EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Magyarország.
P ü s p ö k - L a k o n , sz. Francziska özvegy napján.
(Válasz a névtelen pécsi fölgymnasiumi tanárnak.) Cso-dálkozva olvastam a „Religio" egyházi folyóirat ez évi 18.
számában egy névtelen pécsi fölgymnasiumi tanár szörnyű följajdulását, mintha én a ,Tanodai lapok' ez évi 3. sz.
„Betlehem-ünnnepély" czím alatt közé tett czikkem által
„ a z o n h i e d e l e m b e n l á t s z a t n é k l e n n i , m i n t -h a a m a g a s b t a n i n t é z e t e k b e n a z i f j ú s á g v a l l á s - e r k ö l c s i n e v e l t e t é s e e l h a n y a g o l t a tn é k , m i tn t h a a z o k i tn k á b b B e l i á l t m i tn t K r i s z -t u s -t v á l a s z -t o -t -t á k m a g o k n a k." Úgy hiszem, az el-fogulatlan olvasó a józan értelmezéstan szabályai szerint fönnemlített czikkem szövegéből azon gáncsot nem hozhat-ja ki. Az egyház jelképtana, symbolicáhozhat-ja kellő és szeretet-teli ápolására buzdítottam föl az érdemes iskola-férfiakat, melynek jelentékeny részét teszik az egyházi évben előfor-duló vallási ünnepek, jelesen a karácson-est az ő édes Bet-lehemével és karácsonfájával, melynek vázlatát is adtam, a mint ezt három évi tapasztalásom jónak és üdvösnek mu-tatta. Az egész ifjúságot átkaroló lángoló szeretetemnél fogva irám : „Én csekély és igénytelen véleményem szerint azt gondolom, hogy a Betlehemnek és a Betlehem-ünne-pélynek a legkisebb falusi iskolától kezdve a gymnasiumig, s a tanító-képezdeig egy tanintézetben sem kellene hiányoz-nia." Atalán lévén itt a szó az elemi és fönsőbb tanintéze-tekről, a mi azután szerény indítványom indokolására föl-hozatott, az minden tanintézetekről értelmezendő. „És mi.
kikre az ifjúságnak Krisztus drága vérével megváltott lel-kei bizattak, kevesbbé eszélyesek legyünk-e az ördögnél ? és ne törekedjünk minden erővel oda, hogy őket időről idő-re idő-rendezendő gyermeki vallásos ünnepélyek által a kár-hozat széles útjától visszatartsuk, és annál bensőbben és erősebben az egyház anyai szívéhez csatoljuk ? Ha már ti, az ifjúság vezetői, elmulasztjátok ily időről időre rendezett gyermeki vallásos ünnepélyek által neki illemes és üdvös örömeket szerezni, az természeténél fogva kénytelen lesz gálád, testet lelket törpítő gyönyöröket hajhászni." Hivatkoztam azután az oktatás és növeléstan mestereire, a J é -zus-társaságikra, kiknél az ajtatos-egyletek, a szeplőtelen szűz, az őrangyal és az ifjúság védszenteinek tisztelete, a Betlehem és a karácson-fa, az Oltári-szentség magasztos
—*. 1 9 0 cultusunk ezen középpontjának, erkölcsi világrendszerünk ezen Istentől adott, mindent megvilágító és melengető nap-palának gyakori fiúi bizalmas látogatása nem hiányzanak ; (a magyarított szövegben elhamarkodásból ezen utolsó lé-nyeges pont helyett csak ez áll : „Az Oltári-szentséghez való járulás," a mi úgy is sehol sem hiányzik. É s végre mintegy ostromra készülten így zárám be : „És mi a neve-lés-tan ezen elismert mestereinek tanítványai,késlekedjiink-e egész erőnkkel minden módot megragadni, hogy az ifjúság vallás-erkölcsi újjászületését eszközöljük, és az átalános romlottság mindent elsodró árjának áttörhetlen gátot ves-sünk ? Valóban itt az idő, hogy a megszokott régi kényelem álmából határozottan tevékeny ú j életre ébredjünk. Most választanunk kell : Krisztust vagy Beliált ; egyiken túl kell adnunk!"
Az eredeti német szöveg, mely, nem tudni, mily ok-ból, oly későn j u t o t t a „Katholischer Christ" t. cz. szerkesz-tőségének kezébe, ennek hasábjain nemsokára per extensum fog közzététetni, talán az isteni gondviselés műve volt ez, hogy egyszerre a legalkalmasabb időben kikerülvén a zúg-ból ezen fölmerült tusában világító szövétnekként oszlassa el a fölkerekedett borús felhőket. A ki ezt figyelem- és el-mélkedő lélekkel elolvasandja, és azután merészelendi állí-tani, hogy én ebben vagy átalán, vagy különösen csak a fölsőbb tanintézeteket kötelesség-mulasztás és Beliál vá-lasztásról vádoltam légyen, annak kereken azt mondom, hogy saját kaján lelkének képzelmes szüleményét másra akarja tolni, és ott is ördögöt lát, hol az nem létezik. A névtelen tanár ur az által is mutatta ellenemi gáncsoskodá-sának gyönge voltát, hogy nem a ,Tanodai lapokat,' hanem oly lapot választott magának elég ravaszul ') küzdtérül,mely-nek t. cz. olvasói legalább részben a vita tárgyát el sem ol-vashatják. Persze könnyű dolog ám a szöveg és egymás-utánból egy mondatot kiszakasztani, és önkényes értelmet r á tukmálni. Azután az a szép még, hogy ravasz műtéteié-nek egy látszólagos becsületességi mázot kölcsönözzön, szüntelenül a sz. irásra hivatkozik. Eszembe jön a kisértő, ki szinte ily idézetekkel akarta Krisztus urunkat elámítani, de bezzeg megjárta vele, mert midőn hallá : „Vade Satana, scriptum est enim ect" szépen megszégyenülve elkotródott.
A névtelen vádló tanár ur nem tudta-e sz. Pál korinthusok-hoz irt 1 levelének 13 fej. : „Charitas non aemulatur,non irri-tatur, non cogitat malum."2) De ez még nem elég; az isme-retlen tanár ur gáncsoskodását tovább így folytatja : „M i-v e l n e m s o k á r a o l y k o r t é r ü n k , m e l y b e n , h o g y v a l l á s o s a k n a k l á t s z a s s u n k , j ó t e t -t e i n k k e l d i c s e k e d n ü n k k e l l " s-tb. A mi -tehá-t rövideden annyit tenne : föllépésem egyedüli oka az öndi-csekvés; már, uram, ez erős állítás; erről csak az Isten, a szí-vek és vesék vizsgálója ítélhetne, nem pedig egy gyarló ember „de internis non iudicat Praetor." Ha ilyen
igényte-1) Csak lassan ! Csak mérsékelve ! Ám lehetett neki más oka is erre. S z e r k.
H o g y a szeretet törvényről ez egyszer ön is megfeledke-zett , azt e czikk m u t a t j a . S z e r k.
len föllépések az irodalom és időszaki sajtó terén az öndi-csekedés rút bélyegét viselnék, akkor joggal az időszaki sajtó közlönyeit meg kellene szüntetni, az elhirhedt egy-házi Írókra, sőt magára a szentség hírében kimúlt dr.
S c h 1 ő rre is, mivel magas sasröptü lelkének termékeit saját neve firmája alatt merte sajtó alá bocsátani, az ön-dicsekedés gálád bűnét kellene fogni. Az ipar, gazdászat, erdőszet és a világi tudományok minden nemében sürögnek és forognak az emberek, és ha valaki e tudományok vala-mely ágában valami üdvös, hasznos és életre való fölfede-zést tett, azt a társulat közlönyében nem késik mindjárt mások okulására közzétenni. Es mi az erkölcsi világrend-szernek Istentől rendelt nappalai, „Vos est is lux muudi, vos est is sal terrae," mi az Ur szőlőjének munkásai, kiküldetve, hogy a megváltás nagy munkáját folytassuk világ végeze-téig, és a nagy, szörnyű sebeiben fekvő Lázárt az emberi-nemet , Krisztus hagyta kegyszerekkel az egyház nagy gyógyszertárából szüntelenül gyógyítgassuk, mert a tárgyi-lagos megváltás megtörtént ugyan, de az alanyi, annak egyes egyénekre való alkalmazása az egyháznak nagy föl-adatához tartozik. É s ha mi, Istennek fölkent szolgái ezen fontos hivatásunkhoz képest valami, máshol jó és üdvös-nek talált gyakorlatot, ünnepélyt j ó sikerrel nálunk meg-honosítunk, és az egész egyházat átkaroló szeretetünkben az egyházi közlönyökben azt közé teszszük, ki merészel bennünket azért öndicsekvésről vádolni ? Hiszen, a ki Iste-nét igazán szereti, és így természetesen felebarátját is, az éjjel és nappal alkalmas eszközökről fog gondolkodni a lel-kek megmentésére ; és ha ilyent föltalált, nem fog nyugod-hatni, míg azt az egyház és emberiség javára közzé nem tette. Krisztus egyházában nincs, nem is lehet egyedárú-ság. Ha önnek irányombani állítása igaz volna, akkor azon elhirhedt nancyi püspök Forben Janson Jézus sz. gyer-meksége társulatának alapítója is, és a többi az egész újjá-születési magvát magában foglaló szerzetek és rendek ala-pítói, többnyire egyszerű, a zajos világtól elvontan élő, igény-telen papok s szerzetesek az öndicsekvés rút bűnétől men-tek nem volnának. Ön továbbá nagy bölcseségébenJ) catego-' ) L á m ön elmondta nézetét : hasonló j o g g a l birjon más is.
Hano veniam petimusve damusve vicissim. „Én, ú g y m o n d a levele-ző, bár tisztelem mindenki egyéni m e g g y ő z ő d é s é t , bár helyeslem a nt. plébános ur i n d í t v á n y á t , mégis azt mondom : a vallás-erköl-csi élet megszilárdítására a f ö n s ő b b tanintézetekben helyesebbnek l á t o m a sz. társulatok behozatalát, mert a Bethlehemféle j á -tékok p i l l a n a t n y i benyomást szülnek , m í g ezek hatásukat az egész életre terjesztik." l i t bizonyára nincsen semmi, a miért o l y i g e n föl kellene j a j d u l n i . Ha más f ö n s ő b b intézetekre nem t a r t j a czélszerűnek a bethlehem-játékot, s azt alsóbb intézetekben k i v á n j a h a g y a t n i , azért még szent lehet közöttünk a békeség. A „ j á t é k "
szó az öntől használt ellenvetésből látszik kölcsönözve lenni. I g y i r t ön : „Alig hiszem , h o g y találkozzék a nagyérdemű t a n á r t e s tületben , ki e l ő k e 2 ő m o s o l y l y a l s f e n h é j á z ó , s m a -g á t i s t e n í t ő e l b i z o t t s á -g á b a n -gúnyosan mondo-gassa :...
a gyermekes Bethlehemjáték kis gyermekek, legfölebb elemi t a -nonczoknak való , de nem oly i f j a k n a k kik már logicailag gondol-k o d n a gondol-k " stb. Mit a németegondol-k gondol-közönségesen K r i p p e n s p i e l-negondol-k ne-veznek , azt Bethlehem-játéknak nevezte ama tanár. L e g y ü n k mél-tányosok és értsük meg egymást. S z e r k.
>i i 9 I rice azt mondja: „A v a l l á s e r k ö l c s i é l e t m e g s z i l á r d í t á s á r a a f ö n s ő b b i n t é z e t e k b e n h e l y e s e b b n e k t a r t j a a sz. t á r s u l a t o k b e h o z a -t a l á -t , m i n -t a B e -t l e h e m-f é l e j á -t é k o -t . " Az én szerény véleményem és legszivélyesb kérésem volna: „Om-nia probate, et si bonum est, tenete." Az egyházi, vallás-erkölcsi élet tényezőit tömegesen föl kell használni, hogy a csapodár ifjúság a régi Adám benne lakozó gonosz termé-szeténél fogva az egyháztól idegenkedő szivét az őt szere-tő egyház anyai emlőihez annál szorosabban fűzzük. Olvas-sa cOlvas-sak tanár ur : „Oesterreichischer Schulbote" ez évi 3.
sz. Krippe und Christbaum. Komotau den 24. December 1857. czím alatti szép értekezést, hol egy 4000 lakos vá-roskában egy reál és főelemi tanodánál P. G r o s z l e r Ká-roly hitelemző Krisztus iránti lángoló szeretetétől indíttat-va a többi tanítók őszinte közreműködésével 400 pfrtot szedett össze egy ily betlehemi ünnepélyre, melyből egész gyerek-öltözékek vásároltatván 98 szegény árva érdemes fíut, és 80 leányzót a született kisded Jézus nevében majd csak nem egészen újból fölruháztak. Vájjon a mi tanodá-inkban nincsenek-e szegény tanonczok, kik irányában a ke-resztény charitas-t gyakorolni, és ez által őket az egyház anyai szerető szívéhez tán örökre csatolni lehetne ? a va-gyonosabb tanonczok nem adakoznának édes örömest sze-gény és feddhetetlen önmagaviseletü társaiknak fölsegé-lésére ? uram ! ezt próbálni kell előbb, és csak akkor lehet Ítélni. De most még a b e t l e h e m - f é l e j á t é k szó vé-gett van kis számolásunk tanár ur ! tehát ön a Szentlélek igazgatta anyaszentegyház által jóváhagyott szép intézvényt csak amolyan gyerek-játéknak t a r t j a ? úgy látszik, ön nem tudja az úgy nevezett Betlehem, jászol (Krippe) eredetét, hallja tehát, és akkor Ítéljen csak. (Folyt, köv.)
S z e 11 í ff ö I d
J e r u z s á l e m , marczius 4-én. Mit egyik közelebbi levelemben az orosz egyházi dolgokról írtam, beteljesedett.
Az orosz érsek mult hó közepén a beyruthi consul kisére-tében megérkezett. Azóta is nagy buzgalommal kezdé mű-ködését , egy itteni olasz építészt fölszólítván püspök- s áldozári lak , középszerű szentegyház , kóroda s egy több száz zarándokot befogadó szálloda tervének minél bama-rábbi elkészítésére.
Ezen alkalommal emlékezzünk meg kedves testvé-reinkről, az örmény katholikusokról. Jeruzsálem számára egy püspököt szentelt az örmény kath. patriarcha, s tán húsvétra elfoglalja székét ez ú j főpap. Itt megvették már a szükséges telkeket, hol püspöklak, templom, iskola és zarándok-szálloda fog épülni. E ezélra egy smyrnai ur egy-maga 33 ezer frankot adott, a többit is úgy gyűjtik. Mi ezen újon alapított püspökség jövőjét illeti, habár jelenleg Jeruzsálemben alig van egy-két kath. örmény , mindazon-által a legáldásosabb sikert reméljük, ismervén a szakadár örmények hajlandóságát a kősziklához, melytől főnökeik vét-ke által elszakasztattak. Nem azt értem, hogy a jeruzsálemi örmény szakadárok mindnyájan katholikusokká akarnak lenni, hanem : sokan , sokan. . . . Az újon létesült örmény
kath. püspökség új dicsőséget hozand Krisztus egyházá-nak : ő leszen a kéz, mely viszszatereli az anyai kebeltől elszakadt gyermekeket ! S mi azért őszinte imákban mondunk hálát Istennek, s kérjük, adja szent malasztját k e d -ves testvéreink apostoli munkálatához. A p a p , a missio-narius szól, hirdeti ugyan az Isten igéjét, de csak az Is-ten adja meg szavainak azon titkos erőt, mely az embert a hithez vonja ! Az örmény katholikusok összes száma Elő-ázsiában és Egyptomban, a kétszáz ezret meg nem üti.
Püspökeik következő helyeken vannak : Aleppo , Adana, Amasia, Diarbeki, Kaisarich, M e r a s , Mardin, Sivas, Tocat s egyptomi Alexandriában vagy fölváltva Kairóban.
Missio-állomások templommal : Tarsus , Mersina, Kalan-dura , Kissap , Aintab , Urfa , Biredsik , P e r k n i k , Gürin , Nigiszar, Kiliz , Melatich, Damaskus , Beyruth stb. Mind-ezek a Libanon hegyén Czommár faluban székelő örmény kath. patriarcha joghatósága alatt vannak.*) A mostani pa-triarcha III. Gergely, VIII. Péter.**) Mellette két püspök-és tizenkét áldozárból álló káptalan vagyon. Az egyházi javakat kizárólagosan az egyház kezeli, világi patronatus nem létezik. A püspök saját belátása szerint küldi a lel-készt, a hova jónak látja. A püspökök választását illetőleg a megye népe és papsága három egyént terjeszt a patriar-cha elé, ki ezekből egyet választ, ha egy se látszanék al-kalmasnak a fölterjesztés újra történik. Aztán az ú j püs-pök átveszi megyéje kormányát a nélkül, hogy választása vagy püspökké szenteltetése Romával tudatnék. A patriar-chát zsinat választja. E zsinatban választók a püspökök, s az alsóbb rendű papság három képviselője; ezen utóbbiak a fönnemlített káptalan tagjai legyenek. Az lij patriarcha Romába folyamodik palliumért. A patriarcha székhelyén a Libanon hegyén papnövelde is van, negyvenre menő nö-vendékkel, kik leginkább theologiát tanulnak, az alsóbb tu-dományokat a tokati növeldében végzik. E seminarium közös, mert a többi püspököknek nem igen van pénzalapjok, hogy saját növeldéket alakíthassanak. A növeldét a patriar-cha látja el mindennel a hivek által régóta letett alapítvá-nyokból. Az Antonianus szerzetesek főnöke szinte a Liba-non hegyén lakik Bethasbo faluban. Zárdáik Európában : Romában, Livornoban, Stambulban vannak, azonfölül Kis-Azsiában , Anatolia néhány helyén. 1833 óta Stambulban örmény kath. primás vagyon , ki a romai propaganda által neveztetik s tőle függ nem pedig a patriarchától. Püspö-kei : erzerumi, trebizundi, artvini, brussai, engiirei, kjutahiai, kiknek megválasztása Romával tudatik.
Az Antonianus szerzetesek, úgyszinte a legújabban alapított jeruzsálemi püspökség a patriarcha joghatósága alá tartozik.
Egy hírt, mely a „Deutschland"-ból más lapokba is átvándorolt, alaptalannak kell nyilvánítnom. A
sz.-ferenczi-" ) A székhely tulajdonkép Cziliczia volna, hanem az üldözé-sek a patriarchákat Libanonra szoríták.
**) A Péter nevet X I V i k Benedek pápa idejétől f o g v a v i -seli minden patriarcha az apostolok fejedelme iránti tiszteletből. A névhez csatolt szám a patriarchák sorozatát jelenti. Czímök : „ C z i -liczia és a kath. örmények patriarchája."