értelemben képviselő tárgyak egészen Krisztus tes-tévé és vérévé változnak. És ez következetesen történik, miután a világi elem Istennel parallelá-ban nem állhat, s az anyagi elemnek tökéletesen kell hódolni az Istenség lényegének ott, hol ma-gasztosabb czélok mint a kezdett incarnationál, mást nem javasolnak. — A föltámadásnak és az abban történendő nagy újraszülésnek levén képviselője az Oltári-szentség következetesen változik át a ke-nyér, és a bor Krisztus testévé és vérévé, mely csalhatlan kezese halhatatlanságunknak, és átvál-tozással történendő főltámadásunknak. „Qui man-ducat me et ipse vivet propter me (Joan. 6. 57.) Qui manducat hunc panem vivit in aeternum. (V. 59.) Qui manducat meam éarnem et bibit meum san-guinem , habet vitám aeternam, et ego resuscitabo eum in novissimo die" (Joan. 6. 55.) mondja Üdvö-zítőnk. Nem lehet azért megütközni abban, ha azon föltámadásnak, „quando corruptibile hoc induerit incorruptionem" és az örök életnek kezese levén az Oltári-szentség, a kenyér és a bor lényegben változik át Krisztusnak, ki föltámasztand, testévé és vérévé. (Folyt, köv.) Dr. B a á n.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
m a ç y a r o r s z à s f .
P é c s , sz. Mátyás apostol napján. ( J é z u s s z.
g y e r m e k s é g e t á r s u l a t a é s n é h á n y s z ó n t . U . F . p l e b . ú r h o z . ) A ker. szeretetnek, melyről az apos-tol jellemzőleg e szavakat mondja : „Charitas nunquam evacuabitur sive scientia destruetur, sive lingvae cessabunt"
legszebb gyümölcsei gyanánt tekinthetők a sz. társulatok , melyek abból napjainkban oly bőven sarjadoznak. Csak Francziaországra vessünk egy pillanatot, s azonnal sze-münkbe ötlik a sz. társulatok majd megszámlálhatlan soka-sága , melyek a testi és lelki irgalmasság cselekedeteinek gyakorlatában jótékony áldást árasztanak nemcsak ez or-szág fiaira, hanem egyéb távol fekvő népek- s nemzetekre is. Mily csudálatos, mennyire imádandó az isteni Gond-viselés kifürkészhetlen ú t j a i - , megmérhetlen tanácsaiban!
mintha csak e nép által akarná orvosolni a bajokat, melyek félszázad óta miatta és általa rázkódtatják az országokat.
Valóban ezt megfontolva okunk vagyon fölkiáltani : „ 0 al-titudo divitiarum sapientiae et scientiae D e i , quam incom-prehensibilia judicia, quam investigabiles viae E j u s ! !" Es a ker. szeretetnek fönn-nevezett emez országa a kath. vallás kifogyhatlan és találékony szeretete által ösztönöztetve mindenre kiterjeszti ügyeimét. Nincs semmiféle testi vagy
1 4 1 lelki b a j , melynek orvoslására figyelmét nem fordítaná, vagy a melytől szeretetét elvonná. És azért ha volt i d ő , midőn esztelen mámorában az ész istennőjének hódolt, je-lenleg itt az idő, melyben a szeplőtelen Szűz anyának tár-sulatát alapítá, hogy a mit utálatos hittagadása által az egyháztól elvont, azt most az Isten anyjának közbenjárása által számára megnyerje Sőt a Gondviselés benne időről időre férfiakat támaszt, kik sz. eszmék-, magasztos érze-tektől áthatottan Jézus egyházának a pogányok közötti el-terjesztését és fölvirágzását óhajtva, ezek gyermekeire is kiterjeszték figyelmöket, kiket a kegyetlen szülők China-és Japánban irgalom nélkül szemétdombra dobálnak vagy vizbe fulasztani törekesznek. Egy ily férfiú, mint átalán tudva van F o r b i n Janson , nancyi püspök volt, ki a vezett gyermekek megmentését, azok kath. vallásbani ne-veltetését biztosítani, s egykor általok az említett orszá-gok megtérítését eszközölni ó h a j t v á n , e czélból a Jézus sz.
gyermekségéről nevezett társulatot alapítá. E társulat rö-vid idő alatt Europa majd minden országaiban elterjedett, végre hazánkban is meghonosíttatott Csoportosan sietének gyermekeink a kisded Jézus pártfogása alatt egybegyűlni és filléreiket az említett sz. ezélra egybegyűjteni. Csaknem minden város és falu gyermekei örömmel nyujták és nyújt-ják még maiglan is az említett sz. ezélra adományaikat,
hozzák az édes Jézusnak áldozatul ártatlan imáikat, hogy az egyháznak a pogányok közötti elterjedését eszközölhes-sék. Ily társulat létezik nálunk is a pécsi fölgymnasiumban és pedig már 6 év óta. Ifjaink e társulat sz. czéljának elé-résére gyűjtött adományai évenkint 15—20 pfrtot tesznek.
A mult I857-ik év összes adománya 23 frt pgő és két ezüst húszas.
Örömest mellőztem volna e társulat fölemlítését, hisz programmjaink fölemlíték azt, és a,Kath. Néplap'meg-hozá az összeget, melyet ifjaink a nevezett társulat sz. czél-j á r a áldoztak, de örömest azért is, mert az ebből ránk
háramló dicsőséggel dicsekedni nem szeretek, de nem is tu-dok; mégis m i v e l n e m s o k á r a o l y k o r t é r ü n k (?) m e l y b e n h o g y v a l l á s o s a k n a k l á t s z a s s u n k , j ó t e t t e i n k k e l d i c s e k e d n ü n k k e l l , mivel ha
ily és efféle közlemények a nyilvános lapokban nem közöl-tetnek , némely jó tetteikkel dicsekvő emberek előtt azon gyanút gerjesztjük fölminmagunk irányában, mintha az if-júság vallás-erkölcsi neveltetése a magasb tanintézetekben
elhanyagoltatnék ; tollhoz nyúltam. Ugyanis megyénk egyik plébánosa nt. U. F. a ,Tanodai lapok' f. é. 3-ik szá-mában a bethlehemnek fölállítását tervezve és különben di-cséretre méltó buzgalmától elragadtatva , mivel még a fen-sőbb tanintézetekben hasonló bethleliemféle játékok nem rendeztettek , azért azon hiedelemben látszik lenni, mint-ha azokban a vallás-erkölcsi nevelés elmint-hanyagoltatnék, mintha azok inkább Beliált mint Krisztust választották volna magoknak. É n bár tisztelem mindenki egyéni meg-győződését , bár helyeslem a nt. plébános ur indítványát, még is azt mondom : a vallás-erkölcsi élet megszilárdítására a fensőbb tanintézetekben helyesebbnek látom a sz. társu-latok behozatalát, mert a bethlehem-féle játékok
pillanat-nyi benyomást szülnek , míg ezek hatásukat az egész élet-re terjesztik. És azért ezekélet-re nézve szükségesnek tartom-' hogy tanintézeteink a jesuiták nyomába lépve a sz. társula-tokat megalapítani el ne mulasszák. A mit azonban itt szükség gyanánt mondok k i , annak üdvös voltáról meg-győződve lévén (csak az én tudtomra is) több gymnasium , épen azon ajtatos egyleteket, melyek az indítványozó nt.
plébános ur által is fölhozatnak, milyenek az Oltári-szent-séghez való járulás , (sőt nálunk úgy annak egy bizonyos napon történni szokott nyilvános kitétele, és az ifjúság ál-tal osztályonkinti imádása,), a szeplőtelen Szűz, és az ifjú-ság védszentjeinek tisztelete, már évek óta léteznek. A mik-ből könnyen következtetheti a nt. plébános ur, hogy a gym-nasiumok, mielőtt indítványa létrejött, már Krisztust és nem Beliált választották.
Mielőtt azért a magasb tanintézetekről, hol, mint hinni látszik, az ifjak szüleiknek ezen látható őrangyalaiknak fölvi-gyázását nélkülözni kénytelenek, pedig dehogy kénytele-nek, hisz vannak tanáraik, (és mi fájdalom ! a szülők részé-ről ellenkezőt tapasztalunk) — így nyilatkozott, ismernie kellett volna a gymnasiumok fegyelmi és vallás-erkölcsi ál lapotát, tudnia, hogy mivel a nevezett tanintézetek hallgat-nak, ezt szerénységből teszik, mert jól ismerik isteni Meg-váltójok ezen szavait : „Si feceritis omnia ; dicite : ser-inutiles sumus,quae debuimus facere, fecimus." Továbbá azt is meg kelle fontolnia : hogy lehetnek, sőt vannak bizonyá-ra ezen tanintézeteknél is emberek, kiknek keble minden ö n z é s n é l k ü l és épen oly fönnen dobog Isten dicsősé-ge s Jézus egyházaért mint öné, kik talán még forróbban kívánják, hogy az ifjúság hit- és erényben gazdag legyen, hogy az egyháznak belőlök rendíthetlen bajnokokat, a haza-és fejedelemnek hü polgárokat neveljenek. Es mivel ily érzés melengeti kebleiket, vájjon meri-e rólok föltenni, hogy elmulasztják kötelességeiket ? Vagy mivel ezen szent és forró óhajtásuk van, gondolja, hogy nem kivánják az apos-tollal, miszerint : „Glorificetur Christus ?" Nem akarom el-hinni, hogy nt. plébános ur így gondolkozzék felőlünk ; mert ha igen, akkor nyíltan fölhívom: jöjjön s szerezzen ellen-kező meggyőződést, jöjjön s lássa, hogy csalatkozék. Egyéb-ként Isten velünk. E g y t a n á r .
I r o d a 1 o m.
S t e l z i g I g n á c z A l f o n z s z é p i r o d a l m i m ű v e i . Nem rég mult el az idő, midőn még az alsóbb rendű néposztályokban a kapcsos nagy imakönyv, egy nap-tár, s tán Illés András szentek-legendája képezte a ház összes könyvtárát. Nem így jelenleg, midőn a hírvágy a haszonleséssel szövetkezve, a nép számára kiadott könyv-tárak, lapok tarka, de nem mindig válogatott seregével özönli el az egyszerűség eddig békés hajlékát, úgy, hogy alig van már csak itt-ott egy nyugodt pont, mely nem liang-zék vissza a zajos világ minduntalan riasztó harsonájától.
Ily időkben, midőn az irodalmi termékek kivül csillogó, de belül gyakran mérges gyümölcse utazó colporteur-ek által
t 1 4 2
a népre szinte fölerőszakoltatik, nem eléggé ajánlható az óvatosság, nehogy az ember a vélt arany helyett fényes tantuszt vegyen. De más részt oly időben, midőn az olva-sási vágy a középosztályokban tagadhatatlanul föl van ébresztve, oly népirókra van szükségünk, kik a nép szívé-hez szólani, s azt a jóra indítani képesek. Ily népirót a né-met irodalom terén mutatunk be S t e 1 z i g Ignácz Alfonz-ban, qui mores hominum multorum vidít et urbes, miután világi pap létére nemcsak Némethonban, hanem Amerika jövődus téréin is mint hittérítő megfordult. A hitterjesztés
sz. ügyében tett hű szolgálatait Isten az írástudás charis-májával jutalmazta meg. Stelzig ez utolsó években sokat irt a „romai katholikus nép" számára ; s e nép viszont megértette ő t , s annyira kereste műveit, hogy ezek majd mind néhány év alatt 3—4 kiadást is értek. Fölsoroljuk műveit, azoknak rövid ismertetésével.
D e r T r u n k e n b o l d . Ein Bild aus dem Leben, f ü r das liebe Volk in Rahmen gefassfc von Abbé Ign. Alph.
St. — Regensburg, M a n z , 8, 196 L — E munka a mér-tékletességi egyletek czélját nagyban segítheti elő. Az egy-házi szónok alig képes oly meghatón rajzolni az iszákosság törteimét s kárait, mint ez az imént ismertetett „Iszákos"
történetében festetik, kit bűne a véginségbe dönt. De tör-ténetünk hőse az Isten kegyelme s h ű feleségének szere-tete által segíttetve mégis csak fölkapaszkodik a mélység-ből, melybe sülyedt, míg korhelytársai egytől egyig nyo-morultan mind elvesznek. A bűnbe lassankint esés, a pillanatnyi javulás, a gyakori visszaesés, s a végső
szeren-csés menekvés, mindez lélektanilag jelesen van rajzolva.
B i l d e r v o m L e b e n u n d S t e r b e n aus ver-sshiedenen Sprachen. Von Abbé Ign. Alf. St. — Regensburg, Manz, 8, 258 1.
Ezen képgyűjtemény az olvasóra mély benyomást tesz. Apróbb történetek ily sorozata hathatósabban int a jóra, mint egy iiosszu történet; különösen a betegek álla-potára vonatkozó szép s tanulságos történeteket fognak
itt találni. A történetek szerencsésen vannak kiszemelve, s minthogy különféle forrásokból merítvék , a színezet vál-tozatossága által is kitűnnek.
D e r S t u d e n t . Ein Zeitgemälde von Abbé Ign.
Alph. St. — Regensburg, Manz, 8,323 1.
E kép méltán megérdemli a korrajz czímét. Ugyanis az itt rajzolt jellemek s állapotok a jelen század 4-ik tize-déből merítvék. Szerző hiven s élénken festi jellemeit, me-lyek között kitűnik egy i f j ú , ki múlékony érzéki öröm s a hiúság kielégítése miatt könnyelműen túlad a jámbor szülék által kebléke csöpögtetett elveken, s részt vévén a bécsi fölkelésben, élte tavaszán erőszakos halállal mul ki. Látjuk, lépésről lépésre mint sülyed ő mindig mélyebben s mélyebben a feneketlen örvénybe. Vallási s erkölcsi sülyedésének első oka gyanánt föltűnik a h i t e t l e n s r o m l o t t e m b e r e k k e l i t á r s a l g á s , s a f a j t a l a n f r a n c z i a r e -g é n y e k n e k o l v a s á s a . Kívánjuk, ho-gy e munka mi-nél több fiatal embernek kezébe jusson, s hogy ezek a benne foglalt szomorú, ele intő példát szívökre vegyék.
D i e b a r m h e r z i g e S c h w e s t e r . Nach dem
Englischen. Mit 1 Stahlstich. Regensburg, Manz. — E könyvben szerző az angol irodalom egy jeles termékét ül-tette német földbe, melyben elragadólag mutattatik egy ir-galmas nő önföláldozó felebaráti szeretete, minő csak az Üdvözítő kereszt tövéből sarjadzik ki.
D e r G r r ä n z b a u e r u n d d e r K o h l e n - T o n i i n A m e r i k a . Ein Bild aus dem Leben der Auswanderer für Solche, welche noch daheim sind. — Regensburg, M a n z .
Bár mily jelesek is Stelzignek eddig ismertetett mű-vei, ezek között még is első helyet foglal imént nevezett népies műve, mely akár tárgya fontosságánál, akár komoly czéljánál, akár az előadás változatosságánál fogva első ran-gú népkönynek nevezhető a német irodalom terén. Az ujabb kor történetében kiváló érdekkel bir az europauntak ván-dorlása át az Óceánon, az álmodott szabadság s boldogság hónába. Stelzig ez elbeszélésében azon kérdésre felel meg :
Kicsoda vándoroljon k i ? s mit várhat a kivándorló a világ-tengeren túl? s ezen kérdésre, mivel saját tapasztalásaiból merít, oly részrehaj latlanul, oly részletesen felel meg, hogy a legnagyobb szorgalommal irt államgazdászati mű sem volna képes e kérdést alaposabban megfejteni. S mint fejti meg Stelzig ezen kérdést, mely annyi ezer ember egész sorsát dönti el? egyszerű, s a nép nyelvén szóló elbeszélés alakjában. Maga az elbeszélés annyira leköti az ember figyelmét, változatos jelenetekkel, ép, egészséges humorral annyira át van szőve, hogy az ember azt hinné, hogy az mint szépirodalmi termék önmagának czélja, nem pedig csak eszköz az egyház, az állam s az egyesek javát czélba-vevő üdvös törekvésre. Mily pompás alakrajzok tűnnek itt föl a színtéren. A főszemély a félmüveit Mayer, a határszéli szép falusi jószág gazdag s kevély birtokosa, s ennek kor-hely diákfia, kik a martiusi forradalom mámorától elkábít-va, annak legyőzetése után pedig önmagokkal s házi bol-dogságukkal meghasonolva, saját s hamis barátjaik ámítga-tása folytán idegen földre vándorolnak ki. Comicus alak az elbeszélésben a gazdag, de ostoba paraszt a ,Kohlen-Toni,' kinek minden második szava: hisz pénzünk van.De kedves alakok sem hiányzanak, s életsorsuk tragicus összebonyo-lódásu. Mily h ű s nemes rajz, Mayernek hű s jámbor neje, kinek nagy szívbánata engesztelő áldozat gyanánt kiséri kezdettől végig a családi boldogság könnyelmű földulatá-sát; továbbá a határszéli gazda leányának Margitnak Miksa erdőmesterhezi tiszta s gyöngéd szerelme, mely Visconsin-államban Mayernek majorján a hu szeretőnek sírja fölött leli tragicus végét. Stolzendorf falunak történe-te, a kivándorlók viszontagságteljes uta, Bréma tengeri vá-ros, a világtenger viharaival s veszélyeivel, Amerika s en-nek pompás városai : New-York, Philadelphia , Baltimore stb. tarka, de élethű képtárlat gyanánt vonulnak el az olvasó szemei előtt. A yankeek tul a tengeren ugyan alig fogják megköszönni szerzőnek ezen élethű rajzokat. H j a ! de a ki óvni s tanítni akar, az nem hizelkedhetik, nem ámíthat.
Az ismertetett könyvet mindenki valódi élvezettel fogja olvasni, a netán kivándorlásról tűnődők pedig baráti tanács-adót s utmutatót találandanak benne.
1 4 3 n A u s d e r F r e m d e i n d i e H e i m a t h .
Jugend-geschichte einer amerikanischen Waise. I. A. Stelzig. Re-gensburg, Manz.
Szerző itt egy amerikai születésii s jó módú család-ból származott leány történetét festi, kinek épen serdülő le-ánykorában protestáns szülői elhalván, neveltetés végett katholikus rokonokhoz jutott Frankhonba egy hitbuzgó s erényes nemes családhoz, melynek áliitata s keresztény erényei végre győznek a katholika egyház iránt előítélet-tel, sőt gyűlölettel érkezett jövevény fölött, ki is végre ne-héz belküzdelmek után megtér, s hitéhez azon bensőséggel ragaszkodik, mely a szívből megtérőknek a vigasztalás leg-bensőbb forrása szokott lenni. Hasonló irányt követ Stel-zignek egy másik munkája :
F ü h r u n g e n z u r W a h r h e i t . Erlebnisse auf dem Wege zur Bekehrung; nach wirklichen Thatsachen erzählt. — E munkában a főszemély egy gazdag protestáns kalmár leánya, ki Amerika egyik nyilvános nőveldéjében egy hasonló korú katholikus leánynyal megismerkedvén, ez által lépcsőnkint a katholika hitnek ismeretére s szereteté-re vezészereteté-reltetik. Meghatóan rajzolja szerző e hitvallónak nehéz küzdelmeit vakbuzgó családja tagjainak ellenzésével, névszerint methodista rajongó fivérével, kik a hitéhez erő-sen ragaszkodó megtértet családjok köréből a nagy világba kitaszítják. Itt azonban barátnéja szegény, de jámbor anyjá-nál menhelyet talál, s a tévelygő szüleiérti folytonos imája, valamint hitbeli szilárdsága jutalmául szülőinek s jegyesé-nek megtérésével vigasztaltatik meg. Telve van e munka a legmeghatóbb jelenetekkel, de kivált elérzékenyít azon benső küzdés rajza, melylyel a megtért leány szeretett jegyesétől, szülőitől, testvéreitől készebb megválni,
mint-sem bevallott hitét megtagadni. Az amerikai methodisták s egyéb protestáns felekezetek rajongása, az amerikai nyil-vános s családi élet jelenetei oly hűséggel vannak e mun-kában ecsetelve , hogy azonnal kiderül, miszerint szerző azok leirásában saját dús tapasztalattárából merített.—-A lelkipásztorok műveltebb convertitáknak alig adhatnak kedvesebb s üdvösebb olvasmányt kezökbe, ez imént utolján bemutatott két munkánál.
D i e K i r c h . e , u n d d i e G e g e n s ä t z e z u r s e l b e n ; nach Lehre und Wirklichkeit dargestellt in Briefen an einen europäischen Freund, von einem ehemali-gen Missionär in Amerika. (Abbé I. A. Stelzig.) Mit Ap-probation des hochw. Prager Fürst.-Erzbischöfl. Consisto-riums. n. 8. r. 53 ív 4 frt 48 kr. Regensburg, Manz.
Szerzőnek e nagyobbszerü s tudományos színezetű munkája minden müveit katholikusnak ajánlható ugyan, de kivált protestánsok oktatására nagyon alkalmatos. Nagy hasznát veendi a pap is, ki a polemiçus theologiában jár-tasságot keres. Az egész munka levelekből áll, melyeket egy kath. hittérítő Amerikából egy protestáns barátja ké-relmére ehhez intéz. E munka különös ajánlatául szolgál, hogy több főtiszt, püspök ur igen kedvezőleg nyilatkozott felőle.
D a s L e b e n d e s h e i l i g e n P e t r u s v o n A l c a n t a r a ; bearbeitet von Ignaz Alphonz Stelzig,
Weltpriester. Mit einem Stahlstiche. Regensburg, Manz.
1857. n. 8. r. VI, 313 1. 1 frt 36 kr.
E könyv, mint czíme mutatja, egyháztörténeti mono-graphia, alcantarai sz. Péternek életrajza, melyhez szerző még 1847-ben kezde anyagot gyűjteni; azonban különféle akadályok jővén közbe, a kiadónak fölszólítására csak most fejezte azt be. ígéri egyszersmind, hogy ha jelen, ez irá-nyában első műve szívesen fogadtatik az olvasó közönség által, több szentnek a nagy közönség számára irt önálló életrajzával fog kedveskedni; nevezetesen istenes sz. J á -nosnak életrajzát várhatjuk tőle, úgymint, melyhez még szinte 1847-ben g y ű j t ö t t anyagot. Nézzük addig is a már nyújtott müvet. Alcantarai sz. Péter, a keresztnek s vezek-lésnek e hőse, első rangú csillag gyanánt tündöklik a ka-tholika egyház egén a tizenhatodik században. 0 egyiránt csudálatra méltó volt, mint hitszónok s lelkivezér ; akár a szegények gunyhóiban vagy a királyok palotáiban, akár mint békítő az ország nagyjai között, vagy mint remete csen-des magányában tartózkodott, egyiránt nagy s eleven bi-zonyság volt arra, mily hatalmat gyakorol az isteni malaszt s elszánt akarat az érzéki természet fölött. Míg a kevély-ség, makacsság, dacz s az érzékiség Europa éjszaki s ke-leti tartományaiban a szentegyház ellen oly lázadást szer-vezett , melyet még napjainkban is szoknak a reformatio csillogó nevével szépíteni ; az alatt Spanyolhon oly férfiút adott az emberiségnek, ki a szó legszebb értelmében ren-dének s kora erkölcseinek reformatora lőn, s ki a szent-egyház ellen támasztott lázadást oly erényekkel vita m e g , melyek egyenes ellentétei voltak azon bűnöknek, melyekből a lázadás eredett. Az igaz ugyan, hogy korunk-nak főjelleme az elpuhultság s az élvezetek mohó vadásza-ta, melynek egyenes ellentéte alcantarai sz. Péternek ön-maga iránti szigorúsága s sanyarú életmódja ; de épen azért korszükségnek t a r t j u k , ha kép állíttatik elénk, melynek szemlélete eszünkbe juttatja a keresztény életsza-bályt : sub capite spinoso non decet esse delicata membra.
Meg vagyunk győződve, hogy a keresztények a jelen nagyböjtben, mint a kereszt-utjának s az önmagába szállás-nak idején, nem nyúlhatszállás-nak épületesb s czélszerübb ma-gánolvasmányhoz, mintha a kereszt s önmegtagadás ezen
hősének élet-rajzát forgatandják. "f"H".
H I R F 0 l É R.
P e s t , marczius 1. Ma délután kisértük a föltáma-dás mezejére ns. S p r e n g Leopoldinának a t . angol-kis-asszonyok pesti fejedelem-asszonyának hideg tetemeit, ki febr. 27-én esteli 7% órakor életének 58-ik évében szélü-tés következtében az Urban elnyugodott. A részvét, mely a betegségben szenvedő iránt mindenünnét nyilvánult, a legnagyobb mérvben tűnt föl a temetéskor. A lipót-, kigyó-s hatvani-utcza, merre a tekigyó-st vitetett, tömve volt néppel, lovas- és gyalog rendőrök ügyeltek a menetre. A klastro-mi növendék- és iskolás leányokon kívül klastro-minden rendből lehete látni számos kisérőt. Jelen voltak Buda-Pestnek
— h 1 4 4
minden szerzetes r e n d j e , a kegyesrend iskoláinak képvi-selői , a növendék-papság, a pesti plébánosok, a cs. k. egye-tem t a n á r a i , a cs. k. helytartóság több t a g j a , megyei s városi tisztviselők stb. A temetési szertartásokat ns. S z á n-t ó f y Ann-tal préposn-t u r végzé. A koporsó un-tán menn-tek a pesti t. angol-kisasszonyok egészen befátyolozva égő gyer-tyákkal kezökben, mi ritka színezetet adott a különben is nagyszerű menetnek.
S p r e n g Leopoldina született Bécsben 1800. május 15-én. A szentpölteni anyaházban beöltözött 1825. octob.
28. Szerzetes fogadalmát letette 1827. Azután ugyanott előbb a városi iskolában tanított, később a növendék-leá-nyoknál volt fölügyelő. Nemsokára Ludiba küldetett feje-delem-asszonynak. Onnét az 1848-ki események következ-tében Szentpöltenbe visszament, de csakhamar P e s t r e kül-detett mint segédkormányzó az elaggott pesti fejedelem-asszony m e l l é , kinek 1850-ben történt halálozása után utóda l e t t , mely hivatalban mindvégig kitűnő okos belá-tás- és ügyességgel működött. A köréhez tartozó tudomá-nyokban jártas , n é m e t , franczia és olasz nyelvet beszélő, igen müveit fejedelem-asszony köztiszteletben állott a leg-első körökben i s , szerettetett mind szerzetes társnőitől
28. Szerzetes fogadalmát letette 1827. Azután ugyanott előbb a városi iskolában tanított, később a növendék-leá-nyoknál volt fölügyelő. Nemsokára Ludiba küldetett feje-delem-asszonynak. Onnét az 1848-ki események következ-tében Szentpöltenbe visszament, de csakhamar P e s t r e kül-detett mint segédkormányzó az elaggott pesti fejedelem-asszony m e l l é , kinek 1850-ben történt halálozása után utóda l e t t , mely hivatalban mindvégig kitűnő okos belá-tás- és ügyességgel működött. A köréhez tartozó tudomá-nyokban jártas , n é m e t , franczia és olasz nyelvet beszélő, igen müveit fejedelem-asszony köztiszteletben állott a leg-első körökben i s , szerettetett mind szerzetes társnőitől