tükrében
VII. Az elévülést megszakító körülmények
7.3. A követelés bírói úton való érvényesítése 518
7.3.2. A keresetindítás hatása az anyagi jogi elévülésre
A Pp. 121.§ (1) bekezdése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani. A keresetlevél és a kereset tehát nem azonos fogalmak. Ez azt jelenti, hogy a bírósághoz benyújtott beadványban, keresetlevélben nemcsak a perindítási szándékról, az alperes idézéshez szükséges adatairól kell nyilatkozni, hanem annak a konkrét kereseti kérelmet is tartalmaznia kell. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a keresetlevél nem kizárólagos eszköze a perindításnak, mivel a kérelemmel induló fizetési meghagyásos eljárás is, az ellentmondással perré alakulhat.
7.3.2.1. A kereset fajtái
A keresetek osztályozására számos szempontot említhető, a legfőbb csoportosítás alapját a kereset tartalma határozza meg. Ez alapján elkülöníthetünk marasztalási, megállapítási és jogalakítási (konstitutív) keresetet. Az elévülés szempontjából a marasztalási kereset bír döntő jelentőséggel, mert ez a kereset az alperes marasztalására irányul, azaz a felperes arra kéri a bíróságot, hogy az alperest valamely szolgáltatásra(dare, facere, praestare) vagy nemtevésre, tűrésre kötelezze.525
524 A más által indított csődeljárásban is az igény bejelentése a követelés bírói úton való érvényesítésének minősül tehát.
525 A marasztalási kereset lényege az érdek, hogy a felperes olyan teljesítéshez jusson, amelyre az alperes, mint adós kötelezve van. A marasztalási kereset benyújtásának feltétele, hogy a felperes azáltal már lejárt követelését kívánja érvényesíteni. E követelménytől a törvény csak két esetben tekint el. Tartásdíj, járadék vagy más időszakos szolgáltatás iránt indított perben nemcsak a már lejárt, hanem a le nem járt szolgáltatásokra is kiterjedhet a kereset. A másik eset: lakás, vagy helyiség, vagy más ingatlan
A megállapítási kereset lehet pozitív (azaz valamely jog vagy jogviszony fennállásának megállapítására irányuló) vagy lehet negatív (azaz fenn nem állásának megállapítására irányuló). Megállapítási kereset benyújtásának az a feltétele, hogy az a felperes jogai megóvása érdekében szükséges, ám marasztalási keresetnek nincs helye, mert a felperes teljesítést nem követelhet.526
A jogalakítási (vagy konstitutív) kereset a felek jogviszonyának vagy jogállapotának a megváltoztatására irányul, azaz a jogviszony létrehozását, megszüntetését vagy módosítását idézheti elő. Jogalakítási kereset előterjesztésére azonban csak törvény (jogszabály) felhatalmazása alapján van lehetőség.
Ahogyan az elévülés alá nem tartozó igények körében már szót esett arról, hogy a régi magyar magánjogi irodalom a megállapítási per megindítását elévülés alá nem eső kérdésként kezelte. Mindamellett, hogy szem előtt kell tartani, vajon mi az elévülés tárgya, vajon csak az érvényesíthető követelésre vonatkozik, vagy más jogosulti helyzetek, alanyi jogok, hatalmasságok is elévülhetnek, mindenképpen érdemes megfigyelni az egyes keresetfajták, mint perjogi intézmények és a polgári anyagi jog egymásra hatását. Amennyiben ugyanis a felperesnek követelése nincs az alperessel szemben, de érdekében áll valamely jogviszony fennálltának vagy fenn nem állásának a bírói megállapítása, e célból megállapítási kereset benyújtására jogosult, mégpedig – eljárási jellegű (keresetindítási) határidő híján – elvileg bármeddig. Lényegében a megállapítási kereset elévülés alá nem tartozása ezzel indokolható.527 Megkérdőjelezhető azonban a megállapítási kereset elévülés alól kivett volta abban az esetben, ha a felperes keresetével követelését is érvényesíthetné az alperessel szemben.
További, erre épülő kérdés az, ha a megállapítási „igény” bejegyzési igénnyel karöltve jelentkezik. Az új Ptk. 5:37.§ alapján a tulajdonos, ha tulajdonjogát ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. A tulajdoni igények elévülhetetlenségét a régi Ptk. 115.§-ában már kimondta, az új Ptk. megerősítette528, amely alatt a megsértett tulajdonjogból fakadó egyes igények elévülését zárta ki (dolog kiadása iránti, abbahagyási követelések). Ehhez képest a jelen esetben nem feltétel a tulajdonjog
visszabocsátására vonatkozó követelés keresettel lejárat előtt is érvényesíthető, feltéve, hogy a visszabocsátási kötelezettség határozott időpontra vonatkozik.
526 Vö. Mtj. 1311. § szabálya: Elévült követelés tekintetében megállapítási keresetnek sincs helye, ha az adós a keresettel szemben az elévülésre hivatkozik.
527 Vö. BH2008. 162. Az elévülés szabályai a megállapítás iránti kereset elbírálása során nem érvényesülnek. Hozzá kell, azonban tenni, hogy a megállapítási kereset tárgya a szerződés semmisségének megállapítására irányuló kérelem volt.
528 Vö. új Ptk. 5:35. §
VII. Fejezet: Az elévülést megszakító körülmények
195
megsértése,529 így a megállapítási per és ezzel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési igény elévülhetetlensége nem a tulajdoni igények elévülhetetlenségéből fakad.
A kereset mellett meg kell említeni a viszontkeresetet, amellyel az alperes a felperessel szemben őt megillető követelést érvényesíti, anélkül tehát, hogy igénye érvényesítése céljából külön pert kellene indítania. Az alperes viszontkeresete bár a keresettől független, azonban megindításának feltételei a keresettel összefüggnek: ugyanis az érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból eredjen vagy pedig a viszontkeresettel érvényesíteni kívánt követelés beszámításra alkalmas legyen.
A Pp. 121.§ (1) bekezdése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani. Ez azt jelenti, hogy a bírósághoz benyújtott beadványban, keresetlevélben nemcsak a perindítási szándékról, az alperes idézéshez szükséges adatokról kell nyilatkozni, hanem annak a konkrét kereseti kérelmet is tartalmaznia kell. A keresetlevél és a kereset tehát nem azonos fogalmak. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a keresetlevél nem kizárólagos eszköze a perindításnak, mivel a kérelemmel induló fizetési meghagyásos eljárás is ellentmondással perré alakulhat.
7.3.2.2. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása
Tekintettel arra, hogy a polgári jogi elévülés csak a fél elévülési kifogása útján hatályosulhat, és régi Ptk. rendelkezéseihez képest mára már jelentősen csökkentek azok az esetek, ahol a bíróságnak hivatalból kellett figyelembe vennie a követelés elévült voltát, ezért a perelőfeltételek körében sem jelenhet meg a követelés elévülésének hiánya. Ennek perjogi következménye az, hogy a bíróság elévült követelés esetén idézés kibocsátása nélkül nem utasíthatja el a keresetlevelet530 A régi Ptk. hatályba lépésekor az elévült jelleget a bíróság a szocialista szervezetek közötti pénzkövetelések érvényesítésére irányuló perekben, továbbá általában a fizetési meghagyásos eljárásban hivatalból volt köteles figyelembe venni. Mára már ezek az esetkörök megszűntek, ezért indokolt az új Ptk. azon rendelkezése, hogy az elévült jelleg kizárólag a fél kifogása alapján vehető figyelembe. 531 Azonban a törvényben megjelölt bármely perelőfeltétel hiánya illetve a keresetlevél kötelező tartalmi kellékhiánya esetén a bíróság a
529 Sőt, ha időközben az ingatlan-nyilvántartásban bízó, jóhiszemű visszterhesen szerző nem az anyagi jog szerinti jogosulttól szerez jogot, hanem a bejegyzett áltulajdonostól, akkor azzal szemben az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjogára nem is hivatkozhat (Inytv. 5.§ (4) bek.).
530 vö. Pp. 130.§
531 vö. új Ptk. 6:23. § (4) bekezdése: „Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.”
keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, amelynek az a lényeges következménye, hogy a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatás – az elévülés megszakadása – főszabályként nem áll be. Ez alól kivétel, ha a felperes az elutasító határozat (vagy ugyanilyen okból a pert megszüntető határozat) jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja vagy a követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.532
Egyes speciális igények elévülését azonban a bíróság egyéb jogszabályok rendelkezései alapján hivatalból is észlelni köteles. Így a Munka törvénykönyve (2012. évi I. tv.) 286.§ (3) bekezdése alapján a munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
7.3.2.3. A keresetlevél benyújtásához fűződő anyagi magánjogi joghatások
Amennyiben a keresetlevelet a bíróság nem utasította el vagy pedig a felperes azt a megadott határidőn belül újra szabályszerűen benyújtotta, a keresetlevél beadásához fűződő joghatások beállnak. Ezek a joghatások polgári anyagi és eljárási joghatások.533
A keresetlevél beadásának magánjogi joghatásai különösen az alábbiak:
A hasznok, gyümölcsök kiadása követelhetővé válik még a jóhiszemű birtokossal szemben is.
Bizonyos személyes jogok átörökíthetővé, átruházhatókká, végrehajthatóvá válnak (pl. ajándék-visszakövetelési jog, sérelemdíj).
Az elbirtoklást, elévülést félbeszakítja.
A hitelezőt megillető választási jog gyakorlásának minősül (ha vagylagos kötelmeknél csak az egyiket perli; feltéve hogy joga gyakorlásával még nem esett késedelembe).534
Jogtalan gazdagodás esetén a gazdagodás mértékére nézve bizonyos esetekben a perindítás időpontja az irányadó.
532 Pp. 132.§
533 A keresetlevél benyújtásához fűződő eljárásjogi hatások részletezésétől itt eltekintünk . Vö. KAZAY László: VIII. Fejezet. Keresetindítás In: PETRIK Ferenc (szerk.): Polgári Eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára i.m. 15. pótlap 266/2. o.
534 Nem vonatkozik ez természetesen a kötelezettet megillető választási jog gyakorlására, hiszen ebben az esetben a jogosultnak vagylagosan kell perelnie valamennyi szolgáltatásra. (vö. új Ptk. 6:134.§)
VII. Fejezet: Az elévülést megszakító körülmények
197
Szászy István különválasztja a keresetlevél beadását a keresetlevél kézbesítésének mozzanatától535, és az elévülést félbeszakító jogcselekménynek a keresetlevél beadását tekinti.536
7.3.2.4. A kereseti kérelem jogcíme és a követelés viszonya
Már Villányi rámutatott a Szladits által szerkesztett Magyar Magánjogban, hogy a keresetindítás csak akkor szakítja meg a követelés elévülését, ha a keresetlevélben valóban azt a követelést, ugyanazon a jogalapon jelölte meg a jogosult.537 Tehát a kereset alapján a perben hozandó ítélet jogereje a követelésre kihat. Így nem szakítja meg adott követelés elévülését az „ugyanazon jogalapból eredő vagy ugyanazon ténybeli alapon nyugvó más követelés érvényesítése.538” Ezzel összefüggésben érdemes tehát megvizsgálni a keresetben megjelölt jogalapot és annak kötőerejét, a jogcímhez kötöttség kérdését a bírósági eljárásban.
Ezzel egybecseng a Kúria azon döntése, miszerint a tévesen tulajdonjog bejegyzése iránti perindítás a valós jogalapon fennálló, haszonélvezeti jog bejegyzése iránti követelés elévülését nem szakítja meg, de egyben a Kúria segítségül hívta az elévülés nyugvásának szabályát.539
A perben érvényesített igény beazonosításának alapja a kereseti kérelem és az abban megjelölt jogcím, azaz a felperes által megjelölt azon jogi rendelkezés, amelyre a kérelmébe foglalt határozott kereseti követelését alapítja. A Pp. 121. §
535 Már a Magánjogi törvényjavaslat is figyelmeztetett arra: „Keresetindítás alatt a keresetlevél beadását, valamint a keresetnek jegyzőkönyvbe mondását kell érteni. A keresetlevélnek a perindításhoz megkívánt kézbesítése a keresetindítás magánjogi hatályához nem szükséges.” Mtj. 1298.§ harmadik bekezdése
536 A keresetlevél benyújtása joghatásai nem azonosak a perindítás joghatásaival, amely a keresetnek, viszontkeresetnek az ellenféllel való közlésével állnak be (pl. perfüggőség). A keresetlevél kézbesítéséhez fűződő joghatások: a megintés hatályával bír; az adóst késedelembe ejti; a jóhiszemű birtokos a vétkesen okozott kárt köteles megtéríteni alperesnek; meg kell őriznie a peres dolgot; a keresetlevél kézbesítésének időpontja irányadó az egymást kizáró jogok rangsorának meghatározásánál; kizárja egy másik egyetemleges hitelező fellépését a per befejezéséig.(vö. új Ptk. 6:33.§ (4) bek.)
537 Itt visszautalunk az elévülés idő tartamánál ismertetett kérdésre is, a követelés, az elévülés jogalapjára.
538 VILLÁNYI im. 640. o.
539 BH2014.270. „Az elévülés feltételeit minden esetben a konkrét körülmények alapulvételével kell vizsgálni. Amennyiben igazolódik, hogy a felperes az elévülés nyugvásának megszűnését követően menthető okból téves jogcímen érvényesített igényt, és ez számára az elutasító ítélet indokolásából válik nyilvánvalóvá, az utóbb azonos tényalapon, de más jogcímen érvényesített igény elévülése a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglaltak megtartása esetén nem állapítható meg.”
(1) bek. rögzíti, hogy a felperesnek a kereseti kérelemben meg kell jelölnie az érvényesíteni kívánt jogot (mint a keresetének a jogcímét), az azt megalapozó tényekkel és bizonyítékokkal együtt. E jog alapozza meg a keresetében foglalt tényállítást, amelynek valósága bebizonyítása a célja a peres eljárásnak. A jogállításhoz a kereseti kérelemhez kötöttség, vagy pontosabban a jogcímhez kötöttség elve alapján az eljáró bíróság kötött. Haupt Egon cikkében540 rámutat arra, hogy e jogcímhez kötöttség alapján a kereseti kérelembe foglalt jogállítás behatárolja a perbeli bizonyítás tárgykörét, a viszontkereset, keresetváltoztatás kereteit, erre építi az alperes az érdemi védekezését, és a res iudicata is a keresettel érvényesített jog (nem pedig a kereseti kérelem) tárgyában zárja ki, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt ugyanazon felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
Haupt Egon tehát a kereseti kérelemhez kötöttséget, az abba foglalt jogcímhez kötöttség elveként értelmezi, ezzel visszatérve Plósz Sándor megállapításaihoz, miszerint a per célja, hogy a felperes jogállításáról döntsön.
Ezzel szemben Osztheimer Katalin541 más megközelítést is bemutat, – amelyet elsősorban elvi és eseti döntéseiben a Legfelsőbb Bíróság, Kúria is követett –, miszerint a kereseti kérelemhez kötöttség nem jelenti egyben a kérelem jogi alapjához való kötöttséget is, ha a bíróság az előterjesztett tények és bizonyítékokra tekintettel kétség nélkül meg tudja állapítani, hogy a felperes kereseti követelése valójában milyen jogi alapon indokolt. Ily módon a bíróság kiküszöbölheti a jogcím téves megjelölése miatti felesleges perindítást.542
Leszkoven László cikkében543 a jogállítás fontosságára úgy mutat rá, mint lényegében a kereset „anyagi jogi gyökerére”. A jogállítás hordozza tehát (Plósz megközelítése szerint is) a keresetjogot, azaz a perben érvényesíteni kívánt igényt.
540 HAUPT Egon: A jogcímhez kötöttség kérdése a polgári perben. In. Magyar Jog 2000.
10. szám. 605.-616. o. Vö. még: KOVÁCS László: Mit jelent a bíróság jogcímhez kötöttsége? – Észrevételek dr. Haupt Egon cikkére. In: Magyar Jog 2003. 9. sz. 554.o. és HAUPT Egon: És mégis jogcímhez kötött!- Válasz dr. Kovács László szerkesztő észrevételeire. Magyar Jog 2003. 12. sz.740. o
541 OSZTHEIMER Katalin: A jogcímhez kötöttség alapvető kérdései a magyar polgári perben. In. Glossa iuridica 2012. (III. évf.) 1. sz. 92.-98.o.
542 Bakos Kitti érdeme, hogy rendbe szedte a jogcímhez kötöttség elvét alátámasztó és az ellene felhozott érveket, továbbá, hogy a kereseti kérelemhez kötöttség elve bírói értelmezését jelentős számú bírói döntésen keresztül bemutatta. Vö. BAKOS Kitti: A jogcímhez kötöttség egyes kérdései a polgári perben. In. Acta Conventus de Iure Civili Tomus XI. Szegedi Tudományegyetem ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Lectum Kiadó Szeged 2009. 13.-59.o.
543 LESZKOVEN László: Újra a jogcímhez kötöttség kérdéséről. In: Gazdaság és Jog.
2009/12. 23. o.
VII. Fejezet: Az elévülést megszakító körülmények
199
Fontos, hogy a perindítás elévülést megszakító hatása csak akkor állhat be, ha a pert valóban a kötelezett ellen indítja meg a jogosult. A Kúria ezért sem fogadta el a felperes arra való hivatkozását, hogy megszakadt az elévülés, amikor az őt ért személyiségi jogsérelem miatt eljárás kezdeményezett az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, ugyanis az eljárást a Magyar Állam ellen és nem a felperes hátrányosan érintő döntéseket hozó magyar bíróságok ellen indította.544 Itt kell hozzátenni azt, hogy a bíróság e körülményt nyugvást eredményező menthető oknak sem tekintette.
Érdekes problémát vet fel a követelés részbeni érvényesítése. Vajon megszakítja-e a teljes követelés tekintetében az elévülést? Erre igenlő választ adott a Fővárosi Ítélőtábla egyik eseti határozatában, itt azonban figyelemmel kell lennünk, hogy a kereset a követelés jogalapját helyesen jelölte meg és kártérítési igény érvényesítéséről volt szó.545
Az egymással versengő, egyes általános és speciális igényérvényesítési határidők körében már érintettük azt a problémát, vajon hatással bír-e, illetve ha igen, milyen hatással jár az egyik jogcímen történő igényérvényesítés a másik jogalapon fennálló követelés elévülésére.546.
7.3.2.5. Egyéb eljárási cselekmények és jognyilatkozatok
A régi Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlat a régi magyar magánjog talaján állva szintén elévülést megszakító hatást tulajdonított a perbehívásnak. A perbehívás a beavatkozásnak azon sajátos esete, amikor a beavatkozó nem önként lép be, hanem őt a peres fél (vagy más beavatkozó, perbe hívott) hívja perbe. „Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt
544 vö. BH2011.334.
545 Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.296/2010/5. „Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes kártérítési követelésének az elévülése megszakadt, amikor a kárigény jogalapja és összegszerűségének egy része tekintetében peres eljárás indult, majd a jogerős ítéletet követően az elévülés ismét megkezdődött.”
546 Lásd. 5.3.3. alfejezetet. Kiindulópontként az igények halmazatának kérdéskörét vizsgáltam. Vajon ha anyagi vagy az eszmei igényhalmazat áll fenn, az egyik érvényesített igény kihat-e illetve hogyan a halmazatban lévő más igényre. Lényegében Szladits szavait tolmácsolja Szászy is, amikor az igényhalmazatokról szól. Anyagi halmazatról akkor beszélünk, ha ugyanarra a szolgáltatásra valóban több igény áll fenn. Ebben az esetben bár az egyik igény kielégítése a másik igényt megszűnteti, azonban a párhuzamos perlést Szászy sem zárja ki, Szladits pedig hozzáfűzi, hogy az adós az utóbb érvényesített halmazatos igény esetében viszont már az ítélt dolog kifogásával élhet. Anyagi halmazat esetén tipikus a vagylagos kereseti kérelem.