szö-vetségesei az emberi életnek, melyeket Isten keze plántált az embernek keblébe, hogy azok által las-sankint a szeretetre, mely a törvény teljessége, vezettessünk. (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
fl® a í? y arorszá:?.
S z a k a s z , febr. végén. Említém múltkori, felejthetet-len főpásztorunk haláláról s temetéséről szóló tudósításom-ban, miként a dicsőült végrendelete, mint minden intéz-ménye a szerény egyszerűség jellegét viseli. Nem lesz an-nálfogva érdeknélküli dolog, a végrendeletnek némely pontjait, miként azok a megyei papsággal hivatalosan közöl-tettek, e lapokban is közzé tenni, úgymint, melyekben a fő-pásztornak megyéje s fiai iránti atyai szeretete híven tükröződik.
A pontok a végrendelethez csatolt, s 1853-iki nov.
23-án kelt pótiratból vétetvék.
„1. Corpus meum, ubi certa mortis indicia apparue-rint, ne spectantibus horroré putredinis et foetoris abomi-nationi sít, illico tumbae, sed non clausae, ritu Ecclesiae sacro imponatur ; consvetae preces et Missae sacrificia in capella usque tempus sepulturae absolvantur.
2. In sepultura omnes sumtuosae pompae stúdiósé evitentur, sed ritus Ecclesiae sacri omnes accurate et devo-te peragantur ; distributio candelarum et omnis sermo ema-neat. P e r quadraginta dies sacra pro requie peccatricis ani-mae meae et placanda divina justitia celebrentur ; quadra-gesimo die sacrum solemne cum „Libera" asservetur, sed sermo nec tunc nec alias habeatur ; ejus loco a fratribus, quos in Domino usque finem fraterno amore dilexi, impen-sissime et per viscera misericordiae pias preces et devota sincerae charitatis suspiria offerri supplex oro.
3. In exiguam tesseram meae charitatis singulis de Capitulo per sex aureos in natura, singulis ADiaconis per quatuor aureos, singulis VADiaconis prout et Professoribus Theologiae et Seminarii Superioribus per duos aureos, sin-gulis Parochis per aureum, prouti etiam Gymnasii Profes-soribus per aureum, aliis vero dioecesanis Presbyteris per talerum in natura offero, et eo fraterno afiectu, quo offe-runtur, acceptari oro ; una fiducialiter supplico, ut mei in suis precibus, praesertim Missae Sacrificiis meminisse velint.
Secretarius meus referatur ad cathegoriam VADiaconorum, cui insuper 200 fi. C. M. superaddi volo.
4. Inter Presbyteros dioecesanos distribuantur 1000 il. C. M. in vigesimariis erga stipendia Missae Sacrificiorum pro anima mea celebrandorum ; stipendium unius sacri sit 1 fl. C. M. in vigesimariis. In distributione ratio habeatur
cumprimis egentiae et necessitatis eorum Presbyterorum, qui in cura animarum constituuntur.
5. E x Cassa fundationali principali, quam feci haere-dem in testamento remansurae substan tiae meae, juxta an tiquam et saepe repetitam dispositionem meam quotannis accurate erogentur tum honoraria in 600-is finis val., tum
700 fini val. in stipendia Sacrorum pro me, meis parentibus, cognatis et nexu charitatis in Dioecesi Szatmáriensi junctis defunctis, cujusvis Sacri stipendium assignatur in duobus Rflnis val., adeoque annue hoc fine celebranda erunt 350 Sacra."
A holttest földszínen létekor megyeszerte végzett gyász isteni-tiszteleten kivül f. hó 8-án, mint a dicsőült jobb létre átköltöztének negyvenedik napján az engesztelő mise-áldozat a megye valamennyi egyházaiban ismétlen be-mutattatott. A szent beszéd azonban, valamint temetéskor, úgy ez alkalommal is elmaradt a központban. Ellenben az adatok, melyek nyomán a dicsőült nagybecsű életrajza szer-kesztetni fog, szorgalmasan gyűjtetnek ; s ekkép teljesülend szerkesztő urnák számtalanokéval közös azon óhajtása, mi-szerint boldogult főpásztorunk életrajzát önnek becses lap-jában olvashatni szerencsénk leend. A nagyméltóságú püs-pöki kar részéről egyenkint érkező részvéti nyilatkozatok nagyban enyhítik a nagy veszteség fölötti fájdalmunkat, s vigasztalással töltik be kebleinket; valamint a szathmár-megyei összes papság mély hálára lekötelezve érzi magát bibornok herczeg-primás ő eminentiája iránt azon kitűnő kegy miatt, melylyel elvesztett atyánkért Esztergomban a gyász isteni-tiszteletet személyesen s ünnepélyesen végezte.
Vegye ő eminentiája e kegyességeért a haza szívében ta-nárkép működő egyik jeles megyésünknek ünnepélyes kéz-csókjában a szathmári megye mély fiúi hódolatát s hála-köszönetét.
Azonban az indignatiónak bizonyos fájdalom-érzete támad szíveinkben a ,Vas. újság' szathmári levelezőjének azon kevésbbé kegyeletes eljárása fölött, melylyel a neve-zett lap egyik számában dicsőült püspökünk halálát egy undorító korcsmai verekedéssel hozza közelségbe. Azon számos r. k. világi és egyházi előfizető, melyekkel a ,Vas.
újság' dicsekszik, bizonyára nagyobb méltánylatot igényel-hetne az saját filléreivel pártolt laptól.
Káptalani általános-helyettes urunk vasár- s ünnep-naponkint a isteni-tisztelet végeztével megyeszerte kö-nyörgést tartatni, s mise közben „pro eligendo Pontifice"
Collectât vétetni rendelt a kinevezendő ú j püspökért.
XXX
K.özép-afrikai missio.
A katholika egyházban vannak missio-intézetek, me-lyek az egész világot átkarolják, minő p. o. a lyoni nagy mis-sio-társulat ; mások ismét bizonyos pontra irányozzák tevé-kenységöket; ilyen a középafrikai szerecsenek megtéríté-sét s polgárosítását czélba vevő Mária-egylet Bécsben. A ,Religio' az 1857-iki első félévi folyama 38- és 39-ik szá-mában közlötte a közép-afrikai missio történetét. Mi
föl-+» 1 5 0 '«.
veszszük az ott félbeszakadt fonalat, s közlünk egy leve-let, mely csak minap érkezett ama távol missiói telepekről, s mely népismei s ethnographicus érdekességénél fogva is a középafrikai missio magyarhoni barátainak figyelmét meg-érdemli. E levél nt. L á n c z József apostoli hittérítő által dr. M i t t e r r u t z n e r brixeni tanár urnák Íratott a Kyk-szerecsentörzs hazájából. A levél imígy szól :
Sz. k e r e s z t - á l l o m á s , a fehér folyam mellett, j u l . 16-án 1857.
Végre elérkezett május 10-ike, husvétutáni 4-ik va-sárnap, mely napon az eső egyre szakadt, s a szél zú-gott; hajónk csak úgy szeldelte a habokat, s reményt köl-tött bennünk, hogy még ma eljutandunk óhajtott czélunk-hoz. S csakugyan délutáni 4-kor hajóslegényeink nekünk megmutatták Sz.-kereszt t á j é k á t Míg mi kíváncsian vizs-gáltuk a tájat, három, ruhába öltözött személyt láttunk fe-lénk közeledni, mi ezen a vidéken ritkaság, mivel itt min-denki csak az anyatermészet-adta öltözéket hordja. Az ér-kezők nt. M o s g a n , sz.-kereszti helyettes, K l a n z s n i g missio-tag, és a missionak egy növendéke volt. A vacsora ideje alatt, éji időben hajóztunk be a Nil csatornájába, s Sz.-kereszt alá érkeztünk. Ekként tehát megérkeztem ú j hazámba, miután a főtiszt, provicarius u r ezen állomásra szánt engemet. Május 12-én Stella matutina hajónk már ismét indulókészen volt. Mosgan ur és én elkísértük a ha-jót, s benne levő nt. K a u f m a n n urat egy j ó darabig s . szivélyes elbúcsúzás után, mélyen megindulva tértünk
visz-sza Szentkeresztre.
Helyén van, hogy közöljek valamit veled az itteni tartományról s népségéről. Először is tehát valamit Szent-keresztről. Szentkereszt 17 tokulból álló falu. A tokul nád-ból készített, szénabogla-alaku kunyhó, mely kivül s belül sárral van kitapasztva. E g y pár kisebb lyuk ablak, egy nagyobb lyuk pedig ajtó gyanánt szolgál. A kunyhók mel-lett néhány árnyas fa áll, az egész telepet pedig tüskés sö-vény keríti, s íme ez Szent-kereszt. A sösö-vényen kivül egy kis domb van, fölötte üdvünk sz. jele; ez a boldogult P i r c h e r Alajos hittérítőnek sírja. — A bennszülöttek e nyomorult falucskát Pannom-nak, az ország főhelyének ne-vezik. Bár mielőbb azzá válnék keresztény szempontból.
Szent-kereszt nem fekszik a Nil mellett, hanem ennek csak egy csatornájánál. Ha kis csolnakunkon, mely egyébként csak egy kivájt fatuskóból áll, éjszak-nyugot felé hajózunk, egy fertály óra alatt a Nil partjához érünk, s ha e folyamon is átkelünk, négy más tokulkunyhóhoz jutunk ; ezek a mis-siotelep majorsági épületei. A majorság egy jól müveit kertből s egy nagy szántóföldből áll, melyen pompás dara s kukoricza terem. Ugyanis a bő tapasztalatú s okos Mos-gan ur csakhamar belátta, hogy a missiónak okvetlenül birtokot kell szerezni, részint, hogy az saját lábain fönnáll-hasson, részint, hogy a növendékek folytonos foglalkozás által a munkához szokjanak s azt megkedveljék. A föld itt egy fillérbe se kerül, s a rá fordított munkát százszorosan fizeti vissza. Szent-keresztnek lakossága jelenleg két pap-ból, egy európai munkáspap-ból, 14 bennszülött férfi- s 24
nő-ből áll, kik már részint megkereszteltettek, részint cate-chumenusok. Tiz még vad szerecsen is van itt, kik a mis-sio barmait őrzik s dolgozni segítenek. Ez állomásnak feje Mosgan ur, ki már hat év óta szolgál e missióban, s e sze-recsen népeket legjobban ismeri. A szomszédságunkban lakó szerecsenek többnyire szegény halászok, kik a missio iránt j ó indulattal viseltetnek. Csolnokaikat s legényeiket bármikor kölcsön adják nekünk.
De nézzünk most körül e vidéken, s annak népeit ve-gyük szemügyre. A tartomány végetlen rónaság. Ha guny-hómnak ablak gyanánt szolgáló lyukain kinézek, nyugot és délfelé erdőt látok, mely végnélkül terjed el s minket gra-tis, még pedig a legdrágább fekete ébenfával lát el, miért is mi még a legközönségesebb háziszereinket is abból fa-ragjuk. Az érzikék (mimosa), melyekből a legfinomabb mézga csepereg, sűrűen találhatók. Beljebb a Nil partjá-tól, hol a Kyk-törzs lakik, a legfinomabb zamatu gyümöl-csöt termő fák vannak, a szőllővessző pedig vadon tenyé-szik. Ezen erdő valóságos vadas, melyben a legritkább ál-latokat lehet látni. Az elefántok csapatonkint vonulnak raj-ta keresztül, csak minap látraj-tam vagy 100 darabból álló csapatot. Az érzike fölött fejét kinyújtó giraffe ablakomból látható. Pompás látványt nyújt a fölriasztott s tovább iram-ló giraffe-csapat. Fejők tactszerinti mozgása a tenger föl-tornyosuló hullámaihoz hasonlít. A bivaloknak s a pusztai zergéknek egész seregét láthatni itt. Gyönyörű állat a csi-kós gazella. A ragadozó állatok közöl kitűnik az oroszlán.
A bennszülöttek csak emberevőnek híjják őt s félnek tőle.
Ha éhes, vagy ha ember-husra van vágya, a tetőn át be-nyomul gunyhóikba, s elviszi prédáját. Nagy számmal van a tigris, a leopard és a hyéna. Kivált ez utóbbi szemtelen egy vendég. Mióta itt vagyok, már háromszor látogatást tőn udvarunkban. Először egy együgyű birkát vitt el, két-szer pedig kitömött antilopebőrt. Azonban nagy házi ko-mondoraink rendesen megzavarják őt mestersége üzésé-ben. A madársereg itt szinte nagy számmal s változatos-sággal van képviselve, s úgy látszik, a természet minden erejét megfeszítette, hogy ezen szárnyasokat a legpazarabb pompával fölékesítve. Az itteni madarak ritkítják párjokat tollaik pompás színvegyületére nézve. Maga a hitvány ve-réb, a madárfaj ezen proletariusa, itt oly pompásan sárga, bíborvörös, fekete színbe öltözködik, úgy, hogy az európai veréb mellette csak úgy tűnnék föl, mint egy piszkos czi-gánypurdé a csinos úrfi mellett. Valóban, ezen ország a természettől gazdagon van megajándékozva ; mi lenne még belőle, ha az emberi ipar is hozzájárulna !
Ezen országot a nagy Dinka-törzsnek különféle sarjai lakják. Szomszédságunkban a halászok laknak ; tőlünk éjszak felé a T h u i t - o k s a N u e r r - e k egy része, keletnek a B o h r - o k , délnek a K y k és H e l y a b sarjai, nyugotnak az A r o 1-ok és a N u e r r-ek másik része. Mindezen nép-fajok többé-kevésbbé szükséget szenvednek ; de legéhe-sebbek még is közvetlen szomszédaink, a Kyk-ek. Az uta-zók őket közönségesen csak tsam-tsam vagyis evő-szere-cseneknek híják, mivel egy szavat sem használnak annyi-szor, mint a tsam szavat, mi evést jelent. S honnét ezen
szükség ily dúsan termő földön ? Mivel Isten az embert munkára rendelte, s ennek arcza verejtékében kell kenye-rét enni. A legtermékenyebb tartományban is éhezik az ember, ki dolgozni nem akar. De ezen nép nem akar dol-gozni, s innét az éhség, a mezítelenség s mindenféle szük-ség. A munkásabbak közölök egy kis darát csak vetnek, de a mint az aratás megvolt, a kis termést dinom-dánom között rövid idő alatt fölemésztik, s aztán ®/4 évig ismét éheznek. Ha a fák vadon növő gyümölcsöt s némely meg-emészthető növények tápot nem nyújtanának, a tsam-tsam-szerecsenek kivesznének. Ezen nép tehénvizelet- s hamu-ból készített sárral bekeni magát, s aztán egész nap fekve nyújtózkodik, még csak arra is lusta, hogy beszéljen. En egy párszor oly éhes csontvázakkal találkoztam, minők, ha Isten úgy akarja, Tirolban tán sohasem fognak láttatni.
Teljesen egyetértek Mosgan úrral abban, hogy a testi ir-galmasság cselekedeteinek gyakorlása, az éhezőnek táplá-lása akkor, midőn a restség az oka a szükségnek, nem erény, hanem bűn. S mennyire nyomorult még e nép a lélekre néz-ve. Istent nem ismerik, csak kevesen közölök álmadoznak valamit egy fönsőbb lényről. D e n d i d m y a l — a nagy eső fönt; de evvel sem törődnek sokat. A lélek halhatat-lansága, úgy látszik, szinte ismeretlen portéka nálok. Ha erről az ember nekik valamit mond, ha a léleknek sorsáról ez élet után, a mennyországról vagy a pokolról valamit ne-kik beszél, s azután kérdi, hová szeretne jutni ? itt-ott azon borzasztó választ is hallhatni : oh én talán majd csak a po-kolba megyek, hiszen a mennyország nem a mi számunkra, hanem a fehérek számára van. Miután ily nézetek mellett csak az élethez tapadnak, a haláltól nagyon rettegnek. Ha először látnak tükört, vagy hallják a harmonica hangját vagy az óra ütését, eliszonyodva kérdik : nem öl az meg engem ? Látod ezekből, barátom, hogy a Kyk-szerecsenek több tekintetben azon a fokon állanak, melyre sok tudákos ember Európában jutni szeretne : — az ember a legtökéle-tesebb állat—a halállal mindennek vége, stb. Miért is a hit-térítőnek föladata itt abban áll, hogy ezen nemzedékből elő-ször embereket képezzen, s aztán keresztényeket. Egyéb-ként úgy látszik, hogy a Kyk-törzs szokásai s erkölcsi ál-lapota azonos a többi törzsével. A többnejűség itt is diva-tozik s pedig azon okból, hogy a családapa számos utód által hatalmasabbá legyen. A néptörzsek folytonos czivó-dásban élnek egymás között; ha egyik a másiknak marhá-j á t elhamarhá-jthatmarhá-ja, bizonyára el nem mulasztmarhá-ja, mire aztán kész a háború. De velünk mind békében vannak, mert tisztelnek, de félnek is tőlünk. Mosgan urat B a j n d i d-nak, nagy fő-nöknek nevezik. Már sokszor békebiróul is megválasztották őt, s Ítéletének alávetették magokat. Betegségeikben, szen-vedéseikben messziről idejönnek Pan-nom-ba ; megvannak győződje, hogy mi az ő hasznukra vagyunk itten. Ha vala-ki közölök ellenünk valamit vétett, p. o. valamit lopott, el-jönnek, s jóvá teszik a kárt. Egyszer egyikök egy tehenet
lopott tőlünk ; másnap a tolvaj helységéből megjelent a főnök, magával hozván a tehenet s kárpótlásul még négy ökröt, azt mondván : a Bayu-did-del én békében akarok maradni.
E vidékre nézve valóságos csapás a fehér hangya és a szúnyog. Amaz jószágainkra, ez meg bőrünkre tör. Az mindent képes megemészteni, a mi nincs érczből, üvegből vagy ébenfából s minden elővigyázat mellett is alig képes az ember megóvni előle a jószágát. A szúnyogoknak pedig oly nagy a száma, miszerint úgy látszik, hogy itt van az ő igazi hazájok. A betegségek közöl itt leginkább a láz s a dyssenteria uralkodik, de még sem oly veszélyesen, mint jobban dél felé. Az éghajlat igen szelíd, a forróság
tűrhe-tő, sőt az esőzés ideje alatt, mely apriltől egész octoberig tart, néha oly kellemes mint Európában, stb.
I r o (1 a 1 o m.
K a l e n d e r f ü r d a s f r o m m e u n d g u t g e -s i n n t e r ö m i -s c h - k a t h o l i -s c h e C h r i -s t e n v o l k . Den Andächtigen zur Erbauung, den Lichtfreunden und Aufgeklärten zum Trotz, männiglich zur Unterhaltung und Belehrung ; verfasst von einem obscuren, römisch-katholi-schen Geistlichen. 1—3 Jahrgang. 4 képpel. 8. 1 frt 36 kr.
Regensburg, Manz.
Stelzig egyéb irodalmi tevékenységén fölül, évenkint egy naptárral is megajándékozza az olvasó közönséget.
Naptárai mind a benső elrendezésre, mind a tárgyak elő-adására nézve a méltán nagy tetszésben részesült freiburgi naptárhoz : „Kalender für Zeit und Ewigkeit" hasonlíta-nak. Más naptárakban főczikk az úgy nevezett vörös ív, mely az időt mutatja, de minthogy ez évenkint változik, az ily naptárak is csak egy évet élnek s aztán elhajíttatnak.
Nem úgy van ez Stelzig naptárával. Ez a százéves naptár természetével bir, s a mit az mond, az száz év múlva is csak úgy bir érvénynyel, mint ma vagy tegnap. Stelzig e naptárban egészen a nép keresetlen nyelvén szól, s igen megközelíti előadási modorában a naptár-készítők eddig senki által utólnemért nagymesterét, S t o l z Albánt, kinek szerkesztése mellett a freiburgi naptár népies irmodorra nézve joggal mintául állíttatott föl.
Az itt-ott előfordult keményebb kifejezéseket naptá-rának utóbbi folyamatában Stelzig kerülni iparkodott. A mit szerző naptárában a nyelvnek bűneiről, a böjti parancs-ról, ultramontanismus- s fölvilágosodásparancs-ról, a papi nőtlenség-ről, a valódi boldogságról, a keresztnek bölcseségéről irt, az a legjobb értekezések mellé állítható, melyek valaha e tárgyakról népies modorban Írattak. Kivánjuk, hogy a derék szerzőnek jó kedve s humora soha ki ne fogyjon, s hogy ily élénk modorban az uralkodó téveszméket s bűnöket ezentúl is korbácsolja.
Stelzignek összes müvei már szép kis könyvtárt ké-peznek, melyben az utile dulci helyes arányban vegyítve találtatik ; miért is, ki azt megveszi, aránylag csekély
költ-ségeit gazdagon megtérítve látandja. Í"H".
1 5 2 —
H I R P 0 l Ë R.
P e s t , martius 4. A Szent-István-Társulat ma, ft.
D a n i e l i k János kanonok s alelnök elülülése alatt tartott havi választmányi gyűlésén előfordult közérdekű tárgyak közöl a következőket emeljük ki : Olvastatott bibornok-primás s esztergomi hgérsek ő eminentiája levele, melyben a társulatot értesíti, hogy a ft. lembergi 1. sz. érseki ordi-nariatustól érkezett tudósítás szerint a bukovinai magyar telepesek gyermekei közöl itt Magyarországban részint a társulat költségén, részint pártfogók szíves áldozatai kö-vetkeztében neveltetésre s taníttatásra az ifjak már kisze-melvék, s hogy ezeknek j ó elmebeli tehetségei a legszebb reményekre jogosítanak, mi által a Bukovinában letelepe-dett magyarok lelki szükségein lehetőleg segítve leend.
A választmány az elnökséget ez ügyben arra kérte föl, hogy illető helyeken a gyermekek P e s t r e szállíttatásáról gondos-kodni szíveskedjék. Kapcsolatosan jelentést tett az elnök-ség, hogy egy, magát megneveztetni nem akaró a l f ö l d i p l é b á n o s a z e g r i m e g y é b ő l a bukovinai magyar telepesek gyermekeinek neveltetésére szükséges költségek-nek pótlására 3 0 pfrtot küldött, valamint arról is történt jelentés, hogy a pesti középponti papnöveldében lévő ma-gyar egyházirodalmi iskola tagjai a bukovinai mama-gyar közsé-gek számára többrendbeli ajtatos ima- és olvasó-könyveket, összesen 120 példányt ajándékoztak,mely könyveket J ó o J á -nos egri nyomdász hasonczélu küldeményével együtt, a tár-sulati ügynökség elszállíttatni fogja. A győri püspök ő mlga megköszönvén az Erzsébet-Albumot, a társulat rendelke-zésére 8 0 pfrtot küldeni méltóztatott. T. T o 1 d y Ferencz academiai titoknok s választmányi tagtól következő munka fogadtatott el kiadásra : „Magyar szentek régi L e g e n d á i , liozzájok tartozó szent beszédekkel s a carthausi szerzet történetével. A carthausi névtelentől. Az eredeti codex-b ő l , codex-bevezetéssel s nyelv-jegyzetekkel stcodex-b." E nagyérdekü műnek tartalmát teszik, egy irodalmi bevezetés után. . . . 1. sz. István király élete ; 2. szent E m r e király (sic) élete;
3. sz. Gellért püspök élete ; 4. sz. László király élete ; 5.
sz. Erzsébet herczegasszony élete ; 6. Remete sz. P á l te-temeinek kiliozásáról Magyarországba nagy-Lajos király által. Toldalék : „Emleközet az nagy szent carthusiai szer-zetnek eredetiről." A munka a társulati tagoknak illeték fejében fog kinyomatni. Tisztelettel fogadtatott gr. M i k ó Imre ő nmlgának levele, melyben a küldött Erzsébet-Al-bumot megköszöni, s kapcsolatosan határoztatott, hogy az E r d é l y testvérhazában keletkező muzeum számára az eddig megjelent (a mennyiben még példányok vannak) s minden ezentúl megjelenendő társulati munkából egyegy példány küldessék. A tót egyházi énekgyüjtemény bibor-nokprimás ő hgségétől helybenhagyatva visszaküldetvén sajtó alá adatni határoztatott. Bemutattatott a C a n t u -féle Világtörténelemből egy ujabb f ü z e t , mely már a 2-ik
előfizetési folyamatba számíttatik. A társulati ügynökség helyiségeiben k ö n y v t á r állíttatván, ennek szervezésére t. T ö r ö k János választmányi t a g kéretett föl. Az ügynöki jelentésből kitűnt, hogy februarhóban 2 alapító (nt. B e k e Kristóf nyug. plébános Veszprémben és t. S z o m b a t h y Ignácz reáliskolái tanár Székesfehérvárott) és 105 r e n d e s taggal növekedett a társulat. Bemutattatott a következő kézirat : „Emberi természet méltósága." Irta K a t o n a Dienes. Bírálatra adatott. Végre beadatott a l e l t á r az ügynöki hivatalban s raktáraiban 1858-ik év elején levő összes nyomtatványokról ; ezekből kiviláglik : hogy a t á r -sulatnál részint mint saját kiadásai, részint mint bizomány-ba vett munkák összesen 2 0 § kisebb-nagyobb irodalmi mű és 36-féle sz. kép találtatik, és pedig 33,706 kötött, 130,241 kötetlen példány és 139,295 darab sz. kép.
S a l z b u r g b ó l . P . H a s p i n g e r tetemei Innsbruck-ba fognak vitetni H o f e r András tetemei mellé.
F r a n k f u r t . W e b e r Beda, sz. benedekrendi ál-dozár Meranból, limburgi kanonok s frankfurti plébános, febr. 28-án szélütés következtében az U r b a n elhunyt. Mint követ a frankfurti gyűlésen, később mint hitszónok, iró s lelkész majdnem szükségessé lett F r a n k f u r t kath. községe előtt. Halála annál nagyobb fájdalmat idézett elő, minthogy még febr. 26-án böjti-prédikácziót tartott. (Szül. 1798.
Lienzben, benedekrendi szerzetes volt Marienbergen M e -ran mellett.)
R o m a . P . P a s s a g l i a , kinek betegségéről szo-morú hirt hoztak a lapok, már gyógyuló félben van.
M a l t a - S z i g e t e n febr. 10-én ülték meg szent P á l apostol partraszállásának 1800-dik évfordulati ünnepét. A legrendkivüliebb ez ünnepélynél az volt, hogy majd hallat-lan hosszukoru házaspár tartá ugyanez alkalommal
M a l t a - S z i g e t e n febr. 10-én ülték meg szent P á l apostol partraszállásának 1800-dik évfordulati ünnepét. A legrendkivüliebb ez ünnepélynél az volt, hogy majd hallat-lan hosszukoru házaspár tartá ugyanez alkalommal