1. Legelsősorban is szögezzük le teljes egyértelműséggel: a szerzőnek nem , hogy kész tördelést imitálóvá formázgassa szövegét. A tördelés nagy hozzáértést kívánó, külön szakma, amely speciális szakismereteket és képzettséget kíván meg. Tördelői iskolá
zottság és gyakorlat nélkül a leg-„ügyesebb” szerző is csak dilettáns maradhat ezen a területen.
Az ügyeskedők házilag készített formázásai gyakran szakszerűtlenek és a szöveg későbbi feldolgozása során számos problémát okoznak. A tördelés feladatát mindenképpen szakem
berre kell bízni.
2. A szöveget folyamatosan kell beírni, kemény sordobás (hard retum, enter) csak ott legyen, ahol új bekezdés kezdődik, de oda akkor is be kell ütni azt, ha egyébként a szöveg- szerkesztő épp a sor végén tart, és ezáltal magától új sorba dobódna a további szöveg. A szükséges helyeken maga a program végzi el az új oldal kezdését és az oldalszámozás feltün
tetését, ezt ne próbáljuk meg beírni a szövegbe. Ennyire azért nem helyes írógépnek tekinteni a számítógépet! (Azt hihetnénk, ennél már előbbre tartunk. Sajnos nem: a mai napig érkeznek hozzánk olyan szövegfájlok, amelyekben - teljesen rapszodikusan, aszerint, hogy a szerző képernyőjén éppen mi hogyan jelent meg — itt-ott néhány üres sor, majd szóközökkel középre állított, persze régen érvénytelenné és értelmetlenné vált lapszám látható.)
141
3. A bekezdés elejének jelzésére se szóköz(öke)t, se tabulátort ne használjunk. Ha a bekezdéseket a szerző beírás közben is jól át kívánja tekinteni a képernyőn, alkalmazza programjának bekezdésformázó lehetőségeit.
4. A szöveget sehol ne válasszuk el, kötőjelet csak oda tegyünk, ahol arra a végleges szövegképben is szükség van (összetett szavak, szám utáni rag stb.). A szerző kézirata nyu
godtan tartalmazhat akármilyen laza sorokat, hiszen a későbbi tördelésnek ez csak az alap
anyaga.
5. A Windows környezetben futó programok a Windows 1250-es kódtábla használatával minden ékezetes magyar karakter használatára lehetőséget adnak. E tekintetben nincs kompro
misszum: ő helyett nem fogadható el ő vagy ő, ű helyett ü.
6. Az 1 számjegy és az 1,1 betű, a 0 számjegy és az o, O betű a számítógépen különböző karakterek. Az írásjelek (pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, kérdőjel, felkiáltójel) előtt nincs szóköz, utánuk viszont mindig van. A számítógépen megtalálhatók a kerek zárójelek ( ) , sőt a szögletes [ ] és a csúcsos zárójelek < > is, nem írhatunk helyettük /-t. Ha viszont versszöveget folyamatos bekezdés részeként közlünk, a sorokat /, a versszakokat // jelekkel választjuk el. A / és IIelőtt és után mindig van egy szóköz.
7. Ha versszöveget a versek tördelésének megfelelően közlünk, a verssorok végén nem üthetünk kemény sordobást, hiszen a verssorok nem önálló bekezdések, hanem a strófa egésze kezelendő egységes egészként. A verssorokat lágy sordobással, sortöréssel (new line) kell zárni. Ennek bevitele programról programra különböző (a Wordben például: shifit-enter).
8. Ha nem tudja, hogy a felső és az alsó indexet (m2, C 0 7) hogyan kell programjában megformáznia, csak gépelje be folyamatosan, s később a tördelő indexbe állítja: m2, C02.
9. A Windows környezet képes használni és megjeleníteni minden, igényes szövegekben elengedhetetlen tipográfiai karaktert, szerzőink azonban gyakran elhanyagolják ezek haszná
latát. A következőkre külön is felhívjuk figyelmüket:
rögzítendő karakter a rögzítés módja
” magyar záró idézőjel Beviteli kódja Alt-0148. Megfelelő beállítás
sal elérhető, hogy billentyűzetről közvetle
nül is ez váljék bevihetővé a kétvonalas idézőjel (", Alt-34) helyett, amely a magyar tipográfiában egyáltalán nem használatos (az angolban van rá szükség az inch mérték
egységjeleként). Ha Ön elmulasztotta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cserél
jen minden "-t ”-ra!
„ magyar kezdő idézőjel Beviteli kódja Alt-0132.
(Semmiképpen se használja helyette az Alt- 34-et vagy A lt-0148-at: kezdő és záró idéző
jel különböző tipográfiai karakterek!)
142
- nagykötőjel
(nyomdászati neve félkvirt mínusz, en dash.
Használatáról lásd A magyar helyesírás sza
bályai 263. pontját. Röviden: használata kö
telező -tói - -ig értelemben használt számok és szavak, valamint pl. népnevek, társszer tévesen az Alt-0151-es kódú karaktert: — (nyomdászati neve egészkvirt mínusz, em dash). Ez az angol és francia szedési gya
korlatban szokásos, magyar nyelvű szöveg
ben egyáltalán nem használatos. Ha szö
vegébe ilyenek csúsztak volna, cserélje őket Alt-0150-re!
’ aposztróf Beviteli kódja A lt-0146. Megfelelő beállí
tással elérhető, hogy billentyűzetről köz
vetlenül is ez váljék be vihető vé az egyvona
las idézőjel (', Alt-39) helyett, amely a ma
gyar tipográfiában egyáltalán nem haszná
latos (az angolban van rá szükség a foot mértékegység jeleként). Ha Ön elmulasz
totta ezt a beállítást, a szövegszerkesztés végén cseréljen minden ’-t ’-ra!
“ és ‘ alakú idézőjelek a magyar tipográ
fiában nem használatosak
Ezeket cserélje a megfelelő magyar tipo
gráfiai jelekre!
az idézeten belüli idézetet csúcsukkal egy
másnak fordulva összefogó belső idézőjelek (chevron): »idézet«
Beviteli kódjuk Alt-0187 és Alt-0171. Nem fogadható el helyettük két csúcsos zárójel egymásutánja. (Ügyeljen rá, hogy az
«idézet» formában való használat magyar szövegben mindenképpen helytelen, ez a francia szedési hagyománynak felel meg.)
... ellipszis Beviteli kódja A lt-0133.
10. Tanulmányok kéziratában minél kevesebb fajta kiemelést kell alkalmazni. Kevesen tudják, pedig régi konvenció, hogy hosszabb kurzív szövegrészben nem valamiféle - tipográ
fiai zűrzavart eredményező - sokadik új látványelem (aláhúzás, félkövér dőlt betű stb.) 143
szolgál kiemelésre, hanem az antikva (kurrens) betű. Alapvető fontosságú, hogy minden kiemelni kívánt tartalmi-jelentési összetevőhöz egy és csak egy kiemelési mód tartozhat, vagyis például a fontos közlendő kiemelési módja vagy csak a dőlt, vagy csak a félkövér lehet, és nem ezek szükségtelen megkettőzése, a dőlt félkövér. A ritkított szedéssel a 19.
századi szedési gyakorlatban gyakran éltek. Ez többnyire egyenértékűen felcserélhető például a dőlt kiemelésre. Ha azonban a nagy tudományos igénnyel (pl. kritikai szövegkiadásban) átírni kívánt szövegben a többi kiemelési mód is előfordul, és ezért a forma megváltoztatása nem hajtható végre kölcsönös egyértelműséggel, a ritkított szöveg kivételesen megtartható.
Sohasem gépelhető azonban úgy számítógépbe a ritkítás, hogy a betűk közé szóközöket ütünk. Minden korszerű szövegszerkesztő program kínál ritkított szövegformázást, ezt kell alkalmaznunk.
11. A szöveg egyes részeit a szerző ne lássa el keretekkel vagy háttérszínekkel, mintáza
tokkal. Képeket, grafikonokat stb. ne ügyeskedjen be valahogyan, ezeket mellékelje külön fájlokban vagy papíron.
12. Ha a szövegében táblázatot kíván is közölni, a szerzőnek nem kötelessége tudnia a táblázatkészítés sokféle beállítási lehetőségéről és formázási műveleteiről. Ha nem kíván beleveszni ezeknek a részleteibe, a következő módszert mindig alkalmazhatja. A táblázat tartalmát soronként haladva közönséges szövegként írja be akképpen, hogy a több sornyi szöveggel megtöltött táblázatcellák tartalmát is mindig megszakítatlan egészként írja le. A sorok első cellája kivételével minden sor minden cellája előtt üssön egy tabulátort a szövegébe (mindig egyet és csak egyet, akkor is, ha látszólag több kívánkozik, szóközzel pedig soha ne tabuláljon), minden sor utolsó cellája után pedig üssön egy kemény sordobást. így szövegében a táblázat minden sora egy bekezdés lesz, amelyben a szomszédos cellákat tabulátorjelek választják el. A képernyőn megjelenő szöveg ugyan egészen biztosan konfúznak látszik, ebből a szabványos gépelésből azonban később nagyon könnyű lesz formás táblázatot készíteni.
13. A lábjegyzeteket feltétlenül a szövegszerkesztőben kínált speciális beviteli módon gépelje be. Semmiképpen ne gépelje a lábjegyzeteket a fájl végére, ahol a főszöveg véget ér, vagy külön fájlba. Ne számozza kézzel a jegyzeteket: minden olyan program, amellyel dol
gozni egyáltalán érdemes, kínál automatikus sorszámozást. A lábjegyzetet mindig úgy szúrja be a főszövegbe, hogy azt az esetleges központozási jelnek is meg kell előznie; hibás tehát így: szó1, folytatás;helyesen: szó } folytatás. Ha a lábjegyzetet hívó sorszámok formázására a szövegszerkesztőben felső index (superscript) vagy megemelt karakter (raised) is alkalmaz
ható, mindig a felső indexszel dolgozzék, mert ez a jegyzethívó sorszám kisebb betűvel szedéséről is gondoskodik.
144