az elévülés alá nem tartozó igényekről
2.1. Elévülő illetve el nem évülő igényekről általában igényekről általában
Az alanyi jog fogalmi megközelítéseinek elemzésekor rámutattunk, hogy az elévülés szempontjából sajátos problémaként jelentkezett az abszolút szerkezetű jogviszonyokból származó, kizárólagos (abszolút) jogok megsértésből fakadó, tehát relatív jogviszonyból származó, kötelmi jellegű (viszonylagos) igények elévülése.
A régi Ptk. „A kötelmi jog” című, negyedik részében, „A szerződés” cím alatt, „A szerződés megszűnésének egyes esetei. Az elévülés” című XXVI.
fejezetében, az „Elévülés” alcím alatt szólt a követelések elévüléséről: „A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”110 A régi Ptk. tehát a követelések elévüléséről szól. Követelésnek tekinti nemcsak a kötelmi viszonyból származó igényeket, hanem az abszolút jogok (tulajdonjog, más dologi jog, személyiségi jog, családjogi viszonyból származó jog, öröklési jog) megsértéséből eredő követeléseket.111 Ennek ellenére a tulajdoni igények elévülhetetlenségét általános éllel kimondja.
Az új Ptk. az elévülésre vonatkozó szabályokat a hatodik, „Kötelmi jog”
Könyv első részében, a kötelmek közös szabályai között helyezte el, utalva arra, hogy nemcsak szerződéses jogviszonyból, hanem bármely kötelmi jogviszonyból eredő követelés elévülhet. Az elévülésre vonatkozó szabályok elején az új Ptk.
rögzíti, hogy „Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.112 Majd lejjebb hozzáteszi: „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.”113
E rendelkezésből egyrészt arra következtethetünk, hogy nemcsak kötelmi jogi követelések elévülése merülhet fel, hanem más jogok gyakorlása is elévülés
110 régi Ptk. 324.§ (1) bek.
111 Az Mtj. szóhasználatában is a kötelmek és a dologi (abszolút) igények együttvéve a
„követelések magasabb fogalmában egyesülnek”. Vö. SZLADITS Károly: A kötelem jogalkata és keletkezése. In Szladits Károly(szerk.): Magyar Magánjog III. köt. Kötelmi jog Általános része (Grill K., Budapest, 1941.) 25. o.
112 új Ptk. 6:21.§ [Az időmúlás joghatása]
113 új Ptk. 6:22.§ (1) bek.
alá eshet. Másrészt elévülési határidő nemcsak követelésekhez, hanem más jogosultságokból eredő igények érvényesítéséhez is kapcsolódhat, hacsak nem jogvesztő határidő vonatkozik rájuk. Harmadrészt felmerülhet az az értelmezés is, miszerint az igény nem érvényesítése mellett az idő múlásához fűződő jogkövetkezmények kizárólag elévülésben, vagy jogvesztésben jelentkezhetnek.
Tekintettel arra, hogy az új Ptk. számos rendelkezésében változtat az elévülés alá nem eső, illetve az elévülő igények csoportján, érdemes megvizsgálni, vajon a fentiekben felvázolt dogmatikai alapokon (alanyi jog, igény fogalmai) mennyiben üdvözlendőek, illetve elfogadandóak a módosításai.114
A szakirodalomban fellelhető források alapján az alábbi igények vizsgálata indokolt:
tulajdoni igények;
személyhez fűződő jogok (szellemi alkotáshoz fűződő jogok) megsértéséből eredő igények;
öröklési jogi igények.
Ezt követően érdemes megvizsgálni, hogy a régi magyar magánjogi irodalomban az elévülés alá nem tartozó egyes igényeknek milyen megközelítésével találkozunk.
A Magyar Jogi Lexikon az ˝elévülés (magánjogi)˝ cím alatt rögzíti, hogy „az elévülésnek tehát – némely kivétellel alá van vetve minden igény (dologi vagy kötelmi), amely keresettel érvényesíthető volna, bár sokan voltak, akik a dologi igényeket, absolut jellegüknél fogva ki akarták venni az elévülés alól, míg másutt a dologi igényeknél az elbirtoklás és az elévülés egymást fedik;”115 A Lexikonban tükröződő álláspont azonban az, hogy a dologi igények elévülhetetlensége a forgalom igényeivel ütközne, amelyre az elévülésnek tekintettel kell lennie. Ehhez képest a személyi állapotot és a családi állást érintő esetek erkölcsi okokból nem eshetnek az elévülés alá. Szintén nem lehet elévülés tárgya általában egy megállapítási kereset illetve kifogások esetén is értelmezhetetlen az elévülés.
Kiss Albert a magánjogi elévülésről írt monográfiájában részletesen tárgyalja azokat az igényeket, kereseteket, amelyek nem esnek elévülés alá: „1. a határkiigazítás iránti keresetek; 2. a közösség megszüntetése iránti keresetek; 3.
a családjogi viszonyon alapuló igények, amennyiben arra irányulnak, hogy az illető családjogi viszonynak megfelelő állapot a jövőre nézve helyreállíttassék; 4.
a praeiudicialis keresetek; 5. a telekkönyvön kívüli elbirtoklás alapján a szerzéskor bejegyzett tulajdonos vagy későbbi harmadik jogszerző ellen támasztható keresetek; 6. a kézizáloggal biztosított követelések, quoad zálogból
114 Vö. PUSZTAHELYI Réka: Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről In:
Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Iuridica et Politica Tomus XXX/2.
Miskolc University Press 2012. 555.-569. o.
115 MÁRKUS Dezső (szerk.) Magyar jogi lexicon. Pallas, Budapest, 1900. 237. o.
II. Fejezet: Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről
53
való kielégíthetés, ugyszintén a jelzálogjog megszűnése alapján dologi igény érvényesítésére szolgáló keresetek; 7. az anyagi jogi kifogási (ellen-) jogok.”116
Látható, hogy Kiss az elévülés alá nem tartozó eseteket a kereseti jog oldaláról közelíti meg: melyek azok az esetek, amikor a bíróság előtti igényérvényesítés határidőhöz nem kötött. Ebben a felsorolásban tehát a keresettel érvényesíthető igény kevésbé kap szerepet. A felsorolás szerteágazó jellegét saját bevallása szerint is az indokolja, hogy csak egy-két esetben alapozta azt meg törvényi rendelkezés (pl. határkiigazítási keresetek), míg más esetekben az elévülhetetlenség általános helyességi elvek alkalmazásából táplálkozik (pl.
családjogi igények, praeiudiciális keresetek). Érdekes megfigyelni, hogy az elévült követelés kézizálogtárgyból való kielégíthetőségét szintén a felsorolásba tartozónak tekinti. Jelen munkában ezt a kérdéskört az elévülés hatása alóli kivételek között tárgyaljuk. Az 5. pont alatt megjelölt, az elbirtoklót megillető kereset elévülhetetlensége az elbirtoklással szerzett tulajdonjogra vonatkozó hatályos szabályokra tekintettel már a vizsgálódási körön kívül került. Az anyagi jogi kifogások, ellenjogok elévüléséről, illetve azok elévülése értelmezhetetlenségéről a hatalmasságok elévülése kapcsán már szóltunk.
A régi magánjogi kódexek szabályozásán végigtekintve, már a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezete (Máptk.) (1900) 1327.§-ában rögzítette az el nem évülő követeléseket. 117118 A szöveghez fűzött részletes indokolás kiemelte, hogy a szöveg elfogadásában nyomatékosan figyelembe vették azon érveket, amelyek a korábbi bírói gyakorlat alapját képező német dogmatikától való eltérést szorgalmazták. A tulajdoni viszonyból fakadó, eredeti állapot helyreállítására vonatkozó igények elévülésének kizárása lehetőséget teremt az ingatlan birtokba adását követelni a jogcím nélküli használótól. Ezen felül az elévülés és az elbirtoklás intézményének ily módon való összekapcsolása
116 KISS: Az elévülés … i.m. 160.
117 „Nem évülnek el a közösség megszüntetése iránti követelések; a tulajdonon, dolgot terhelő jogon, és családjogi viszonyon alapuló követelések, amennyiben arra irányulnak, hogy az illető jognak, illetőleg a családjogi viszonynak megfelelő állapot a jövőre nézve helyreállíttassék.”Haller Károly e szakasszal kapcsolatos kritikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy kerülendő e felsorolás taxatív felsorolásként való felfogása. V.ö. A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő Főelőadmány és a tervezetre vonatkozó Bírálati anyag (VI. kötet Grill K, Budapest 1905.) 473. o.
118 Kiss is felhívja a figyelmet arra, hogy Tervezet a fent kifejtett 1327.§-on kívül még számos helyen rögzíti az igény elévülhetetlenségét, illetve az a jogi rendelkezésekből kiolvasható. Így a szükségbeli útra vonatkozó igény, a szomszédjogi igények, a határkiigazítási keresetek, a kitörlési kereset. Kiss a Tervezet hiányának rója fel azonban, hogy nem foglal állást a megállapítási kereset elévülésének kérdésében.
sem tűnik igazolhatónak.119 Az Máptk. 591.§-ában rögzíti a szomszédjogon alapuló követelések, igények el nem évülését is.
Az 1928-ban nyilvánosságra hozott Magánjogi Törvényjavaslat (Mtj.) hasonlóképpen fogalmazott: „A közösség megszüntetésére irányuló követelés nem évül el. Nem évül el az olyan követelés sem, amely személyjogi vagy családjogi viszonyból, tulajdonból vagy korlátolt dologi jogból ered és arra irányul, hogy a jogviszonynak vagy a jognak megfelelő állapot a jövőre nézve helyreállítassék.”120
Egri Bónis Pál szintén a jogok általános elévülése alóli kivételként szól azon esetekről, amikor a jogot nem fosztja meg a törvény eszmei öröklététől. Példaként említi a fejedelmet kizárólagosan megillető jogokat: a vámfelállítási, a pénzveretési, az adókivetési és az egyéb felségjogokat, melyek s az azoknak megfelelő tartozások sem el nem évülnek, sem elbirtoklás által meg nem szerezhetők. Említi a polgári perjogban megjelenő megállapítás iránti keresetjogot, továbbá nevesít olyan jogokat, „amelyeknek természete azt hozza magával, hogy sem elévülés, sem elbirtoklás (az elévülés ellentéte) alá nem esnek;
ilyenek pl. az u.n. személyjogok, a közjavakon való jogok, a közösség megszüntetésére irányuló jog stb.”121
Az elévülés intézményét általánosságban tárgyaló tudományos művek (pl.
Fehérváry122, Villányi123) az el nem évülő igényeknek felsorolását – itt tipikusan különösebb magyarázat kifejtése nélkül –szintén megadták.
119 vö. Indokolás a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezetéhez III. kötet Kötelmi jog. Grill K. Budapest, 1901, 697.-698.
120 Mtj. 1284.§
121 EGRI Bónis Pál: Az elévülési határidők megrövidítése. Jogállam 1920. (19. évf.) 5. sz.
211. o. (210.-215.)
122 Fehérváry szerint „Vannak jogok , amelyek nem évülnek el, így: 1. a személyiségi jogok s a családi jogok pl. a jog a gyermek törvényességének megtámadására, 2. a közösség megszüntetésére, a tulajdoni arány megállapítására való jog. 3. határkiigazítási keresetek 4. míg a kézizálogjog a hitelező kezén van, sem az adós kiváltási joga, sem a hitelezőnek ebből való kielégítési joga nem évül el, …[…]… 5. a tulajdonjog maga szintén nem évül el, hanem a tulajdoni kereset az, ami elévülés alá esik.” FEHÉRVÁRY Jenő: Magyar Magánjog kistükre, Budai Nyomda, Budapest, 19417, 102.
123 Villányi László így fogalmaz. „Az elévülés a követelések bírói érvényesítésének megszűnése időmúlás folytán. […] Elévülnek általában a követelések. Az elévülésre vonatkozó szabályokat tehát alkalmazni kell a kötelmi követeléseken kívül a dologi , örökösödési, családi vagyonjogi igényekre is, úgyszintén elévülés tárgya a végrehajtási jog. Ellenben általában nem évülnek el az olyan jogi lehetőségek, amelyek nem igények;
közülük a dologi jogokra nézve az elbirtoklás szabályai irányadók, a folyamatos kötelmi viszonyok szerződéses, vagy törvényi időhatározás alá eshetnek; a hatalmasságok tekintetében sokszor záros jogérvényesítési határidők állanak, stb. Bár követelések, mégsem évülnek el: személyjogi vagy családjogi viszonyból eredő olyan igények, amelyek arra irányulnak, hogy a jogosult a jognak megfelelő állapotot a jövőre nézve
II. Fejezet: Gondolatok az elévülés alá nem tartozó igényekről
55
Rudolf Loránt a hatályos Ptk.-t megelőzően kifejlődött, elévülést érintő magánjogi dogmatika elemzésekor az alábbi esetköröket különíti el, mint az elévülés alá nem eső igényeket: „Elévülhetetlen kötelezettségnek tekinti e kor joga
a személyiségi jog megsértőjével szembeni, e jog helyreállítását célzó igényeket;
a dologi jogközösségből származó és a jogszerű magatartásra irányuló kereseti jogot;
a szomszédjogon alapuló, a jogszerű helyzet visszaállítására vonatkozó igényeket;
a telekkönyvön kívüli elbirtokláson alapuló, a bejegyzett tulajdonos és a rosszhiszemű harmadik személy ellen indítható kereseteket; a jogszerű családi állapot helyreállítására vonatkozó igényeket;
a záloghitelező ama igényét, hogy a kézizálogból kielégítheti magát;
a kifogásokat;
az üzleti tisztességet sértő cselekmény abbanhagyására irányuló igényeket;
a telekkönyvi kiigazítási keresethez való jog elévülhetetlensége körül azonban vita folyik.”124
Bíró György és Lenkovics Barnabás szerint: „a statikus állapotú jogosultságok fokozott védelme abban is megnyilvánul, hogy a tulajdoni (és valójában a személyi jogi) igények nem évülnek el…”125
Az új Ptk. a kötelmi jog általános kérdései körében kimondja, hogy kötelem nemcsak szerződésből, károkozásból, egyoldalú nyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből, utaló magatartásból, hanem személyiségi és dologi jog megsértéséből is keletkezhet.126 Kemenes István a 2009. évi CXX. törvény (hatályba nem lépett ˝új˝ Ptk.) azonos tartalmú szövegét elemezve rámutatott arra, hogy az abszolút szerkezetű dologi és személyiségi jogok megsértéséből eredő igények (Grosshmid szavaival élve) már egyszemélyes alapúak, kötelemből fakadnak, így elévülés alá esnek. Elismeri azonban azt, hogy egyes igények nem évülhetnek el. 127 Ezen túlmenően
állítsa helyre; nem évül el a tulajdonközösség megszüntetése iránti igény sem.” Lsd.
VILLÁNYI László. Követelések megszűnése és elévülése. In. SZLADITS Károly (szerk.):
Magyar magánjog III. kötet Kötelmi jog általános része. Grill K, Bp. 1941. 631. o.
124 RUDOLF Loránt: Az elévülés. i.m. 74.-75. o.
125 BÍRÓ György – LENKOVICS Barabás: Általános tanok. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2001, 174.
126 Új Ptk. 6:2. § (1) bek.
127 „A személyhez fűződő jogok objektív szankciói közül azok, amelyek a jogsértés jövőbeli megszüntetésére irányulnak, a folyamatosan fennálló jogsértő állapot miatt nem évülhetnek el. […] Ilyennek tekinthető, hogy a jogosult követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, illetve követelheti a sérelmes
megkülönböztet ún. tiszta dologi igényt (birtokigény, a birtoknak természetbeni kiadása, a háborításnak a megszüntetésére irányuló igény) és másfelől a származtatott dologi igényeket, mint a dolog elvonásával, a háborítással okozott kár megtérítése, hasznok kiadása, az elpusztult dolog értékének megtérítése.
Következtetése szerint: „A tiszta dologi igények nem évülnek el, a származtatott dologi igények viszont sem hatásukban, sem tartalmukban semmiben sem különböznek a kötelem általános tipusától.”128 (A személyiségi igények elévülésére lásd az alábbiakban a 2.5. fejezetet.)