• Nem Talált Eredményt

a koponyák hegyére, hol 18 századnak előtte ama megígért és az ó-szövetség áldozatai által

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 67-72)

példá-zott Megváltó az Isten bárányaként elvérzett, s ki mint végzet, a keresztfán függvén mondá : ,Con-sumatum est!'

„Íme az Isten báránya, ki elveszi a világ bű-neit !" „íme a bárány, ki megöletett a világ erede-tétől fogva!"

2

) 0 , az atyának egyszülöttje, mondá a megbántott Istennek : „Áldozatot és ajándékot nem akartál ; testet alkottál pedig nekem : a bű-nökért való épen égő áldozatokat nem kedvelted.

Akkor mondék : Ihol jövök. A könyvnek kezde-tében irva vagyon felőlem, hogy cselekedjem Is-ten ! a te akaratodat."

3

) S Isten akaratja volt :

„hogy mindenkinek, a ki látja a Fiút és hisz ben-ne, örök élete legyen."

4

) Mintha így szólt volna a megbántott Atya az emberiségért könyörgő Fiú-nak : „Si vis me hominibus parcere o Fili ! qui tam graviter in me peccarunt, necesse est, ut tu pro eis moriaris sangvinemque tuum profundas; quia iustitiae meae legique et decreto meo aeterno de puniendo peccato satisfieri volo."

5

) S nem is lehe-tett máskép. A bűn mint Isten elleni föllázadás véghetetlen vétség. Adósság, melyet ember lenem fizethet. Csak Isten engesztelhette meg a megbán-tott Istenséget. Csak Isten tölthette ki ama

véghe-tetlen ürt, mely a bűnesés által Isten és ember kö-zött támadt. És az Isten egyszülöttje kész enge-delmességgel mondá: Ihol jövök! Eljött és áldoza-tul adván magát érettünk elengedte vétkeinket, keresztre szegezvén a kézirást, mely ellenünk va-la;

1

) és 0 , ki engedelmes volt mennyei atyjának egész a kereszt haláláig, s így a szó terjedelmé-ben lefizette helyettünk a tisztelet és hála adóját, melylyel Istennek tartozánk, a bűn eltörlése ál-tal minket is képesekké tőn az imádás és hála kö-telmeinek teljesítésére s visszaadá a jogot is, hogy ismét könyöröghetünk a mi jó atyánk előtt.

A megbántott Isten igazságának a kereszt ol-tárán végbevitt véres áldozat által lőn elégtéve. Itt lőn Jézus a világ megváltója s a bűnös emberi nemnek közbenjárója. Jól jegyzi meg azonban Möhler,

2

) hogy a kereszten magát föláldozó Krisz-tus még nem a mienk, ő még idegen; s azért ha érdem-összegének részesei kívánunk lenni, őt ma-gunkévá kell tennünk; ott ő csak általános áldo-zat . . . ott a kereszten csak a tárgyilagos megvál-tás és engesztelés ment végbe : . . . nekünk pedig az kell, hogy ezen kereszt-áldozat ereje „a mi mindennapi vétkeink megbocsátására"

3

) terjesz-kedjék ki ; a mi alanyi szükségeink tehát alanyi és nem csupán tárgyilagos áldozatot kívánnak, s nemcsak egy-két óráig, hanem századok végeig-len tartó áldozatra volt és van szükségünk. Mit tett tehát a Megváltó ? A keresztáldozatnak mását adta minekünk, hogy, a mi ott általános volt, itt egyeseké legyen, a mi ott össze volt g y ű j t v e , itt szétosztassék, a mi ott tárgyilagos volt, itt ala-nyivá váljék. A keresztáldozatnak ezen mása a szent-mise áldozat. Igen a szent-mise, mely épen úgy helyettesítője és képviselője Krisztus Jézus keresztáldozatának most, mint helyettesítői és képviselői voltak az ó-szövetségi áldozatok ugyan-azon keresztáldozatnak, ugyan-azon különbséggel mégis, hogy azok csak erőtlen árnyképek voltak,

4

) ez pe-dig minden képviselői jellege mellett is nem árny-kép, hanem valóság. „Una enim eademque est ho-stia, idem nunc offerens sacerdotum ministerio, qui seipsum, tunc in cruce obtulit sola offerendi ratione diver sa."

5

) (Folyt, köv.)

<) Cornel, in c, II. Genes. — 2) Apoc. XIII. V I I I . —

3) Hebr. 10, 6. 7 —4) Joan. 6, 40. — s) Cornel. inHebr. c.

IX. v. 15.

i) Col. 2, 14.—2) Symbolik 6. kiad. 308. 1.—3) Con-cil. Trid. Sess. 22. c. 1. — 4) Hebr, 10, l. — b) Concil Trid. Sess. 22. c. II.

— 4 1 6 0 n - —

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

iftagyarorszaif.

E s z t e r g o m . Ő eminentiája a következő körleve-let bocsátá megyéje papságához a septemberi pápai allocu-tio szerint rendezhető ajtatosságot illetőleg.

J O A N N E S , etc.

V e n e r a b i l i C l e r o e t f i d e l i p o p u l o N o s t r o S a l u t e m e t p a t e r n a m B e n e d i c t i o n e m !

Dum anno mox praeterlapso Sanctissimus Dominus noster P I U S Papa IX., in cujus illustri persona Vicarium J E S U Christi in his terris laeti veneramur, non tantum, quod praecipue intendit, pietate Augustissimum Laureta-num D E I Genitricis M a r i a e Templum venerabundus adivit, sed simul primarias, praesertim Pontificae ditionis civitates, imo hujus ditionis lines praetergressus, aliorum etiam vicinorum Principum urbes peragravit ; universi, quos perlustravit, populi tanta cum anirnorum exultatione et elFusae pietatis contestatione Eumdem susceperunt, at-que ita S. Sedi Apostolicae se addictos ac devotos osten-dere gestiebant, ut hoc iter sanctissimae nostrae religionis continuus solemnisque videretur triumphus.

Sua Sanctitas pro tenera sua in D E U M pietate tam egregias venerationis , devotionis ac subjectionis conte-stationes nonnisi Uli censuit in acceptis referendas, qui mu-tat tempóra et aemu-tates, dat bonum velle et períicere ; ac ideo sacratiorem suum Senatum primum quidem ad agendas DEO gratias, quod singulari suo beneficio sanctissima fi-des ac religio in populorum animis vigeat, floreatque ; dein-de autem ad exorandum D E U M provocavit, ut divina sua gratia in omnibus universi orbis populis sanctissimae suae fidei et religionis spiritum amoremque magis in dies tuea-tur, excitet, augeat, ac eos omnes coelesti sua ope adjuvet, roboret, atque confirmet, qui in pastoralis suae sollicitudi-nis partem vocati maxima vigilantia, studio ac labore in sempiternam hominum salutem procurandam incumbere debent.

Advertitis, Fratres Filiique in Christo Dilectissimi, Sanctissimi Patris precibus Nostros quoque fideles inclu-sos esse, imo, prout olim Divinus Salvator pro Petro roga-vit, pro Nobis etiam Ipsum orare, qui nomine pastorum animarum gloriamur, et utinam tam sublini nomini factis etiam responderemus. Fierine potest, ut Ipso vigilante et orante Nos dormiamus et requiescamus ? aut pusillus grex, qui curae Nostrae creditus est, minorem a Nobis deposcit sollicitudinem ?

Ni fallant omnia, mundus sapere incipit. — Non exiguus est eorum numerus, qui perspiciunt, malum et ama-rum esse, reliquisse Dominum D E U M suum. — Non ha-bent tamen sat virium, ut nexibus, quibus irretiti sunt, se-met expediant, ac se prius turpiter errasse palam confite-antur. — Dum hinc inde monstra impietatis conspiciuntur, simul apud magnam populi partem horror quidam et

abo-minatio malorum haud obscure cernitur. Ideo sive quod spes in hominibus locata saepe fefellerit, sive quod inopia et rerum caristia universim increverit, sive quod externae internaeque pacis turbatores, et legális potestatis contem-tores turpiter prostrati jaceant, homines ad solamina reli-gionis confugiunt ; hinc piis sodalitatibus semet aggregant, religionis exercitia proni frequentant, multo plures ac alias ad aram Altissimi pias fundationes deponunt, decorem do-mus D E I sacrificiis promovent — supellectili sacra provi-dent — aras ornant, his aliisque modis accensam esse in cordibus eorum pietatis facem manifestant. U t dicamus, quod sentimus : illi excitatae in mentibus hominum religio-sae sensioni adscribenda est ilia admiranda promtitudo, qua tam numerosa multitudo, posthabitis quibusvis mole-stiis et incommoditatibus, properavit ad locum pietate ca-tholica sacrum, ad Matrem DEI, ad Cellas-Marianas.

Si non nomen tantum, sed animum etiam pastorum gerimus, utique summo studio nos adlaborare oportet, ut ardore pietatis, fervore precum, exemplo virtutum, praeci-pue autem, ut castimonia vitae nutantes Christum inter et Belial homines ad disrumpenda peccatorum vincula, pios et probos vero ad constantiam animemus et excitemus ; et quia vera morum conversio, ac in bono perseverantia non-nisi illius opus est, qui potens est ex lapidibus suscitare filios Abrahae, necesse est, ut instantes orationibus ac ob-secrationibus, Coelum expugnemus ! quo sic largitor omnium bonorum et in nobis ipsis primitias spiritus apostoliéi, et in fidelibus Nostris fervorem primorum Christianorum resuscitare dignetur. Solum his mediis fugantur monstra vitiorum, reflorescit religio et morum probitas, ac, etiamsi pedetentim, certo certius tamen emittet abundantius Domi-nus Spiritum suum, et renovabitur facies terrae.

Licet autem omnis vita Nostra, Fratres et Filii Dile-ctissimi, non aliud quam irremissum virtutis Studium ac continua oratio esse debeat, utrumque tamen officium quo-dammodo adstringitur tempore imminentis Sacrae Quadra-gesimae. Sane Ecclesia J E S U Christi mox ad exordium harum dierum Nos materna charitate provocat : „ut immu-temur habitu, in cinere et cilicio ; jejunemus et ploremus ante Dominum: quia multum misericors est dimittere pec-cata nostra D E U S noster." Studium etiam orationis non tam inculcat, quam potius expectat a Nobis, dum canit : „Inter vestibulum et altare plorabunt Sacerdotes ministri Domini et dicent : Parce, Domine, parce populo tuo : et ne claudas ora canentium te, Domine." E t certe, dum opus salutis no-strae recolimus ; dum recordamur exempli, quod Christus pro Nobis patiens reliquit, ut sequamur vestigia ejus ; dum meminimus ferventissimae illius orationis, quam in horto Gethsemani, paulo post iterum in cruce ad Patrem pro No-bis fudit : non tam invitatos, quam potius impulsos Nos sen-timus , ut in operibus poenitentiae ac oratione sedulo versemur.

Quapropter, Fratres Filiique in Christo Dilectissimi, paterne Vos hortamur, imo majorem in modum obsecramus etiam, ut omnia, quae in litteris nostris festo S. Agnetis V.

M. 1854. Nr. 450. ad Vos datis, pro excitando et fovendo

. 61 tarn in Vobis, quam in fidelibus, curae vestrae creditis spi-ritu poenitentiae et orationis ordiuavimus, venturae quoque Sacrae Quadragesimae tempore religiose observetis.

Ast non tantum hujus temporis conditione, sed pater-na etiam Sanctissimi Domini Nostri voce provocamur, ut ferventioribus, imo publicis precibus accedamus ad thronum gratiae „ q u i b u s a D E O i m p l o r e t u r , u t E c c l e -s i a -s u a -s a n c t a , e j u -s q u e -s a l u t a r i -s d o c t r i n a u b i c u m q u e t e r r a r u m , c u n c t i s a m o t i s d i f f i c u l t a t i b u s , m a j o r a i n d i e s i n c r e m e n t a s u s -c i p i a t e t p r o s p é r é v i g e a t a -c d o m i n e t u r , o m n e s q u e p o p u I i o c c u r r a n t i n u n i t a t e m f i -d e i e t a g n i t i o n i s D o m i n i N o s t r i J E S U C h r i s t i." Intentio sane sanctissima, generi liumano uti-lissima, DEO autem, qui vult omnes homines salvos fieri et ad agnitionem veritatis venire, certe acceptissima !

Et ideo, licet Sua Sanctitas publicas hunc in iinem preces non tarn praecipiat, quam svadeat, omnemque hanc devotionem arbitrio et prudentiae Ordinariorum relinquat : pro Nostro tarnen fidem et morum probitatem promovendi studio sequentia in Domino disponimus :

1-o. Tempus, quo preces hae duraturae sunt, defigi-mus ad dies a Dominica 3-ia Quadragesimae usque Domi-nicam Resurrectionis Domini Nostri J E S U Christi.

2-0. Omnes utriusque sexus Christi fideles, qui spa-tio hujus temporis peccatorum confessionem contrito et in melius mutato corde fecerint, sacram communionem sum-pserint, ac aliquam publicam Ecclesiam devote visitaverint, ibique pro exaltatione et prosperitate Sanctae Matris Ec-clesiae ac Sedis Apostolicae — pro haeresum exstirpatione

— pro pace et concordia Principum Christianorum — nec non totius populi christiani pace et unitate eifuderint, ple-nissimam omnium peccatorum indulgentiam consequentur.

Confessarii vero omnibus illis facultatibus gaudebunt, quas alias tempore Jubilaei consequi soient.

3-0. Omnibus Dominicis, quae in hoc tempus cadunt, ubique Missa cantetur cum exposito Sanctissimo, prout etiam Litaniae post meridiem ; in fine vero Sacerdos cele-brans orabit cum populo 5 „Pater" et „Ave Maria" sub-jungendo lingua vernacula orationem : D E U S , qui diversi-tatem gentium in confessione tui Hominis adunasti : da no-bis, et velle, et posse, quae praecipis ; ut populo ad aeter-nitatem vocato, una sit fides mentium et pietas actionum.

Per Dominum.

4-0. Dominica 2-a Quadragesimae in omnibus Eccle-siis ex ambona populus edocebitur, quis sit scopus publica-rum hapublica-rum precum, modus illas persolvendi, couditiones item Indidgentias lucrandi ; quae fuerit denique occasio, quod Sua Sanctitas die 25-a Septembris anni praeteriti Ro-mae in Consistorio secreto universos Christi fideles ad has publicas preces provocaverit.

DEUS, qui dives est in misericordia, excitet corda Nostra ad invocandum nomen suum ; tribuatque, ut omnes Unum simus, sicut Ipse unus est cum unigenito Filio suo Christo J E S U Domino Nostro ! — Suspirate quoque pro me indigno servo D E I ! qui hodierna die 9-um apud Vos

muneris pastoralis occipio annum. Datum Strigonii festo Epiphaniae Domini Anno 1858. Episcopatus 30-o, Archi-Episcopatus vero Nostri Anno 9-o.

J o a n n e s Card. A.-Eppus.

T e m e s v á r . A csanádi egyházmegye személyzete jelenleg 330 tagból áll, melyek közöl 275 áldozár, 45

papi jelölt ; a gyermek-seminariumban 25 reményteljes sar-jadék van. Plébánia van 205, káplán-állomás 89. Ezek közöl

3 plébánia s 11 káplán-állás nincs betöltve egyházi szemé-lyek hiánya miatt ; itt azonban csak oly heszemé-lyek értetnek , hol a legnagyobb szükség daczára sincs, kivel ellátni, míg más számtalan község van, hol szinte elkelne a káplán a hivek lelkiüdvének nagyobb előmozdítására. Ehhez já-rul még az is, hogy megyénk számos elaggott pappal bír, kik már csak igen nehezen képesek munkálkodni az Ur szőllőjében. A nyugalomba helyezettek száma 13, ezen fölül csak a legközelebbi időben 4 pap halt meg, kik közöl kettő még alig érte el a férfikort-. A papok hiányát kétsé-gen kivül helyzi azon körülmény, hogy több helyt két plé-bániát lát el egy pap kétszer misézlietési szabadalommal, melyet mások ugyanazon egy helyen a nép sokasága miatt gyakorolnak; több szerzetes i s , kiknek számuk 128, 13 zárdában segédkezet nyújtónak a lelkipásztorkodásban. A hivek számának növekedése azonban két ú j plébánia ala-kítását szükségeié, melyek nemsokára tökéletesen ren-dezve is leendenek.

Ily hiányok mellett az Isten szolgáinak annál örven-detesb tünemény a hitélet ujulása s naponkint szebb virág-zása , melyről a megyénkben a legújabb időkben keletke-zett társulatok adnak bizonyságot. Mint m á s u t t , itt is van

„Jézus gyermekségének társulata," a „Mária"- és „Rózsa-füzér"-társulat, melyeket ő méltósága megyés püspökünk, kinek legfőbb törekvése az ily egyleteknek lendületet adni, az anyatársulatba is bekebelezett. A különféle missiók s más üdvös czélok előmozdítására bejött összeg a 2000 pftot meghaladja. Mindezek máshol is megvannak, de me-gyénkben különösen virágzásnak indult még a „sz. Gellért-társulat" is, mely már is szép összeget t. i. 1500 pfrtot bir, melyhez egy-két kegyúr is 100 írtjával járult. () mél-tósága pedig, sz. elődét hűn tisztelő főpásztorunk éven-kint, míg él, 400 pfrttal járul ezen általa megpendített esz-me valósításához. Adja Isten, hogyha többet n e m , lega-lább anyagi alapját is ő tehesse l e , ki az eszmét létesíté.

Örvendetesen halad a Temesvárit a mult évben keletkezett nőegylet is, melynek 1000 pfrtot jóval meghaladó alapja van. Ő méltósága ezt is, minthogy ő létesítője, 500 pfrttal alapítá meg, melyhez í't. M a r t i n s z k y József oldalka-nonok 100 pfrttal j á r u l t , ezenkívül számos magasrangu alapítóhölgy is járult hozzá segélyadományával. Munkás-ságát azzal kezdé meg, hogy egy 7 éves leánykát pártfo-golnának fogada ; egy magán sorsjátékból begyült összeg egy részét becsületes szegények közt kiosztá, s ő méltó-sága mint fővédnöke által adott egy öl fát két szegény család között kiosztatni rendelé.

Mindezeknél örvendetesb a z , hogy megyénkbe az iskolanénék fognak behozatni, nevezetesen Temesvárott,

h 62 Biliéten s Perjámoson, kikre a nőnem sarjadékának neve-lése bízatnék. Különösen Temesvárra vonatkozólag mélt.

püspökünk azon eszmétől vezéreltetve, mikép jobb j ö v ő , jobb kereszténység csak az ú j nemzedéktől —- mert ez

a jövendő, várható, — az egyház pedig és iskola egyma-gán meg nem győzik a nagy föladatot, ha csak a szülők nem állítanak föl újra házi oltárokat s vissza nem viszik a családba a házi kereszténységet, — tudva továbbá azt is , miszerint korunk sok anyái jelen századnak ferde esz-méitől vezéreltetve, képtelenek s elégtelenek valódi ke-resztény nevelésre, hogy a jelenen is legyen segítve s a jövő is biztosítva, az anyáknak az iskolanénékben tám-pontot , segélyt akar szerezni, hogy az ekkép nevelt leány egykoron maga jó anyává váljék. E czélból nem kiméi fá-radságot , nem költséget ; csakhogy megyéjében honosítsa ezen, a külföldön már is áldásdúsan működő szerzetes rendet.

Akaratlanul is ráerőszakolja mintegy a város népére a jó-téteményt. Három évi folytonos küzdés után valahára si-került szándéka csekély részét megvalósíthatni ; megnyerte t. i. a várostól a leányiskola helyiségét a tanító és tanítónő fizetésével együtt az iskolanénék számára. De mi ez azon szükségletekhez képest, melyek a szerzet behozatalára megkívántatnak ? Azért ő méltósága megvevé a leány-iskola tőszomszédságában levő házat 16,400 pfrton és e ketlő egy-gyé alakítva képezendi az iskolanénék lakait s helyiségül szolgáland az anyaház, convictus s iskolák számára. A nénék áldásos munkásságukat, mint reméljük, a jövő is-kolai évben kezdendik meg.

A nevelésről s iskoláról lévén szó, czélszerünek tar-tom megemlíteni azon üdvös intézkedést i s , melyet ő mél-tósága a tanítók ügyében tett. Megpendité t. i. azon esz-mét, melynélfogva a tanítók évi adományok által egy pénz-alapot tennének l e , melynek kamataiból elaggott tanítók, özvegyeik s árváik segélyt nyernének ; az üdvös eszme örömmel karoltatott fel a tanítói kar által, s már is készül-tek alapszabályok, melyeknek fensőbb helyen történt jó-váhagyása utáni erejénél fogva minden tanító bizonyos idő lefolyta alatt fizetne 100 p f r t o t , s 6 0 , 80—120 pfrtig se-gélyt nyernének az elaggott tanítók, özvegyek s árvák.

Hason segélyforrás lenne e z , mint a milyen a szegényebb állomásokon levő plébánosok számára szinte létezik „Cassa misere subsistentium Curionum" név alatt,melyhez ámult év folytán ngos s ft. O l t v á n y i István nagyprépost ur 500, G á b r i e l József olvasókanonok ur 3 0 0 , K o n r á d Fri-gyes éneklő kanonok ur 200 , B o n n a z Sándor kanonok ur 300 pfrtot adtak. Megyés püspök urunk pedig legújab-ban 250 pfrtot csatolt hozzá, s rendelé, hogy minden újon-nan kinevezett plébános a jövedelem után tett rendezés szerint bizonyos mennyiséget fizessen e pénztárba szegé-nyebb sorsosainak fölsegélésére.

Végre még örömmel kell megérinteni, hogy F e r d i -n á -n d császár ő fölsége a mi távoleső megyé-nket is ré-szesíteni méltóztatott határtalan bőkezűségében. Csanádme-gye déli véghatárán fekvő Vaiczenried község lakói cseh ajkúak lévén, egyén hiánya miatt a prágai érseki megyé-ből hozatott ő méltósága egyet, ki legújabban örömmel

hirdeti, mikép ő fölsége 400 pfrtot küldött neki egy orgo-na megszerzésére. Továbbá herczeg S c h w a r z e n b e r g bibornok ő eminentiája egy nagyértékü feszületet küldött nep. sz. János ereklyéivel. Végre a plébános régi össze-köttetése következtében egy buzgó prágai lakostól csinos oltárlámpát kapott egyháza számára.

Ez eredménye futólagos szemlénknek, örvendetes ta-nuságul, hogy megyénk gondos főpásztora alatt ú j r a vi-rulni kezd. Harmatozzatok, e g e k , hogy minden, mit e buzgó főpap h i n t e t t , a kegyelem árjában tenyészszen, s

egykoron bő gyümölcsöt teremjen. — S z o m b a t h e l y . ( H a s z n á l h a t ó t a n á c s p a p t á r

-s a i m n a k . ) Az úrbéri ve-szte-ségek kárpótlá-sa következtében hazánkban léteznek több templomok, plébániák, iskolák és más alapítványok, melyeknek kamatra kihelyezett tőke-pénzei az illető urbériséget vesztett adósfelek által saját úrbéri veszteségök országos kárpótlási összegére előleges bejelentés következtében törvényszékileg átutaltattak, és az úrbéri földtehermentesítési kötelezvények A) betű alatt a hitelező templom-, plébánia- vagy más alapítványra a föld-tehermentesítési bizottmánynál átiratván az illető megyei törvényszék által kiadattak. Az A) betűvel jegyzett úrbéri földtehermentesítési kötelezvények abban különböznek a B ) betűvel jegyzett kötelezvényektől, hogy ezek magános sze-mélyekre Íratván át melléjök kamatszelvények csatoltat-nak ; amazok pedig morális testületek részére adatván ki, kamatszelvényekkel nem láttatnak el , hanem kamatjaik félévenkint az előirt forma szerint szerkesztendő bélyeg-mentes nyugtatvány szerint a cs. kir. helytartósági osztá-lyok mellett ezek székhelyén fölállított földtehermentesítési pénztárnál vehetők föl ; miután a cs. kir. magas kormány már előre belátta, hogy ily közintézeti pénzek kamatjainak fölvétele főkép e helytartósági osztályok székhelyeitől tá-volabb fekvő plébániákból a nyugták fölküldése, és a föl-vett pénzek elszállítása tekintetéből nehézséggel, és több-ször az alapítványt terhelő költséggel vagyon összekötve, bölcs gondoskodástól vezéreltetve a cs. kir. belügyi mini-sterium a cs. kir. pénzügyi minimini-steriummal egyetértve 1852-ik évi május 2-án 5123 sz. alatt kiadott kegyes hatá-rozatában megengedni méltóztatott, hogy templomok-, plé-bániák-, iskolák-, községek-, kórházakra stb. átirt úrbéri kö-telezvények kamatjai az illető cs. kir. adóhivatalok által is kifizethetők legyenek. Miután saját tapasztalatom után jól ismerem azon félévenkinti kellemetlenségeket, melyeket ezen úrbéri kamatok fölvételénél az általam is fölkért mé-lyen tisztelt uraknál hálás emlékezettel érinthető kitiinő szívességeik gyakori igénybe vétele által okozhattam : nem tartottam fölöslegesnek azon tisztelt paptársaimat, kiknek kezelése a l a t t templom, plébánia, iskola vagy más alapít-vány A) betűvel jegyzett kamatszelvénynyel el nem látott úrbéri kötelezvények vágynák, tisztelettel figyelmeztetni, hagy az ily természetű úrbéri kötelezvények kamatjainak az illető cs. kir. adóhivatalhoz leendő utalványoztatását a nagyméltóságú cs. kir. helytartósági osztályhoz benyújtott folyamodásban lehet kérni. M i n d a z o n á l t a l megjegyzendőnek tartom a fönnidézett kegyes cs. kir. ministeriumi

kibocsát-6 3 « vány rendelete szerint, hogy a kamatok kifizetésének

át-utalványozása csak azon koronaország (Magyarországban : helytartósági kerület) adóhivatalaihoz történhetik, melyben a földtehermentesítési kötelezvény kiadatott. Az ily kamatok kifizetéseinek átutalványozása alkalmával az illető kezelő plébánosnak egy rovatos ív kézbesíttetik, melyre a kama-tok kifizetése, mindazonáltal az előirt nyugtatvány kiadása mellett följegyeztetik. Ezen kamatok kifizetésének átutal -ványozását lehet az illető adóhivatalnál kérni, vagy pedig

át-utalványozása csak azon koronaország (Magyarországban : helytartósági kerület) adóhivatalaihoz történhetik, melyben a földtehermentesítési kötelezvény kiadatott. Az ily kamatok kifizetéseinek átutalványozása alkalmával az illető kezelő plébánosnak egy rovatos ív kézbesíttetik, melyre a kama-tok kifizetése, mindazonáltal az előirt nyugtatvány kiadása mellett följegyeztetik. Ezen kamatok kifizetésének átutal -ványozását lehet az illető adóhivatalnál kérni, vagy pedig

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 67-72)