradó hiba az elévülés nyugvását eredményezheti csak, amelynek megszűnése a rendszerint rövid, hat hónapos elévülési határidő esetén, egy év helyett pusztán egy három hónapos igényérvényesítési határidőre szorítja le a jogosult igényérvényesítésének a lehetőségét. Ezzel szemben a régi Ptk. is tartalmaz ettől az általános szabálytól eltérő rendelkezést, elsősorban a hiba rejtett volta, s rejtve maradó természete miatt. Építési szerződés esetében, „ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja.”³³⁵ Korszerűségi felülvizsgálattal ennél régebbi terv alapján megvalósuló hibás kivitelezés esetén is felmerülhet a tervező

332 Indokolás a Magyar általános polgári törvénykönyv tervezetéhez III. kötet Kötelmi jog. 158-159. o.

333 uo. 159.o.

334 Vö. DELI Gergely i.m. 37.o. Lsd. továbbá az irányadó bírói gyakorlatot kíválóan rendszerező, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tájékoztató jellegű összefoglaló kollégiumi anyagát (összeállította: Dr. Juhász László kolégiumvezető) idevonatkozó megállapításait. Letölthető:

http://www.pecsiitelotabla.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=10&Itemi d=12 (letöltés: 2013. február 6.)

335 Régi Ptk. 410. § (1) bek.

felelőssége, ha a kivitelezés hibája a terv hibájára visszavezethető, és a tervet alkalmassá nyilvánították ezen eljárásban vagy ennek megfelelően áttervezték.³³⁶

Témánk szempontjából tehát ez azzal a fontos következménnyel jár, hogy a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági felelősség elévülésének határideje a kivitelezéssel, pontosabban annak teljesítésével újraindul. Bár formailag az elévülési határidő kezdetét a teljesítéshez is kapcsolhatnánk, de lényegében itt a tervezési hiba gyakorlati, fizikális megnyilvánulásáról kell beszélnünk, amely lényegében a szerződésszegésről (hibás teljesítésről) való tudomásszerzés időpontja.

Az új Ptk. eltérő módon szabályozza a tervben rejlő hibáért fennálló helytállási kötelezettséget, azt a hibás kivitelezésből eredő szavatossági igények érvényesíthetőségéhez kapcsolja: A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.³³⁷

4.3.4. Az elővásárlási jog megsértéséből fakadó igények

Az új Ptk. a tudomásszerzéstől induló határidők körét bővíti egy új szabállyal: az elővásárlásra jogosult az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalanságából fakadó igényeit a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, legkésőbb azonban a szerződéskötéstől számított 3 éven belül érvényesítheti.³³⁸ Tehát az igény érvényesítésére szintén kettős határidő vonatkozik. Sem a szubjektív 30 napos határidőt, sem az igényérvényesítést lezáró 3 éves időtartam természete nem egyértelmű. A Ptk. rendelkezése szerint ugyanis jogvesztőnek csak a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán minősülhet egy határidő. Így e három éves időtartamot elévülési természetűnek kell tekintenünk, mégsem alkalmazhatjuk e határidő kapcsán a nyugvás és a megszakadás szabályait. Kovács László ezen objektív határidő elévülési jellege vonatkozásában állást nem foglal; viszont olyan anyagi jogi határidőnek tekinti, amelynek elmulasztása nem menthető ki.³³⁹ Véleményünk szerint e határidő a keresetindítási határidők természetét mutatja, amely határidők elévülési vagy jogvesztő természetét a bírói gyakorlat törekszik meghatározni. Ezen gondolatmenet alapján körvonalazódik azon véleményünk, hogy a bírói gyakorlatban ezen határidő jogvesztő határidőként fog jelentkezni.

336 Régi Ptk. 410. § (2) bek.

337 Új Ptk. 6: 251.§ (3) bek.

338 Új Ptk. 6:6:233.§ (2) bek.

339 Vö. KOVÁCS László: XIV. Cím: Tulajdonátruházó szerződések. In. Polgári Jog. Kötelmi Jog Harmadik, Negyedik és Ötödik és Hatodik Rész In. Wellmann György (szerk.): Az új Ptk. magyarázata VI/IV. (HVG oRAC, Budapest, 2013. 56.o.

IV. Fejezet: Az elévülés kezdete

123

4.4. Az elévülési határidő kezdete, folyása egyéb

In document A magánjogi elévülés (Pldal 116-123)