• Nem Talált Eredményt

y) Az áldozatot bemutató pap szinte akként részesül a fructus speciálisban, a mint

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 84-88)

részesülhe-tési képessége azt megengedi,

1

) sőt tán azoknak is használ személyes erényessége által, a kikért az áldozatot bemutatja: de más részről j a j neki, ha sú-lyos bűne miatt a szent-mise ereje rá nézve hasz-talanná lesz, áldás helyett „kárhozatot eszik és iszik magának, meg nem különböztetvén az Ur testét." S íme ! itt vagyunk a pontnál, hol meg-mondjuk: micsoda testi és lelki állapotban kell tehát nekünk miséznünk, hogy a szent-mise ma-gunknak is másoknak is hasznos és minél üdvösebb legyen. (Vége köv.)

*) Voit, id. h. 119.1. Liebermann, id. h. 557.1. Schwetz, Theologia Dogm. vol. III. 82. 1. Bona, id. h.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

iVlaçyarorszàç.

K a l o c s a , jan. 24. Azon örömből, melyet ma a Má-ria szent szíve társulata érez, papnöveldei kápolnánknak is jutott. A nap ugyan is, melyen soraink indulnak, a nevezett

társulat főünnepe. Ki e társulat eredetét, ezélját, eszközeit és eredményeit végig goudolja, az állított örömnek alapos-ságára talál. Növekedik pedig az ezen alapokra fektetett öröm azon körülállásból, bogy mi e társulat főünnepét, mint hozzánk illett, épen a papnöveldei szerény falak körében tartottuk. Ki ne tudná, hogy, ha minden jóra való katholi-kus és még hozzá magyar embernek kötelessége, a szűz Anyát tisztelni, az kétszeres tartozása egy papnak és pap-növendéknek, ki az igaz hit terjesztője, az igaz hazafiúság őrévé rendeltetett. Nemzetünk történetére veteti egy pillan-tás nagy értelmet ad rövid mondásunknak. Sz. Istvántól kezdve folytak a nemzet életének virágzó napjai, s a kor, mely török iga- s polgári háborúkkal bélyegzett, összeesik az idővel,melyben egyik résztől az ország pártfogó asszonyá-nak tisztelete cultusból szívből kitörültetett. . . . Hogy a Mária-társulatoknak növendékházukra való fontosságára visszamenjünk, ki ne tudná : hogy a legszentebb kapocs, mely szíveket egybe köt, a szeretet. Szeretet nélkül a tár-sas-élet pokol, általa mennyország. Szeretetnek gyakorlásá-ra készülő szíveknek előbb az igaz szeretetben erősödni szükséges. Hol van pedig a keresztény szeretet elevenebb láncza, mint azon szívekben, melyek az oly nemes istenanyjai szívhez mint főszemhez fogódzva egy korona-kört képez-nek. Azonfelől, ki ne ismerné a lelkiismeretesség szükségét, mely kivált egy papnak oly égbe kiáltó szüksége, oltalma, vigasztalása és egyedüli ösztöne? Ha más pályán kötelesség-mulasztásról vádoltathatik valaki, elég egyéb ösztön és mód van, segíteni a bajon. A papi kötelességek természete oly nemes, hogy ezeknek a törvényszerű fenyítés alá eső mu-lasztások mellőztével még elég nem tétetik, sőt áldásukat leginkább a belső lelkiismeretesség külső törekvése által közlik az emberi nemzettel. Mi maga a papnövendék lelki-ismeret, öntudat nélkül, mint hittanuló deák, vagy papságra készülő legény, ki a növendékház szabályait mint formasá-gokat nézi, azoknak kérgét átéli, de erejét és ezélját nem érzi és nem érti. Ezen lelkiismeretesség csak fokoztathatik oly szívből vállalt társulat által, melynek már ex idea tagjai lelkiismeretes emberek, kik jól érzik, hogy előbb minden személyes kötelességeiknek eleget kell tenniök, hogy mél-tóknak tartassanak egy önként vállalt buzgóságnak része-seivé lenni. Hát arról ne szóljunk, hogy hasonló társulat a papnövendéket egybeköti a megyei papsággal ?Miért imád-kozik az a társulat? hogy könnyebben czélt érjen a pász-torkodó papság. Vagy mi emeli inkább a növendék szívé-ben leendő hivatása iránt s a lelkek üdvözítése iránt a buz-góság érzetét, mint a bűnösök megtérésére előre bocsátott közima? Csak abból lehet j ó lelkipásztor, ki a bűnös embert előre tanulta szeretni, és érte a négy fal közt is tett annyit, mennyit akkor tehetett és kellett tennie : tanult,

imádko-zott, fohászkodott az oltárnál. Ha pedig azt veszszük, hogy csak az lehet pap korában igaz előmoz dítója a Mária-társu-latnak, ki mint növendék megszerette a dolgot, megint ott vagyunk, hogy méltó örömet ültünk. Ne említsük azt, hogy a nép bűnében a papságnak mindig kisebb nagyobb része van. Igazságos tehát, hogy vele és érte zokogjunk az U r előtt. Mellőzve azt, hogy a pap a világból vétetett, és sok-szor Isten bölcs rendelése szerint vérrokonságából is szá-míthat többeket, kik az U r ellen állnak a táborban. Mi igaz-ságosabb, mintsem hogy ezek iránt teljesítse az igaz szere-tet kívánságát. A papnövelde kápolnájában fogamzott örö-münket emelte a helybeli plebánia-templomban végzett, szinte társulati isteni-tisztelet. Tizenegy esztendeje, hogy itt megindult a társaság. Akkor, a mostani m. pécsi püspök vezetése alatt, több lelkes egyházi férfiú közreműködése mellett, kik közöl szinte hálával emlékezünk a m. csanádi püspökre, mélt. érseki helyettesünk- és több helybeli főkáp-talanbeli urakra megindult a mű, mely több helyeken vi-rágzó állapotban áll. Nm. érsekünk ismételt alkalmakkor ajánlotta e társulati ügyet a lelkipásztorok figyelmébe, kik közöl számosan törekedtek a főpásztori kívánságot teljesí-teni. Mi csak helybeli lelkipásztorunkról szólhatunk, ki ez ünnepélyt, mint az egyházi év egyik legemlékezetesebb napját szokta évenkint megtartani. Mi az ajtatosság koro-nája volt : voltak számosan gyónók és áldozók. Adjon az Isten minél több lelkes társulati tagokat. Az uralkodó vét-kek kiirtására, a házi ajtatosság fölélesztésére, a hithideg-ség elolvasztására, az önérdek megszégyenítésére, a puha-ság kárhoztatására, a hitélet fölvirágoztatására, a keresz-tény katholikus öntudat ébresztésére, súlyos helyzetünkben Istenbe fektetett bizalmunk nevelésére, a felebaráti szeretet gyakorlására van rendelve e társulat. Isten őrködik a nem-zet fölött, melynek védasszonya Mária. K u b i n s z k y .

Duna - Földvár, januárhóban. ( J ó t é k o n y s á g é s h á l a - n y i l v á n í t á s . ) Sokan szeretik emlegetni, mintha az ember morális tettei vagy soha, vagy csak ritka kivételkép lennének tisztán önzetlenek, melyekbe szerintök néha ottan egy kis mellékes érdek becsúszni szokott:

ámde e fonákság hitelét könnyen lelohasztja, alább szállít-j a némely oly tények puszta fölhozása is, melyekből észsze-rüleg és jóakarólag csak annyit hozhatni ki, miszerint azok által egyedül Isten nagyobb dicsősége, vagy ember-társunk jóléte ezéloztatik. Avagy nem tisztán morális becsű tény, melylyel valaki akár titkon járul valami szent czél előmoz dításához ? akár ügyefogyott embertársával érezteti segí-tő jobbját ? kinek részéről netán hála- s köszönetre, de j u . talomra annál kevésbbé számolhat ! És mi ez utóisók közé kérjük számíttatni kegyes jótévőinket, kiknek szemei előtt bizonyosan semmi egyéb nem lebegett, mint Isten dicsősé-ge. Miért is, ha nekik ezennel nyilvános hálaköszönetet mondunk, a v v a l , úgy hiszszük , se nemes, nagylelkű tet-teik erkölcsi tisztaságából, se Isten előtti érdemökből va-lamit le nem vonunk, de igen is egy szent erkölcsi köteles-ségünket rójuk le.

Noha pedig a kegyes olvasó, ki különben is tisztán érti, miszerint nem érdemes a jótéteméyre, mint, ki azért

háladatos, ez előzmény nélkül is megértendett minket : még is jónak láttuk ennyit előre bocsátani, tartván, nehogy a sápadt irigység üvegén sárgás , halvány színben tűnjék elő valakinek az, a mi közlésünkben az ép szeműnek hófejér tiszta ! —

Azért tán nem rontjuk senkinek j ó kedvét, ha őszin-tén fölhozzuk, miszerint a különben jeles symmetriával épült zárdánk annyira jutott, hogy kivált külsőleg roncsolt s torz alakjával a nézőben csak szánalmat gerjeszthetett; igen, az egészben romnak indult ház jelenleg már egész díszben áll, és nem pirul többé némely pajzán átmenőnek satyricus észrevétele fölött. É s ebben ismét fő érdeme van magasz-tos lelkületű, szép műveltségű, közkedvességü és erélyes főszbiró F ö r s t e r Béla urnák, azon férfiúnak, ki mindig első szokott állani ott, hol férfiú kell a gátra, kinek jellemé-ben legszebb vonás, j ó t tenni, a hol s a kivel lehet, s kit provinciai főnökünk házunk iránti bokros érdemeinek némi méltánylásául confraternitási oklevéllel tisztelt meg. Igen, az imént tisztelt főszbiró ur a közösen kedvelt, szelíd jelle-mű R a u s z Béla polgármester úrral karöltve a helybeli t. városi elüljáróságot buzdítólag arra bírták, hogy az nagylelküleg, közakarattal az építkezéshez szükségelt anya-got megajánlotta, s csak is ily egyesült erővel vált lehetsé-gessé nagyszerű kijavítása és mintegy újjáalakítása há-zunknak.

Továbbá nagy oltárunk, melyen az idő emésztő vas-fogainak nyomai már nagyon is kirítak, F 1 e g 1 pesti ara-nyozó ur ügyes kezei után jelenleg a legdíszesebben áll, szentélyünk szépségére mását keresi.Nagyszerü oltár-képünk rámája teljes aranynyali bevonására tek. S e e w a l d Mó-ricz veszprémmegyei biztos ur 100 forintot ajándékozott.Le-gyen része önnek, biztos ur, ama ajtatos fohászokból, me-lyek sz. Anna e ritka művészi s remek képének látásán a buzgó hivek lelkeiben fölfakadnak és az ég hatalmas urához fölbocsáttatnak. A nagy oltár újbóli beszentelési tisztjét ft.

K o v á c s József, kalocsai kanonok és apát ur volt szíves elvállalni ; a midőn is alkalmi, szokotton jeles s kenetes be-szédével villanyozta föl a kellemes vallási érzelmek közt hullámzó keresztény kebleket az Isten háza ékességének szeretetére.

Tizennégy változatú orgonánk, csaknem tökéletesen haszonvehetlenné válván, kis-tozmáti M e r c z János orgo-naművész ur által megjavíttatott. — Végre

A sokszerü költségek fedezéséhez járidtak ő nagy-méltósága K u n s z t József kalocsai érsek és a ft. káptalani urak. Méltóságos Gr i r k György pécsi püspök. — Helyben pedig ft. E g y e d Antal apát ur. Dr. H ö r t t e János syn-dicus. T. B e r t a l a n József városi tanácsnok, és legtöbb földvári buzgó hivek, kiknek neveik itt elő nem számláiha-tók, amúgy is följegyezvék azok az élet könyvében.

Mindezekben pedig a minden jók adójáé, az Istené legyen a dicsőség és dicséret, legkegyesb jótévőinknek pe-dig hála és köszönet. A zárda nevében

S e h r a u f László.

Dévény-Újfalu, jan. 26. Az ősi P á l f f y csa-lád legidősb tagja, mélt. gróf P á l f f y Károly, az idősbfi-ág urodalmainak tartója, kora 8 2 évében Pozsonyban jobb életre költözött ; hült tetemei f. hó 24. Malaczkára a csa-ládi sírbolt helyére megérkezvén, a boldogultnak méltósá-hoz illően elfogadtattak s a sz.-ferencziek temploma egyik kápolnájában letétettek ; másnap a minden rangú s rendii urak és nagy néptömeg jelenlétében 11 órakor tartá a bol-dogult lelkeért a sz. gyászmisét a zárda t. főnöke, mire az Istenben elszenderült grófot vitéz őseihez a sírboltba elkí-sértük. Szívjóság, szelídség, szerény elvonult élet jelelék hosszú korát. Nyugodjék békében!

Említésre méltó, hogy a malaczkai sz.-ferencziek zár-dája 3 év előtt tartá alapítása két százados évfordulati nap-j á t ; ugyanis az említett zárda 1654-ik évben PálfFyak által alapíttatott. Az ősi kastély, melyben a török ellen szüntelen fegyverben álló hős PálfFyak, a véres harczok fáradalmaiból csak ritkán pihenhettek, zárdává lett, mely gyönyörű ala-pítványnyal dicsekszik, ú. m. száz akó bor, ugyanannyi sör, 90 mérő gabna, 40 mázsa hús, fa, a mennyi szükséges stb. E vidéken a hitélet szépen virágzik, a nép tót ajkú, s itt-ott morva kiejtéssel él,általán szegény; azonban vannak köz-ségek, melyeket a kereskedés jobb sorsra emelt ; némely községek a hegyláncz tövében, úgy látszik, régibb horváth telepek, mely nemzeti nyelvöket elfeledék, a mint azt a csa-ládi nevek gyaníttatják ; s a liagycmány mondja, hogy Széleskúton, Szikulán vagy jobban Székhelyen bessenyők, vagy székelyek laktak, meglehet mint határőrök, kiknek nemzetiségökből csak magyar neveik maradtak fönn; ugyan-ezt egy élő, hírneves magyar régiségbuvár is bizonyítja. A d. ujfalusi község ujabb horvát telep, mely nemzeti nyel-vét el nem feledé, sőt közbeszédében itt-ott tiszta magyar szavakat is használ, jeléül, hogy valaha a magyarnak tő-szomszédságában lakott. B. J . pleb.

\kcz. ( J ó t é k o n y s á g o k . ) A váczi cs. kir. sü-ket-néma intézet alaptőkéje a legközelebb lefolyt 1857-ik évben következő kegyes adományokkal szaporíttatott :

Ő es. s ap. kir. fölsége legkegyelmesebb urunk ezen intézet évi jövedelmének emelése tekintetéből annak alap-j á t 20,000 pgő frttal legkegyelmesebben fölsegélni

mél-tóztatott.

Ő cs. kir. fönsége A l b r e c h t főherczeg Magyaror-szág nagykegyelmü főkormányzója az alaptőke növelésé-hez, valamint több év ó t a , úgy a mult évben is, 100 pfrt-tal járulni kegyeskedett.

F ü s s község e czélra ajánlott . . . 10 A kegyes adományok ö s s z e g e . . 20,110 pfrt.

Továbbá a lefolyt 1857-ki évben az intézeti alap ré-szére az igazgatóságnál e következő hagyományok tétettek le, úgymint:

F a b r ó c z k y Károly henschani plébános

hagyományozott 5 pfrt.

H o c h e k k e r P á l . . . 2

R u s z János ács-tecséri pleb. . . 5 ,

P o n g r á c z József czímz. kanonok és őssi

plébános . . . 20

pfrt-B u r g i t s István prép. és valpói pleb. . 5 K i s s József újházi plébános . . . 2 B a l o g Ferencz káldi pleb. . . . 5 M i t l József karakói pleb. . . . 2 W o l f i n g e r Ferencz egervári pleb. . 2 R u e s z Ferencz karácsfai pleb. . . 2 K r e n o s z József petróczi pleb. . . 2 P a i s z l á r János oslnitzi pleb. . . 2 B á r d o s Ferencz sz.-mihályi pleb. . . 2

L e t s k o János és R e s s e t k a Mih.

Nyi-tra megyében 5 K á r a s z y Ferencz ireghi pleb. . . 20

S c h a f f e r Mátyás alsó-pulyai pleb. 751 f.21 k r G ő b e 1 Ferencz apát és kalocsai kanonok 46 I m r e László csokonyai pleb. . . . 5 A g 1 e r Ferencz issaszeghi pleb. . . 4 M i k u s k a Mihály illmitzi pleb. . . 2 M e n d 1 István bikali pleb. . . . 5 N é t s e i György viszkei pleb. . . . 2 S u s i c h György győri nagy-prépost . 20 G a j z á g ó Lukács tószegi pleb. . . 5 S t a n t z i n g e r János baári pleb. . . 20 K a m m e s b e r g e r Teréz . . . 1 5 P r i v i c z e r István berzenczei pleb. 26 f. 13/i «o kr.

K r i z s á n y István fehérvári kanon. 18 f. 30 kr.

P e t e r k a Ferencz bosnyáki pleb. . 18 f. 14 kr.

L ó s a n Ferencz cs. k. főhadi orvos . . 45 „ Kegyes hagyományok összege 1070 f. 18'5/l u o kr.

Az intézet növendékeinek magán mulatságaira e kö-vetkező ajándékok történtek :

Ő es. s ap. kir. fölsége legkegyelmesebb u r u n k , azon ünnepélyes napnak emlékeül, melyen ő es. s ap. kir. fölsége ezen intézetet legmagasabb jelenlétével szerencséltetni ke-gyeskedett , az intézet növendékeinek 200 pftot legkegyel-mesebben ajándékozni méltóztatott.

Ő es. s ap. kir. fönsége A l b r e c h t főherczeg Ma-gyarország nagykegyelmü kormányzója a húsvéti ünnepek illő megülésére szintén a növendékeknek 100 pftot kegyel-mesen adományozni méltóztatott.

Ngos K r i s z t e r Antal ur váczi kanonok 10 ft.

Egy szerzetes áldor . . . . — 30 kr, Nt. P o 11 á k János kegyesrendi tanár . 2 ft. — Egy asszonyság . . . . 1 ft. — Békes-csanádmegyei t. küldöttség . 21 ft. — S t e p h a n o v i c s István ur Belgrádból 2 db arany.

M a g a z i n o v i c s István ur Belgrádból 1 db arany.

D a v i d o v i c s Zsifko ur Belgrádból 1 d b arany.

M a i x n e r Ferdinand pesti lakos 9 d. képkeresztet.

Az összes ajándékokért, az intézet növendékei ne-vökben forró háláját hódolatteljesen kijelenteni legkedve-sebb kötelességének ösmeri.

A z i n t é z e t i g a z g a t ó s á g a .

— « 7 9 Óvár. (A n é p m e s é k ü g y é b e n . ) (Vége.) Ha biztató reménynyel határos, és nem beteges álmadozás az, hogy a közös népnevelésnek egyedüli biztosítéka csak a

valláserkölcsi irány lehet, (vájjon szükségesek-e hiteles ta-núbizonyságok ?) azon legyünk, hogy az értelmiség világ-mozgató hatalmával ama térről, melyen a nép között hatni akarunk, minden r eactiót leszorítsunk.1) Ha tapasztalati tény

1) A leszorítás e g y i k módja lenne: egész teljében érvényesít-ni a z t , mit az egyházi és világi törvényhozás ez érdemben rendel.

A laterani ötödik zsinat tizedik ülésében e g y h á z i vizsgálat alá bo-csáttatni parancsolja a nép kezébe kerülő k ö n y v e k e t , ,,nehogy kü-lönben az Isten dicsőségére , a hit gyarapodására s a j ó művészetek terjesztésére oly alkalmas és üdvös sajtó t a l á l m á n y épen az ellen-kező czélokra használtassák . . n e h o g y dudva csatlakozzék a j ó maghoz s méreg keveredjék a gyógyszerek közé." A tridenti zsinat n e g y e d i k ülése e határozatot m e g ú j í t j a s f ő p a p i vizsgálat alá odáz minden oly k ö n y v e t , mely szent dolgokat t á r g y a l („quosvis libros d e rebus sacris"). H a z á n k b a n több legfölsőbb kibocsátvány v a n , melyekben a p o l g á r i főhatalom a püspököket e j o g és kötelesség érvényesítésére lelkesíti. Jelesül az 1828-ki dec. 9-ről szóló Intima-t u m , mely 1846-ban böjIntima-telő 12 -én a h e l y Intima-t a r Intima-t ó s á g álIntima-tal f ö l u j í Intima-t Intima-t a Intima-t i k

Fölszólíttatnak tudniillik a f ő p a p o k , h o g y „az illető e g y h á z i k ö n y v b i r á l ó k a t oda utasítsák , miszerint az i m a k ö n y v e k e t , egyes i m á k a t és vallásos énekeket b i r á l a t alkalmával minden pórias , al-j a s , értelmet zavaró , álhitet és túlbuzgóságot tápláló kifeal-jezések- kifejezések-től , szólásmódoktól és eszmékkifejezések-től gondosan tisztogassák , v a g y mennyire az eszközölhető nem volna , a sajtótól tiltsák el." Ez in-tézkedés egyenest a népirodalom nemesítésének érdekében a lapáru-jsok ellen történt.—A Concordatum IX-ik p o n t j a ez : „Archiepiscopi, Episcopi omnesque locorum Ordinarii propriam auctoritatem omni-moda libertate e x e r c e b u n t , ut libros Religioni morumque honestati perniciosos censura p e r s t r i n g a n t , et fideles ab eorum lectione aver-tant. Sed et Gubernium ne eiusmodi libri in Imperio d i v u l g e n t u r , q u o v i s opportuno remedio cavebit." Ezek nyomán a püspöki ,im-p r i m a t u r ' nemcsak n a g y o b b terjedelmű, hanem ,im-p o n y v á r a szánt i r a t r a is ki lenne terjesztendő , s ha r a j t a ez nem t a l á l t a t n é k , azt le kellene egyenest foglaltatni, h o g y í g y az árusok kényszerítve le-g y e n e k ele-gyh. vizsle-gálat alá bocsátni áruczikkeiket. Azon körülmény, h o g y más vallásúak által is készíttethetnének ily iratok, kik azon-ban püspöki vizsgálat alá nem bocsátják m u n k á i k a t , — azon intézkedést tenné szükségessé , h o g y a valláserkölcsi n y o m t a t v á n y o k -r a m i n d i g -rá kellene tenni : v á j j o n katholikusok v a g y mások szá-mára v a n n a k - e azok készítve ; ily esetben a katholikusok szászá-mára a k á r k i által i r t munkák f ő p a p i h e l y b e n h a g y á s t volnának kényte-lenek kérni. Hát más is ir katholikusok számára ? — Magyarorszá-g o t illetőleMagyarorszá-g nincs tudomásom : Schweizban s FrancziaorszáMagyarorszá-gban e tekintetben e g y i k panasz a másikat éri. A l e g k a t h o l i k u s a b b czímü röpiratok jelennek meg egyenest e hit lerontására , v a g y ismeretes k a t h . müvek ú j kiadásban — csak h o g y nincs benne köszönet — 1784. a p r . 26-ki és 1792. sept. 25-ki kibocsátványok mi okból adat-tak volna ki. „Qui ad defieiendum persvadeve t e n t a v e r i n t , aut etiam obtrusione librorum catholicos depravare nihil pensi d u x e -r i n t , actione Fisci magist-ratualis , poena pecunia-ria, ca-rce-rum, vei g r a v i o r i etiam in aliorum exemplum plectantur." í g y az érintett kibocsátvány. Többiben nemcsak a más vallásúak ellen kell

őrköd-az, hogy a néperkölcsök javítására a meseirodalom isbirhat kellő horderővel, s ha elismerjük, hogy ez a nép természe-tével csakugyan eredetileg meg is egyez : iparkodjunk e té-ren nagyobb mozgást kifejteni. ' ) Mind a két szövetségi szent-írás teljes a bibliai történetek egyszerűségével ;3) ki mond-hatná, hogy az emberiség Megváltójának nem volt az egye-temességhez alkalmazott népszerű tapintata az örök igaz-ságok megismertetésében? De midőn azt mondom, hogy karoljuk föl a néprege-irodalom jövőjét, egyszersmind az eddigi visszaélések ellen e g y á l t a l á n o s e r k ö l c s i i r á n y b a n kívánok hatalmas gátot emelni.3) Ki nem tud-nie a püspöki censurának : a falakon belül is elég a n y a g o t találand A M i c h a e l i s - h e g y i e g y ü g y ü l e v é l , püspöki helybenhagyás és nyilatkozat előtt csudának hirdetett események , minők például az 1856ban Bucsánszkynál megjelent t o p o 1 y a i c s o d á l a

2) Nem kétlem , ezt ön az előadási modorra vonatkozólag mondja. H a a t á r g y r ó l értené : nem t a r t a n é k önnel. A szentirás iránt oly féltékeny v a g y o k , h o g y annak t á r g y á t r e g e f o r m a elbe-széléssé átalakítni soha meg nem engedném. Legszebb az ú g y , a mint van ; nem kell ahhoz semmi pipere , semmi költészeti fictio , v a g y verosimile. Sz. Ágoston szerint a szentirás : V e n e r a b i -l i s s t y -l u s S p i r i t u s D e i ; n a g y sz. G e r g e -l y szerint p e d i g : E p i s t o l a O m n i p o t e n t i s D e i a d c r e a t u r a m . Kinek nem tetszik a szentirás mostani egyszerűn fönséges alakjában, s azt romlott ízlése szerint szeretné cziczomázni , s a tiszta a r a n y a t , h o g y szebb l e g y e n , bronz mázzal bekenetni : annak kivánata nem érdemelhet figyelmet. A nép olvasván e g y i l y e t é n szentirási t á r g y b ó l átalakított r e g é t , nem jönne-e azon szerencsétlen gondo-l a t r a , h o g y a szentirás is csak r e g e v a g y mese ? E körügondo-l agondo-lig van más teendőnk, mint azt tiszta nyelven, fölvilágosító, a nép hiányzó ismereteit pótló észrevételekkel kiadni. S z e r k.

3) Nem is igen kell más i r á n y b a n működnünk, m i n t erkölcsiben , s m i n t h o g y e kifejezés is t á g , hozzá adjuk, h o g y a k i n y i -l a t k o z t a t o t t irány az egyedü-li biztos irány. E r r e és e szerint ke-l-l működnünk , v a g y legalább ellene soha nem v é t n ü n k , lia a való-diságnak akarunk élni s másokat is irodalmunk által a r r a segítni.

Azt t a r t j á k , h o g y a költészet megfelelt föladatának, ha azon i r á n y t követi , mely szerint a világ szép , az élet jó. É n ezt nem tartom e l é g n e k , mert az ember v é g c z é l j a , v é g m e g n y u g v á s a túlvilági.

Szép a v i l á g : de van ezen túl még szebb is , miket sz. Pál szerint szem nem látott stb. miket Isten az őt szeretőknek elkészített. J ó az élet : de nem tökéletes j ó , mert véget é r , s épen ezért az igazi j ó más. Lehetetlen elszomorodás nélkül olvasni több , nép számára dolgozó , s szép tehetségű költőnk verseit. U g y írnak , mintha az embernek halhatatlan lelke sem v o l n a , mintha a testiségen k i v ü l a világon semmi é l v e z e t , mintha a jövendő életről semmi tudomás nem léteznék. S h o g y mentve lenni látszassanak , valamely élet-u n t , d élet-u r v a , félrészeg kapás, b o j t á r v a g y vélet-ulgo szegénylegény-nek szájába a d j á k eszméiket n é p d a l név alatt. E z bizonyára nem nevelés. Ha jobbat nem irtok (pedig h o g y írhatnátok , több valóban dicséretes iratokkal bebizonyítottátok ; csakhogy mit ér a z , lia ismét e g y más lapban ú g y tűntök e l ő , mintha egészen más emberek volnátok ! Melyik munkátok lelkületeteknek igazi ki-sugárzása?—Egyenességet uraim !) ily gazt az irodalomba ne

hord-j a , mily hatást gyakorol a nép hiszékenységére a csak ke-véssé is csiklandós ferde előadás ? hiszen ő maga is közön-ségesen ilyennel szokott élni. M á r most olvasson saját köz-napi bárgyú fölfogásához még könyvekben is ujabbnál ujabb sületlenségeket, nem viszszük-e őt a helyett, hogy tökélye-sítenők, századokkal h á t r a ?

Mily küzdelem támadt a kereszténység zsenge korá-ban a saját anyagi hasznukat féltő Írástudók s álbölcsek között az igazság megszólamlására ! Krisztus tana eddig a világon nem élt-e azért túl minden hamisságot ? épen itt ta-pasztaljuk, hogy a legszebb igazságok a legigénytelenebb burok alá rejtettek, miszerint annál foganatosabban szívja azokat lelkébe a vallás üdvös melege után minden időben áhítattal sóvárgó nép. A kinek csak egy parányi hatáskör j u t o t t is arra, hogy tekintély- s befolyással birjon, megért-hetett engem ; s hiszem, e szózat alkalmat n y ú j t sokaknak

Mily küzdelem támadt a kereszténység zsenge korá-ban a saját anyagi hasznukat féltő Írástudók s álbölcsek között az igazság megszólamlására ! Krisztus tana eddig a világon nem élt-e azért túl minden hamisságot ? épen itt ta-pasztaljuk, hogy a legszebb igazságok a legigénytelenebb burok alá rejtettek, miszerint annál foganatosabban szívja azokat lelkébe a vallás üdvös melege után minden időben áhítattal sóvárgó nép. A kinek csak egy parányi hatáskör j u t o t t is arra, hogy tekintély- s befolyással birjon, megért-hetett engem ; s hiszem, e szózat alkalmat n y ú j t sokaknak

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 84-88)